Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

1939 JÜLIUS 16, VASARNAP *Emm>íKi • J^öfeRHIRKVfi Esterházy János nyilatkozata a magyar-szlovák viszonyról és a sztovákiai magyarok helyzetéről Megkezdődnek a kereskedelmi tárgyalások Magyarország és Szlovákia között — Sok jelenség azzal biztat, hogy rövidesen megteremthetők lesznek a normális baráti kap­csolatok — A szlovákiai magyarok kitartó munkával, türelemmel és fegyelemmel elérik jogaik respektálását Pozsony, július 15. Július 28-án kez­ednek meg a kereskedelmi és gazdasági árgyalások Magyarország és Szlovákia :özött. Ezzel kapcsolatban Esterházy ános gróf nyilatkozott azokról az ese- aényekről, amelyek megelőzték ezeket a lagyfontosságú tárgyalásokat s egyúttal ítmutatást adott a szlovákiai magyarság elenlegi és további magatartására vonat- :ozólag. — Nehéz egyöntetű képet adni — kezdte neg nyilatkozatát Esterházy János gróf — arról a politikai légkörről, amelyben nőst Szlovákiában élünk. Vidékenként és dónként, sőt néha esetről-esetre változik íz atmoszféra. Általában azt mondhatom, iogy május óta lényegesen enyhült az a fe­szültség, amely sokszor igen erősen érezhető volt a magyarok és szlovákok között. Ez azonban, sajnos, még nem jelenti azt, logy az egész vonalon eltűntek volna izok a jelenségek, amelyek az együttmű­ködést zavarják. Igaz, hogy sporadikusan még mindig előfordultak a vidéken akár a Hlinka-gárda, akár felelőtlen elemek részéről olyan magyarellenes megnyilatko­zások, amelyek a közrenddel össze nem egyeztethetők és az itteni magyarokat súlyos aggodalommal töltötték el, mégis remélem, hogy ezek a tünetek csakhamar teljesen megszűnnek és orvoslást találnak azok a sérelmeink is, amelyek még fennál- lanak és amelyek kiküszöbölését és jóvá­tételét állandóan sürgetem. — Amióta Magyarország de facto és de jure elismerte Szlovákiát és amióta Szlovákiának Magyarországon Spisiak dr. követ úr személyében hivatalos külképvi- selője van, azóta sok olyan jelenséget ta­pasztalhatunk, amely azzal biztat, hogy a két állam közt rövidesen megteremthetők lesznek a normális baráti kapcsolatok. Ezt mi ittélő magyarok csak örömmel tudjuk üdvözölni. Ez az öröm azonban ma még nem lehet teljes és minden alkalom­mal rá kell mutatnunk azokra az intézke­désekre, amelyekkel a hivatalos körök még a csehszlovák uralom alatt szerzett, mondhatnám minimális jogainktól, meg­fosztottak. Szűnjön meg a szlovák rádó uszítása — Egy negyedéve van felfüggesztve a Szlovákiai Magyarok Közművelődési Egye­sületének működése. Gyakori sürgetéseim ellenére sem tudtam még elérni ennek az intézkedésnek hatálytalanítását. Hasonló sérelmünk még sok van, ami bizonyára nem alkalmas arra, hogy a magyarság bizalommal tekint­sen a szlovák kormányra. Mégsem mondhatok mást, mint azt, hogy az itteni magyarságnak nincs oka a csüg- gedésre, mert határozottan tudom, hogy kitartó és következetes munkával, türe­lemmel és fegyelemmel el fogjuk érni jo­gainknak respektálását. Ez a meggyőző­désem vezérelt akkor, amikor — mondha­tom már hosszú hetek óta — állandóan sürgettem a magyar kormánynál a ma­gyar-szlovák kereskedelmi tárgyalások megkezdését. Nem volt ez könnyű fel­adat, mert a magyar kormány sem térhet ki a magyar közvélemény befolyása elől, amely pedig a mi reánk bántó esemé­nyekre épp úgy reagál, mint mi és velünk együtt tiltakozik nemzeti önudatunknak és méltóságunknak bármilyen csorbítása ellen. Elsősorban a pozsonyi szlovák rádió­nak hónap óta tartó magyarellenes uszításaira célzok. Még szerencse, hogy a budapesti rádió nem helyezkedett a reciprocitás alapjára és nem kalandozott el hasonló unfair utakra, mert ha csak megközelítően vála­szolt volna abban a hangnemben, amely­ben a szlovák rádió tetszeleg magának, akkor a két ország között olyan rádiő­és sajtóháboruskodás tört volna ki, amely itt is és túl is teljesen megmérgezte volna a hangulatot. Ha a szlovák rádió vezető­sége a magyar rádió önmérsékletét és tü­relmét gyengeségnek minősítené és ezen vérszemet kapva folytatná, vagy fokozná magyarellenes izgatásait, akkor nagyon téved. A türelemnek is van határa — A magyar rádió magatartása nem ered sem gyengeségből, sem félelemből, sem talán abból, mintha nem volna igazá­nak tudatában, hanem beilleszkedik Ma­gyarország hivatalos állásfoglalásába, amelynek az a célja, hogy minden hátsó gondolat nélkül mielőbb kiépítse a jó­viszonyt a két ország között. A türelemnek is van azonban határa és ezeknek az uszításoknak feltétlenül meg kell szünniök, mert enélkül nem alakul­hat ki a normális békés szomszédi viszony. — A hecc-propagandák még sohasem termettek jó gyümölcsöket és teljesen ért­hető, hogy rendkívül kedvezőtlen visszhan­got ébreszt, ha az állam első felelős té­nyezője, a miniszterelnök úr jelenlétében valamely népgyűlésen a rádió közvetítésé­vel elhangozhat olyan beszéd, aminőt Kirschbaum dr. mondott. Ezzel a beszédé­vel semmiképpen sem tett tanúságot poli­tikai érettségéről, mert csak azoknak ár­tott, akiknek tulajdonképpen csak hasz­nálni akart. <pán üzleti alapon nem teremthető artós jóviszony hét ország között — De nem folytatom tovább. E hö 26-án megkezdődnek a kereskedelmi tárgya­lások Magyarország és Szlovákia közt és bízom abban, hogy addigra kialakul olyan nyugodt légkör, amelyben a tár­gyalófelek minden annimozitás nélkül köl­csönös őszinteséggel és jószándékkal ül­nek le a tárgyaló-asztalhoz és majd el is érnek mindkét országra hasznos eredmé­nyeket. Ismétlem, hogy mint a szlovákiai magyarok vezetője, hosszabb idő óta állan­dóan sürgettem a magyar kormánynál ezeknek a tárgyalásoknak megindítását, mert tudom, hogy ebből csak előny szár- mazhatik Szlovákiára, amiből végered­ményben nekünk magyaroknak is hasz­nunk lesz. Egy dologgal legyünk azonban tisztában: csupán üzleti alapon nem teremthető tartós jóviszony két ország között. Ezért a gazdasági tárgyalások esetle­ges sikerét mi magyarok csak félmegol­dásnak tekinthetjük és ennek ellenében nem mondhatunk le politikai, kulturális és egyéb jogaink maradéktalan biztosítá­sáról. Ha gazdaságilag most súlyos is a helyzetünk, materialista érdekeket soha­sem helyezünk szellemi és erkölcsi érde­kek fölé. Tudjuk, hogy á gazdasági meg­alapozottság nemzeti szempontból is nagy értéket jelent, mégsem vagyunk hajlandók az esetleges gazdasági jólét ellenében po­litikai és kulturális kodústarisznyát elfo­gadni. Ezért, mint eddig, a jövőben is mindent el fogok követni, hogy a törvé­nyes keretek közt orvosoltassam sérel­meinket és biztosíthassam jogaink maxi­mumát. — A szlovákiai magyarság az utóbbi időkben sokszor súlyosan csalódott. Ezért nem csodálkozom azon, ha akadnak, akik kétkedéssel fogadják a kilátásba he­lyezett javulást. Nagy hiba volna, ha pesszimizmus lenne rajtunk úrrá, mert pesszimizmussal és kishitűséggel még senki sem vitt diadalra semilyen eszmét. Külön kérem azokat, akiknek alaptermé­szetéhez tartozik a sötétenlátás, hogy ne Nagy melegben túlzsúfolt helyiségekben, rossz levegő­ben, utazás közben, ha szédülés, áju lás, rosszullét környékezi, gyortí első segítséget nvjjjt'^szenvedö^fi'embertár- sun^hak, hit kéznél van a valódi A homok/ és a halánték ehyhe bedör- zsoíése higítatlany Dlana-sósborszesz- szel, azonnal megkannyebbülést szerez, páráinak szagolgatáa«_ mély lélegzet- vétellel, a nyálkahártyákra és a légző­szervekre igen kellemesen hat, az orr- llkak kitágulnak, a fej kitisztul, az émelygés elmúlik. Próbapalack —.64 P. Klspalack 1.10 P Középpalack 3.20 P. Nagypalack 5.90 P Mindenütt kapható! legyenek annak rabjaivá, hanem a nagy magyar érdekek szolgálatában tekintsenek törhetetlen bizalommal a jövő elé. Folytatjuk a megkezdett munkát Esterházy János gróf ezután a szlová­kiai magyarok körében itt-ott felbukkanó nyilas mozgolódásról nyilatkozott és a kö­vetkezőket mondta: — Ebben a kérdésben már többízben nyíltan, minden félreértést kizáróan szö­geztem le álláspontomat. Most, hogy Ma­gyarországon több nyilas képviselő ke­rült be a parlamentbe, szívesen szegezem le ismételten álláspontomat. Pártomnak és az itteni magyarságnak politikája és magatartása három alap-pilléren nyugszik. Ezek: A keresztény világnézet, a nemzeti gondolat és a szociális munka. — A keresztény és nemzeti programot mondhatnám már teljesen megvalósítot­tuk és csak az kételkedhetik ebben, aki felületesen, célzatosan vagy rosszindulattal foglalkozik velünk. Ami a szlovákiai ma­gyarság szociális munkásságát illeti, er­ről ma már valóban köteteket lehetne írni, bár csak a bécsi döntés óta építet­tük ki ezt a tevékenységünket a legbeha­tóbb módon. A húszéves csehszlovák éra alatt a magyarság szociális helyzete na­gyon leromlott. A bécsi döntés után foko­zódtak ezek a bajok. A magyarságnak heroikus összetar­tása, páratlan áldozatkészsége, fárad­hatatlan és kitartó munkássága azonban olyan eredményeket produkált, aminőkre másutt aligha találunk példát. Tisztában vagyok azzal, hogy mindez még nem elegendő ahhoz, hogy letöröljük a nélkülözők könnyeit és megszüntessük a sokszor gyötrelmes nyomorúságot. De nyu­godtan tekintek ezzel kapcsolatosan is a jövő elé, mert elég jó termés ígérkezik Szlovákiában és ez sokakat arra indított, hogy kilátásba helyezzék az eddigit túl­haladó áldozatkészségüket. Biztosra ve­szem, hogy ősztől kezdve több reászorulót és nagyobb mértékben tudunk majd se­gélyezni, mint azt eddig tettük. — Mindezek után semmi szükségét sem látom annak, hogy pártunk bármiképpen is módosítsa eredeti programját. A párt vezetőségét és működését illető kedvezőt­len birálatok tulajdonképpen a nyilas- programot akarják szolgálni, amely azon­ban itt a mi viszonyaink közt csak nagy kérdőjel lehet. Könnyű felelőtlenül bírálni olyanoknak, akiknek halvány sejtelmük sincs arról, mint je­lent egy pártot vezetni. és fenntartani olyan nehézségek között, mint aminökketl nekünk kell megküzde- nünk. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy minden egyes pártemberünk, párt­szervünk és párttisztviselőnk sz.'sszázalé- kosan teljesíti kötelességét. Minket nem fog sem megriasztani, sem elkedvetlení­teni, sem ismeretlen új utakra téríteni a most oly divatos suttogó propaganda, amely időnként minket is kikezd. A leg­jobb tudásunk és tehetségünk szerint min­den erőnkkel folytatjuk a megkezdett munkát mindaddig, amíg nem juttatjuk eszméinket diadalra. A suttogó propaganda el ion —Egyébként a suttogó propagandáról megvan a magam véleménye. Aki eszméit, céljait, vagy akár vádjait csak suttogva meri terjeszteni és nem mer kiállni a napra és nem meri azokat nyíltan és fe­lelősséget vállalva hirdetni, az maga is­meri be, hogy eszméi torzszülöttek, vádjai csak gáncsoskodások és gyanúsítások. Mi a kereszt helyébe nem helyezzük a nyilat, mi megmaradunk a krisztusi kereszt mel­lett, az a mi jelvényünk, a nyíl pedig tel­jesítse továbbra is hivatását, mint a járó­mű-forgalom szabályozásának igen alkal­mas eszköze. A nemzeti szocializmus né­met termék £s nem kiviteli cikk, mint azt maguk ennek a mozgalomnak a veze­tői százszor is kijelentették. Ha Magyar- országon vannak elintézetlen szociális kér­dések ezek miatt ne fájjon a feje az itteni akarnokoknak, az ezeréves Magyarország a maga nagyszerű történelmi alkotmányá­val annak keretében majd meg fogja ol­dani ezeket a problémákat anélkül, hogy idegen példáknak szolgai lemásolására kényszerülne. Ha a külföldtől tanulunk is hasznos dolgokat, ha okulunk külföldi ta­nulságokon, lényegben mindig magyaroknak kell maradnunk és amit átveszünk a külföldtől, azt ma­gunk magyar jellegzetességének megfe­lelően kell átformálnunk. Ha nem így cselekszünk, könnyen megszűnhetünk ma­gyarok lenni. A balatoni gyermeknyaralás Esterházy János gróf a Szlovák Távirati Irodának a magyar gyermekek nyaralta- tási akciójával kapcsolatosan kiadott közleményére a következő nyilatkozatot tette: — A Szlovák Távirati Iroda kommüni­kéjét olvastam, őszintén szólva, nem ér­tem, miért kellett ezt a nyilatkozatot két héttel az elutasitás után kiadni. De ha már vártak két hétig, mert nyilván törték a fejüket azon, hogy mivel indokolhatják meg a hatóságok megnemértését, akkor egalább valamivel ügyesebben és a való­sághoz közelebb álló magyarázattal áll­hatták volna elő. Kijelentem, hogy aszta*

Next

/
Oldalképek
Tartalom