Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

18 ma, közvetlenebbül és otthonosabban merített belőle. Nem volt benne vidéki gátlás, városi típus volt már, azaz nyu­gati szellemű és kultúrájú. Komjáton több nagyjelentőségű egyházi zsinatot lehetett megtartani, mert alkalmas szellemi környezet tenyészett itt. Ma már kövek sem hirdetik itt ezt a fej­lett és fényes magyar múltat. Magyar temetők a Felvidéken A Felvidék szlováksága a török dú- lás, az ellenreformáció és a Habsbur­gok politikájának volt következménye. A magyarság a tizenhatodik és a tizen­hetedik században a reformáció eszme- és gondolatkörében élt, népi, emberi és nemzeti vágyait ez fejezte ki teljes­séggel. A falvakban mindenütt refor­mátus egyházak keletkeztek és prédi­kátorok működtek. Amikor az ellen- reformáció megindult, a falvak népét mindenünnek elűzték, ha nem akart a katolikus egyház kebelébe visszatérni. Egész vidékek néptelenedtek el, ahová aztán szlovákokat, morvákat és néme­teket telepítettek. Sem a katolikusok, sem a reformá­tusok nem számoltak ennek a nem­zetiségi következményeivel. A hegyek szlávságának akkor készült roppant győzelme a magyarság felett, amikor Nagyszombat döntő győzelmet vett itt a magyar reformátusok felett, így keletkezett többek között a Surá- nyi szláv sziget, mely negyven község­re terjedt ki és mélyen belenyúlt a ma­gyarság testébe Érsekújvár felett. A magyarság roppant harcokat vívott a törökkel is. Itt aztán teljes lett a ma­gyarság végzete. A törökök csak a sík­ságon portyáztak s a magyarság éppen ezeket a területeket lakta meg. Sok­szor egész falvakat és városokat el- pjusztítottak, a gyermekeket és a fel­nőtteket elhurcolták. Verebélyt pél­dául, mely mezőváros volt és magyar népességű, többszörösen , teljesen el­pusztítottak, a gyermekeket es a fel- dett helyekre aztán aláéfészkedéft a hegyek óvatosabb és ravaszabb népe s hetven-nyolcvan kilométeres sávokban megszállta a tiszta magyar, de elpusz­tított területeket. Védekezés az új temetők ellen Aztán felszabadították a jobbágysá­got s ez is fokozta a Felvidék szlová- kosodását. A földesurak szabad jobbá­gyaikkal szemben tót cselédeket hoztak le a magyar síkságra a hegyek vidéké­ről. De ugyanezt tették á bérlők is, akik olcsóbb munkaerőt szintén így szereztek még a legújabb időkben is. így pusztult borzalmas gyorsasággal a magyarság a Felvidéken, így kelet­keztek temetőink és így nőttek. Fel Nagyszombatig és Galgócig és Léva felett is vagy negyven kilométerrel, még most is magyarok a dűlő és csa­ládnevek a szláv falvakban. Gyönge vigasz, de teljes bizonyíték a hatalmas nemzeti pusztulást illetően, amely itt Végbement. A hegyvidék szlávsága foglalta el mindenütt a magyarság helyét, t az húzta a hasznát, ha a magyar- j ságot belső bajai pusztították vagy ha külső ellenség dúlta. A nagy külső és belső tragédiák és veszteségek után szerényen és csend­ben lopakodott a hegyekből lefelé s ezt a csendes húzódást és foglalást csak­nem népi és nemzeti karakterévé fej­lesztett©. Ha figyelembe vesszük e nagy pusz­tulásainkat a Felvidéken, mai felada­taink is egészen más súllyal állanak elénk. A veszteségek után talán na­gyobb ragaszkodás szállja meg szí­veinket a megmaradt rögökhöz és na­gyobb elszántság költözik belénk azok védelmére. A védelem és megtartás kettőssége erősödik bennünk, szomorú, de nem késő kárpótlás a magyar teme­tőkért, melyek végtelenek, mint a ma­gyarság szenvedése. Gondoljatok hát e magyar teme­tőkre! TEMHDEKl -MÄßfoiR HIRIiAB 1939 JífLlUS 2, VASÁENAP 1 A mi írja* Ifj. Jancső Vilmos Gyomok a középkorban Egyes növényék hatása az emberi szerve­zetre már a régi időkben ismeretes volt. Ter­mészetesen ezekre az ismeretekre csak á vé­letlenek vezették rá az emberiséget. Valamely növénynek, melynek hatását megismerték — legyen az gyógy- vagy mérgezöhatás — ba­bonás körülírásokkal vették körül. A közép­kor tele van a borzasztóbbnál-borzasztóbb bo­szorkányperekkel, hol sötét tudatlansággal a növényekben rejlő különböző hatásokat misz­tériumok elérésének szolgálatába állították. Régebbi feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy a nadragulya gyökeréből készített kivonatot mi­lyen módon használták fel. Általános szokás volt, hogy ha nagyobb