Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

16 TETsVTW&n v 1939 JÚLIUS 9, VASÁRNAP A külföldiek felvidéki követeléseinek behajtási módozatai Kompenzációs kiegyenlítési lehetőség Budapest, július 8. A visszacsatolt terüle­ten az iparnak és a kereskedelemnek egyik igen nagyjelentőségű problémája a vissza­csatolás fclytán külföldivé vált követelé­sek behajtása. Ennek a kérdésnek a gaz­dasági jelentősége nem vitatható, különös­képpen azokban az esetekben, amikor a gazdasági alanyok kénytelenek fizetési kö­telezettségeiknek eleget tenni, követelé­seiket viszont érvényesíteni nem tudják. Ez gazdálkodásuk továbbvitelét, kalkulá­cióikat nagy mértékben megnehezíti, pláne, ha tekintettel vagyunk a korlátozott hitel­szerzési lehetőségekre. E kérdést a megle­hetősen bonyolult deviza-korlátozások még nehezebben megoldhatóvá teszik. Az illetékes magyar hatóságok ter­mészetesen mindent elkövetnek a bel­földi gazdasági alanyok érdekeinek megvédése érdekében. az eredmény azonban nem kizárólagosan rajtuk múlik, mert cselekvési szabadságu­kat a fennálló államközi szerződések kor­látozzák. Ami a külföldiek követeléseinek behajtását illeti, jelenleg a helyzet úgy á\l, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak azok­ban a viszonylatokban és azokra a köve­telésekre ad behajtási engedélyt, amelyek­ben, illetve amelyekre vonatkozóan már megfflelő államközi megállapodások lőt­tek létre. EzidŐszerint a német, olasz, svájci, francia és lengyel viszonylatban fennálló árutartozásokra kapható behaj­tási engedély. A Szudéta-vidék e kérdés szempontjából egyenlő elbírálás alá esik a német viszonylattal, a cseh-morva protek­torátus azonban még nem. Azokra a köve­telésekre. amelyek a felsorolt viszonylato­kon kívül esnek, valamint az összes nem áruszállításból eredő k övét elés "kr e a Nem­zeti Bank behajtási engedélyt ezidősze- rint nem ad. Ez a helyzet azokra az adósokra nézve, akiknek a hitelezőjük a Szudéta-vidéken lakik, követeléseik viszont a cseh-morva protektorátus, illetve Szlovákia területén vannak, természetesen hátrányos. Ebben az esetben a magyar adós, sajnos, kedve­Szlovák-magyar vasúti egyezmény Pozsony, július 8. Itteni jelentés szerint július 6-án Budapesten szlovák-magyar vas­üti egyezményt írtak alá. Az egyezmény szabályozza a két állam kölcsönös vasúti forgalmát. A megegyezés meghosszabbítja bizonytalan időre a március 11-ike előtt létrejött megállapodásokat, továbbá, szabá­lyozza a mecenzéfi és takcsányi forgalom kérdését. Megállapodás jött létre a jolsva- pelsöci, pelsöc-csetnekl pelsőc-betlérl, tamás­falva—Iosonc — kálnói, garamkosztolány— kassa—legenyemihályi vasútvonalak forgal­mának fenntartására. (—) Súlyos pénz- és börtönbüntetés Ro­mániában az iparengedélyek kijátszására. Bukarestből jelentik: A nemzetgazdasági minisztérium rendelete szerint a jövőben szi­gorúan tilos lesz bárminemű kereskedést űzni a cég hivatalos bejelentése nélkül. Ugyancsak szigorúan tiltják azt Is, hogy valaki más nevében kérjen iparengedélyt. Jú­lius 15-ig minden kereskedőnek rendezni kell a cégbejegyzés ügyét, mert ettől az időpont­tól kezdve helyszíni vizsgálatokkal ellenőrzik a cégbejegyzések ügyét és szabálytalanság esetén 10—100.000 lei pénzbüntetésre és bör­tönbüntetésre Ítélik azokat, akik e téren visz- szaéléseket követnek el. (—) Uj vámbemondóó'rsök. A m. klr. köz­ponti vámigazgatóság a Magyar Szent Koro­nához visszacsatolt területen a Takcsányról Szinna felé vezető úton ,,M. kir. Vámbe- mondóörs Takcsány“ elnevezéssel az ungvári m. klr. fövámhivatal