Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

1939 JÚLIUS 9, VASÁRNAP TEBVIDElQ A kormányzó nyftp meg héttőn a Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszust Huszonhat állam 500 tudósa vesz részt a tanácskozásokon Budapest, július 8. Az idén Budapesten tartják meg a VI. Nemzetközi Mezőgaz­dasági Ipari Kongresszust, amelyet hétfőr délelőtt 10 órakor Horthy Miklós kormányzó és a kormány több tagjának jelenlétében nyitnak meg ünnepélyes keretek között. A kongresszuson a világ cikor-, szesz- és élelmiszeriparának képviselői, valamint az ezekkel kapcsolatos tudományok repre­zentánsai vesznek részt 26 államból, kő­nél 500-an. A kongresszuson résztvevő magyar tagok száma is többszázra tehető. A kongresszus munkássága kiterjed a mezőgazdasági iparoknak csaknem vala­mennyi aktuális kérdésére, s az előadók között a legkiválóbb magyar és külföldi tudósok szerepelnek. Teleki Pál gróf miniszterelnök maga is előadást tart a kongresszuson a vitamindús élelmiszerek gyártásáról, különös tekintettel a gyümölcs- és a fő- zelékkonzervekre. A kongresszus tagjainak tiszteletére Kállay Miklós ny. földmívelésügyi minisz­ter, a kongresszus elnöke vasárnap este vacsorát ad, hétfőn Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter a Mezőgazda- sági Múzeumban, kedden Teleki Pál gróf miniszterelnök a miniszterelnökségen, csü­törtökön Darányi Kálmán ny. miniszter- elnök, a képviselőház elnöke a parlament kupolacsarnokában, pénteken Csáky Ist­ván gróf külügyminiszter a Park Klub­ban, jövő hétfőn pedig Kunder Antal iparügyi miniszter a belügyminisztérium dísztermében fogadóestet ad. Szerdán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a ma­gyar bor ünnepi előadása lesz, szombaton július 15-én pedig a kongresszus résztve­vői Budafokra, az Állami Borpincébe rán- dulnak ki. A kongresszus 21 szakosztály­ban vitatja meg a napirendre tűzött kér­déseket, s ezek az ülések jövő hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton lesznek. A külföldi kongresszusi tagok közben megtekintenek több nagy magyar cukor-, szesz- és konzervgyárat, majd a kongresszus munkásságának befejezése után többnapos kirándulásokon vesznek részt. Magyarország érté­keinek seregszemléje a kiállításon A Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszussal kapcsolatban a magyar mezőgazdasági kísérletügyi intézetek a fővárossal és a Dohányjövedékkel együtt kiállítást rendeztek, azzal a céllal, hogy a külföldi kongresszusi tagoknak bemutas­sák, hogy Magyarországnak milyen mező- gazdasági ipari nyersanyagai, féltermé­kei és kész termékei vannak, továbbá azt, hogy Magyarország mennyit termel ezek­ből és milyen minőséget. A kiállításon be- mutatják azt is, hogy ezek a mezőgazda- sági ipari cikkek Magyarország közgaz­daságában milyen értéket képviselnek, az egyes iparágak mennyi munkást foglal­koztatnak s hogy víszonylik a mezőgaz­dasági ipari termelés az egész ipari ter­meléshez. Az érdekes kiállítás különösen kiemeli a sajátosan magyar értékeket, a vitámi- nos magyar termékeket: gyümölcsöt, pap­rikát, zöldségfélét s mindazokat a mező- gazdasági terményeket, amelyeknek a magyar klimatikus viszonyok között kü­lönös értékei vannak. A kiállítás több csoportra tagozódik. Az egyik csoport bemutatja a mezőgazda- sági iparok jelentőségét a magyar gazda­sági életben, a másik a magyar mezőgaz­dasági termékek vitaminértékét. Követ­kező csoport a magyar cukoripart mu­tatja be, tizenkét nagy magyar cukor­gyár érdekes anyagát, azonkívül külön csoportja van a csokoládé- és cukorka­iparnak, a pótkávéiparnak, a keményítő­és szörpiparnak, a keksziparnak. Igen ér­dekes a gabona- és lisztfeldolgozóipar ca« portja, amely bemutatja, hogy mit tett a háború után a magyar kormány a magyar búza minőségének megjavítására. Ezen­kívül bemutatják a kiállításon a mező- gazdasági termények ipari feldolgozását, a dietetikai és egyéb különleges tápszer­készítményeket, a magyar mézet és a ma­Berlin, július 8. A birodalmi hitelintézet félévi jelentéséből kitűnik, hogy az 1939. év első hat hónapjában a német ipar az egész világ ipari termelésének 15 százalé­kút szolgáltatja. 1932-ben még csupán 8.3% volt a német ipar részesedése a világ ipari termelésében s ma Németország az Amerikai Egyesült Államok után a máso­dik helyen áll az ipari termelés terén. Az ipari mppkások száma ez év áprilisá­ban 7,740.000 volt, ami a múlt év áprilisá­hoz képest 520.000 főnyi létszámgyarapo­dást jelent. Az'ipari beruházások összege 1938-ban 19 milliárd márkát tett ki. A nyersacél-termelés már a múlt évben elérte a 23 millió tonnát és ezzel a német acélter­melés az angolokét több mint száz száza­lékkal szárnyalta túl, A német elektro- mosáram-termeliás 55 milliárd kilowattóra volt az elmúlt év folyamán, ami az előző évi termeléshez képest 22 százalék emel­kedést jelent. Nagy emelkedést mutat a szintetikus motorüzemanyagok termelése is, amely a múlt évben már elérte az 1.7 müüó tonnát és ez év első felében még fo­gyar fűszerpaprikát, a magyar dohányt, a növényi zsír- és olajipart, a gyümölcs-, zöldség- és főzelékfeldolgozó, erjedési és konzervipart, a tejipart, gyógynövény-, selyem-, szőlő-, bor-, hús- és hűtőipart. A sajtó képviselőinek szombaton délelőtt Grenczer Béla, az Országos Kémiai Inté­zet igazgatója, a kiállítás elnöke mutatta be az érdekes kiállítást. kozottabb mértékben emelkedik. Nagy ha­ladás mutatkozik a textilipari nyersanya­gokkal való önellátás terén is; amíg 1933-ban még csupán 5.5 százalékát fe­dezte a szükségletnek a belföldi termelés, addig ma már 27 százalékát fedezi. A cseh- morva protektorátus s a Memstvidék be­kebelezésével a német birodalom termő- területe 38 millió hektárra növkedett és az ország egész területének hatvan száza­léka a mezőgazdasági művelés alatt álló fÖld. ...... „ , .. . A jelentés szerint az év első felében a kereső munkások száma s ezzel együtt a munkásság keresete, valamint az adóbevé­tel és a kiskereskedelmi forgalom is óriási mértékben emelkedett. Az összes munkában álló alkalmazottak száma má­jus végén 21.64 millió főre rúgott, vagyis az előző évhez viszonyítva 1.25 millióval emelkedett, a munkások keresete 9.8 szá- zalékkal volt nagyobb, mint az előző év­ben és az adóbevétel 10 százalékkal gya­rapodott. velyek dúsan mutatkoznak és erőteljes feji lödésben vannak. A zöldborsó korai fajtái nagymennyiségben piacra kerültek. A mag­borsó érésben van. Az. egyéb hüvelyesek erőteljesen fejlődnek! és jó termést Ígérnek. A káposzta korai fajtái piacra kerültek« A késői fajták erőteljesen fejlődnek és szé­pen borulni kezdenek. A komló indái erőteljes fejlödésüek és a; tobozok is szép fejlődést mutatnak. A cirok »zép és erőteljes növekedésben van. A napraforgó erőteljes fejlődést mutat. ^ A kender szép sürü, üdezöldszínü, elég' magas és erősszárú. A dohány jó és erőteljes fejlődést mutat««, A takarmányok közül a lóhere és lucerna, ■ első és második kaszálása pöséges hozamot adott, minősége azonban, ahol többszörösen renden ázott, nagyon megromlott. A mag- herék jól fejlődnek. Helyenként az ápion kisebbmérvü felléptét jelentik. A csalamádénak úgy a korábbi, mint ké­sői vetései igen jó és erőteljes fejlődést mu­tatnak. A baltacin és zabosbükköny jó és bőséges termést adott. A muhar erőteljesen fejlődik* A rétek kaszálása és a széna betakarításai jó és közepes eredménnyel megtörtént. A1 sarjú általában szépen fejlődik. A legelők már több vidéken érzik a csapadék hiányát, de azért még a legtöbb helyen elegendő táp­lálékot nyújtanak a kijáró jószágnak. A dinnye (sárga és görög) szépen fejlődik« A gyümölcsfák közül a kajszinbarack rész­ben érésben van, részben már piacra került. A legtöbb vidéken igen jó és bőséges ter­mést ad. A cseresznye és meggy az ország nagy részében jó termést adott. AlmábólM körtéből és dióból, úgyszintén a többi gyü­mölcsökből a legtöbb helyen szintén jó ter­més várható. A szőlők állapota. Az Utóbbi hetekben a szőlők fejlődése kielégítő voit. A virágzás mindenütt befejeződött. Peronoszpóra vala­mennyi kerületben fellépett. A lisztharmat kártételét sok helyről jelentették. ^ Á Felvidéki gépkocsiiulajdonosok kérése Komárom, július 8. Az autó-útadónals ezévre eső harmadik részletét most fi­zették meg az autótulajdonosok. A felvi­déki autósok meglepetéssel vették tudomá­sul, hogy ez évben körülbelül kétszerannyl adót kell fizetniök, mint az anyaországbe­lieknek: a .tavasszal befizetett, nagyösz- szegű '„külföldi illetéket” mindeddig nem számítóták be az autó adójába. Míg kis­kocsik után az évi adó 40 pengő, addig a felvidékiek ennek körülbelül kétszeresét' fizették. A felvidéki autótulajdonosok az autók bemutatásakor azt a tájékoztatást kapták, hogy előzetes befizetésüket be­számítják az adóba: ez azonban a mai napig nem történt meg. Az érdekeltek sür­gős orvoslást kérnek, hogy az amúgy is nagy összegbe került autóátiratás s át­szerelés mellett legalább adóvisszatérítést kapjanak s ne fizessenek többet, mint az anyaországbeli autótulajdonosok. 15 (—) Gépkocsi- és műselyemgyárat létesí­tenek Jugoszláviában. Belgrádból jelentik: Egy jugoszláviai pénzcsoport a kereskedelmi minisztériumtól autógyár alapítására kért engedélyt. Az új gyárat Bosanszki-Novi kö­zelében akarják felállítani és az többezer munkást foglalkoztatna. — Egy részvénytár­saság Banjaluka közelében létesítendő mü- selyemgyár felállítására kért engedélyt a minisztériumtól. (—) Harmincezerpengős kölcsönt kap az Asztalosmesterek Kiviteli Szövetkezete. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pén­teken rendkívüli közgyűlésen tárgyalta az Asztalosmesterek Kiviteli Szövetkezete ré­szére nyújtandó 30.000 pengős kölcsön ügyét, A kölcsönt a Kisipari Kiviteli Intézeten ke­resztül juttatnák a szövetkezetnek. Éber Antal elnök előadta, hogy a szövetkezet 1931. óta értékes munkásságot fejt ki a kis- és középipari asztalosüzemek által előállított bútor kivitelében. Forgalma 1937-ben 1 millió 300.000 volt és még a nagyon kedvezőtlen 1938. évben is 800.000 pengőt ért el. A szövetkezet legnagyobbrészt Angliába ex­portál, ezenkívül Olaszországba, Hollandiába és Franciaországba. Az angol bútornagyke- reskedök részéről olyan bizalom nyilvánul meg a szövetkezet iránt, hogy egy londoni nagybank által 75%-os acreditlvet nyújta­nak s az áru értékének 75%-át Budapesten kifizetik a feladási okmányok ellenében. A szövetkezet most el nem hárítható külkeres­kedelmi akadályok miatt nehéz helyzetbe ke­rült s ezért javasolja, hogy a Kamara a szö­vetkezet további fennmaradása és működé­sének lehetövététele érdekében nyújtson 30.000 pengős kölcsönt úgy, hogy azt a Kis­ipari Kiviteli Intézetnek adja 4%-os kamat mellett s az Intézet azután kölcsönzi a szö­vetkezetnek. Kaltenecker Ferenc, Kozmutza Pál dr., Vágó Jenő, Nagy Antal, Koch Gyula, Kálmán Andor, Marschall Imre, Füredi La­jos és Kiss ülés felszólalása után a közgyű­lés a kölcsön engedélyezéséhez hozzájárult. 28.5 millió q búza-, 9.2 millió q rozs-, 7.ő millió q árpa-, és 3.4 millió q zabtermés várható A legutóbbi hivatalos vetésjelentés kiadása óta eltelt két hét időjárása a mezőgazda­ságra Igen kedvező volt és ha az időjárás továbbra Is ilyen kedvező marad, úgy a ter­méskilátások esetleges további javulásával is számolhatunk. A búza, rozs, őszi árpa és helyenként a tavaszi árpa aratását a legtöbb vármegyében megkezdték. A repce aratását befejezték, cséplése egyes vidékeken még folyik. A szemek általában szépen fejlettek és egészségesek. Repcéből a termés jó közepesnek mondható. Vetéste­rülete 18.401 kát, hold. Ezen a területen ösz- szesen kb. 100.050 q repcetermés várható. A búza szemfejlödésére és beérésére az elmúlt két hét Időjárása igen kedvező volt. A kalászok a legtöbb helyen szép hosszúak, teltek és a szemek is jól fejlettek. Az ara­tása az ország legnagyobb részében meg­kezdődött és mindenütt legnagyobb rendben folyik. A búzatermés kilátásai országos át­lagban jónak mondható. Az előzetes adatok szerint az ország búzavetésének területe a folyó évben 3,283.032 kát. hold. Ezen a te­rületen ezidösZérint összesen kb. 28,500.000 q búzatermés várható. A rozs aratását egyes vidékeken befejez­ték. Rozsból ezidöszerint jó közepes termés várható. Az előzetes adatok szerint az or­szág rozzsal bevetett területe a folyó évben 1,215.473 kát. hold. Ezen a területen össze- * sen kb. 9,231.000 q rozstermés várható. Az őszi árpát legnagyobbrészt learatták és cséplését is megkezdték. Kalásza szép hosszú, szeme eléggé telt és minősége is jó. A tavaszi árpa aratását egyes vidékeken már megkezdték. Kalásza általában szép nagy és telt, szalmája is elég magas. A ké­sői vetések helyenként ritkák és gazosak maradtak. Egyes vidékekről kisebbmérvü szemszorulást jelentenek. Árpából ezidösze­rint jó közepes termés várható. Vetésterü­lete 945.464 kát. hold. A várható termés 7,635.000 mázsa. A zab a kedvező időjárásban sokat javult. A zab várható termése jó közepesnek mond­ható. Az ország zabbal bevetett területe a folyó évben 447.533 kát. hold. Ezen a te­rületen összesen kb. 3,406.000 q zabtermés várható. A búza, rozs, árpa és zab várható termés- eredménye Kárpátalja nélkül értendő. A tengeri fejlödsére a két hét időjárása igen kedvező hatással volt. Általában szép üdezöldszínü. A korai tengeri sokhelyütt inár cimerét hányja. A burgonya korai fajtái nagyrészt elvirá­goztak és piacra kerültek. A késői fajták részben még virágzanak. A gumó fejlődése jó. Az ország legnagyobb részében ezidö­szerint jó termés várható. A cukorrépa fejlődése erőteljes, levélzete buja, üdezöldszínü és a földet egészen be­takarja. A takarmányrépa erőteljesen és igen szépen fejlődött. A kerti vetemények általában igen jól és buján fejlődnek. A koraiak piacra kerültek. A mák nagyrészben elvirágzott. A fejek általában szép nagyok és egészségesek. A lencse jól kötött. Éréshez közeledik. A rostlen részben már beérett és nyüvés alatt áll. Szára elég magas és vékonyszálú. Az olajlen elég jól kötött. Érésben van, sőt helyenként már vágják is. A zöldpaprika részben elvirágzott, részben virágzik. A csövek bőven mutatkoznak, szé­pen fejlődnek. A vöröshagyma erőteljesen fejlődik, gumói szép nagyok és egészségesek. A bab korai termése nagy tömegben zöld állapotban piacra került. A későinél a hü­Gigantikus méretekben fe|lődfk a német Ipar Száz százalékkal- magasabb az acéltermelés az angolokénál

Next

/
Oldalképek
Tartalom