vendégségben a nem- kívántakat el akarták távolítani, ételükbe, italukba nadragulya-kivonatot tettek, mely ha­tását rövid időn belül éreztette. Az Idegeket elzsongította és egyes helyeken görcs for­májában nyilatkozott meg a mérgezés úgy, hogy akinek nadragulyáé ételt vagy italt ad­tak, néhány perc után megnémult, egyes tag­jai megmerevedtek, derékban éles fájdalmat érzett. Persze, az igy mérgezett vendégnek semmi kedve sem Volt tovább résztvenni a lakomán, saját maga igyekezett a vendég­ségből mihamarabb elkerülni. A nadragulyá- zás főleg Franciaországban terjedt el. Abban az időben szokássá Vált az, högy vendég csak abból az ételből vagy Italból fogyasz­tott, amelyből előbb a házigazda maga is kóstolt. A híres boszorkányperekben szereplő sárga kenőcs szintén mérges növények kivo­natából készült. Ebben a kenőcsben holdruta tetemoldó és különböző menykő gyomok ki­vonatai voltak. A kenőcs használatakor a bőrön keresztül á mérgező anyagok a szer­vezetbe kerültek és többé-kevésbbé eszmé­letlen állapotba hozták a kenőcs használóját. Kísérleti megállapítások útján bizonyosodott be, hogy az ilyen növény-mérgezéstől mély álomba merülteknek Igen Változatos és fan­tasztikusan szép álmaik voltak. A máknak szintén régen ismerték már az álmot adó tulajdonságát. Ezt sokszor fel i3 használták. A „bájitalok“ főalkotója a zöld mákszár, a zsálya és az éretlen szőlő ki- préseléséből nyert folyadék. Ezeknek a kö­zépkorban ismert italoknak alkoholban, bor­ban történt keveréke nem egy szerencsétlen­ségnek volt az okozója. Az ilyen preparált italt, ha a delikvens megitta, önálló akaratát vesztve, könnyen került mások befolyása alá. A középkornak egyik érdekessége az em­beralakú gyökérrel biró Mandragora vagy Alraun, melynek kiszedett és felöltöztetett gyökere körül a leernasrvobb babona-körök keletkeztek. II. Rudolf császár szintén hódolt ennek a babonának és a bécsi udvari könyv­tár még ma is őrzi a császár két Mandra- goráját, melyek a maguk idejében külön- külön egy-egy vagyont értek. Ennek a ba­bonás növénynek gyűjtése és szedése szintén Igen körülményesen történt. Jaj volt annak, aki a pompás Alraunt minden hozzáértés nélkül tépte ki a földből. Nagy árkot kellett vonni a talált kincset érő növény körül úgy, hogy a legvégső gyökere még a talajba ka­paszkodjon. Aztán fekete kutya farkához kellett kötni, mely aztán kitépte, ha elhajtot­ták onnan. Természetesen a kutyát, mihelyt kihúzta a babonás gyökeret, agyon kellett verni, de végre is minden áldozatot megért, hogy beszerezzék Vágyódásuk netovábbját. A babona szerint a gyökér tulajdonosát min­denkor nagy szerencse kíséri, vagyona meg­többszöröződik, a szerelemben biztos a győ­zelme, a harcban sebezhetetlen. Az ilyen kincsre persze nagy gondot kell fordítani, ápolni, időnként édes borban megfürösztcnl és minden újholdkor patyolat ingecskébe öl­töztetni. Tulajdonosa minden jót az életben a bűvös gyökérnek tulajdonított. Ha valami vállalkozása nem sikerült, vagyonát elveszí­tette, marcangoló önváddal önmagában ke­reste a hibát és azon kesergett, hogy túl sokat kért a gyökértől, azt megerőltette és szegény meghalt. A középkorban császárok, főpapok, hatalmas vezérek fordultak benső áhítattal a bűvös eszközhöz, hogy őket meg­segítse. A török hódoltság Idejéből a sok babona és pusztító szenvedély között, mint egyik legveszedelmesebb maradt fenn a boróka­bogyóból készült vetélőlé, mely egyes közsé­gekben úgy elharapódzott, hogy elnéptelene­dés fenyegette a vidéket. A török megszállás idejéből maradt és a Gellérthegyen vadon termő, még ma is található a török pirosító, mit a háremek lakói szájfestésre és szem- szöglet^ pirosítására használtak. Az embereké már ősidők óta érdeklődtek a mérges növények Iránt. Felkeltette kíváncsi­ságukat a növényekben szunnyadozó erő és hatalom, nem tudván még akkor, hogy ezek­nek csak félismerete milyen nagy bajt, sze­rencsétlenséget zúdíthat reájuk. Broun éliausfélék A tavasz folyamán a virágkereskedők ki­rakatában kevéssé ismert szép növény vonta magára a figyelmet. Ezért többek érdeklődé­sére válaszolva ismertetem a Broméliákat. Délamerikából származik, fákon és ltorha- dékokon élő növény. Lakásban fajták szerint, különböző temperaturájú helyiségeket kíván. Díszes levélzete és virásra miatt tenyésztik. a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. ÉPa keménykötésben 1.80 MOST JELENT MEG! POLITIKAI SZENZÁCIÓI imtGSNIO GAVDA leleplezi az európai feszültsés drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbp? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis­merni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződésiben biz­tosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Glbutl kikötőt az olasz Impe­rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnái: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 MOST JELENT MEG1 Gróf Teleki Pél BESZÉDEK 1939 A könyv tartalma: Bemutatkozó beszéd a képviselöházban. fjőj és megsokasodott feladatok”. Beszéd a MOVE serlegvacsoráján. „trj országépítés korszaka.” Elnöki meg­nyitóbeszéd az Egyesült Keresztlény Nemzeti Ligában. Szegedi beszéd. Beszéd a Pesti Vígadóban. Szombathelyi beszéd. Beszéd a Budai Vígadóban. „A szentistváni állameszme.” Beszéd : a katoükus nagygyűlésen. Debreceni beszéd. Ara 2.— pengő. Pfeiler Ferdinand könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajas-utca 5 Telefon: 18-J57-30, 18-74,00. Általánosságban az alábbi Lajták ismereten Sek: Bilbergia nutahs, Bilbergia speciosa, Bilbergia Morelli, Bilbergia zebEína, Bilbergia Liboniana. Ezek hűvösebb helyen tarthatók (12—16 fok Celsius). Azután a Midularlum, Marechalii, szép bíborpiros murva les/elekkel, a Nidularium spectabile sotétpiroff levél- hegyekkel, az Aechmea miniata barnäsSevel.ü, élénkkék bugavirágzattal és az AechmSa ful- gens pedig tartós piros bugavirágzattal, ame ■* lyek melegebb helyiségben (18—20 fok Cels.)f tenyésznek jól. Kezelésük ritkább öntözés-* bői, de annál sűrűbb permetezésből Síi. A páratelt levegőt igen meghálálja. Elvirágzása után tavasszal átültetjük, könnyű, alább is* mertetett földkeverékbe: 1 rész melegágyé föld, 1 rész komposztföld, 1 rész tőzeg, 3 rész fakorhadékföld, vagy ha ez te nem sze­rezhető, érett lombföld, (á rész ,Jjomok és. Vi rész ’faszénpor. Átültetéskor ~az.-esetleg, fej­lődött sarjhajtásokat külön ültetjük és minti önálló növényeket kezeljük. A mérsékelt me­legben tartható fajták ajánlatosabbak, merti a szobai mostoha tenyésztési viszonyokat jobban elviselik, ÜZENETEK Rozsnyói előfizető. -— Szekfülmen feketd foltok jelennek meg mindig nagyobb és na­gyobb számmal. Mi ennek az oka és mivel lehet ez ellen védekezni? A szekfüt, főkép­pen a levelein, a fekete foltosság (Heter-t sporium enchinulatum) nevű gomba támadta meg. A fertőzés kezdetén apró, tojásalaluí foltocskák szürkésbarna színben jelennek meg, végül megfeketednek, mikor a gomba szaporodó szervei azon teljesen kifejlődtek. Ebben a korban a legveszedelmesebb ez a betegség, mert ilyenkor milliószámra bo­csátja ki magából az új, fertözöképes csíra­növényeket. Az általa okozott kár a levelek teljes elszáradásával végződik, mig néha epidemiaszerüleg lepi el a szekfütáblákat. Védekézés: a növényeket először 1% majd 2 százalékos bordóilével bepermetezzük, to­vábbá kerülni kell a túltrágyázott talajt, vé­gül a meszezett talajban betegség ellen el- lentállóbb növényeket nevelhetünk. H. L. Losonc. — Kertemben a tavasszal két ezüstfenyőnek a csúcshajtásai nem haj­tottak ki, ellenben a közvetlen alatta levő mindhárom hajtás eddigi növekedésétől elté­rően, felfelé tör. Mitévő legyek, hogy a fe­nyőim további szabályos növekedését meg­őrizzem? Az ezüstfenyőknél (Plcea pungens)’ elég gyakori eset, hogy a csúcsrügy, vagy rovarkártevőktől, vagy egyéb mástól nem képes kihajtani. A természet azonban gon­doskodik arról, hogy a fenyő továbbra is megtarthassa szabályos fejlődését, ezért alatta lévő hajtások egyike veszi át a ve­zérhajtás szerepét. Előfordul, hogy nem egy hajtás, hanem az összes .közvetlen alatta- levö, egy örvben lévő hajtások törnek fel­felé. Ilyen esetben természetesen csak úgy biztosíthatjuk növényeink szabályos fejlődé­sét, ha a legmegfelelőbbet meghagyjuk, a! többit eltávolítjuk. Megfelelőnek tartjuk azt a hajtást, mely szemben áll a ki nem hajtott vezérrüggyel és megfelelő erősségű. A többi hajtás eltávolítására május hónap, vagy ha ezzel elkéstünk, augusztus vége a legalkal­masabb -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom