Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-02 / 148. szám
1939 JÚLIUS 2, VASÁRNAP TEIsVIDElKT J'fa.Gfaüt-HIRIfAB A NÉMA VIDÉK A KASSAI RÁDIÓ KÖRÜL Irta: Vájlok Sándor Július elsejétől még csökkentettebb energiával és a szokottnál is csonkultabb műsorral szól a Felvidék egyetlen rádió- leadója a kassai és a Kassa-vidéki társadalomhoz. A Rádió r.-t. csaknem olyan szűkre fogta le a kassai adást, mint amilyen a magyar műsor terjedelme a csehszlovák rádiónál volt. Ez a második megcsonkítás a novemberi mámor óta, amit csendben hajt végre a rádió, nem csupán helyi, kassai sérelmi anyag, hanem egyik szomorú részlete a vidéki elmúlásnak.. Letompulása ez a vidéki életnek, fejlődési lehetőségeinek, gyarapodási zajának. V kassai rádió elnémulásával szegényebb lesz a magyar éter, amelybe ezután egyetlen vidéki város, fajlődő kultúrközpont sem szólhat bele; de szegényebb lesz a magyar vidék is, amelynek ez és a sok hasonló leépítés, egészségtelen központosítás többet jelent, mint az éternek, egy antenna-drót elernyedése. A rádiónál az ilyesmi csak elnémított leadó és könnyen elintézhető technikai ügy, a vidéki városnak, amelybe most tér vissza a nemzeti lélek és művelődés: nemzeti, művelődési létkérdés. Meg- lassítása a magára-taiálálásnak és annak a folyamatnak, amelynek kell, hogy elöntse és izes, magyar levegővel, kultúrával itassa át a legészakibb magyar várost. nagy szín- és értékgazdagodást vinne bele. Nem hazulról idézünk példát, bár mi is előljártunk ezen a téren, hanem Erdélyből. Pompás decentralizált kultúráiét fejlődött itt ki, amelynél ízben, színben és lélekben magyarabbat nem lehet találni. Ez a decentralizált kultúráiét termel és terjeszt. Közelebb jutott népi talajához, állandóan vele él és lélegzik. Nemcsak elszív a népből, hanem visz is belé: a városok itt már az új magyar hivatást teljesítik. A magas magyar kultúrát szállítják le a kiváltságosak szalonjából és szétsugározzák a legmélyebb magyar talajig. A vidéki városnak köszönheti az erdélyi és a volt szlovákiai magyarság, hogy a lesüllyedt kultúrjavak nyomása következtében értékes paraszti fejek emelkedtek fel s megsokasodott a kiművelt emberfők száma. így indu meg a városi regenerálódás, így jön alkalmas anyag véralkatába, hogy helyrebillentse benne a magyart. Ennek az eszmének az érdekében emelünk szót, amikor a kassai rádió leépítése ellen tiltakozunk. Olyan városba, mint Kassa, önteni kellene a kultúrintézményeket, nemcsak Kassa, hanem az ország szempontjából is. Enélkül a segítség nélkül nem tudja betölteni azt a küldetést, amelyet többek között a rádió is szán neki, hogy híd legyen a magyarság és szlovákság között. i— —— A honvédvezérkar főnöke a német hadgyakorlatokon Nem Kassáról, elvről van szó! A műsor és a rádió-visszafejlesztés nemcsak speciálisan kassai szempontból jelent szegényedést, hanem a magyar élet elernyedését is mutatja a mindent Pestre központosító törekvés szellemében, amely lassan szellemileg kiüríti a vidéket. Megapad művelődési élete, elkallódnak értékei, kivesz a vállalkozói kedv és meg- bugyorodik talaján az élet. Ezért és hasonlóan „művelt” dolgokért nem virágozhatik ki az igazi értelemben vett magyar város, ezért nem alakul ki nálunk az urbánus, polgári lakosság, amely józan és stílusos életformában élne, s alkotója, vagy részese lenne annak a mélymagyarságnak, amely után annyira vágyódik ma a fiatal szellemi gárda. Ezért nincs vezetőrétegünk, ezért nem termel ilyet a vidék, ahol most többnyire csak kulturális igény nélküli kereskedőik, iparosok, maradi urak élnek szűk látókörrel, két deci borral, fontosnak hitt és hirdetett kis politikával, s áparodott levegőjű kaszinókkal. A nemzeti kérdések, gondok nem ütnek le hozzájuk és nem gyúrják át őket nemzethordozó tényezőkké. Nálunk nem fejlődik annyira a város, mint pl. Németországban, az urbanitás és polgárság hazájában. Nincs is meg rá a lehetősége. Németországban minden nagyobb város szellemi központja vidékének önálló szellemi termelése van és fejlett kultúraterjesztő hálózata. A német vidéki lapnak, művészetnek, tudományos testületnek van respektusa, tekintélye. Ennek következtében van kulturális élete, szellemisége is, amely egyrészt gondoskodik vidéke művelődéséről, másrészt pedig jó vezetői anyagot termel ki a közélet számára. Ezt a várost — ha már a rádióból indultunk ki — segíti a helyi adóállomás és lehetővé teszi számára a művelődési önellátást. Foglalkoztatja és szóhoz juttatja a kulturális embereket, írókat, szellemi munkásokat, akik így gyökeret verhetnek benne, s az anyagi lehetőségek nyújtásával megkönnyíti az^ igényesebb művészi intézmények életét (a vidéki nagy-zenekarok pl. mind csak a rádió-szerződéssel tudnak megélni, ugyanígy a színészet stb. is). Kultúrpolitikai közhely lett annak a fel- hánytorgatása, hogy vidéki városainknak nincsen hasonló fejlődési lehetőségük. A nem Budapesten megjelenő lap nálunk „csak vidéki“, ugyanez áll a könyvre és csekély kivételtől eltekintve minden irodalmi, művészeti és tudományos intézményre, rendezésre. A rádió pl., amely Európában aránylag a legmagasabb illetményeket szedi, csupán Budapesten tart fenn stúdiót, másutt csak sugárzó állomásai vannak. Ezen a téren is egyedüli Európában, jóllehet nem egy városnak, Szegednek, Debrecennek, Pécsnek, Kassának roppant sokat jelentene egy leadó és láthatóan megtörné mai „gyarmati“ jellegét. Üj értelmet, pezsgést és színt kapna a vidék, megváltoznék a szó tartalma, ugyanakkor pedig gazdagodnék a magyar élet is. A vidék szerepe A vidék szerepéből és mostani helyzetéből a volt kisebbségi magyar írók csináltak problémát és ők duzzasztották fel országos vitaanyaggá. A kisebbségi élet súlyosan érezte a centralizált kultúráiét hátrányait a trianoni béke megkötése után. a budapesti kultúr-export, akárcsak a zsíré, vagy baromfié, Szobnál megakadt és kultúra, könyv, újság, kultúr- házak és szellemi munkások nélkül maradt közel egy millió lélek. A kisebbségi író okult ezekből a tapasztalatokból, ezért vetette bele a közéletbe a vidék szerepét és ezért kívánja életének minél előbbi és teljesebb önállósítását. Érdekes: a magyar tájak legérzékenyebb koponyái reagáltak a szóra. A kassai Uj Életben nemrég Dobossy László tárta fel a némuló vidék szerepét és okfejtéseiben a gazdag vidéki kultúráiét kiépítését követelte. Fejtegetéseire hasonló értelemben, bár nagyobb pesszimizmussal és fatalizmussal válaszoltak a vidéken élő írók, közöttük Veress Péter is. A probléma tehát időszerű és él az egész magyar nyelvterületen. Az írók küzdenek érdekében, a közvélemény jobbik része pedig érzi a kultúrcentrumok szükségét. Mindenkinek haszon A legvégső fokon az országnak és a nemzetnek válik hasznára a jól kiépült és jól dolgozó vidéki kultúr-központ. A nemzet nyer a vidék újjáéledésével, az ő felvirágoztatását jelenti az intenzív élet és a magas életvonal. Másodsorban nyer a város és annak társadalma. Vidéki társadalmunk nagyon rászorul a felfrissítésre, mind társadalmi, mind szellemi szempontból. A közvélemény is már hova-tovább két évtizede vár erre a változásra és lesi, mikor tűnnek el a liberális csonkok, társadalmi eltorzulások és mikor lép be alkotó, ösztönző munkával a nemzeti porondra a vidéki város. A felfrissülésnek már megvannak az előfeltételei, megvan az anyag, csak még távol van a városi társadalomtól. Mindaddig távol is marad, míg csak a vidéki város nem dobhatja szét az egyedekhez. A budapesti csatornák — sokan kanálisnak mondják — ugyanis alkalmatlanok, erőtlenek arra, hogy a mai szellemi termelés értékeit, az erjesztő kovászt, eljuttassa a nemzet apró egyedeihez. Ezt csak a vidéki centrum végezheti el, ez tudja meghonosítani munkaterületén és közvetítési lehetőségeivel ez viheti el embertől emberig. Még többet nyer a város vidéke, a falu. Tiszta kultúra jutna el ugyanis ebben az esetben ide is, ahová eleddig csak a budapesti vegyes töltés ízetlen és színtelen vergődése vonaglott el. Megszűnnék az a balkáni állapot, hogy a nemzeti kultúra a nemzet közel 70%-a előtt ismeretlen legyen. A központosító kultúrpolitika nem képes ezen a helyzeten változtatni, ez a vidéki város feladata, amely nemcsak standardárút, selejtes városi holmit, hanem magyar kultúrát is adna a falunak és nemzetileg öntudatosítana benne. Erdély, a példa Amikor a megcsonkult kassai rádió körül járunk, nem helyiérdekű vasúton, vicinálison utazunk és nem helyi, hanem nemzeti érdekeket védünk. Minden egyes elszakított antenna-drót, a magyar élet fontos tényezőjének, a vidéki központnak a kialakulását veti visza, egészséges fejlődését akasztja meg. Nem egységesít, mint sokan hirdetik, mert a decentralizáció nem szaggatja szét a magyarságot és a kultúrát, hanem gazdagítja. Minden központ termel és kiválósági versenybe kezd a szomszédokkal. Ez a verseny pezsgővé tenné a nemzeti életet és A Magyar Távirati Iroda jelenti: i pót Németországban tölt, ahol hadgyakorA m. kir. honvédvezérkar főnöke a né- I latokon vesz részt, jnet hadvezetőség meghívására néhány na-1 ►»«r< Alaptalan t>írete 1*é\ranyameoyei a vatóssztrájleról Asl aratási munka rendben és zavartalanul folyik Pécs, július 1. Egyes lapokban az a hír jelent meg, hogy Baranya vármegyében aratósztrájk tört ki. Illetékes helyen megállapították, hogy ez a hír teljesen légből kapott és semmiféle vonatkozásban nem felel meg a valóságnak. Az aratási munkálatok Baranya vármegye minden járásában a legnagyobb rendben és zavartalanul folynak. Az ilyen híresztelések csak arra szolgálnak, hogy az aratási munkálatok zavartalanságát veszélyeztessék. Gajda tábornok felhívása a cseh néphez Heinlein beszédének visszhangja a prágai sajtóban Prága, július 1. A cseh fasisztáknak a Gajda tábornok vezetése alatt álló anyapártról leszakadt frakciója a nyilvánossággal felhívást közöl, amelyben hangoztatja, hogy a cseh nép sorsa a legszorosabban összefügg a Német Birodalommal. A német és a cseh nép lelki világa közt sok a hasonlóság, de míg a németek meg tudtak szabadulni az áldemokráciától, a zsidó és a szabadkőműves befolyástól, addig a cseh nép felszabadító harcának még mindig csak az elején tart. Csak az biztosíthatja a védnökség békéjét és fejlődését, ha a csehek erélyes tettekkel utolsó csőké vényig kiirtják a pártrendszer maradványait és a zsidó és szabadkőműves munka rombolásának eredményeit. A cseh sajtó élénk figyelemmel kíséri Henlein Konrádnak birodalmi helytartói minőségben tett első prágai látogatását és itt elmondott beszédét. Az A—Z-et szerint minden józanul gondolkodó cseh megérti, hogy hazájának felvirágzása nem egyeztethető össze a német szomszéd nép ellen tanúsított ellenségeskedéssel. Henlein beszédéből mérvadó német tényezők jóindulata szól és a csehek soraiban megértéssel találkozott. A Venkov tudni véli, hogy Henlein beszédében sok érintkező pont található, amelyek alapján kilátás lehet a két nemzet őszinte együtthaladásának sikerére. Henlein nemcsak az egykori elhibázott cseh politikát bírálta élesen, hanem pozitív formában körül is írta a jövőbeni fejlődés lehetőségeit. Nyugodt formájával és tárgyilagos hangjával a birodalmi helytartó beszéde annál is fontosabbnak tekintendő, minthogy mint a szudétanémetek igazi képviselője és egyben a birodalmi kancellár mr bízottja szólalt meg. A Národni Stred szerint a beszédnek az volt a legfontosabb része, amelyben Henlein a március 15-én bekövetkezett állapot végérvényességét hangsúlyozta. Ezt a csehek olyan komolysággal vették tudomásul, amilyen komolysággal Henlein elmondta. A becsületes cseh ember nem gyűlölködő és nem engesztelhetetlen ellenség. A cseh nép tudja, hogy hazájáról, anyanyelvéről, erkölcsi és anyagi javairól, a máról és holnapról van szó. Az erősebb nemzeten múlik, hogy bölcs belátással mindazt megadja a gyengébb nemzetnek, ami azt megilleti. Jezek tábornok — a védnökség új belügyminisztere Prága, július 1. Hacha dr. államelnök szombaton Jezek József csendőr-tábornokot kinevezte a védnökségi kormány belügyminiszterévé. Eredeti Praga-alkatrészek kizárólagos eladási helye: KLUG EB ÉS WIRKMANN Budapest, VI., Jókai-utca 3. Telefon: 118—860. 310—935.
