Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

TEBOTDfitt 1989 JŰLIÜS 80, VASÁRNAP 7 Utalás A4 Ml agyarors^agro agyarors^agra Szlovákián keresztül I Autónk a bori kitérő-úthoz ért. Balról fe- lénkmosolyogtak a piros cserépfedelű ha­jt • Az ősi székely település Bori vissza­tért, de körülötte furcsán rajzolt a határ- vonó ceruza. Az országútitól balra Bori Magyarország, jobbra Szántó és néhány kilométernyi országút szlovák maradt. Most engedélyezték a magyar autók ré­szére az útlevél-nélküli átmeneteit. Meg­érkeztünk a magyar határkunyhóhoz. A szél lebegteti a magyar trikolórt. A ma­gyar határőr megszámlál és az autóvezető kezébe nyomja a cédulát: 6 személy. To­vább robogunk. Negyven lépésnyire szlo­vák zászlót lobogtat a szél, meg sem ál­lunk. A szlovák finánc tovább int. Egy úszónadrágos Hlinka-gárdista a telefonhoz megy és továbbítja a hírt: hatan vannak. Bori, Szántó, MagyaracI, magyar volt és ax marad Megyünk tovább. Szlovákián keresztül. Jobbra a völgyben fekszik Szántó, lakói a bécsi döntés utáni hónapokban együtt tün­tettek a boriakkal és magyaradiakkal: „Bori, Szántó, Magyarad, |V Magyar volt és az marad." Bori és Magyarad visszatért, de Szántó nem. Egy ember érdeke _ győzött az ösz- szesség ellen. Horák. máradékbírtokosnak és a híres savanyúvíz-forrás bérlőjének ro­kona ott ült a szlovák határkiigazító bi­zottságban. Szántót nem lehetett vissza­kapni, Ezzel halálra ítéltek egy falut. Kép­zeljük el ezt-a lehetetlen helyzetet. Ha előre megy, ha hátra megy a szántói áz országúton, Magyarországra kerül. Jobbra is vezet egy jó útjuk, de ezt is lezárja a magyar határsorompó. Balra Dalmadon ■ keresztül egy kis dülő-út köti össze Szlo­vákiával. Ennek az útnak csak egy, de an­nál nagyobb hibája van. Az őszi sarakban, a téli olvadásban hasznavehetetlen, Ügy vannak most a szántóiak, amerre mehet­nénk, nem szabad és amerre szabad, nem lehet. Természetesen a bérlő úrnak sincs nagy haszna a savanyú vízből. Legfeljebb áz arca sávartyodik el, ha látja. Hiába cső- bog a fórfás. Vizét Magyarországba nem engedik be, Szlovákiába pedig nincs útja. AAammutcsontv konylialuiHadckInalom ..* Hat percnyi út és elhagyjuk Szlovákiát. Majdnem egymás mellett áll a két határ- ör-gunyhó. A szlovák megszámlál, a ma­gyar elveszi a cédulát. Ismét Magyar- orszagon vagyunk. A furcsaságok száza­dában élünk. Manapság minden lehetséges. Külföldön kell keresztül mennünk, hogy hazánk egyik részébpl a másikba jussunk. Megérkeztünk Hévizmagyaradra. A termé­szet nagyon szerette ezt a vidéket. A csobogó források mésztartalmú vize cso­dás sziklákat épített. Szinte szemmel látra az ember, hogyan rakódnak le a forrásvíz ásványi anyagai. Az ösvények is hamar megjelentek itt. Kőfejtés közben gyaltran találnak mammutcsontokat. A minap vájtak ki egy hatalmas mammutfogat a sziklából. Évszázados lenyomata tisztán látható, egy letűnt világ emlékét mutatja. Az ősember is hamar megjelent itt. Talán a forrás me­leg, kénes vize csalogatta. Jól esett neki az állandó élet-halál harcban elfáradt tag­jait megáztatni a fórrás üdítő vizében. Határában aiz ősemberek tűzgerjesztője volt. Ide jártak tüzért. Melegedtek is kö­rülötte, megsütötték a zsákmányt. A hul­ladékot eldobálták mellette. így lassan - lassan halom nőtt körülötte. Ezeket kony- hahulladékhalir.öknak (Kjökkenmödding) nevezi a tudomány. A magyaradihoz ha­sonló korabeli csak Svájcban található. Világhíresség. Svájcban a turisták ezrei keresik fel. Múzeumot rendeztek be mel­lette. Nálunk észre sem veszik. Laikusok tárták fel. A leleteket mutogatják, azután elfelejtik. Az apa őrzi. a fia majd kidobja a „haszontalan lomot”. Ssíiáccsaí vetekszik Magyafad vise A fürdő forrása egy évezredek alatt le­rakodott dolomit tömbön fekszik. Vize szénsavas és kénsavas sókban dús. .Kosz- vényre, női bajokra egyaránt gyógyhatású. Sajnos, még kévéssé ismerik, bár vize Szliácséval vetekszik. A háború előtt vas­utat terveztek Léváról Ipolyságra. Ma­gyarodon keresztül. Az építését is meg­kezdték. A cseh Stratégiának azonban nem volt erre szüksége. Az építést nem folytat­ták, sot a már kész hidat is felszedték. Érdemes lenne a fürdő kiépítése. Ksllő propagandával látogatottsága mogsokszo- rosodna. A fürdő mellett traveriin-bánya van. Idegen tőke kellett kihasználására. Mi nem vettük észre. Most egy német cég bá­nyássza ki és Budapesten épületfedő koc­kának dolgoztatja fel. 3 embernek egy 1.6 átmérőjű kőkocka feldolgozása 14. napi munkába kerül. A több mint 100 ir.éter- mázSáS kokolosszuSt 3 ember egy kézzel hajtertt drótkötélpálya segítségével köny- nyen el tudja hengergétni. A szállításnál a természet ereje legyőzi az ész erejét. A teherautó nem bírja el, de 8 pár ló el­húzza. A magyara díalc nem felejtettek el magyaru l A Búr-patak mellett gyermekek játszot­tak. A kis patakocska most előlépett. Országhatár lett, de a kacsáknak nem. im­ponál. Vízum nélkül közlekednek a vízben. Túl a szántói park százados fái már Szlo­vákiában vannak. Itt a gyermekek magyar földön játszanak. Megkérdeztem az egyi­ket. — Hogy hívnak? — Suhaj Jóska — felelte. — Szépen beszélsz magyarul, talán szlo­vákul is tudsz? — folytattam. — Csak csöppecskét. Hiába volt csak szlovák iskola Magyar­odon. Magyarod magyar volt és az is ma­radt. A legfiatalabb generáció is jobban beszéli a magyar nyelvet, mint a szlová­kot. Kiváncsi voltam a családnevekre. Fur- ■fanggal vallattam a gyermekeket. Ki ül melletted az iskolában, ki a hátad megett? Ki a legjobb, a legrosszabb tanuló ? Sviha- jolc, Bogyák, Dóbiások, Bondorok, Kinsz- kyk, Faragók,' Dupákok élnek itt. Magyar és szlovák nevek, de nyelvben és érzésben valamennyien magyarok. Végül megkoc­káztattam egy kérdést. ' — Ki a legnagyobb tolvaj a faluban? Aranyos őszinteséggel felelt az egyikük: — Én, de csak voltam. Tavaly nagyon sok mákot loptam. — És az idén miért nem lopsz ? — foly­tattam a beszédet. — Mert magyar cserkész leszek. A cser­kész nem lop és őszinte. Az évezredes magyar földre új szellem költözött, de nem is új, visszatért a régi. Beszélgetés a fiatáron keresztül Magyarad őszinte, derék, hű népe meg­érdemel minden támogatást. Határa kin­csekben talán a leggazdagabb a környé­ken, népe a legszegényebb. A falu tipikus zsellérfalu. Most végre földet kaptak, ha keveset is. Vágy 100 holdas maradékbirto­kot osztottak szét közöttük. Fel kell ka­rolni népét, amely minden terror ellenére hű maradt magyarságához. Nagyobb da­rab kenyeret érdemelnek lakói. Átnéztem a túlsó partra. Szomorúan áll a szántói malom. Garatja nem őröl. Egy leányka átkiált a molnárnéhoz. Nagynénje neki. „Veres néni!“ Beszélgetnek a hatá*- ron keresztül. A Búr-patak csendesen cso­bog. Bizonyára ő is csodálkozik a furcsa­ságokon. Csobogásából mintha kihallat­szana: „Nem lehet! Nem lehet!“ Egy ősz bácsi halad a túloldalon. Meg­törülte izzadt homlokát és felénk integet. Egyik társam átkiált hozzá: < — Bácsi, ott már Szlovákia van. — Nem, ezért ez is Magyarország. ügy éreztem, az egész falu üzent... Féja Tibor Légvédelmi gyak orlatok Berlinben Elégtelen a londoni légg&mtB-zár London, július 29. Mint ismeretes, pén­teken az angol fővárost léggömb-zárral vették körül. A Daily Telegraph ebből az alkalomból éles bírálatot gyakorol a lég­védelmi intézkedések felett és hangoztatja, hogy az 500 sodronyzáras léggömb távolról sem elegendő az angol fő­város védelmére, mert hiszen a főváros több mint 200 