Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-18 / 161. szám
1939 JÚLIUS 18, KEDD TEEDIDEkl -MMfa&HIBMB 5 Sági Farkas István: Légy jó mindhalálig... Móricz Zsigmondnak, a magyar sors igaz írójának könyvét adtam a napokban egy anyaországbeli leánynak, aki a hóna alatt hordta és sétáin is azt olvasgatta. Húszéves, kisebbségi sorsunk idején hányszor és hány embernek eszébe jutott ez a könyveim, mennyi szenvedésen, fizikai és lelki viharon át vált szállóigévé, mennyi kitartást, mennyi megértést hintett a három egyszerű szó, amely a kis Nyilas Misi szájából egy egész néptöredék szállóigéjévé vált. Az életben több a szomorú, mint a vidám dolog. Ahogy Isten elosztotta a hétköznapokat és az ünnepeket, azonmód osztotta el az örömet és a szomorúságot is. Vannak emberek, akik csak örülni tudnak és minden időben, minden térben megtalálják a maguk kisded örömeit amelyek fölemelik őket a mindennapok fölé és tudatuk idegenkedik a világ minden bajától, kicsiny és nagyobb dolgoktól. Én nem ilyen embernek születtem. Hosz- szú éveken át bennem izzott az egész élet és sokszor mások élete sokkal jobban fájt, mint a magamé. Az ilyen ember egy kicsit többet szenved a kelleténél és hatodik érzéke jobban kifejlődik, mint a mindennapokban élő ember öt, rendes érzéke. Ezért szoktam a gyermekhez menekülni. Soha olyan tiszta derűt, soha olyan igaz örömet nem adhat semmi az embernek, mint a gyermek. Már egészen kicsi koromban magam mellé szedtem az utca gyermekeit és tanítgattam, nevelgettem őket. Néha a fára is felmásztunk, néha a kukoricásban is játszottunk, de a legtöbbször magam köré ültettem őket és olvastam nekik. Olyan áhítattal, mint amilyen áhítattal éppen tizenhat évvel ezelőtt, a lévai laktanyában olvastam a szlovák katonáknak, akik velem együtt teljesítették a laktanyaőrség szolgálatát, a Quo vadis-t. Sohasem felejtem el, hogy a káromkodók, durva tréfacsinálók percek alatt lehalkultak, leszelidültek, egyszerre csak mindegyikük ott ült körülöttem s én gyermekkori városomban, idegen nyelv muzsikáján, idegen fiúkat édesgettem magamhoz Ursussal és Lygiával. Egy fajkürti szlovák fiú hozzám jött, vállamra tette a kezét és magától, mint a halkan permetező eső, azt mondta: — De jó ember maga, hogy így szeret minket. Valami édes, meleg érzés járta át a szívemet, és még buzgóbban, még jobb kedvvel olvastam tovább. Innen adódott aztán, hogy amikor a lövöldébe kerültünk szolgálatba, ugyanaz a fiú éjjel elővesz egy másik könyvet és szeretettel, szelíden kér, hogy abból is olvassak nekik. Jön a német hadnagy, Pertl úr, megáll az őrszoba küszöbén, és szinte dermedten néz, hogy az őrség nem áll vigyázzban, senki sem fogadja, a fegyverek álmos csendben pihennek a fegyvertartón, az egyik katona olvas és a többi az éjszaka szelíd csöndjében hallgatja. — Kicsoda maga? — kérdezi tőlem, de hangjában nincsen durvaság, szemében gyermekded a fény, és én felállók, összeütöm a bokámat és bemutatkozom: — Herr Leutnant, Stephan Farkas Lehrer stellt sich gehorsamst vor! A csehszlovák hadseregben szolgáltunk, a bemutatkozást valamikori honvédkoromból vettem át, s csodák-csodája, mégis németül mutatkoztam be, s a hadnagy németül felelte, mondván: MEGJELENT az 1939. évi AOTÍ-TIPIISKÖNYV DÉVÁN ISTVÁN szerkesztésében az összesMapyarországon kapható Személyautók, Motorkerékpárok és Teherautók képes leírásával összes adataival és áraival ARA: 2.50 P. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett (bélyegben is) Kapható: STADIUM Könyvkiadóvállalat VI., Rózsa-utca 111. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP (Hírd«- tósí osstá.y; Vili., József-krt. 9. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés, tv., Kossuth Lajos-utca 9. — Én is tanító voltam. Csak olvassanak tovább, jóéjszakát! A júliusi vagy augusztusi csillagok egy percre bekukkantottak az ajtón, ahogy a hadnagy kiment. Én pedig tovább olvastam, s a szlovák és német fiúk tekintetéből felémsugárzott a megértő, megbecsülő szeretet.-— Jó ember vagy — súgta valami belülről, de gondolatban hangosan tiltakoztam ellene, s úgy' tompítottam: — Gyenge ember vagyok, másoknak és nem magamnak szolgálok. Valahogy ez a kép jutott eszembe, ahogy a közeli, trianoni határon átmentem, hogy a kislányommal mulassunk Körmendi bácsi csárdájában. A mulatozás annyiban áll, hogy Marika málnaszörpnek nevezett piros bort iszik, s amikor a cigány csárdást játszik, akkor mi ketten szépen táncolunk. A gyér közönségnek is tetszik a tánc. A kislány mindenkire rámosolyog, mert nehéz napjaimban az én vigasságomra, s valószínűleg angyal szavára született. Aztán megint leülünk, tovább ,,borozgatunk”, az édesanyja szemérmesen mosolyog, mintha szomszédjaink elnézését kérné, s én elfelejtem az egész világot, úgy elfelejtem, hogy saját ügyeim sem jutnak eszembe, pedig van belőlük annjji, hogy Rozsnyó, július 17. Az Egyesült Párt rozsnyói járási szervezetei jól sikerült választmányi ülést tartottak, amelyen megjelent Szent-Ivány József országgyűlési képviselő és beszámolót tartott a belpolitikai helyzetről, ismertette a folyamatban lévő országos reformokat és az Egyesült Párt misszióját az anyaország és a Felvidék visszatért magyarságának mielőbbi szellemi, gazdasági és politikai összekapcsolódása terén. A gömöri magyarság előtt évtizedek óta különösképpen népszerű országgyűlési képviselő és pártvezér beszámolójában többek között a következőket mondotta: — Nincs semmi szükség arra, hogy különbséget tegyünk a visszacsatolt Felvidék és a trianoni ország magyarja között, hiszen mindannyian egy és ngyanabból a gyökérből származunk és az a feladatunk, hogy a trianoni határon túl és innen élő magyarok közt minél előbb helyre áUítsuk a teljes lelki egységet. Ha mégis különbséget kell tenni, ez azért van, mert a húsz év alatt bizonyos önálló lelkiség keletkezett az elnyomatás alatt élők és a magyar impérium árnyékában szabad magyar életet élők között. Ezek a különbségek az okai annak, hogy a felvidéki magyar pártot mindaddig fenntartsuk, amíg hivatását nem teljesítette. Válasz a liberális sajtónak — Mi hát a hivatása az Egyesült Magyar Pártnak? A legelsőrendű és mindenek felett állóan a kétféle magyar gondolkodás egységesítése. Ellentétben áll ez mindazzal, amit rólunk a liberális sajtó mond. Mert az egységesítésre való törekvésünk eredményes szolgálata éppen az Egyesült Magyar Pártol; teszi fölöslegessé, vagy legalább is egy nagy alkotópolitikai egység magját segíti napfényre tömi. Hogy milyen eszközökkel óhajtja az Egyesült Magyar Párt az egyesítés munkáját elvégezni, az mindenki előtt világos. A visszacsatolt Felvidék összes kérdéseit rendezni kívánjak. Ezek: a visszacsatolás következtében természetszerűleg megbénult gazdasági élet átorientálódása és szükségszerű belső átszervezése az új gazdasági és kereskedelmi helyzetnek megfelelően, hogy ezáltal 1 a munkásság, valamint a gazdasági élethárom más ember sem bírná el a terhüket. — Légy jó mindhalálig! —- jut eszembe s a csendes, alkonyaira hajló délutánban úgy ülünk, legkisebb gyermekünkkel, hogy a szél se rezzen és a levél reánk néz a fákról. Pedig mégis rossz ember vagyok. Idejöttem felejteni a rosszaságomat, idegen emberek közé, akik nem ismerik múltamat. Nem tudnak arról a sok, valóságos és átálmodott szenvedésről, amely telkemen végigviharzott s amit nem is a kisebbségi élet, csak az emberek okoztak. Sokszor azok az emberek, akikkel a legtöbb jót tettem. Marika megint táncra hív. És táncolunk, olyan édesen, olyan komolyan, hogy a cimbalmos is minket néz, pedig akadt már más táncoló is, jobb fizető vendég. De a mi táncunk az élet tánca, kettőnk titokzatos, emberfölötti harca. Én azért táncolok, hogy feledjek, a kislány azért táncol, hogy kikövetelje az amúgy is fölös apai 8zeretetet. Két testvére messze nyaral, lehet, hogy most ők is elvegyültek az ismerősök és idegenek közé, lehet, hogy ugyanebben a percben a nagyobbik leányomban és a fiamban is megdobban valami, apjuk meggyötört szívének dobbanása lehelt reájuk. — Légy jó mindhalálig! —- súgom alig hallhatóan a kicsinek, amint lehajolok hozzá és a nagy szomorúságtól, de mégis sokkal nagyobb örömtől ráhull a kőny- nyem. így mulatunk mi, csendes, eldugott helyen és a mindig magyar hegyek fölül ránkmosolyog és megcirógat bennünket az Isten ... ben dolgozó intelligencia megélhetése biztosítva legyen és egyben a mezőgazdasági és ipari termelés folytonossága, prosperitása fokoztassék, illetve helyreállíttassék. A szociális biztonság megteremtése és modern szociális intézményekkel való biztosítása a testi és szellemi munkások egészségügyi gondozásának és aggkori ellátásának, illetve nyugdíjának. Húsz éves küzdelmünk igazságait érvényesítenünk kell! — Az Egyesült Párt erélyesen követeli a cseh földreform útján a magyar etnikumban idegen kézre került földeknek magyar kézbe való visszaadását. Ez az óhaj egészen természetes és a szlovákok által feltétlen elismerendő joga a magyarságnak, hiszen a csehszlovák földreform a magyarok rovására és a magyar élettér megcsonkítására. keletkezett telepek ,s a maradék-birtokoknak jelenlegi tulajdonosaik kezében való meghagyása azt jelentené, hogy mi lemondottunk a magyar élettér számottevő részéről és jelentené a jogtalan, igazságtalan csehszlovák intézkedések jóváhagyását és, elismerését. — Húsz éves küzdelmünk igazságait érvényesítenünk kell. A visszacsatolt területen folyó közigazgatási és egyéb állami berendezéseknek tekintettel kell lennie arra a lelki struktúrára, amelyik a mi magyar öntudatunkban kialakult. Ez a lelki struktúra megkívánja é3 okveteln szükségessé teszi azt, hogy a visszacsatolt területen élő magyar emberek sorsát Intéző tisztviselőkar ismerje el és számoljon az önvédelmi harcban kialakult & megnövekedett nemzeti és emberi öntudatunkkal. Ezért kívánjuk azt, ahol csak lehet, mindenütt a húsz éves elnyomást végigélt magyarok intézzék sorsunkat. Azért is fontos ez, mert a mi fiatalságunk természetszerűen elhelyezkedni kíván a közhivatali, gazdasági és pénzügyi intézményekben és ezt az elhelyezkedést elősegíteni szükségesnek tartjuk. — A mi magyarságunk politikai leikéhez tartozik a nemzeti kérdésben való oly állásfoglalás, amelyik a nemzetiségi kérdés megoldását a nemzeti igazság alapján óhajtja. Mert valamennyiünk szerint a magyarság jövendője és vezetőszerepe a dunameden- cében csak akkor válhat valóra, ha a nemzeti kérdés a kérdések komplexumából teljesen kikapcsolható, hogy a velünk keverten és körülöttünk elő nemzetiségek ebben a sorsközösségben memcsak gazdasági, hanem az általános kultúra szempontjából is jól érezték magukat. Nem vagyunk már egyedül! — A politika és a kormányzás legfontosabb feladatának tekintjük a magasabb- rendű magyarélet megteremtését. Mind kulturális, mind gazdasági magasabbren- dűséget célzó intézmények gyors megvalósítását és oly nemzeti organizmus létesítését, mely a nemzet kollektív cselekvését teszi lehetővé. Ez a mi gondolkozásunk nem áll egyedül, az ország minden részében erős visszhangot ver és feltaláljuk már a trianoni csonkaország életében is a mi gondolkozásunkkal megegyező nagy kezdeményezéseket. Megállapíthatjuk, hogy a rabságban kialakult nemzetszemléletünk sem, ellentétes a trianoni határon belül élőkével. A m. kir. kormány és a Magyar Élet Pártja választási sikerre is amellett bizonyít, hiszen programja lényegileg is azonos a mi Egyesült Pártunk felfogásával. Ezért is állunk a kormány oldalán és támogatjuk azt, állandóan sürgetve a visszacsatolás még nyitott kérdéseinek a megoldását és az új magyar társadalom megvalósítását. Azét a társadalomét, amelyik a kereszt tyén, nemzeti és szociális eszme alapján áll és amelyik az összmagyarság kollektív és egy-akaratú ország életformáló munkáját fogja biztosítani és mindenek- felett az elesett néposztályok felemelését valósítja meg. Szent-Ivány József nagyszabású politikai beszéde után Langhoffer László dr. főszolgabíró és Pápezsik Andor, az Egyesült Párt kiváló pelsőci gazdaharcosa szólaltak fel. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt választmányi ülést, — amelyet Mehrer Gyula elnök meleg szavai nyitottak meg, — Szirányi Dezső ügyvezető elnök zárta be, a jelenlévőknek azzal az általános határozatával, hogy a választmányi üléseket minden hónapban megrendezik. Az Egyesült Párt országépítő munkát végez Dunaszerdahely, július 17. Az Egyesült Magyar Párt járási választmánya tegnap Dunaszerdahelyen értekezletet tartott, Szeher Ernő járási alelnök megnyitó beszéde után Füssy Kálmán országgyűlési képviselő mondotta el beszédét. A járási választmány tagjait felhívta arra, hogy törhetetlenül tartsanak ki a Felvidéken kiépített magyar egység mellett, amelyet Jaross miniszter politikája képvisel. A hallgatóság Jaross miniszter nevének említésekor lelkesen éljenzett. Füssy képviselő ezután a Csehszlovák állam összeomlásáról beszélt, majd kifejtette, hogy amíg a cseh megszállás alatt pártunk ellenzéki nemzetvédelmi munkát fejtett ki, most a felszabadulás után bekapcsolódott az országépítő munkába, amely higgadt, meggondolt, jó irányban halad. Hangoztatta, hogy a párt egységét nem szabad hagyni semmiféle szélsőséges agi- tációval megbontani, mert , ha vannak is bajok, azoknak orvoslására rövidesen sor kerül. Füssy Kálmán beszédét az értekezlet résztvevői élénk helyesléssel és tapssal fogadták. Utána Rozinszky László dr. országos pártigazgató emelkedett szólásra. Ismertette a pártközpont működését. BejelenBármikor megkezdhető UTAZÁSI »ÓDÁNKBAN: Jóasef-körút I. Telefen: 14—«4—00. és IB U 8 Z-M A V. Hivatalos Menetjegy* —■ ——— „Az a feladatunk, hogy minél előbb helyre állítsuk a teljes lelki egységet“ — mondotta Szent-Ivány József az Egyesült Párt rozsnyói gyűlésén egyéni utazás .* PM06SOI FetvSégositAs, jelentkezés, Ismertetők:
