Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-15 / 159. szám
2 •felvidéki 'jRftS&ftltrHIWöÄ 1939 JÚLIUS 15, SZOMBAT Folytatás az l-sd oldalról ellen harcol és éppen az egyesítést sürgeti. Nem mi akarunk külön kezelést, ellenkezőleg, mi éppen azt akarjuk, hogy külön kezelésben ne részesítsenek. Nem a Felvidéktől és a Felvidék szerveitől függ az, hogy a felvidéki magyarok háromnegyed év óta nem kapták meg automatikusan vagy visz- szahonosítással állampolgárságuk elismerését. Nem a felvidékiek az okai annak, hogy a magyar parlament eddig nem szabályozta a felvidéki választói jogot és e késés miatt nem készülhetve el a felvidéki és kárpátaljai választói névjegyzékek. Ha ez el nem marad, altkor a Felvidék együtt választhatott volna az anyaországgal, akkor nem lenne a Felvidéken kinevezett vármegye és behívott képviselő, nem lenne talán tárcanélküli miniszter sem. És árnyéka sem lenne a corpus separatumnak. így vagyunk a corpus separatum hírhedt legendájával. A külön test legendája valóban csak látszat már, rosszhiszemű látszat. De még nagyobb rosszhiszeműség az, hogy ez állapot fenntartásának vádjával éppen a felvidékieket illették, akik az átmeneti állapot ellen küzdenek. A propaganda mestereinek megváltjuk mi leszünk a legboldogabbak, ha többet nem kell leírni ezt a szót, hogy „felvidéki“. Mi húsz év óta nem neveztük sohse magunkat felvidékieknek. Elszoktunk ettől a kifejezéstől. A Felvidék számunkra mást jelentett: a mostani Szlovákiát. Szüllő Gézával együtt mi is csodálkozunk azon, miért hívnak bennünket Felvidéknek, mikor a Csallóközben, vagy a Mátyusföldön annyi hegy sincs, mint Bugacon. Ne szeparáljanak bennünket külön földrajzi corpus separatumba: nem vagyunk Felvidék és nem vagyunk felvidékiek. Mi csak magyarok vagyunk, legföljebb annyi megkülönböztetéssel, hogy északmagyarországi magyarok. A mi lényegünk nem a felvidékiségben van, hanem a népi és szociális magyarságunkban. És ez mindenütt van, nemcsak Észafk-Magyarországban. Mi nem akarunk külön földrajzi1-- és politikai test lenni az államban, szociális és népi szellemünk azonos az anyaország hasonló törekvésű magyarjainak szellemével. Csak egyet kívánunk. Táborunkat együtt tartani. Nem territoriális zártságban, hanem az egész országban. Nem vagyunk regionális frakció, nem leszünk szellemi corpus separatum, s hogy eddig Felvidékre szorítkoztunk mozgalmunkkal, ezt az anyaországi testvérmozgalom iránti testvéri és szövetségi tapintatból tettük. Most szét akarnák zülleszteni táborunkat. Nem fog sikerülni. Harcba szállunk érte. Északon éppen úgy, mint akárhol másutt. Mert mi húsz éven át nem érdekekért, hanem a legideálisabb, legegyetemesebb nemzeti és szociális eszmékért harcoltunk, az eszmék harcosai vagyunk. Az a magyar kormányzat, amely a népi szociális reformok új Magyarország megépítését vállalta, eszméinken át biztosan számíthat építő munkánkra. A bomlasztó erőknek nem fogunk engedni. Északi testvéreinknek pedig a fővárosból egyet üzenünk. Azt, hogy különb rohamot intéztek már a mi soraink ellen a múltban máshonnan jött agitátorok. Vad rohamokat ellenséges kormányzat támogatásával. Fölbéreltek ellenünk megvásárolt magyarokat is. t>e mi mindig tudtuk, hogy csak a közülünk való igaz vezérekre kell hallgatnunk. Most is így lesz. Azzal a különbséggel, hogy ma a kormányzat a mi édes hazánk fölszabadító kormánya. Nem lesz köztünk testvérharc, csak eszmék harca és az eszmék harcától mi nem félünk. Csak egy intelmet kell betartanunk: tartsunk össze. Ma nagy divatja van a különféle pártköszöntéseknek. Harcot, bátorságot, kitartást kiáltanak egymás felé a köszöntő elvbarátok. Mi soha nem hirdetünk pártjelszót, olyat, ami magyart magyartól elválaszt, vagy harcba hív, mi csak olyat hirdettünk mindig, ami minden magyart összetart. Nem vagyok híve a sablonnak és a sablonos köszöntésnek, de ha mi, egy táborba tartozó északmagyarországi magyarok egymással találkozunk, mégis