Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

TELVIBEUn JWfaÄ-HIRKte 1939 JÚLIUS 16, VASÁRNAP vákiai magyarok képviselőitől, valamint a pozsonyi sajtótól teljesen távol állott bármilyen „önkényes” eljárás, még ke­vésbé akarták a közvéleményben azt a hitet kelteni, mintha erre vonatkozó vé­leményüket rá akarták volna „kényszerí­teni” a kormányra. A szlovákiai magyarok vezetői 300 szegény magyar gyermekkel akar­tak jót tenni, amikor őket öt hétre a Balaton mellé kí­vánták küldeni. Én voltam az, aki ilyen irányban megtettem a szükséges lépése­ket az illetékes hivatalos tényezőknél, saj­nos, minden eredmény nélkül. Amikor a szlovák kormány végképpen meghozta el­utasító döntését, akkor a gyermekeket részben magánhelyen, részben a slovenska peclivost telepein helyeztük el. Az egész gyermeknyaraltató akcióból egy pillanatra sem akartunk politikai tökét kovácsolni. Az elutasítás után sem engedtem meg, hogy bárki is politikai sérelemnek tün­tesse fel az elutasítást, bár ezt nem lett volna nehéz megtenni. Annál érthetetle­nebb most a Szlovák Távirati Irodának a valósággal ellentétben álló közleménye. — Végezetül csak egyet: A 300 gyermek közül mind a 300 magyar. Teljesen lég­ből kapott koholmány tehát az, hogy 30 százalék szlovák és 20 százalék német lett volna közöttük. A távirati irodákat álta­lában komoly és megfontolt egyének ve­zetik, ezért csak sajnálom, hogy a Szlo­vák Távirati Iroda meggondolatlan nyilat­kozatával ártott ennek a jó véleményünk­nek és bizonyára nem fokozta előttünk presztízsét. Szent-ívány József képviselő elnöklésévei ülésezett Rima­szombatban a sömör-kishonti evangélikus esperesség Rimaszombat, július 15. A gömör-kis- honti evangélikus esperesség megalakulása óta most tartotta meg Rimaszombatban első közigazgatási közgyűlését Szent- Ivány József országgyűlési képviselő, egy­házmegyei felügyelő és Smid István rozs- nyói lelkész, főesperes elnöklésével. A két­napos közgyűlést az esperességi lelkészér­tekezlet tanácskozásai vezették be, ame­lyen Baráth Károly rimaszombati lelkész elnöklése mellett a lelkészi kart érintő összes kérdéseket megtárgyalták. Az ér­tekezlet elhatározta, hogy a vasárnapok méltó megünneplésének ügyében megke­resi a testvér gömöri református egy­házmegyét. A lélkészértekezlet után az egyházmegyei presbitérium tartotta meg ülését Szent-Ivány József és Smid István elnökiéivel,, amely alkalommal különösen a visszacsatolás .következtében szétsza­kadt egyházRÖzs'é'fek' ügyéivel TÖgjáíkóz- tak. Balogpádár filláját, Rekenyeüjfálu pedig anyaegyházát veszítette el az új határrendezéssel. Az első közgyűlési na­pot a gyámintézet közgyűlése zárta be, Adamis Gusztáv és Baráth Károly elnök­lése mellett, amelyen az egyházközségek és intézményeik között elosztották a gyám­intézet 432 pengős adományát. A gyám­intézeti közgyűlést istentisztelet előzte meg. A második közgyűlési napot Bándy György egyházmegyei főjegyző által vég­zett istentisztelet nyitotta meg, majd Szent-Ivány József egyházmegyei fel­ügyelő mondott nagyhatású beszédet, ame­lyet Smid István íőesperesi jelentés kö­vetett. Úgy az egyházfelügyelő beszéde, mint a főesperes jelentése a felszabadulás­sal megindult egyházi és nemzeti építŐ- munka fokozódásáról tett tanúbizonysá­got. A közgyűlést a vendéglátó rimaszom­bati egyház nevében Fényéé Sándor égy- házfelügyelő, á helybeli ref. egyház nevé­ben pedig Urbán |jároly segédlelkész üd­vözölték. túr? K. Balodis (civilben) lett hadügyminiszter a lettországi nagy hadgyakorlatok be­fejezése után kitüntetéseket oszt. illllllllífllillf Iliiig FŐZÖVERSENYEK AZ ORSZÁGOS IPAR- EGYESÜLET ŐSZI LAKBERENDEZÉSI VÁSÁRÁN a városligeti Iparcsarnokban augusztus 31-től szeptember 11-ig. A Ka­tolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége a Népművelési Bizottsággal, a Szövetkezeti Asszonyligával és a Székesfővárosi Gázmü­vekkel karöltve rendezendő fözöversenyetire már most jelentkezhetnek a háztartással foglalkozó háziasszonyok, házikisasszonyok, háztartási alkalmazottak. Az elkészítendő ételek a háziasszonyok versenyén: paradi­csomleves, gombás borjúszelet, zöldborsós fizs, túrós lepény. A házikisasszonyok ét­rendje: zöldborsóleves, tűzdelt borjúszelet, parmezános vajas burgonya, szerelmes lévél. A háztartási alkalmazottak versenyén: bur­gonyaleves, töltött paprika, rácsos linzer. A verseny elbírálása pontozás alapján történik és bírálat tárgyát képezi a felhasznált idő, az elhasznált gázmennyiség, a munka tisz­tasága, az ételek Ízletessége és a tetszetős tálalás. Mindén versenyző díját és díszokle­velet kap. Jelentkezni sürgősen ajánlatos Stunipí ÍCárolynénál.. a Katolikus Háziasszo­nyok Országos Szövetsége háztartási szak­osztálya elnökénél, VIII., Márlá-Utéá 7. I. FÉNY A MAGYAR VÁROSOK FELETT Irta; Kertész Dániel A magyár Alföld fénysugaras nyári pom­pája, az acélos búzát érlelő, zamatős gyümöl­csöt Ízesítő, emberi testet bronzősító és déli- bábos játékot űző magyar nyár majdnem egészen napjainkig hozzáférhetetlen maradt a külföldiek és a földtől elszakadt magyar intelligencia számára. A por, a hőség és az unalom lépté el nyáron az alföldi városokat és ha valakit itt ért a nyár, ezek elől nem volt menekvés. Nem volt víz, melynek hüs habjai után kívánja és élvezi az ember az Izzó napsütést, sem fa és pázsit, melyek le­kötik a portengert, sem olyan élet, amely kitölti a hosszú nyári napokat és ébrentartja, foglalkoztatja, szórakoztatja, az unalomtól megmenti a' szellemi életet élő embert. Ezért lettek kihaltak nyáron a legnagyobb alföldi városok is. Idegenek nem jöttek, az ottlakók közül pedig, aki csak tehette, menekült onnan. Pedig az alföldi magyar nyár csódálatos szépségeket és jóságokat, fényt és ragyogást kínált. Akinek egyszer megadatott az az alkalom, hogy a poros, hőséggel fojtogatott, unalmas Várdsból kiszabaduljon a szabad al­földi síkságra, ahol áramlik a levegő, ahol a kerék égbóltozaton kora hajnaltól késő éj­szakáig tartó fényjátékok pompáznak, ahol áZ állat- és növényvilág csodái tárulnak a szem elé, ahol a paraszti munka folyik, ahol új búzából sütnek foszlós-kenyeret és Ízletes ételekkel, Ízes, zamatos gyümölcsökkel teríte­nek asztalt, ahol a magyar népélet és nép­művészet forrása östisztaságában buggyan elő a lelkek mélyéről, az megérzett valamit á diadalmas, hódító magyar nyárból. A győzelmes parasztnyár előtt Mert az áramló levegő ózondús izékét és szagokat hoz: a szikes legelők sóstengeri lehelletét, rhézelö virágok békéltető illatáj,, friss búza szagát. A végtelen ég színekben játszik. A hajríali égbolt hidég kékjét fel­váltja a tüzes bibor, majd ezüst fodor fény­lik a felhők szélein. Egyszer áttetsző porcel­lán, majd feneketlen kékvízü tenger a kerek égboltozat, máskor végtelen égi mező, ágbeli Hortobágy, melyen selymes bárányfelhők legelésznek. AZ éjszaka sem marad el a nap­pal mögött. Csillagseregek keringenek örökre kiszabott útjukon, majd egy-egy augusztusi éjjelen fellázadnak e fobotos sors ellen és ilyenkor zuhanó hullócsillagok raja figyel­mezteti az ébren álmodozó mezei embert, hogy küzdelem az élét. Ez alatt a minden nap megújuló, minden nap új és modem roppant díszlet alatt Zaj­lik a magyar nyár élete. Állatok rajzanak. A dolgozó lovak mellett, látod a baktató ökröket, a malacokat szoptató kocákat, lege­lésző juhokat, megtépett libákat, kapirgáló tyúkokat, A tanyában lompos komondor őr­ködik. Künn a mezőn pedig vándorútra ké­szülő gólya- és fecskecsapatok készülődnek, ürgék sütkéreznek, csöcskék szökdelnek, szarkák csörögnek, héjják keringenek, fog­lyok riadozr.ak és nyulak menekülnek. Ugyanígy ezer csodát bont ki a növényzet, vadvirág és kultúrnövény egyaránt. EZt a nyári mezöt süvegelte meg a mo­dern magyar élet büvölös hangú éneklője, Ady Endre, amikor levette úri süvegét a győzelmes paraszt nyár előtt. Érezte, hogy a magyar nyárnak, a magyar szépségnek, á paraszti életben konzerválódott ősi magyar természetnek ‘ győzni "kell az alföldi városok életének poros nyári unalma fölött is. A fénynek ragyogni kell, kacagni és kacag­tatni és nem belefulladni a porba és una­lomba. Jóslelkével bízott a magyár nyárban, de hogy a magyar nyár mire képes, azt a csodát csak a ma élők láthatjuk, amikor a nyári életnek új ritmusa bomlik ki az al­földi városokban: Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, Hajdúszoboszlón. Uj ritmus, erős, egészséges tartalmas élet­kedvvel és kultúrával telített, amelyben hoz­zánk hangolódnak az • idegenek szivei és amelyben öntudatra lel az önbizalmát vesztő magyarság is. A megszépült hajdú tőváros Debrecent parkokkal, pázsitokkal, faso­rokkal és egy nagyarányú útburkolási prog­ram végrehajtásával megszabadították a. portengertöl. Nem kavarog már a határ porfelhője a Hatvan-utcán, hanem tisztán ragyog a nyári napsütés. Szorosabban hoz­zákapcsolták a városhoz és megszépítették a Nagyerdőt, a sikeres mélyfúrás nyomán pedig remek strand- és fürdötelepet létesí­tettek. Ezeket a lehetőségeket használta ki a debreceni egyetem, amikor 1926-ban sze­rény keretek között megnyitotta szünidei tanfolyamát, amely az azóta eltelt tizenkét év alatt hatalmas ,.nyári egyetemmé” fejlő­dött. Közel ezer hallgatója van ma már évenként a deberceni nyári egyetemnek 3 ennek az ezernek a fele idegen: lengyei, olasz, német, belga, holland, francia, bolgár* angol, norvég, svéd, finn, lett, észt, török és kanadai. Ez a siker a magyar nyár sikere, mert en­nek a szünidei tanfolyamnak a programját a magyar nyárra építették. A hallgatók kül­földi csoportjai a különböző nyelveken tartott előadásokból megismerik Magyarországot, a. magyar történelmet, földrajzot, kultúrát, mű­vészetet. Ehhez az érdekes, színes népművé­szeti és jellemző zenei bemutatókkal tarkított előadássorozathoz csatlakoznak a személyes élmények. A hallgatók érkezésük alkalmával: végigutaznak a magyar Alföldön. Látják az aratásra érett búzatáblákat, az aratást, a magyar föld kincseit. Debrecenben á szellemi foglalatoskodást nagyerdei séták és fürdőzé­sek váltogatják. Közben kirándulnak a Hor- tobágyra, Lillafüredre, Egerbe, majd egész he­tet töltenek Budapesten, a Szent István-héten. és végül lemennek a Balaton mellé. A ma­gyar hallgatók a tudomány újabb eredményei­vel ismerkednek meg, hogy ne rekedjenek meg az idejét múlt és meghaladott tudományos nézeteknél. Debrecen nyári életében a test és szellem egyaránt friss lüktető ritmust talál. Magyar-Európa épül a Tisza partján Szegeden az ipari vásárral kezdődik a nyári élet, de igazában a szabadtéri előadásokban robban ki a nyári élet ritmusa, ahol „Az em- bér tragédiája”, a „János vitéz”, vagy a „Fe­kete Mária” szépségeiben merülnek el a lel­kek. Ezenkívül Szeged a vízisportok városai is, ahol a Tisza és Maros uszodái, evezösházai kényelmes alkalmakat biztosítanak, ha hüs habokba akar menekülni az ember a forró) nap elöl. Kecskemét barackjaival csalogatja, bugaci pusztájával mulattatja nyári vendégeit és hogy a kultúrában se maradjon el a többi városok mögött, a moder magyar kórust zen- díti meg az iskolák énekkaraival, vagy nagy városi Vegyeskarával. A várost naggyátevö gyümölcsfa-milliók pedig nemcsak páratlan zamatú és ízes gyümölcsökkel terítik meg a vendéglátó asztalt, de vonzó tájjá varázsol­ják a város környékét, Magyarország arany- kertjét. Szolnokon a Müvésztelep kerti ünnepélyén: az ország színe-java megjelenik, ekkor éri el csúcspontját a nyári élet, de nyári esténként egyébként is sokan sétálgatnak a tiszapartl sétányon. Ennek a központi fekvésű város­nak még nagy jövője van, mert az Alföld csatornázása a víziutak központjává teszi Szolnokot. Hajdúszoboszlón egy európai Fffrre érdemes gyógyfürdő varázsol pezsgő életet ebbe a fa vasúti vonal mellett fekvő, de eddig a, forgalomból teljesen kiesett mezővárosba. Utak, fák, ligetek, szállodák, a városi élet elemi követelményei nőttek ki egy-két esz­tendő alatt a puszta földből és most a nyári napokon 2000—3000 fürdővendég sürgése- . forgása ad alapot a város virágzó nyáfaló- és fürdőéletének. Ha majd a tanyák is... Ezek csak kiragadott példák, de ezekből i3 kitetszik, hogy az alföldi városok nyári élete a legutóbbi időkben a változás útján jár. A' téspedés, a kiiialtság, az elhanyagoltság és unalom helyett a természeti szépségek kibon­takozása és a civilizációval, kultúrával való harmóniája alakul ki bennük, amelynek nyo­mán nemcsak az idegenforgalom lendül fel* hanem a városok belső fejlődése is megindul, És ennek szinte beláthatatlan következményei lesznek a kulturális, társadalmi és városias élet fejlődése szempontjából. A diadalmas magyar nyár az alföldi váro­sokon is megmutatttá győzelmes erejét és most már az alföldi városokon a sor, hogy ezzel a fénnyel bevilágítsanak az alföldi ta­nyák és falvak sötétségébe. Mert csak akkor lesz diadalmas magyar nyár után diadalmas magyar élet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom