Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

TELVIBEUn JWfaÄ-HIRKte

1939 JÚLIUS 16, VASÁRNAP

vákiai magyarok képviselőitől, valamint a pozsonyi sajtótól teljesen távol állott bármilyen „önkényes” eljárás, még kevésbé akarták a közvéleményben azt a hitet kelteni, mintha erre vonatkozó véleményüket rá akarták volna „kényszeríteni” a kormányra. A szlovákiai magyarok vezetői

300 szegény magyar gyermekkel akartak jót tenni,

amikor őket öt hétre a Balaton mellé kívánták küldeni. Én voltam az, aki ilyen irányban megtettem a szükséges lépéseket az illetékes hivatalos tényezőknél, sajnos, minden eredmény nélkül. Amikor a szlovák kormány végképpen meghozta elutasító döntését, akkor a gyermekeket részben magánhelyen, részben a slovenska

peclivost telepein helyeztük el. Az egész gyermeknyaraltató akcióból egy pillanatra sem akartunk politikai tökét kovácsolni. Az elutasítás után sem engedtem meg, hogy bárki is politikai sérelemnek tüntesse fel az elutasítást, bár ezt nem lett volna nehéz megtenni. Annál érthetetlenebb most a Szlovák Távirati Irodának a valósággal ellentétben álló közleménye.

— Végezetül csak egyet: A 300 gyermek közül mind a 300 magyar. Teljesen légből kapott koholmány tehát az, hogy 30 százalék szlovák és 20 százalék német lett volna közöttük. A távirati irodákat általában komoly és megfontolt egyének vezetik, ezért csak sajnálom, hogy a Szlovák Távirati Iroda meggondolatlan nyilatkozatával ártott ennek a jó véleményünknek és bizonyára nem fokozta előttünk presztízsét.

Szent-ívány József képviselő

elnöklésévei ülésezett Rimaszombatban a sömör-kishonti

evangélikus esperesség

Rimaszombat, július 15. A gömör-kis- honti evangélikus esperesség megalakulása óta most tartotta meg Rimaszombatban első közigazgatási közgyűlését Szent- Ivány József országgyűlési képviselő, egyházmegyei felügyelő és Smid István rozs- nyói lelkész, főesperes elnöklésével. A kétnapos közgyűlést az esperességi lelkészértekezlet tanácskozásai vezették be, amelyen Baráth Károly rimaszombati lelkész elnöklése mellett a lelkészi kart érintő összes kérdéseket megtárgyalták. Az értekezlet elhatározta, hogy a vasárnapok méltó megünneplésének ügyében megkeresi a testvér gömöri református egyházmegyét. A lélkészértekezlet után az egyházmegyei presbitérium tartotta meg ülését Szent-Ivány József és Smid István elnökiéivel,, amely alkalommal különösen a visszacsatolás .következtében szétszakadt egyházRÖzs'é'fek' ügyéivel TÖgjáíkóz- tak. Balogpádár filláját, Rekenyeüjfálu pedig anyaegyházát veszítette el az új

határrendezéssel. Az első közgyűlési napot a gyámintézet közgyűlése zárta be, Adamis Gusztáv és Baráth Károly elnöklése mellett, amelyen az egyházközségek és intézményeik között elosztották a gyámintézet 432 pengős adományát. A gyámintézeti közgyűlést istentisztelet előzte meg. A második közgyűlési napot Bándy György egyházmegyei főjegyző által végzett istentisztelet nyitotta meg, majd Szent-Ivány József egyházmegyei felügyelő mondott nagyhatású beszédet, amelyet Smid István íőesperesi jelentés követett. Úgy az egyházfelügyelő beszéde, mint a főesperes jelentése a felszabadulással megindult egyházi és nemzeti építŐ- munka fokozódásáról tett tanúbizonyságot. A közgyűlést a vendéglátó rimaszombati egyház nevében Fényéé Sándor égy- házfelügyelő, á helybeli ref. egyház nevében pedig Urbán |jároly segédlelkész üdvözölték. túr?

K. Balodis (civilben) lett hadügyminiszter a lettországi nagy hadgyakorlatok befejezése után kitüntetéseket oszt.

illllllllífllillf Iliiig

FŐZÖVERSENYEK AZ ORSZÁGOS IPAR- EGYESÜLET ŐSZI LAKBERENDEZÉSI

VÁSÁRÁN a városligeti Iparcsarnokban augusztus 31-től szeptember 11-ig. A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége a Népművelési Bizottsággal, a Szövetkezeti Asszonyligával és a Székesfővárosi Gázmüvekkel karöltve rendezendő fözöversenyetire már most jelentkezhetnek a háztartással foglalkozó háziasszonyok, házikisasszonyok, háztartási alkalmazottak. Az elkészítendő ételek a háziasszonyok versenyén: paradicsomleves, gombás borjúszelet, zöldborsós fizs, túrós lepény. A házikisasszonyok étrendje: zöldborsóleves, tűzdelt borjúszelet, parmezános vajas burgonya, szerelmes lévél. A háztartási alkalmazottak versenyén: burgonyaleves, töltött paprika, rácsos linzer. A verseny elbírálása pontozás alapján történik és bírálat tárgyát képezi a felhasznált idő, az elhasznált gázmennyiség, a munka tisztasága, az ételek Ízletessége és a tetszetős tálalás. Mindén versenyző díját és díszoklevelet kap. Jelentkezni sürgősen ajánlatos Stunipí ÍCárolynénál.. a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége háztartási szakosztálya elnökénél, VIII., Márlá-Utéá 7. I.

FÉNY A MAGYAR

VÁROSOK FELETT

Irta; Kertész Dániel

A magyár Alföld fénysugaras nyári pompája, az acélos búzát érlelő, zamatős gyümölcsöt Ízesítő, emberi testet bronzősító és déli- bábos játékot űző magyar nyár majdnem egészen napjainkig hozzáférhetetlen maradt a külföldiek és a földtől elszakadt magyar intelligencia számára. A por, a hőség és az unalom lépté el nyáron az alföldi városokat és ha valakit itt ért a nyár, ezek elől nem volt menekvés. Nem volt víz, melynek hüs habjai után kívánja és élvezi az ember az Izzó napsütést, sem fa és pázsit, melyek lekötik a portengert, sem olyan élet, amely kitölti a hosszú nyári napokat és ébrentartja, foglalkoztatja, szórakoztatja, az unalomtól megmenti a' szellemi életet élő embert. Ezért lettek kihaltak nyáron a legnagyobb alföldi városok is. Idegenek nem jöttek, az ottlakók közül pedig, aki csak tehette, menekült onnan.

Pedig az alföldi magyar nyár csódálatos szépségeket és jóságokat, fényt és ragyogást kínált. Akinek egyszer megadatott az az alkalom, hogy a poros, hőséggel fojtogatott, unalmas Várdsból kiszabaduljon a szabad alföldi síkságra, ahol áramlik a levegő, ahol a kerék égbóltozaton kora hajnaltól késő éjszakáig tartó fényjátékok pompáznak, ahol áZ állat- és növényvilág csodái tárulnak a szem elé, ahol a paraszti munka folyik, ahol új búzából sütnek foszlós-kenyeret és Ízletes ételekkel, Ízes, zamatos gyümölcsökkel terítenek asztalt, ahol a magyar népélet és népművészet forrása östisztaságában buggyan elő a lelkek mélyéről, az megérzett valamit á diadalmas, hódító magyar nyárból.

A győzelmes parasztnyár előtt

Mert az áramló levegő ózondús izékét és szagokat hoz: a szikes legelők sóstengeri lehelletét, rhézelö virágok békéltető illatáj,, friss búza szagát. A végtelen ég színekben játszik. A hajríali égbolt hidég kékjét felváltja a tüzes bibor, majd ezüst fodor fénylik a felhők szélein. Egyszer áttetsző porcellán, majd feneketlen kékvízü tenger a kerek égboltozat, máskor végtelen égi mező, ágbeli Hortobágy, melyen selymes bárányfelhők legelésznek. AZ éjszaka sem marad el a nappal mögött. Csillagseregek keringenek örökre kiszabott útjukon, majd egy-egy augusztusi éjjelen fellázadnak e fobotos sors ellen és ilyenkor zuhanó hullócsillagok raja figyelmezteti az ébren álmodozó mezei embert, hogy küzdelem az élét.

Ez alatt a minden nap megújuló, minden nap új és modem roppant díszlet alatt Zajlik a magyar nyár élete. Állatok rajzanak. A dolgozó lovak mellett, látod a baktató ökröket, a malacokat szoptató kocákat, legelésző juhokat, megtépett libákat, kapirgáló tyúkokat, A tanyában lompos komondor őrködik. Künn a mezőn pedig vándorútra készülő gólya- és fecskecsapatok készülődnek, ürgék sütkéreznek, csöcskék szökdelnek, szarkák csörögnek, héjják keringenek, foglyok riadozr.ak és nyulak menekülnek. Ugyanígy ezer csodát bont ki a növényzet, vadvirág és kultúrnövény egyaránt.

EZt a nyári mezöt süvegelte meg a modern magyar élet büvölös hangú éneklője, Ady Endre, amikor levette úri süvegét a győzelmes paraszt nyár előtt. Érezte, hogy a magyar nyárnak, a magyar szépségnek, á paraszti életben konzerválódott ősi magyar természetnek ‘ győzni "kell az alföldi városok életének poros nyári unalma fölött is. A fénynek ragyogni kell, kacagni és kacagtatni és nem belefulladni a porba és unalomba. Jóslelkével bízott a magyár nyárban, de hogy a magyar nyár mire képes, azt a csodát csak a ma élők láthatjuk, amikor a nyári életnek új ritmusa bomlik ki az alföldi városokban: Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, Hajdúszoboszlón. Uj ritmus, erős, egészséges tartalmas életkedvvel és kultúrával telített, amelyben hozzánk hangolódnak az • idegenek szivei és amelyben öntudatra lel az önbizalmát vesztő magyarság is.

A megszépült hajdú tőváros

Debrecent parkokkal, pázsitokkal, fasorokkal és egy nagyarányú útburkolási program végrehajtásával megszabadították a. portengertöl. Nem kavarog már a határ porfelhője a Hatvan-utcán, hanem tisztán ragyog a nyári napsütés. Szorosabban hozzákapcsolták a városhoz és megszépítették a Nagyerdőt, a sikeres mélyfúrás nyomán pedig remek strand- és fürdötelepet létesítettek. Ezeket a lehetőségeket használta ki a debreceni egyetem, amikor 1926-ban szerény keretek között megnyitotta szünidei tanfolyamát, amely az azóta eltelt tizenkét év alatt hatalmas ,.nyári egyetemmé” fejlődött. Közel ezer hallgatója van ma már évenként a deberceni nyári egyetemnek 3 ennek az ezernek a fele idegen: lengyei, olasz, német, belga, holland, francia, bolgár* angol, norvég, svéd, finn, lett, észt, török és kanadai.

Ez a siker a magyar nyár sikere, mert ennek a szünidei tanfolyamnak a programját a magyar nyárra építették. A hallgatók külföldi csoportjai a különböző nyelveken tartott előadásokból megismerik Magyarországot, a. magyar történelmet, földrajzot, kultúrát, művészetet. Ehhez az érdekes, színes népművészeti és jellemző zenei bemutatókkal tarkított előadássorozathoz csatlakoznak a személyes élmények. A hallgatók érkezésük alkalmával: végigutaznak a magyar Alföldön. Látják az aratásra érett búzatáblákat, az aratást, a magyar föld kincseit. Debrecenben á szellemi foglalatoskodást nagyerdei séták és fürdőzések váltogatják. Közben kirándulnak a Hor- tobágyra, Lillafüredre, Egerbe, majd egész hetet töltenek Budapesten, a Szent István-héten. és végül lemennek a Balaton mellé. A magyar hallgatók a tudomány újabb eredményeivel ismerkednek meg, hogy ne rekedjenek meg az idejét múlt és meghaladott tudományos nézeteknél. Debrecen nyári életében a test és szellem egyaránt friss lüktető ritmust talál.

Magyar-Európa épül a Tisza partján

Szegeden az ipari vásárral kezdődik a nyári élet, de igazában a szabadtéri előadásokban robban ki a nyári élet ritmusa, ahol „Az em- bér tragédiája”, a „János vitéz”, vagy a „Fekete Mária” szépségeiben merülnek el a lelkek. Ezenkívül Szeged a vízisportok városai is, ahol a Tisza és Maros uszodái, evezösházai kényelmes alkalmakat biztosítanak, ha hüs habokba akar menekülni az ember a forró) nap elöl.

Kecskemét barackjaival csalogatja, bugaci pusztájával mulattatja nyári vendégeit és hogy a kultúrában se maradjon el a többi városok mögött, a moder magyar kórust zen- díti meg az iskolák énekkaraival, vagy nagy városi Vegyeskarával. A várost naggyátevö gyümölcsfa-milliók pedig nemcsak páratlan zamatú és ízes gyümölcsökkel terítik meg a vendéglátó asztalt, de vonzó tájjá varázsolják a város környékét, Magyarország arany- kertjét.

Szolnokon a Müvésztelep kerti ünnepélyén: az ország színe-java megjelenik, ekkor éri el csúcspontját a nyári élet, de nyári esténként egyébként is sokan sétálgatnak a tiszapartl sétányon. Ennek a központi fekvésű városnak még nagy jövője van, mert az Alföld csatornázása a víziutak központjává teszi Szolnokot.

Hajdúszoboszlón egy európai Fffrre érdemes gyógyfürdő varázsol pezsgő életet ebbe a fa vasúti vonal mellett fekvő, de eddig a, forgalomból teljesen kiesett mezővárosba. Utak, fák, ligetek, szállodák, a városi élet elemi követelményei nőttek ki egy-két esztendő alatt a puszta földből és most a nyári napokon 2000—3000 fürdővendég sürgése- . forgása ad alapot a város virágzó nyáfaló- és fürdőéletének.

Ha majd a tanyák is...

Ezek csak kiragadott példák, de ezekből i3 kitetszik, hogy az alföldi városok nyári élete a legutóbbi időkben a változás útján jár. A' téspedés, a kiiialtság, az elhanyagoltság és unalom helyett a természeti szépségek kibontakozása és a civilizációval, kultúrával való harmóniája alakul ki bennük, amelynek nyomán nemcsak az idegenforgalom lendül fel* hanem a városok belső fejlődése is megindul, És ennek szinte beláthatatlan következményei lesznek a kulturális, társadalmi és városias élet fejlődése szempontjából.

A diadalmas magyar nyár az alföldi városokon is megmutatttá győzelmes erejét és most már az alföldi városokon a sor, hogy ezzel a fénnyel bevilágítsanak az alföldi tanyák és falvak sötétségébe. Mert csak akkor lesz diadalmas magyar nyár után diadalmas magyar élet is.