jó lesz, ha ösz- szetartozásunk jelképéül ezzel a figyelmeztető szóval köszöntjük egymást, hogy: összetartás. Ez legyen a mi jel- tSzavunk. az olasz jegyzékre. A válaszadás kötelezettsége alól Franciaország nem vonhatja ki magát. Olaszországnak nemcsak joga, hanem kötelessége volt, hogy tiltakozzék Párizs, július 14. A francia külügyminisztériumhoz közelálló Petit Párisién mindamellett azt állítja, hogy illetékes párizsi politikai körökben a legnagyobb közönnyel fogadták ezt a jegyzéket s a francia kormány minden valószínűség szerint semmi mást nem válaszol majd az olasz lépésre, csak egyszerűen nyugtázza a jegyzék vételét. A szélsőjobboldali Jour annak a véleBerlin, július 14. A félhivatalos Börsenzeitung diplomáciai tudósítója hosszabb cikkben foglalkozik a francia kormányhoz intézett olasz jegyzékkel. A franciák eddig mindig arról panaszkodtak, hogy a túloldalon egyoldalúan megváltoztatják a szerződéseket és befejezett tényeket teremtenek, most pedig ők maguk követtek el hármas szerződésszegést, megszegték kötelezettségeiket a sziriai mandátumterülettel, a Népszövetséggel, valamint a san-remoi mandátumegyezLondon, július Íj. Az angol-lengyel pénzügyi egyezményt, amely a Lengyel- országnak nyújtandó kölcsönökre vonatkozik, a pénteki nap folyamán. írják alá. Az egyezmény értelmében Anglia ötmillió fontos készpénzköl- csönt nyújt Lengyelországnak, Franciaország pedig 600 millió frank ösz- szegű kölcsönt folyósít. Anglia azonkívül exporthitel-szavatosságot ad Lengyelországnak, egyelőre nyolcmillió font összeg erejéig. Lengyelország az exporthitel ellenében katonai repülőgépeket vásárol Angliában. A Franciaországra vonatkozó egyezményt Corbin londoni francia nagykövet írja alá. Eiisebh változások az angol kormány összetételében London, július 14. Az angol kormány összetételében pénteken kisebb változtatáa franciák eljárása ellen és leleplezze a világ szine előtt a francia diplomácia intrikáit. ményének ad kifejezést, hogy Olaszország ezzel a lépésével tulajdonképpen fel akarja göngyölíteni az egész mandátumkérdést. Az olaszok úgylátszik nagyszabású diplomáciai akciót készítenek elő az összes gyarmati mandátumok felülvizsgálása érdekében. A végső cél nyilván az, hogy revízió alá vegyék azokat a gyarmati mandátumokat, amelyeket az egykori német gyarmatok jelenlegi birtokosai kaptak a Népszövetségtől. mény aláíró hatalmaival szemben. A félhivatalos német lap cikke ezután rámutat arra, hogy Franciaországban az utóbbi időben olyan elméletet hirdetnek, hogy a mandátumterületeket nem a Nép- szövetség kegyéből birtokolják, hanem a hódító jogánál fogva. Ez ellen azonban nemcsak Olaszország tiltakozik alapos jogi és erkölcsi érvekkel, hanem Németország is mert a német nép nem egyezhet bele abba, hogy gyarmatait törvényes jogon alapuló szerződés helyett háborús eszközökkel kelljen visz- szaszereznie. sokat hajtottak végre, amit az a körülmény tett szükségessé, hogy György király most már hivatalosan is kinevezte a kormány tagjává Bürgin volt szállításügyi minisztert, aki a hadianyagbeszerzési minisztérium vezetését fogja átvenni, mihelye3t az új minisztérium felállításáról szóló törvény jogerőre emelkedik. Addig Bürgin tárcanélküli miniszteri minőségben működik. Az új minisztér parlamenti államtitkárává Llewellyn ezredest, a tengernagyi hivatal polgári osztályának vezetőjét nevezték ki, az ő tisztségét pedig Hudson kapitány, a közlekedésügyi minisztérium eddigi parlamenti államtitkára vette át. Hudson helyébe Bernays, a közegészség- ügyi minisztérium eddigi parlamenti államtitkára került, az ö utódja pedig a konzer- vativpárt efcyik nőképviselője: Florence Horsbrugh lett. A Visszacsatolt Felvidék Községi Elöljáróságainak figyelmét felhívjuk a m. kir. belügyminiszter úr 280/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott, Novák Jené dr. összeállításában megjelent KOzséSi polgári bíráskodás olmfl jogi könyvre. Bégi hiányokat pótló mnnka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek. melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe ntalt kérdések ‘ ben követett gyakorlatát Is. A mfl hasz nálhatőságát az abban közölt 24 Iratminta, valamint betüsoros mutató la előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. | ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó» vállalatnál. Budapest VI„ Rózsa-o. 111. Tizennyolcéven felüli magyar családtagok belépése a szlovákiai magyar pártba Pozsony, július 14. Az Egyesült Ma« gyár Párt pozsonyi szervezetének: elnöki tanácsa ülést tartott, amelyen letárgyaló ták a legfontosabb szervezési kérdéseket. Különböző jelentések letárgyalása után az elnöki tanács kimondotta, hogy minden! tizennyolc életévét betöltött magyar C3a-* ládtag köteles a párt pozsonyi szerveze«* tébe tagként belépni. Végül nyomatékosául felhívták a pozsonyi magyarságot, hogy^f viselje a magyarpárti jelvényt. A román költségvetés Constantlnescu pénzügy» miniszter beszámolója Bukarest, július 14. Constantinescu pénz« ügyminiszter a minisztertanácson részletesei» beszámolt a folyó év első negyedének pénz— ügyi helyzetéről. Megemlítette, hogy a rendes költségvetés összes előirányzata 32.2 milliárd lei volt, ebből / hat milliárdot a nemzetvédelmi alapra és 1704 milliót a repülés- és a tenge- részetügyre irányoztak elő. Április, május és június fo« lyamán a bevételek így alakultak: 7.539 millió a rendes költségvetés keretében, 1.281 milliő a nemzetvédelmi alapból és 495 millió» a légi és tengerészeti alapból. Nyilvánvaló, hogy az első három hónap mindig az év leggyengébb hónapjai közé tartozik. A költségvetés mindezek ellenére az utóbbi évekhez képest emelkedést mutat és különösen a júniusi bevételekből azt lehet következtetni, hogy az 1939/40. költségvetési ér többlettel fog zárulni. Megállapítható, hogy a kölségvetés biztosítani fogja a költségvetési szükségleteket a gazdasági életnek — s nemzetközi eseményeknek tulajdonítható —« összezsugorodása ellenére. Az államfő kívánsága szerint i minden bevételi többletet a nemzet- védelmi alapnak és annak a politikának javadalmazásárai fordítanak, amelyet a Calinescu-kormány követ és amelynek a célja az, hogy minden eszközt a nemzetvédelem szolgálatába álHfe* sanak. FELVIDÉKI I MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 Nagyszabású olasz diplomáciai akciótól tart a francia sajtó A német sajtó erélyesen tiltakozik a francia hármas szerződésszegés ellen Három súlyos ellentét az angol- orosz megegyezés útjában London, július 14. Fáén volt külügyminiszter lapja, a Yorkshire Post, három pontban foglalja össze a moszkvai angol- francia:orosz tárgyalások során felmerült" nehézségeket. Az első és legnagyobb nehézség az, hogy a szovjetkormány arra az esetre is ki akarja terjeszteni a tervbevett hármasszerződés érvényét, ha a szavatolandó államok úgynevezett közvetett támadás éri, vagyis olyan külső beavatkozás, amely meg akarja változtatni az illető állam belső berendezését. Ezzel az orosz követeléssel szemben az angol kormány semmi körülmények között sem akar engedni. A második nehézség abban áll, hogy a szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezményt követel Lengyelországgal és Törökországgal s csak ebben az esetben hajlandó hozzájárulni az angoloknak ahhoz a. követeléséhez, hogy a hártnasszöVetség szavatosságot nyujíson Svájcnak és ZfóT- landiának is. A harmadik ellentétét Moszkvának az a követelése okozza, hogy a szerződés politikai részének életbeléptetésével egyidejűleg megfelelő katonai egyezmény életbeléptetéséről is kell gondoskodni. Az angol javaslat ezzel szemben az, hogy a szerződés politikai részét az aláírás után azonnal életbeléptetik, ugyanakkor pedig megkezdik a vezérkari tárgyalásokat I s a katonai egyezményt csak a vezérkari tárgyalások befejezése után léptetik- éleibe. Lengyelország Angliától ötmillió font, Franciaországtól 600 millió trank kölcsönt
