Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-22 / 165. szám

TECTTDEKI J^öfejlHTRBÄß 1939 JÚLIUS 22, SZOMBAT 10 Sírfelirat egy omladozó színház falára Irta: Máriáss Imre Hangulatos cikket olvastunk a minap ä Király Színházról, amely elérkezett utolsó felvonásának végéhez: a törvény­szék hivatalosan kimondja a vállalkozás megszűnését. Bírósági hivatalos „értesítvény“ lesz tehát sírfelirata annak a Király Színház­nak, amely az országnak legelső operett- szinháza volt. Bár nem volt patinás nevű és múltú színház, mégis hamarosan az elsők közé emelkedett s tárgyilagosan megállapítható, hogy rövid múltjába is el tudta ültetni a tradíciót. Stílusa és nívója volt ennek a színház­nak, amely a legjobb nevű operettművé­szeket nevelte és termelte ki, előadásai elsőranguak voltak. Hogyan történhetett tehát, hogy ilyen gyászos véget ért, hiszen lám, ma is ját­szanak a magyar fővárosban operetteket, amelyek még csak a nyomába se érnek nemhogy a János vitéznek, vagy a Ci­gánybárónak, Rip van Winklének, Leány- vásárnak, Sybillnek, Pacsirtának, vagy a fényes és gazdag névsor befejező Csár­dáskirálynőnek, de még az utána követ­kező Gróf Rinaldónak sem, és a közön­ség mégis tódul zenét, dalt hallgatni. A rejtélynek talán jobban és hamarabb jutunk nyitjára, ha a Király-utcából át­pillantunk a Nagymező-utcába, ahol vi­szont a Fővárosi Operett Színház alussza álmait. A Fővárosi Operett Színház szinte rész­vét nélkül bukott alá s ez a részvétlenség talán annak a tudatalatti megérzésből fakadt, hogy voltaképpen a Fővárosi Ope­rettszínház okozta a Király Színház bu­kását, ő ásta meg a sírt, amelybe kevés­sel utóbb magának is bele kellett buknia. A Fővárosi Operett Színház volt az, amely eltért a Király Színháznak az ak­kori időkhöz mért magyar ízlésétől, aránylagos konzervativizmusától és neki­vágott az új operettstilusnak, a nemzet­közi levegővel telített operettnek, a dzsésszes, rikoltozó zenének, a semleges Színű ösztövér meséhez. ’Nem állítjuk, hogy a Király Színhez által művelt műfaj nem szorult volna egy kis frissítésre. A szövegírók már-már csak sablont írtak sablonos figurákkal és egyre sablónosabbá váló zenével. Ez a dekandencia, amely akkor világjelenség volt és porlepettnek mutatta a konzerva­tív szellemű operettet, megkönnyítette a nemzetközi operett útját, amelyet helye­sen nem is operettnek, hanem revünek kell nevezni. Ebben a revűben csak a dzsessz ju­tott szerephez és a — kiállítás. A cselek­mény ösztövérebb és sablonosabb volt a porlepett operettnél, a szereplőknek nem adott játéklehetőséget. így született meg, így jelenhetett meg színpadon az az ope­rettegyüttes, amely sem játékhoz nem ju­tott, sem játszani nem tudott, énekelni szintén nem, csak — táncolni. Akinek két ugrabugva lába volt, az már „mű­vésszé“ avanzsált. A színész nem volt fon­tos, a díszletező rangjánál lejjebb jutott, mert a revű két szereplője a zenekar és a kiállítás volt. A súlyos, akkor még száz­ezrekbe és milliókba menő kiállítás, a csodálatos díszletekkel, a selymek, bárso­nyok, szőrmék káprázatos pompájával, ezüsttel, arannyal, csillogással, bár ha­mis, de a valódinál is többe kerülő gyé- mfuttái volt a Minden. Fájó szívvel emlékezünk vissza, hogy jómagunk is, mint a színházzal komolyan törődő színházi írók, újságírók, hányszor emeltük fel tiltakozó szavunkat ez ellen az esztelen pazarlás ellen s állítottuk oda a gúnyos nevetéssel találkozó igaz ' "ot, hogy a színpad, még az operettszínpad is elsősorban a szellemé, a művészeté, az­után — a szemé. Hányszc: figyelmeztettük a vezetőket, hogy vabankot játsszanak, reménytelen vabankot, mert nem győzhetik pénzzel. És a Király Színház, a szegény Király Színház üresedő széksorai elől — a revű- höz menekült. Közben a színház restaurá­lására nem jutott pénz, mert mindent fel­falt a színpad. Egy balsikerbe beleremeg­tek a színház eresztékei. Itt is és ott is. Irtuk, mondtuk, kiáltottuk, hogy eddig és ne tovább. A tömeg, amely ma káprá- zatba szédülve, a nyomor mélyéből utolsó filléreit adta oda egy kis gazdagság-illú­zióért, holnap már többet követel és keve­sebbet tud majd fizetni. Minden egyes re- vűnek rá kellett dupláznia önmagára és a közönség mégis elmaradt. Nemcsak azért, mert fogyott a pénze, hanem mert, mint a gyermek drága játékszerét, megúnta a revűt. És visszatérésre már nem volt mód. Nem volt operett, régi, jó operett és nem volt már gárda. Megszűnt az utánpótlás, nem voltak énekesek, nem voltak énekes­nők. Lábbal mégsem lehetett — énekelni. A revű már nem kellett, operett, ope­rettegyüttes meg nem volt. Az pusztult el elsőnek, aki kevésbbé győzte szusszal: a Király Színház. A Fő­városi Operett Színház utána dőlt. És a közönség? A szeszélyes, a köny- nyelmü, a könnyen feledő közönség? El­felejtette a múltat s most megelégszik az­zal, ami van. Az operett vastagtörzsű fája kidőlt, meg kell hát elégednie a -•-’■'kénnyel, amely a kidőlt fa törzsét befutja. A Felvidékkel foglalkozó tudományos munka kapja az idei Ferenc József-díjat A szabadságon lévő Szendy Károly bu­dapesti polgármester helyettese, Bódy László dr. alpolgármester pénteken nyil­vános pályázatot hirdetett a Ferenc Jó­zsef koronázási jubileumi alapítvány 1939. évi magyar tudományos irodalmi díjára. A pályázati hirdetmény szerint a pályázat tárgyköre a Felvidék művelődé­sével és művészettörténetével foglalkozó tudományos munka. Az alapító okirat rendelkezései szerint a székesfőváros az alapítványi jutalom­díjjal támogatni kívánja azokat, akik a magyar tudományos irodalom terén rá­termettségüknek már nyilvánvaló jelét adták, s akikről feltehető, hogy a főváros anyagi támogatásával tehetségüket, ké­pességeiket és ismereteiket tovább fej­lesztik, s ezáltal a magyar tudomány fel­virágoztatását segítik elő. A jutalomban csak olyanok részesíthetők, akik 40. élet­évüket még nem töltötték be. A pályázóknak be kell mutatniok ter­veiket, eddigi irodalmi munkásságukat és tanulmányaikat. A pályázat alá bocsátott alapítványi díjat a polgármester által alakítandó külön bírálóbizottság fogja odaítélni. A bírálóbizottság tagjai Bódy László dr. alpolgármester, Némethy Ká­roly dr. tanácsnok, a kulturális ügyosz­tály vezetője, továbbá a közművelődési szakbizottság által kiküldött hat tag. Az ezévi Ferenc József-jubileumi alapítvány díja 2000 pengő. A pályázatokat legké­sőbb 1939. szeptember 1-én déli 12 óráig kell benyújtani a polgármesteri központi segédhivatalba. (*) Meghalt Szathmáry Lajos, a Nemzeti Színház nyugdíjas művésze. Szathmáry La­jos, a Nemzeti Színház nyugdíjas művésze, 72 éves korában elhunyt. Temetése szomba­ton délután 4 órakor lesz Szentendrén a re­formátus temetőben. (*) Kevés szöveg, sok muzsika, rengeteg látnivaló az új Cigánybáróban. A Margit­szigeti Színpad a jövő héten bemutatja Strauss János híres nagyoperettjét, a „Ci­gánybárót“. A darabot Vértess Lajos, a Víg­színház ismert művésze rendezi, akinek ez lesz az első szabadtéri rendezése. — Első szabadtéri rendezésemben -— mondja — fő­ként azt tartom szem előtt, hogy az előadás valóban szabadtéri legyen, tehát: kevés szö­veg, sok muzsika, rengeteg látnivaló. Arra igyekszem, hogy ami a darabban vidám, az valóban mind humoros legyen, viszont a szokványos operettfigurák helyett élő em­bereket alakítsanak a színészek. A cigány­báró népének élete sem lesz karikatúra, annyira a cigányok valóságos életét iparkod­tam megjeleníteni, hogy még a karavánko­csik elé fogott rossz lovakat is cigányoktól vásároltuk, tehát valóban cigánygebék vesz­nek részt az előadáson. SPORT Harsonazengés közben nyitotta meg Gusztáv király a svéd torna nemzet­közi ünnepségét Stockholmban Magyarországot a Testnevelési Főiskola mintacsapata képviseli Stockholm, július 21. P. K. Ling volt az, aki újfajta gimnasztikájával a svéd torna­sportot világhírűvé tette. Születésének 100 éves jubileuma alkalmából a svédek július 20. és 23. között nagyszabású sportünnepsé­get rendeznek, amelyen a kővetkező 37 nem­zet vesz részt, összesen több mint 8000 ver­senyzővel: Németország, Argentina, Ausztrália, Bel­gium, Cseh-morva protektorátus, Kanada, Csile, Kolumbia, Dánia, Egyiptom, Spanyol- ország, Észtország, Északamerikai Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Nagy- británnia, Görögország, Magyarország, In­dia, Irak, Írország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Uj-Zéland, Norvégia, Palesztina, Németalföld, Lengyelország, Por­tugália, Románia, Svédország, Svájc, Török­ország, Jugoszlávia és Délafrika. Azok a nemzetek, amelyek különböző okok következtében a nagyszabású emlékverse­nyen nem képviseltethették magukat, távira­tilag mentették ki magukat. Csütörtökön volt a „Lingiade“ ünnepélyes megnyitása az olimpiai játékok mintájára. A résztvevő nemzetek zászlóival díszített olimpiai stadionban harsonák jelezték az egyes nemzetek versenyzőinek bevonulását, amelyek a város különböző részeiből vonul­tak a stadionba, ahol a Francia ABC sze­rinti sorrendben állottak fel, H. L. Edgardh, a rendezöbizottság elnöke üdvözölte a különböző nemzetek versenyzőit. V. Gusztáv svéd király ezután megnyitott- nak nyilvánította a sportünnepélyt. A har­sonák újból felhangzottak, a kivonult lövész­csapat sortüzet adott le és a zenekar Ling emlékére karéneket adott elő. Hansson svéd miniszter rövid beszédében megemléke­zett Lingnek a svéd tornasport terén szer­zett érdemeiről, majd a király Ling mell­szobrát, amelyet a Svéd Tornász Szövetség ajándékozott, leleplezte. Az ünnepélyes meg­nyitás a résztvevő nemzetek csapatainak a király előtt való diszmenetével ért véget. A város négy különböző helyén, a zenekari csarnokban, a cirkuszban, a városi színház­ban és az A Zrnks-csarnokban naponta be­mutatók lesznek, amelyeknek műsora állan­dóan változik. Ezzel egyidöben a vezetők kongresszuson vesznek részt. A nagyszabású sportünnpély rendezése igen sokba került, míg a bevételek nem lesznek valami maga­sak, mivel a belépőjegyek felét a svéd isko­lai fiatalságnak teljesen díjmentesen enged­ték át. A sportünnepély költségeinek fede­zésére Ling-érmét öntöttek, amely dara­bonként 3 svéd koronába kerül és amelyből eddig már több mint 15.000 darabot ad­ták él. A svéd tornasport nagyszabású ünnepsé­gén Magyarországot a Testnevelési Főiskola mintacsapata képviseli. Az olasz vízi póló válogatott Komáromban Komárom, július 21. Komárom sportéleté­ben jelentős esemény fog lezajlani július 27-én, a jövő hét keddjén. A Budapestről visszautazó olasz vizipólóválogatott ugyanis itt méri össze az erejét a magyar utánpót­lás csapatával. A rendezőség a kitűnő sport­nak ígérkező nemzetközi mérkőzés mellé nagy úszómüsort is kapcsolt. Ennek kere­tében alkalma lesz a közönségnek gyönyör­ködni Lengyel dr. (BEAC), Tarics (MAC), Kánássy (MAC) úszóolinipikonok, az Angri/al-testvérek, Végházy és több kiváló pesti úszó versenyúszásában. Műsoron szere­pel még több gyermek, ifjúsági és szenior úszószám, valamint a komáromvárosi KFC és a komáromújvárosi KFC vízipóló-csapatá- nak mérkőzése. A rendkívül érdekesnek Ígérkező vízipóló- és úszóverseny iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg az egyesített Komáromban. A nemzetközi sportesemény színhelye a ko­máromújvárosi KFC versenyuszodája lesz. * Komárom előkészületei az NBB-re. Ko­máromból jelentik: Mint ismeretes, a minisz­teri biztos a Komáromi FC csapatát a Nem­zeti B. Bajnokság Dunántúli csoportjába osztotta be. A KFC vezetősége tudatában van annak a nagy feladatnak, amely a csa­patra vár, ha ebben a nagy mezőnyben ered­ményesen meg akarja állni a helyét. Éppen ezért már ezen a héten elrendelte az elő­készületek megkezdését. A játékosok szak­szerű irányítását Lovász edző vállalta el, aki a cseh megszállás idején sok éven keresztül kitűnő eredményekkel igazolta rátermettsé­gét és egyesületéhez való ragaszkodását. Lovász edző — akinek nehéz munkáját Szűcs Dániel és Simon Sándor, a KFC két régi harcosa támogatja, már keddre összehívta a számításba jöhető játékosokat és erős erőnléti gyakorlatra fogta őket. A KFC megerősítését célozzák azok a tárgyalások, amelyeknek eredményeképpen a KFC mellett a legnagyobb komáromi sportegyesület, az Egyetértés-Dunaváros SC szerdán este tar­tott közgyűlésén kimondta a KFC-ba való beolvadását. A KFC NBB csapata 16-os ke­retből fog kikerülni. Ez a keret a jövő hét­től kezdve hetenként négy edzést fog tartani. Az NBB-re való előkészületet jelenti az a munka is, amelyet a KFC ráckerti sportte­lepén végeztek. Ennek során tükörsimára csiszolták a pálya talaját, rendbe hozták az öltözőket és kibővítették a klubház fürdő­szobáját. Bukarestbe várják a Középeurópai Kupa győztesét Bukarest, július 21. A román labdarúgó bajnokcsapat, a Vénus, augusztus 20-án Bukarestben a máris döntés előtt álló közép­európai kupabajnokság győztes csapatával mérkőzik. Az Újpestnek és a Ferencváros­nak régebbi kötelezettsége van egy Buka­restben lejátszandó mérkőzésre augusztus folyamán. A Vénus még egy érdekes mérkőzést bo­nyolít le a nyár folyamán. Ennek a mér­kőzésnek másik szereplője a szovjetoroszor­szági bajnokcsapat, a Dinamó lesz, amely­nek bukaresti játékengedélyét diplomáciai közbenjárásra már megadták. * Schmeling ősszel újra megküzd az Európa-bajnokságért. Berlinből jelentik: Max Schmeling, az ökölvívás nehézsúlyú Európa- bajnoka ősszel újra ringbelép bajnoki dime megvédéséért. Adolf Heuser ellen elért köny- nyü győzelme után most Walter Neusei né­met bajnokkal veszi fel a küzdelmet. A nagy ökölvívó mérkőzést a berlini olimpiai sta­dionban tartják meg, amely 130.000 néző be­fogadására alkalmas. A mérkőzés időpont­ját még nem határozták meg, de valószínű, hogy már augusztus utolsó vasárnapján sor kerül rá. * Kétszázhúsz olasz ifjúfasiszta kerékpár- kőrútja Németországban. Berlinből jelentik: A német-olasz ifjúsági csereakció keretében július végén 220 olasz ifjufasiszta kerékpár- körutat tesz Róma és Bellin között. Az olasz kerékpáros ifjakat a Brenneren ugyancsak 220 német kerékpáros ifjú várja, a Hitler­jugend szervezet tagjai. A német kerékpá­rosok végigkísérik vendégeiket a birodalom fővárosáig és vissza. Bármikor megkezdhető ’ utazás Felvilágosítás, jelentkezés, ismertetők: UTAZÁSI IRODÁNKBAN: Jőzsef-körút 5. Telefon: 14—ti—00. és I B U S Z-M A V. Hivatalos Menetjegy- iródákban V. Vigadó-tér Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom