Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-26 / 168. szám
Ara: 10 fillér Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, ■egueáóvre 8.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: j Budapest, Vili. kerület, Jőzset-körút S, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144*400 A felvidéki idegenforgalom hiányossága Varga Józsefet kinevezték ipariigyi miniszterré 4 (sz. v.) A magyar belügyminiszter még 1933-ban elrendelte, hogy az idegen- forgalmi szempontból számbajöhető városok helyibizottságokat alakítsanak s e bizottságokba vonják be a szállodákat s az idegenforgalmi iparokat is. Ezt követően Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter havi értekezletekre hívta össze az idegenforgalmi érdekeltségeket s így a vidék képviselőit is. így jutottak szóhoz a magyar vidéki idegenforgalom megteremtői: Kuthy Sándor dr., aki Debrecenben s Sik Lajos dr., aki Pécsett szervezte meg a város idegenforgalmi hivatalát B szabadtéri játékok rendezésével a többi városoknak példát mutatott. Szegeden ugyanakkor két tehetséges Újságíró megveti alapját az idegenforgalomnak olyannyira használó szabadtéri játékoknak. így szervezkedett a magyar vidéki, idegenforgalmi tekintetben. Hogy a szervezkedés nem jutott csúcspontjára, abban része van annak a körülmények is, hogy a főváros veszélyeztetve látta idegenforgalmi érdekeit. A csúcsszervezet azonban megszerveződött, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal formájában. Ez magába olvasztotta az addig szétágazó tevékenységeket, az Országos Idegenforgalmi Tanácsot s a MÁV idegenforgalmi hivatalát is. A Felvidék s a Kárpátalja visszakerülésével kétirányú mozgalmat várt mindkét országrész: egyik az anyaország látogatása a Felvidéken, a másik a felvidéki lakosság látogatása Budapesten s a nagyobb vidéki városokban. Az OMIH feladata lett volna, hogy e kettős tengelyt irányítsa. Sajnos, kifejezettebb cél s irányítás nélkül indult meg a lelkesedésében meg sem állítható zarán- doklás a magyarság visszacsatolt területei felé, anélkül, hogy megfelelő, pontos előkészületek történtek volna. Napról-napra érkeztek látogatók olyan városokba, amelyek az idegenforgalomra alig voltak felkészülve. A városok vezetői napokat, heteket töltöttek kalauzolással, üdvözléssel, hiszen minden kirándulócsoport azt kívánta, hogy őt a polgármester, vagy a városbíró személyesen fogadja s köszöntse. Nem voltak a szállodák felkészülve s nem történt intézkedés a szobát kiadni hajlandó magánlakások összeírására s kinyomtatott jegyzékbe foglalására. Megjelent ugyan egy felvidéki idegen forgalmikönyv, ez azonban csupán biztató s jó kezdet volt, ennél nem lett volna szabad megállni. Alig volt központi irányítás. Boldog-boldogtalan szervezet, vagy magánember csoportokat állított össze s alkalmas-alkalmatlan időben látogatni jött az átszervezés nehéz munkájával elfoglalt, sebeket gyógy ítgató városokba. Néha nem is tudták e városok a nagyszámú vendégeket kellőképpen fogadni s mivel a vendégek az anyaországbeli vendégforgalom méreteihez s színvonalához voltak szokva, sokszor kívántak csaknem lehetetlent s mivel kívánságuk nem teljesülhetett, szigorúan bíPárizs bizalmatlan Londonnal szemben a Hudson-ügy miatt Kínos feltűnést keltettek Franciaországban az angol-német gazdasági megbeszélések — Titkos utasításokkal Londonba érkezett Wohltat dr. bizalmasa — Hudson kijelentései a milliárdos kölcsönajánlatról Párizs, július 25. Bonnet külügyminiszter kedden délelőtt magához kérette Sir Ronald Campbell párizsi angol ügyvivőt s hír szerint felvilágosításokat kért tőle a Hudson—Wohltat-féle londoni tárgyalásokról. Ezek az angol-német gazdasági megbeszélések meglehetősen kínos feltűnést keltettek a francia közvéleményben s némi bizalmatlanságot is hoztak felszínre az angol szövetségessel szemben. A francia külügyminiszter és az angol ügyvivő a moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások állását is megvitatta. Francia London, július 25. A Daily Express szerint a legnagyobb titokban Londonba érkezett titkára kíséretében Martens dr., a német közgazdasági minisztérium egyik vezető szakértője, Wohltat dr. legbizalmasabb munkatársa. Wohltat dr, legutóbbi londoni tartózkodása során találkozott többi között Sir Horace Wilsonnal, Chamhivatalos körökben ezidőszerint a legnagyobb tartózkodást tanúsítják a moszkvai helyzet megítélésében s annál nagyobb feltűnést kelt az Intransigeant hétfő esti jelentése, amely azt állítja, hogy a szovjetkormány részéről most már határozott engedékenység észlelhető s a helyzet igen kedvezően alakul. Az Intransigeant moszkvai tudósítójának értesülése szerint az angol-japán megegyezés hatása alatt Moszkva most már feladta ellenállását és szeretne minél előbb megállapodásra jutni Londonnal és Párizzsal. borjain miniszterelnök első tanácsadójával. A tanácskozások tárgyát nem lehetett megtudni. Wohltat a hétvégi szünet alatt jelentette megbeszélései részleteit főnökének, Göring tábornagynak. Martens dr. Londonba új utasításokat hozott, amelyeket még a londoni német nagykövetségnek sem árult el. A lap más helyen azt írja, hogy jóllehe^ az angol kabinet visszautasította a Hudson által ismertetett tervet, nem ellenzi azt a tervet, amely szerint enyhíteni kell a háborús készülődésekről a kereskedelem fellendülésére való átmenet rázkódtatásait, Ezt közölték Hudsonnél is, aki ennélfogva nem érzi, mintha rosszalás érte volna és lehetőnek tartja, hogy továbbra is a kormányban maradjon. A terv további sorsa — a lap szerint — a német kormánytól függ, az újabb lépést Berlinnek kell meg-i tennie. Ha azonban a nemzetközi problémák békés elintézését célzó javaslatok az angol miniszterelnöki palotába érnek, ott mindenesetre gondos és jóindulatú megvizsgálásban részesülnének. A News Chronicle szerint Hudson ez&* két a jelentőségteljes szavakat mondta: — Az ügy egész története még nem kés rült nyilvánosságra. Nagyon szeretnék kimerítő nyilatkozatot tenni az alsóházban. Meg is fogom tenni, ha lemondanék, de a miniszterelnök teszi meg, ha nem mondok le. A lap hozzáteszi, hogy Chamberlain nyíl-* ván elértette a célzást. Hudson nem rrum* dott le és nem rántja le senkiről és semmiről a leplet. Craven képviselő határozati javaslatot Bizalmas utasításokkal Londonba érkezett a német közgazdasági minisztérium egyik vezető szakértője ráló megjegyzésekkel hagyták el a vendégforgalomra még fel nem készült várost. Pompás plakátok jelentek meg Budapest utcáin, a Felvidékre s a Kárpátokba csábítván a vendéget. Sőt, egy jószándékú testület a Kárpátalja falvairól kiadott egy képes útmutatót: ezt forgatva joggal hihette a nyaralni vágyó, hogy Kárpátalján minden tej- jel-mézzel, sőt hideggel-meleggel folyó. Elismerjük, hogy idő ugyan kevés volt hozzá, mégis össze kellett volna írni már nyár elején a kiadó felvidéki s kárpátalji szobákat: a szoba felszerelése, vízellátása, világítása, ára, az ellátás költsége, a tulajdonos neve, címe kitűnik ilyen útmutatókból. Külföldön igen népszerűek az ilyenek. Nem lett kellőképpen megszervezve az idegenforgalom s az idegenforgalmi szervek költségeit sem biztosították. Ilyen ületékek előteremtése nem nehéz: Ausztriában, vagy más külföldi országban az idegenforgalmi üzemek adják össze az idegenforgalmi szervezetek költségeit, saját érdekükben. Pénz, cél, irányítás nélkül a felvidéki s kárpátalji községek ki vannak szolgáltatva az üzérkedőknek. Akik a plakátok nyomán indultak el a Kárpátaljára, kevés rendes szállodát találtak. A felvidéki városok némelyikében is legfeljebb egy-egy rendes szálloda akad, sok helyütt egy sem. Az idegenforgalmi hivatalnak kötelessége a szállodásokat s a vendégforgalmi üzemmel foglalkozókat rászorítani arra, hogy üzemük rendes legyen, áraik ne legyenek túlmagasak. A ra- hói vasúti üdülőt, vagy a viski üdülőt kevés költséggel hamar rendbe lehetett volna hozni. Hiányos a vasúti ösz- szeköttetés is! A közönség kedvetlen s bizalmatlan lett a felvidéki utazások iránt. Úgy értesülünk, hogy az idegenforgalmi hivatal munkája szeptemberben új ütemet vesz fel. Szeret- nők, ha feladatai közé sorozná elsősorban a Felvidék s Kárpátalja elhanyagolt idegenforgalmának beszervezését. A Felvidék városai készek a maguk erejét s adottságait rendelkezésre bocsátani s az volna a legcélszerűbb, ha a Felvidék érdekeinek képviseletére külön szakosztályt létesítenének Az idei év sok hiányosságra mutá- tott rá kölcsönösen. Ezt pótolni kell, hogy jövőre a felvidéki városokba irányuló idegenforgalom tökéletes legyen. Az idegent kellőképpen fogadjuk s az idegen pontosan tudja, hová, milyen árért megy.