felügyelete alatt, a Csánk—Bori—Szántó felé vezető úton ,,M. kir. Vámbemondóörs Bori“ elnevezéssel a lé­vai m. kir. fövámhivatal felügyelete alatt és a Sajóházáról—Betlér—Dobsina felé vezető útvonalon „M. kir. Vámbemondóörs Sajó- háza" elnevezéssel a rozsnyól m. kir. fövám­hivatal felügyelete alatt vámbemondóörsöt állított fel. A vámbemondóörsök 1939 július 15-én kezdik meg működésűket. (—-) Német-román gazdasági tárgyalások. Bukarestből jelentik: A földmivelésügyi mi­nisztériumban pénteken német-román tárgya­lások Indultak meg a Németországba irá­nyuló olajmag-kivitel megszervezéséről. Be­avatott körök értesülése szerint rövidesen sor kerül a Németországba irányuló román állatklvitel rendezéséről szóló német-román egyezmény megkötésére. zőtlen helyzetben van. Ha a követelés is a Szudéta-vidéken áll fenn, úgy a magyar adós is ugyanazt az utat járhatja, mint a szudétanémet hitelezője. Amennyiben a külföldi hitelező a pert már megindította, a 4810/1939. M. E. rendelet módot nyuit a folyamatban lévő per felfüggesztésére, ha a Magyar Nemzeti Bank a hitelező kérelmére nem ad behajtási engedélyt. Értesülésünk szerint a Magyar Nemzeti Bank kompenzációs engedélyeket ad az említett viszonylatokon kívüli viszonyla­tokban is. Volt eset, hogy négy-ötágú, vagyis négy-öt fél bevonásával létrejövő kompenzációt engedélyezett a Nemzeti Bank. (Erről a kérdésről a Magyar Nem­zeti Bank a visszacsatolt területen működő pénzintézeteket körlevélben tájékoztatta.) Olyan esetekben tehát, amikor az adósnak a volt Cseh-Szlovákia terüle­tén követelései is vannak, ezek a kö­vetelések egymásközt kompenzációval kiegyenlíthetők. Ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank mindenkor a legnagyobb előzékenységet tanúsítja. Szükséges természetesen, hogy a hitelezők és az adósok összehozhatok le­gyenek. A Magyar Nemzeti Bank ezenkívül kiad úgynevezett beszedési engedélyeket és pe­dig bármely viszonylatban. Ezek az enge­délyek végrehajtásra nem jogosítják fel a hitelezőt, tehát jelentőséggel csak abban az esetben bírnak, ha az adós hajlandó adósságát kiegyenlíteni. A Magyar Nem­zeti Bőnk ezeket a beszedési enged 'lyeket a külföldi hitelező által megbízott pénz­intézet. illetve hitelintézet számára adja ki. A beszedési engedélyek kiadása a leg­többször olyan esetekben következik be, amikor egv szlovák, vazv cseh-morva ille­tőségű vállalatnak például részletüzletből kifolyólag számos követelése van a vissza­csatolt területen. Ez inkább technikai könnyítést jelent, mert az a célja, hogy ne kelljen minden egyes, esetleg egészen kis tételre külön fizetési engedélyt kérni. (—) Jelentősen felemelték a németek Ro­mánia állatkivlteli kontingensét. Bukarest­ből jelentik: Németország és Románia kö­zött néhány héttel ezelőtt megegyezés jött létre az állatexportkontingens kibővítéséről. A megállapodás alapján a németországi ro­mán állatkivitelnek nagy könnyítéseket nyúj­tanak. A jövőben a Hegyeshalomnál a német határon etetni lehet az állatokat és a bécsi piacon már reggel 8 és 9 óra között eladásra lehet szállítani. A megállapodás szerint az eddigi évi 30 ezres sertéskontingens helyett bármilyen számban szállíthat élő sertéseket Románia Németország felé. A 12 ezres szarvasmarha kontingenshez még egy 6 ezres kontingenst vettek fel. A prágai piacra jú­lius hónapra 25 ezer darab sertés szállítását engedélyezték Románia részére. Szlovákiában nem várható a lakosfág életszínvonalának emelkedése Pozsony, július 8. Karvas dr., a szlovák Nemzeti Bank kormányzója az általános gaz­dasági helyzetről nyilatkozva kijelentette, hogy a szlovákiai életstandard és a lakosság vásárlóképességének emelkedése még hosszú ideig nem várható. Miután a zsidó és cseh kereskedők kikapcsolódtak a kereskedelmi életből, jelentős hiány mutatkozik az üzleti befektetések terén. Ennek pótlására a biro­dalmi német exportőrök Szlovákiában képvi­seleteket állítanak fel. Ezután a Magyaror­szággal való gazdasági kapcsolatok hiányá­nak hatásairól nyilatkozott. ■■I l» fmn (—) Kassán tartják a vendéglősök és kocsmárosok idei kongresszusukat. A Kassai Vendéglősök és Italmérök Szakipartársulata meghívására a Magyar Szállodások, Vendég­lősök és Korcsmárosok Országos Szövetsége augusztus 24. és 25-én Kassán rendezi ezévl országos kongresszusát, melyen húsz év után teljes számmal vesznek részt azon a felvi­déki és a kárpátaljai vendéglátóiparosok is. Az országos tanácskozás napirendjén szere­pel többek között az idegenforgalommal kap­csolatos kívánságok ismertetése, a magyar bor hathatósabb propagandájának ügye, a kaszinók és körök ipargyakorlásának kér­dése, az italmérési Illetékek reformja, az egyfázlsos forgalmiadó bevezetése a vendég­látó iparban, a felvidéki vendéglátóiparosok problémái és még más fontos szakkérdés. Az országos kongresszussal egyidejűleg ugyancsak Kassán tartja közg ülését a Ma­gyar Pályaudvari Vendéglősök Szakcso­portja is. (—) Kassán lesz a Vidéki Kereskedelmi Testületek Országos értekezlete. A kassal Kereskedelmi- és Iparkamarában megtartott ülésen elhatározták, hogy a Vidéki Kereske­delmi Testületek országos értekezletét Kas­sán tartják meg szeptember 2-án és 3-án. (—) Mérsékelték a gó'zekekötelek árát. Az árkormánybiztos a mezőgazdaságban hasz­nált gözekekötelek árát 8%-kai mérsékelte. Az ármérséklés 14.080 pengő megtakarítást jelent a gőzeketulajdonósoknak. Az Országos Mezőgazdasági Kamara most arra kéri az árkor a ínybiztost, hogy a mezőgazdasági tö­megfogyasztás tárgyát képező sodronyfona­tok árát is mérsékelje. (—) 15 millió mázsa búza Románia export­feleslege. Bukarestből jelentik: A földmíve- lésügyi minisztérium becslése szerint Romá­nia 15 millió métermázsa búzát tud majd exportálni. Ebből a mennyiségből tízmillió esik az új termésre és ötmillió a múltévi termésből fennmaradt feleslegre. (—) Románia első félévi külforgalma. Bu­karestből jelentik: A folyó év második ne­gyedében a külkereskedelmi mérleg az első negyedévhez hasonlóan nagy kiviteli felesle­get mutat. A kivitel értéke 7 milliárd 420 millió 748 ezer lei, a behozatal 4 milliárd, 887 millió 526 ezer lei értékű volt az év má­sodik negyedében. A kiviteli többlet eszerint több mint két és félmilliárd lei. Tőzsdék, piacok zürichi árfolyamok Zürich, július 8. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.77, Newyork 443 ötnyolcad, Brüsz- szel 75.40, Milánó 23.34, Amszterdam 235.45, Berlin 178, Stockholm 107, Oszló 104.40, Kopenhága 92.75, Szófia 5.40, Varsó 83.50, Prága 15.12%, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.16, Buenos Aires 102 hétnyolcad, Jokohama 121 egynyolcad. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: LANYHA A gabonatőzsde készárupiacán az irány­zat lanyha. A tavalyi búza, rozs és zab jegy­zése nem változott. Újbúzát augusztusi szál­lításra 20 pengős áron kötöttek. Üjrozsot azonnali szállításra 13.25, újzabot augusz­tusra 16.90, szeptemberre 17 pengős áron kötöttek. A kukorica 25 fillérrel olcsóbbo­dott. — A határidöspiacon az augusztusi kukorica 20 fillérrel olcsóbbodott. Kukorica: júliusra 16.75, zárlat 16.64—16.66; augusz­tusra 16.9S, 16.86, zárlat 16.91—16.86. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszayidéki 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-os 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20—20.15, felsötiszai 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, fe- .iérmegyeí 77 kg-os 19.55—19.65, 78 kg-os 19.75—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-03 20—20.15, dunántúli 77 kg-os 19.55—19.65, 78 kg-os 19.75—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20—20.15. Rozs: pestvidéki 13.10 —13.30. Takarmányárpa: középminöségü, új 14.30—14.80. Zab: középminöségü 20—20.30. Kukorica: tiszántúli 16.85—17. őrlemények: korpa 13.50—13.65, 8-as liszt 15.50—15.80. Űjrozs: 150 mm 13.25 Bpest par. Kukorica: 300 mm tiszavidéki 17.—, 150 mm aug. 17.02%, 150 mm 16.90 Bpest par. Bíborhere: 150 mm 97-es júl. 15. 54.— Győr, 35 mm 97-es júl. 15. 52.50 Szombathely, 50 mm 97-es júl. 15. 53.— Bpest, 100 mm 97-es júl. 15. 53.— Vámoscsanád, 100 mm 97-es júl. 15. 53.50 Iván. Muhar: 10 mm 26.— Dunántúl. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mel­lett a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: Ros­télyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120-—200. Borjúhús: Comb 280—340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juh­hús: Hátulja 140—180, eleje 100—160. Ser­téshús: Karaj 220—270, tarja, comb 168— 208, oldalas 128—164, zsírszalonna 130—148, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 143 —164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, feny­vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130—135), csirke, rántanivaló 1 drb 110—280, 1 kg (150—180), ruca, újdonság 1 drb (140—150), lúd, újdonság 1 drb (130— 140). Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rántanivaló 1 kg (140—270), ruca, hízott 1 kg 140—190 (120—170), lúd, hízott 1 kg 150 —200 (120—170). Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140—155, ládaáru (122—145), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 130—140 (116—130). Halak: Ponty élő 120—240, sze­letelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (90—100), teavaj, tömbben (290— 300), pasztőrözött (320—330), sovány tehén­túró (40—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (6—16), kalarábé kg (8—14), drb 2—6, karfiol, hazai, levéllel (20—50), vörös­hagyma, érett, makói (9—10), zöldjével (1.5 -—4), fokhagyma (16—20). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (5—11), kelkáposzta (7 —16), fejessaláta (2—6). Burgonya: Gül- baba (9—10), nyári rózsa (9—10). Főzelék­félék: Fözeléktök (2.5 3.5), zöldpaprika, apró (1.5—3), töltenivaló 4—16 (3—12), pa- i rádiósom, hazai 40—70 (30—60), vajbab, ; hazai (12—20), zöldborsó, hazai (13—30), zöld tengericső 3—8 (2.5—4.5), csiperke­gomba (120 200), uborka (5—12), paraj, i tisztított (20—30), sóska, közönséges (12— 16). Gyümölcs: Alma, közönséges (10—30), körte, közönséges (10—40), cseresznye (30 —70), meggy 28—76 (20—50), barack, kajszi 20—50 (8—26), barack, őszi (12—110), málna 50—80 (40—65), ribizli (12—16), eg­res 16—30 (6—20). Fűszer: Paprika, édes­nemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (132—136), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (90 —100). + LISZTPIAC. A budapesti HsztárjegyzS bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): Búzaliszt: dara 36.75—- 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37. Of 35.75—37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32. 6-os 26—29. 7-es 19—21; rozsliszt: 0-ás 27.25—29, O'I-es 24.50—26, I-es 18.75—20.50, II-es 17.25— 18.50. + MAGPIAC. Káposztarepce, új 24.50, zöldborsó (expressz), sterilizált, új 18—18.50, bíborheremag, új 52—54, cslllagfürt, fehér, lapos 12.75—13.25, szárított répaszelet 10— 10.50. + ERÖTAKARMANYPIAC. Arak q-ként kicsinyben Budapesten: árpakorpa 14.60, borsóhéj 18, búzakorpa 13.70—14.20, búza­takarmányliszt 15.50—16.00, napraforgó po­gácsa 14.50, kókuszpogácsa 13.75—14.25, repcepogácsa 12—12.50, lenmagpogácsa 16—­16.50. szárított répaszelet 12.50, rozskorpa 13.50. melasse 10, halliszt 45. + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvás&r összfelhajtása 225 darab. Az Irányzat változatlan. Arak: la uradalmi zsír­sertés páronként 340 kg-on felül: 103.5, sze- dettsertés la 98—103. Ila 92—96, Illa 86— 90 fillér kg-ként. + TENYÉSZÁLLAT- ÉS JARMOSÖKÖR- VASAR. la belföldi jármosökör, tarka és be­állítani való tinó (tarka) 54—58, u. a. fehér 56—60, 1 és y2 éves üszők 50—55, 1 és % éves tinók 50—55, friss fiatal fejős tehén 75 —95, külföldnek megfelelő prima fiatal ürük drb-ként 50 kg. 44—48, u. a. bárány páron­ként 80 kg. 50—55. Valamennyi gazdaságban etetés-itatás után mázsáivá 3 kg. súlylevo­nással. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. Gyöngyös. A felhozatal közepes, az árak vál­tozatlanok. A kereslet eleinte élénk volt, majd vontatottá vált. Vásárlások német és belföldi számlára történtek. A barack egy része eladatlan maradt. A tegnapi nap folya­mán Németországba 3 és Budapestre 1 vá­gón árut szállítottak. Ma reggel Budapestre 10 teherautó és 19 kocsirakomány árut küld­tek. Arak: ribizli (20 q) 8, málna (5 q) 30— 35), nyári körte (120 q) 14—15, meggy (20 q) 8—25, kajszinbarack (400 q) 16—20, őszibarack (10 q) 30—60, nyári alma (5 q) 10—14, új rózsaburgonya (20 q) 4—10, zöld­bab (25 q) 6—8, salátának való uborka (40 q) 2—3, tök (15 q) 1—2, gerezdes para­dicsom (25 q) 25 fillér kg-ként. — Kecske­mét. A piac irányzata barackban igen élénk volt. A tegnapi nap folyamán 45 vagon ba­rackot, 6 vágón meggyet, 1 vágón zöldbabot és 11 vágón uborkát Németországba, 3 vá­gón barackot a cseh protektorátusba és l vágón barackot Angliába szállítottak. Arak: Kajszinbarack (felhozatal 1112 q) kivételes 26—28, Xa 20—25, Ila 10—15, Illa 4—6, az intervenciós la barack ára 15 fillér volt kg- ként. Meggy (32 q) la 50—55, apró 12, apró körte (29 q) Ila 10—12, Illa 8, alma (118 q) vajalma Ila 14—16, Illa 6—10, tükör­alma la 10, Ila 8, Illa 6, zöldborsó 30—35, zöldbab 12—14, salátának való uborka 6, érett paradicsom 45—50 fillér kg-ként. Töl­teni való zöldpaprika 1—3, hegyespaprika 4— 5, tök 0—12 fillér darabonként. Kalarábé 5— 8 fillér csomónként. A Visszacsatol! Felvidék Községi ElölJírösögalnaK figyelmét felhívjuk a m. klr. belügy­miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott. Novák Jenő dr összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás cimú jogi könyvre. Régi hiányokat pótló uinnka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe taglalva A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek. melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri hfróságnak a község) polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések ben kővetett gyakorlatát is. A mű hass □ álhatóságát az abban közölt 24 Irat­minta, valamint betűsoros mutató la elő . mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal ARA Z— PENGŐ Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest. VI Rózsa-n. Ul. — - _______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom