Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

Állampolgársági és illetőségi ügyek

Á felszabadult Kárpátalja állampolgársági ügye

Ä. kormány törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz a felszabadult Kárpátalja visszacsatolásával 'kapcsolatos állampolgársági kérdések szabályozása tárgyában,

| A törvényjavaslat szerint ä „kárpátaljai területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor iérvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok Voltak és az 1921 :XXXHL te.-ben iktatott trianoni szerződés alapján csehszlovák állampolgárokká váltak, az 1939. évi március hó_ 15. napján kezdődő jogi hatállyal hatósági intézkedés nélkül vissza- szerzik magyar állampolgárságukat, ha &z 1929. évi március hó 15. napja óta állandóan kárpátaljai vagy az 1938. évi XXXTV. törvénycikkel a magyar szent koronához visszacsatolt felvidéki területeken laknak.”

Miután kétség nem fér ahhoz, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, most már tudva van, hogy a visszacsatolt Kárpátalján automatice kik szerzik visz- sza a magyar állampolgárságukat.

■ A felszabadult Felvidék állampolgársági kérdéseinek szabályozása tárgyában létrejött egyezmény szerint hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar ál-’ lampolgárságukat azok, akik a trianoni Szerződés hatálybalépésének időpontjában, az akkor érvényes magyar jogszabályoknak megfelelően kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és 1928 november 2-a óta állandóan a szóbanforgó területen laknak. Ezen szöveg és a mostani törvényjavaslat szövegének összehasonlításából kitűnik, hogy a Felvidékre vonatkozó egyezmény szövegéből hiányzik az a feltétel, hogy az illető személy a trianoni békeszerződés folytán vált csehszlovák állampolgárrá annakidején. Az egyezmény ezen hiányát lapunk folyó évi május hó 21-ik számában közölt cikk is kifogás tárgyává tette és a cikk egyben kimutatta, hogy az egyezmény a visszacsatolt Felvidék lakosai közül ténylegesen csak azokra vonatkozik, akik a békeszerződés folytán vesztették el magyar állampolgárságukat, azáltal, hogy a békeszerződés életbelépésének napján, vagyis 1921. évi július hó 26-án Csehszlovákiához csatolt területen bírtak illetőséggel. Hogy ez így van, most már kétségtelenné teszi a Kárpátaljára vonatkozó törvényjavaslat, amely már kifejezetten rendelkezik arról, hogy csak azok nyerik vissza automatice a magyar állampolgárságukat, akik azt annakidején a trianoni békeszerződés folytán vesztették el és a békeszerződés »lapján yáltak csehszlovák; állampolgárokká. 1 ' *í;

Kárpátalja lakosai közül a törvény- javaslat szerint tehát azok nyerik vissza a magyar állampolgárságot, akik:

1. a békeszerződés életbeléptekor, vagyis 1921 július 26-án a magyar jog szerint kétségtelenül magyar állampolgárok voltak;

2. és emellett a trianoni békeszerződés folytán vesztették el a magyar állampolgárságukat és csehszlovák állampolgárrá váltak az által, hogy 1921 július hó 26-án a Csehszlovákiához csatolt területen bírtak községi illetőséggel;

3. és emellett, ha 1929. évi március hó 15-től kezdve állandóan Kárpátalján, vagy pedig a felszabadult Felvidéken laktak.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, —mert e tekintetben igen gyakoriak a tévedések •— hogy csak az 1921. évi július hó 26-i mérvadó napon számít az illetőség kérdése és e tekintetben nem kívántatik meg az, hogy az illető személy a felszabadult Felvidéken, vagy a visszacsatolt Kárpátalján bírt illetőséggel, hanem elégséges az, hogy a Csehszlovákiához csatolt bármelyik községben volt illetősége, tekintet nélkül arra, hogy ez a község most visz- szacsatoltatott-e Magyarországhoz, vagy sem.

Ellenben a későbbi időpontra nézve, vagyis az 1928. évi november 2-től, illetve Kárpátaljára nézve az 1929. évi mércius hó 15-től folyó időre nézve az illetőségre való tekintet nélkül egyesegyedül az számít, hogy az illető személy a felszabadult Felvidéken vagy a visszacsatolt Kárpátalján lakott állandóan. Kárpátaljára vonatkozóan azért van 1929 március 15-e kezdeti időpontul megállapítva, mert Kárpátalja 1939 március 15. napján szabadult fel, és 10 évi ittlakást akar a törvényhozás megállapítani.

A felszabadult Felvidékre vonatkozó egyezmény szerint a 10 évi állandó lakás a dolog természete szerint még csak a felszabadult felvidéki területre van korlátozva. A mostani törvényjavaslat szerint már nem csak a kárpátaljai területen, hanem a felszabadult felvidéki területen való lakás is számít. Ha tehát az illető személy részben a felszabadult Felvidéken, részben pedig a visszacsatolt Kárpátalján lakott a kérdéses 10 évben, ezzel elég van téve a törvény feltételeinek. És viszont a felszabadult Felvidékre vonatkozó állampolgársági jognál a 10 évi időbe most már beszámítható a Kárpátalján való lakás is.

Ügy véljük azonban, hogy még mindig hiányos e részben úgy az egyezmény, mint a törvényjavaslat, mert a 10 évi állandó, lakás nézetünk szerint történhetett az anyaország területén Ts. Ugyanis el nem lehet képzelni azt, hogy valaki ne nyerje vissza magyar állampolgárságát pusztán azért, mert a kérdéses 10 év egy részében az anyaország területén lakott.

Felette érdekes, hogy Kárpátaljára nézve az állampolgársági kérdést nem egyezmény útján, hanem egyoldalulag törvényes intézkedéssel intézi el a kormány. Ennek bizonyára meg van a maga oka és emellett bizonyára sürgetett az idő is, mert az állampolgársági kérdések szabályozását nem lehetett tovább halasztani. Meg kell itt jegyezni, hogy egyesek egyáltalában kétségbevonják az előbbi magyar-cseh egyezmény érvényességét is, tekintettel arra, hogy Csehszlovákia időközben megszűnt, ezért az egyezményt meg kellene újítani az időközben önállóvá vált Szlovákiával. Bár ezt az érvelést támogatja azon indok is, hogy a szlovákok, — amint hírlik, — nem igen respektálják a kérdéses nemzetközi egyezményt, mégis amellett kell maradnunk, hogy az egyezmény magyar részről hatályban van mindaddig, amíg a kormány hatályon kívül nem helyezi. Ha bármi okból nem is- mernők el ennek a nemzetközi egyzmény- nek az érvényességét, akkor ebből helyrehozhatatlan zűrzavar és bizonytalanság támadna a visszacsatolt Felvidéken az állampolgársági viszonyok tekintetében.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemzetközi szerződésen kívül egyoldalú törvényes rendelkezésnek meg van az a hátránya, hogy az ilyen törvény nem köti a másik államot, ez esetben Szlovákiát, amely pedig az állampolgársági ügyek elrendezésénél szintén érdekelve lesz. — Ilyenformán gyakran fog előfordulni az, hogy azokat a személyeket, akiket a tervezett magyar törvény nem ismer el magyar állampolgárnak, Szlovákia sem fogja elismerni szlovák állampolgárnak. Ily- módon csak a hontalansági esetek száma fog növekedni, ez pedig nagyon keserves dolog lesz az érdekelt személyekre nézve.

A Kárpátaljára vonatkozó törvényjavaslat nem ismeri el az optálási jogot a cseh, szlovák vagy ruszin nemzetiségű személyekre nézve, ellentétben a magyar- cseh egyezménnyel, amelynek 3. cikke az idegen nemzetiségüeknek az optálási jogot megadja.

ÜZENETEK

(Állampolgársági és Illetőségi ügyekben írt levelek borítékán feltűnő módon jelezni kell azt, hogy állampolgársági ügy. Ke- vésbbé Ismert községeknél, melyek a születésre vagy lakhelyre vonatkoznak, meg kell jelölni, hogy már felszabadult, vagy még fel nem szabadult községről van-e szó?)

R. R. L. Jobban szerettük volna az ellenőrzés miatt, ha közölte volna velünk az adatokat, amelynek alapján ön azt állítja, hogy 1921. júl. 26-án budapesti illetőségű volt. Ha ez így van, akkor önre a f. évi magyar-csehszlovák egyezmény nem hat ki, miután ön nem a békeszerződés folytán vesztette el a magyar állampolgárságát, hanem elbocsátás útján, önnek vlsszahonosítást kell kérni az állampolgársági törvény 40. §-a

alapján. Olvassa el a következő vasárnapi számban megjelenő cikkünket e tárgyban.

P. B., Érsekújvár. A trianoni békeszerződés életbeléptekor ön még kiskorú volt, így

atyja jogán pozsonyi illetőséget nyert, így cseh állampolgár lett. Az idei egyezmény folytán magyar állampolgárságát nem'" nyerte vissza, mert hiányzik az a feltété), hogy 1928. évi november 2-ika óta állandóan a felszabadult területen lakott. Visszahono- sításért kell folyamodnia az 1922. évi XVII. t.-c. 24. §-a alapján. A részletek a következő vasárnapi cikkünkben olvashatók.

Remény, Rimaszécs. Miután férje osztrák származású, csak honosítás (és nem visszahonosítási) útján szerezheti meg a magyar, állampolgárságot, az állampolgársági törvény 6—19. |-ai alapján. A honosítás feltételeit a 8. § tartalmazza. A kérvényt a belügyminiszterhez kell címezni és a megyei alispánnál benyújtani. - A honosítás egyik feltétele az, hogy férje áz adózók lajstromában öt év óta be legyen vezetve. Ha ennek a feltételnek nem tudnak eleget tenni, úgy szíveskedjenek ezt közölni és megfelelő ta-> nácsot fogunk adni ezen hiány kiküszöbölésére. Elvi okokból levelet nem írunk, csakis a rovatban üzenünk.

F. tanító, Pozsony. A legfontosabb adatokat nem közli, ezért nem igen tudunk válaszolni. Legalább azt kell tudnunk, hogy melyik évben született és hogy így 1921. évi július 26-án kiskorú volt-e még, vagy pedig nagykorú. Ha kiskorú, akkor az atyja illetőségét követte, — ha pedig nagykorú, akkor talán önjogon is szerzett illetőséget. Ha ön 1921 július 26-án győri illetőségű volt, akkor megmaradt magyar állampolgárnak és ez esetben távoliét folytán nyilván elvesztette a magyar állmpolgárságát és szlovák állampolgár lett. Ez esetben visszahonosítást kell kérnie az állampolgársági törvény 40. §-a alapján. Olvassa el a mai cikkünket. Ha pedig 1921. évi július 26-án pozsonyi illetőségű volt, akkor nem szerezte vissza automatice az egyezmény értelmében a magyar állampolgárságát, mert 1928. évi nov. 2-tól nem lakott állandóan a felszabadult területen. Ez esetben visszahonosítást kell kérnie az 1922. évi XVII. t.-c. 24. §-a alapján. A visszahonosítást szegényjogon bélyegmentesen nem lehet kérvényezni.

M. D., Kassa. A hiányzó lapszámokat ki- adóhivatalunknál tessék megrendelni. Kétségtelen, hogy 1921 júl. 26-án, a trianoni békeszerződés életbeléptekor ön magyar állampolgár volt. Ezekután azt kell vizsgálni, hogy 1921. évi júl. 26-án hol bírt ön községi illetőséggel.Az előadása alapján a sárosmegyei R. községben. így ön a békeszerződés folytán annak idején elvesztette a magyar állampolgárságát és cseh állampolgár lett, a mostani magyar-cseh egyezmény értelmében pedig automatice visszanyerte magyar állampolgárságát, mert 1928 nov. 2-ika óta állandóan Kassán lakik. Négy évi kassal tartózkodással és egyszeri ottani adófizetéssel R. község helyett Kassán nyert községi illetőséget, tessék Kassán az illetőségi bizonylatot kikérni ezen üzenet felmutatásával. önnek nem kell külön folyamodnia a magyar állampolgárságért, mert hisz az egyezmény értelmében magyar állampolgárnak van kimondva.

F. S., Losonc. Az idei magyar-csehszlovák egyezmény értelmében ön most automatice magyar állampolgár lenne, ha az 1925. évben nem kérte volna az elbocsátását a magyar állam kötelékéből. Miután ily módon nem a békeszerződés, hanem az elbocsátás folytán vesztette el magyar állampolgárságát, visszahonosítást kell kérnie az állampolgársági törvény 40. §-a alapján. Várja meg a következő vasárnapi cikkünket.

Sch., Somorja. — V. J., Rimaszombat — E. I., TJngvár. — K. T. Sz. — P. J. Kassa. A következő számban üzenünk.

Teleki Pál gráf miniszferelnök és Jaross Andor miniszter a felvidéki kép^iséléi*eiu'^!;