négy­zetkilométeres területen fekszik. A lap légvédelmi szakértőjének becslése szerint a léggömbök számát az eddiginek legalább ötszörösére kell emelni. A lap egyébként azt hiszi, hogy a léggömb-zár elrendelése nemcsak augusztus 5-éig tart, mint aho­gyan a hivatalos bejelentés közölte, hanem még néhány hétig. A nemzetim munkásság a magyar feltámadásért dolgozik Az Egyesült Párt nagysikerű munkásgyűlése Léván Léva, július 89. Az Egyesült Magyar Párt lévai munkásosztálya nagysikerű munkagyü- lést tartott a református egyház tanácster­mében. A nagyterem teljesen megtelt mun­kásokkal. Az értekezleten megjelent Schu­bert Tódor kormányfőtanácsos, a párt já­rási elnöke és LehocZky Brúnó dr. Léva vá­ros új polgármestere. Az ülést Öélik József, a szakosztály elnöke nyitotta meg. Hangoz­tatta, hogy a munkásság, mint á múltban, így most is a magyar feltámadásért dolgo­zik. Emelt magyar fővel harcol továbbra Is és nem hagyja egységét megbontani. Nem tántorították meg a nemzethfl mun­kásságot sem a baloldali politika Ígére­tei, sem a csehek által beharangozott aranyhegyek, és ezután sem dőlt be a csehekből lett magyarok új jelszavainak. Ha vannak bajaink, sérelmeink — mon­dotta, — azoknak orvoslását pártunk ke­retén be-lül fogjuk keresni és megtalálni. Diinajszky Sándor a magyar összetartásról beszélt. Orel Lajos, Vanger János, Bella János, Bacsa Gyula, Laczkó Lajos-, Bucsek és Gyuris terjesztették elő ezután a munká­sok kívánságait és kéréseit. Hámomyik János figyelmeztette a munkáatestvérebet, hogy a sötétben bujkáló alakok Ismét elő­jöttek és Igyekeznek a felvidéki magyar egységet megbontani. A volt kommunisták, szoedemek haza- fiabbak akarnak lenni annál a munkásnál, aki húsz évig kitartott a magyar zászló mellett. A magyar munkást azonban nem lehet el­csábítani. Tiszta lelkíismerettel halad régi vezérei után. Eután bejelentette, hogy Jaross Andor miniszternek sikerült elintéznie, hogy augusztus elején kiutalják a szakszervezeti segélyeket, bár a zwitaul központ még nem adta át a még befizetett összegeket. A gyűlés hosszasan ünnepelte a pártunk vezérét, Jaross Andor minisztert. Ezután Akucs László foglalta össze a fel­sorolt kéréseket és kérte a polgármester és a járási elnök támogatását. Utána Lehoczky Brúnó polgármester tar­tott nagyhatású beszédet, s többek között a következőket mondott^: — Eljöttem közétek munkástéStvérek, hogy meghallgassam panaszaitokat és kéréseite­ket. Lelkem mélyéig meghatott az a ma­gyaros érzés, amely minden felszólaló beszé­déből kicsendült. Tudom, hogy az Egyesült Magyar Párt Volt az, amelyik bennetek ki­fejlesztette és fenntartotta ezt a nagyszerű szellemet, ami azután ellenállhatatlanul visszahozott titeket a hazátokba. Tárgyila­gosságot kérek tőletek és azt, hogy dol­gozzunk egyesült erővel. Tudom, hogy nem szabad elhagyni azokat, kik kitartottak a magyar eszme mellett és büntetni azokat, luk árulók voltak. Legyetek nyugodtak mun­katársaim ezen elvek szerint fogom ki­választani. Forduljatok hozzám bizalommal. Mindenki polgármestere akarok lenni. Schu­bert Tódor járási elnök megígérte, hogy minden erővel azon lesz, hogy az előterjesz­tett és jogos kérelmeket minél előbb teljesít­sék. Hangoztatta, hogy szívesen járt el a magyar munkástestvérek egyéni ügyeiben, s természetes, hogy a kollektivumok ügyét is felkarolja. A gyűlés meleg ünneplésben ré­szesítette a polgármestert és Schubert Tódort, Bármikor megkezdhető egyéni utazás Hifii. 210.- pengősül Felvilágosítás, jelentkezés, ismertetők: UTAZÁSI IRODÁNKBAN: Józscf-körút 5. Telefon: 14—41—öf>. és I B U S Z-M A V. Hivatalos Menetjegy­irodákban V. Vigadó-tér 2. .........................■- ----- - —

Next

/
Oldalképek
Tartalom