Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-25 / 167. szám

TETOIDEK1 193» ÍÜLTOS Í5, KEDD Hudson angol államtitkár tette a köksönajánlatot Wohltat német gazdasági megbízottnak Halifax külügyminiszter kijelentette, hogy Hudson csak saját nézetét fejtette ki és nem Anglia nevében tett javaslatot - Wohltat érdekes kijelentései az angol-német viszonyról London, július 24. Mint a hétfő reggeli londoni lapokból kitűnik, a szombati angol sajtó feltünéstkeltő híre, amely szerint Németországnak egymilliárd font hitelt adnának, aminek ellenében Németország­nak le kellene szerelnie és nemzetközi le­Maga Hudson több lapnak adott nyilat­kozatában ismerteti ezirányú szereplését. A Daily Expressben közölt nyilat­kozatában kijelenti, hogy a találkozást Wohltat dr. kérte, aki közölte vele, hogy magasállású német személyiségek meggyő­ződése szerint a helyzet Németország és Anglia kö­zött sohasem volt veszedelmesebb, mint most, úgyhogy nagyon sokan kirobbanástól fél­nek. Megerősítette ezt a félelmet — így folytatta állítólag Wohltat — mindaz, amit ő londoni tartózkodása alatt az angol nép, megmerevedett álláspontját illetőleg tapasztalt. Akár háborút okoz Danzig, akár nem, — mondotta Wohltat, — ez a baj csak tünete a sokkal nagyobb alapvető dolgoknak, ami annál sajnálatosabb, mert a politikai kérdések elintézése után a vi­lág ismét nagy jólétet élvezhetne. Én azt feleltem Wohltatnak, — mondotta Hud­son, — hogy Anglia sohasem mondhat le tengerentúli birtokairól és nem járulhat hozzá olyan elrendezéshez, amely Német­országnak visszaadná a mandátumos terü­leteket. Azonban annak lehetőségéről be­széltünk, hogy miképpen lehetne ezeket a nehézségeket megkerülni. De hangoztat­tam, hogy csak személyes minőségben sző­lők. Ezután a következő pontokat dolgoz­tuk ki: 1. Hitlerrel közölni kell, hogy Anglia és szövetségesei ellenállnának minden erő­szakos európai uralmi kísérletnek. 2. Ha a német kormány kész a békés diplomáciai tárgyalások útjára vissza­térni, Anglia és szövetségesei gondoskod­szerelési ellenőrzés alá kellene magát vet­nie, Hudson külkereskedelmi államtitkár­tól ered, aki kijelentette, hogy ezt a tervét a sajtó elferdített alakban adta vissza. Egyébként csupán személyes nézetről van szó. nának arról, hogy Németország méltányos elbánásban részesüljön, beleértve a nyersanyagok kérdését. 3. Németország támogatást kapna, hogy iparát a háborús alapról béketermelésre kapcsolja át. A Lordok Házában Lord Snell, a mun­káspárti ellenzék vezére hivatalos felvilá­gosítást kért a Londonban Wohltat taná­csossal, a német kormány képviselőjével folytatott állítólagos tárgyalásokról. Lord Halifax külügyminiszter: A nemes lord nyilván azokra a híresztelésekre cé­loz, amelyek az utóbbi napokban azoknak a megbeszéléseknek nyomán terjedtek el, amelyeket a külkereskedelmi államtitkár Wohltat tanácsossal, Göring tábornagy gazdasági tanácsadójával folytatott. Wohltat tanácsos a német kormányt képviselte a cethalászati értekezleten és hivatalos feladataihoz tartozik a mene­kültügyi kérdések megbeszélése is. Tudo­másom szerint küldetése nem terjedt eze­ken az ügyeken túl. Előző londoni látoga­tásai során Wohltat dr. több hivatalos sze­mélyiséggel és mindkét ország kereske­delmi és gazdasági ügyei iránt érdeklődő személyekkel is találkozott, amely ügyek vizsgálása Wohltat tanácsos rendes köte­lességeihez tartozik. Nem volt tehát semmi 4. Barátságos együttműködés létesülne a piacokon Anglia, Németország és a többi nagy ipari állam között. 5. Németország fegyverkezésének korlá­tozásához, ha nem éppen csökkentéséhez járulna hozzá. A kölcsön nemzetközi lenne, az összeg­ről nem volt szó — mondotta Hudson ál­lamtitkár. Megbeszéltük a béke óriási le­hetőségeit, gondoltunk arra, hogy az európai hatalmak az Egyesült Államok együttműködésével gazdaságilag fejleszt­hetnék Kínát és az afrikai óriási terüle­teket. Egyetértettünk abban, hogy az angol-német háború nem oldaná meg a gazdasági problémákat. Az angol sajtó hangoztatja, hogy sem Chamberlain minszterelnöknek, sem lord Halifax külügyminiszternek vagy a kül­ügyi hivatalnak nem volt tudomása e beszélgetésről. szokatlan abban, hogy a külkereskedelmi államtitkár és Wohltat tanácsos találkoz­zanak és beszélgessenek az őket kölcsönö­sen érdeklő, illetve hivatalos kötelességeik körébe tartozó ügyekről. A külkereskedelmi államtitkár jelentette nekem, hogy a megbeszélések azokra a lépésekre terelődtek, amelyeket a fejlett gyáripart űző országok külkereskedelmé­nek javítása céljából tenni lehetne. Ezzel kapcsolatban a külkereskedelmi államtit­kár rámutatott arra, hogy a politikai kérdés megoldása a szük­séges előfeltétel (ami alatt természetesen a nemzetközi bi­zalom helyreállítását értette) s arról ta­nácskozott, mit lehetne tenni a nemzetközi keroskedelem fejlesztését jelenleg akadá­lyozó korlátok lebontása céljából, bele­értve a csereegyezményeket, devizakorlá­tozásokat, behozatali hányadokat stb. Az ilyenféle gazdasági kérdésekről fo­lyó megbeszélés ama pénzügyi lépések megvitatásához vezetett, amelyeket a kezdeti nehézségek leküzdése céljából le­hetne tenni és a külkereskedelmi állam­titkár (aki állandóan hangsúlyozta, hogy csak saját személyes nézetét fejezi ki és mindig arra a kikötésre gondol, hogy a nemzetközi bizalom helyreállítása a szük­séges előfeltétel) azt mondotta, hogy úgy véli, feltéve, hogy a nemzetközi bikalom helyreáll, helyénvaló volna az együttmű­ködéshez ebben az ügyben az érintett or­szágokkal a szükséges lépéseket meg­tenni. Látható mindebből — fejezte be lord Hali fax — hogy nincs egyáltalán semmi indoka annak az állításnak, vagy feltevésnek, mintha ezek a megjegy­zések, amelyek nem hivatalos beszélgetés során merültek fel, Anglia által Német­országnak nyújtandó kölcsön javas’atát jelenthetnék, Chamberlain: Nincs Javaslat német kölcsönt illetőleg Az alsóházban Greenwood napirenden kívül megkérdezte a miniszterelnököt, van-e mondanivalója az állítólag Német­országnak javasolt kölcsön ügyében? Chamberlain: Nincs javaslat a német kölcsönt illetőleg. Chamberlain miniszterelnök ezután lord Halifax által a Lordok Házában fel­olvasott válasszal szószerint megegyező nyilatkozatot mondott, majd Greenwood pótkérdéseire kijelentette: a leghatáro­zottabban biztosíthatom a képviselő urat, hogy nem tudtunk semmit e megbeszélé­sek felöl, semmit, a kabinet tagjai sem, sem a többi miniszterek, kivéve az érin­tett minisztert és az angol kormánynak nem áll szándékában bármiféle ilyen megbeszéléseket kezdeményezni. Harris: Ki felelős e megbeszélések el­árulásáért? Chamberlain miniszterelnök: Ezt én magam is nagyon szeretném tudni. Kije­lentette Chamberlain, hogy nem lát semmi különösen károsat a szóbanforgó beszélgetésben. Greenwood: Semmiféle magasállású kormányhivatalnok nem folytatott ilyen­féle beszélgetést Wohltat tanácsossal? Chamberlain miniszterelnök: Ez úgy­hiszem a szokásos támadás Sir Horace Wilson ellen. Sir Horace Wilson gyakran találkozott Wohltat tanácsossal, de nem tanácskozott vele azokról a tár­gyakról, amelyekre nyilatkozatomban céloztam. A támadások háttere az, hogy állítólag Sir Horace Wilson volt a müncheni egyez­mény igazi szerzője. Azóta Sir Horace Wilson vörösposztó az ellenzék szemé­ben. Felelős szerkesztő: LÜKÖ GÉZA Peleifis kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Hudson államtitkár elmondja, miről tárgyalt a német gazdasági megbízottal Halifax nyilatkozata a Lordok Házában Wohltat és Hudson tárgyalásairól STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, Vili, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS* GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ NAGY TŰZ PUSZTÍTOTT A SZIKSZÓI SZÉRt)SKERTEKBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom