Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-02 / 148. szám
TEKHTOftl ^VARHTOMÍ 1939 JÚLIUS 2, VASÁRNAP Áz első értesítő Kassai iskolai értesítő van a kezemben, az első a felszabadulás óta. „A kassai m. kir. állami’II. Rákóczi Ferenc polgári fiúiskola értesító'je az 1938—39. tanévről.” A felszabadulás utáni első év. Szerkesztették : Keresztesy Ferenc igazgató és vitéz Marqssy^ Béla h. • igazgató.” E feliraton kívül az iskolaépület képe látható a zöld borítéklapon, az épület homlokzatán az iskola teljes címének magyar felirata. Ó, még mindig kellemes izgalomba ejt bennünket a magyar felirat, nem kevésbbá az épület széles sarokhomlokzata, s kétoldalt kényelmesen táguló frontja. Hiszen a füzet az elmúlt iskolaév történetét tartalmazza és a tanév elején még „kultúrharcot” kellett folytatnunk, amiért ezt ,a fontos magyar iskolát a csehek kiebrudalták régi otthonából és egy elemi iskola második emeletén helyezték el. Azért is harcolni kellett, hogy megnyílhasson a szükségessé vált két új osztály és mivel a magyar igazgató — azonos a jelenlegivel — nagyon lelkesen buzgólkodott ez ügyben, a cseh tanfelügyelő bűnvádi felielentést tett ellene. . . Most pedig, mint a füzetből látom, tizenhat magyar tannyelvű osztálya van az intézetnek úgyhogy valamennyit nem is lehetett elhelyezni a régi kényelmes épületben, amelyet a felszabadulás után visz- szakapott a magyar iskola. Egy iskolai értesítő tükrében is milyen hihetetlen fejlemények egy év alatt! Az igazgatói szobában lapozgatom a füzetet, mialatt az ’ igazgató a felek ügyeit intézi el. A hatodik oldalon megfog egy szakasz: „Lapozgatva a régi értesítőket, könnyen megállapíthatom, hogy a város iskoláiban nemcsak a váro3 lakóinak gyermekei tanultak, de igen sokan felkeresték Kassa iskpláit a szomszéd megyékből is. A szükséges tanulmányokon kívül ezek a növendékek elvitték innen a magyar haza szere- tetét, a magyar faj megbecsülésének tudatát; s hogy a húsz éves ármány nem bírta megemészteni a magyar szellemet, hogy. Bártfa környékén éppúgy, mint a Tátra alatt nem veszett ki a magyar szó, és hogv Homonna és Mezőlaborc környékén a hosz- szas rabság «tán magyar hazánkért sok- sok szív dobog; hagy-része van benne Kas-, sának, Kassa, iskoláinak. ... A szerencsétlen világháború után a csehszlovák kormány első célja, Kassa el- szlovákosítása lett. Jól tudták ők azt, hogy Kassa a kulcs, melynek átalakítása alapja lehetett volna telhetetlenségük további bázisának ... Az a réteg, mely a húsz éves elnyomatás alatt, a nyomorúságban is megmaradt magyarnak, a kassai polgári iskolákból került ki. Ezzel nem akarok követ dobni a többi intézetre, hiszen a magyar szellem a magyar nyelv ápolása a premontrei gimnáziumban s Kassa valamennyi iskolájában száz százalékig megvolt, a közép- és szakiskolák növendékeinek azonban csak csekély része maradt itt az elnyomatás ideje alatt. Legtöbben kivándoroltak s a csonka hazában találtak megélhetést. Az iparost és kereskedőt, valamint a munkást családi fészke, kicsi háza, rokoni kapcsolatai kötötték ide, továbbá azon körülmény, hogy az uralmon lévő csehszlovák hatósággal függő viszonyban nem voltak. Ö lettek a kisemmizettek, de a nyomorúságban még közelebb jutottak a magyarsághoz. Az 1872-ben megnyitott községi polgári iskola tehát a magyar nemzeti eszme temploma volt s hivatását betöltötte.“ Az intézet igazgatója írja mindezeket. Bizonyára van némi túlzás az iskolának tulajdonított jelentőségében a többi iskola rovására, de nem lehet rossz néven venni az iskolaigazgatótól, hogy a saját intézetével szemben elfogult, hogy annak érdemeit véli a legnagyobbaknak. Tagadhatatlan, hogy az inkább helyhez kötött kispolgárság a nemzeti érzés legszélesebb talaja a mai városokban és ma, a „tömegakarat“ korszakában jobban kell figyelnünk a széles rétegekre, mint a magasan iskolázott, kiművelt vezetőkre. Az idegen A FELVIDÉKI MÉRNÖKÖK FIGYELMÉBE A felvidéki földreform felülvizsgálatával kapcsolatban a kormánybiztosságnak földmérő mérnökökre van szüksége. A kormánybiztoság ezúton hívja fel mindazokat a felvidéki magyar földmérnökö'.íet, akik erre a munkára vállalkoznak, sürgősen jelentkezzenek — írásban — a felvidéki föld reform felülvizsgálatával megbízott kor. mánybiztosnál (Budapest, V., Akadémiautca 17. TI.). invázió húsz éve is arról győzött meg bennünket, hogy a kitűnő vezérek csak akkor juthattak eredményre, ha dacos, meg nem alkuvó tömeg állt mögöttük. A nemes vetélkedésben bátran igazat adhatunk az iskolaigazgatónak, akinek szavát először halljuk és aki maga is mindvégig a széles rétegekért," az alapok szilárdításáért dolgozott, csendes, bátor, fáradhatatlan munkával. E gondolatokkal nyugtáztam olvasás közben a fent idézett sorokat, mikor halk kopogtatás után kinyílt az igazgatósági iroda ajtaja és egy kis legényke lépett be, akinek keze alig ért fel a kilincsig. Tisztelettudóan, hangosan köszönt, minden elfogódottság nélkül járult az igazgató elé, bátran meghajtotta magát. Az igazgató kérdésére értelmes, nyugodt szavakkal mondta el, hogy miért jött. Szeretné megtudni, hogy az első gimnáziumból át lehet-e iratkozni a második polgáriba. „Talán megbuktál?“ — kérdezte az igazgató. „Nem, kérem.“ Szemügyre vettem a nyilttekintetű, okos, bátor fiúcskát, aki középiskolából népiskolába készül „süllyedni“. A „kopott, de tiszta“ öltözék ki is volt rojto- sodva és az igazgató végighúzta kezét a begombolt kabát rojtos szélén, mintha a gyermek ruháját akarná apásan megigazítani, pedig a kezdődő rongyosságon kívül nem volt azon semmi igazítani való. A gyermek arca, keze tisztára mosott, feje frissen lenyírva. „Latinból sem buktál meg?“ — kérdeztem ravaszul. — „Nem, kérem, latinból hármasom volt, ez volt az egyetlen hármasom“. Az igazgató helyesebb irányban tapogatózott : — „Ki az apád?“ A rejtély egyszeribe megoldódott. A fiúcska egyszerű tárgyilagossággal mondta, hogy apja a malomban dolgozik. Kitanult kazánkovács, de most csak zsákokat hord. A szakmájában nem kap munkát. Nincs pénz tovább a gimnáziumra. Nagy a különbség tandíjban, be- iratási díjban, könyvekben. Az igazgató még nézegette egy-kicsit a fjút, aztán megmondott neki minden szükségeset, hol kell beiratkozni, miből kell különbözeti1 vizsgát tenni. Mikor a gyermek kiment, arról esett szó, hogy íme. miként hanyatlik vissza a munkásgyermek a Vérfagyasztó mindennapi jelenet Kínában középiskolából a népiskolába. Pedig hát népi felfrissülésről beszél ma mindenki és való igaz, hogy a középiskola nem táp- lálkozhatik mindig ugyanabból a jómódú középosztályból, különösen, amikor ez a középosztály,is egyre- tünedézik. Elsatnyul az értelmiségi osztáíy is, ha nem keverő- dik friss elemekkel... Nem boncolhattuk továbbra témát. Uj felek jöttek, én távoztam a frissen nyomtatott értesítővel. Visszagondoltam az okos, tiszta, bátor modorú fiúcskára. Biztosan megérdemelné, hogy végigjárja a a nyolc osztályt, leérettségizzen, egyetemre kerüljön. De hát nem kedvez a gazdasági helyzet. A zsákhordó munkás nem tudja fizetni a magasabb tandíjat, hiszen kazánkovács korában is csak a kisebbet tudta fizetni. Odahaza aztán újra elolvastam a sorokat, amelyeket az iskolaigazgató írt a kispolgári rétegek kitartásáról. Megnyugodtam. Felvidéki, dpjog ez, gondoltam. Kitartó kispolgároknak keli maradnunk. Ha húsz évig azpk vpltunk, -úgy, talán meg-' van az, okuhif. rá, íiogy még 'á TOáéljovő-1 ben is azok maradjunk. <s. I.) Füvesítésre ítéltek két Heimwehr-ka tanét, akik agyonlőttek egy nemzeti■ szocialista Becs, július 1. Az innsbrucki esküdttörvényszék öt napig tartó főtárgyalás után két halálos ítéletet hozott. A törvényszék lefejezés általi halálra ítélte Tomaschek János volt Heimwehr-katonát és felettesét, Pénz Rudolf volt Heimwehr- vezetőt. Tomaschek 1934 július 25-én Pénz parancsára agyonló'tte Honomichl József szolgálatonkívüli kapitányt, aki vezető szerepet játszott a nemzetiszocialista mozgalmakban. A törvényszék tízévi súlyos fegyházbüntetésre ítélte azonkívül Martin Ernőt, Innsbruck volt városparancsnokát, aki a vád szerint utasítást ■ adott Pénz Heimwehr-vezetonek az agyonlövetés elrendelésére. , tSOM Kárpátalja közigazgatási beosztása A három közigazgatási kirendeltség székhelye: Ungvár, Munkács, Huszt A belügyminiszter 14.500/1939. számú rendeletével a 6200/1939. számú kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján megállapította a kárpátaljai terület köz- igazgatási beosztását. Eszerint a terület három közigazgatási kirendeltségre oszlik éspedig az úngi, a beregi és a máramarosi kirendeltségre. Az ungi székhelye Ungvdr, a beregi székhelye Munkács, a máramarosi székhelye Huszt. Megállapította a belügyminiszter ebben a rendeletében a járási beosztást is, amely szerint összesen 12 járás van Kárpátalja területén. A járások a következők: Az ungi közigazgatási kirendeltség területén a szobránci, nagybereznai, a perecsényi é3 az ungvidéki járás; a nagybereznai járásban Takcsány székhellyel szolgabírói kirendeltség van. A beregi kirendeltségbe tartozik a mun- kácsvidéki járás, a szolyvai és az ilosval járás; a’ szolyvai járásban Alsóverecke székhellyel szolgabírói kirendeltség működik. A máramarosi kirendeltség területén a járások a következők: a huszti, a nagy- szőllcsi, az ökörmezői, a téepői és a rahói járás; a téesői járás területén Dom.há székhellyel szolgabírói kirendeltség van. A belügyminiszter ezenkívül kinevezte ezzel kapcsolatban az összes fogalmazási tisztviselőket, a kárpátaljai területek köz- igazgatási kirendeltségeinek vezetőit, a fő- szolgabirákat, szolgabírákat stb. A belügyminiszter ugyancsak a 14.500— 1939. számú rendeletében megállapította a légitámadás során lelőtt repülőgép az utcán |lU|HiilHlil!ll kárpátaljai összes községeknek nevét éspedig magyar és magyar-orosz nyelven, a magyar-orosz neveket cirilbetűkkel írva. A rendelet mellékletében pontosan feltünteti azt is, hogy a most megállapította községnéveknek 1918 október 31-én és 1939 március 15-én milyen községnév felelt meg. Ezzel az éligazodást akarja a belügyminiszter mégkönnyíteni. A belügyminiszternek 14.501. és 14.502,, számú rendeletéi a 6200/1939. M. E. számú rendélettel a kárpátaljai területből Beregi, és Ugocsa kee. vármegyékhez és Ungvári megyéhez csatolt Csongor, Verbos, Fan-*' csika, Tiszasásvár, Kömlőd és Unghosszú mező községek járási és községi beosztását tartalmazzák. A belügyminiszter a 14.499. B. M. számi rendeletével a Magyar Szent Koronához’ visszacsatolt kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezéséről szódó 6200/1939. M. E. számú rendelet hatálybalépésének időpontjául az *1939. évi júliu3 hónap 7-ik napját, állapította meg.“1 Szoly va a kapitányság1 székhelye A belügyminiszter 70.000/1939. számú rendeletével a 6210/1939. M. E. számú ren- delet végrehajtásaképpen kimondja, hagyj a 6210. számú rendelettel a visszacsatolt kárpátaljai területen szervezett m. kir. ha-+ tárvidéki- rendőrkapitányság és határ-* vidéki m. kir. rendőri kirendeltségek műkő-* dése 1939 július 7-ével kezdődik. A rendelet azután pontosan felsorolja, hogy a határvidéki rendőrkapitányság és a határvidéki rendőri kirendeltségek mű-* ködési területéhez milyen járások és községek tartoznak. Eszerint a kapitányság székhelye Szolyva. Hozzátartozik hét rend-* őri kirendeltség a következő székhelyek- kel: Huszt, Kőrösmező; Volóc, Uzsak, Pw recseny, Aknaszlatina és Ökörmező. Demké Mihály és Beszkid Sándor kinevezése A kormányzó a pénzügyminiszter előter- jesztésére Demkó Mihály munkácsi lakost a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé a pénzügyminisztérium központi fogalmazási tisztviselőinek létszámába, Beszkid Sándor dr. szerencsi lakost pedig a belügyminiszter előterjesztésére a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé, a belügyminisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámába miniszteri ta/ú- cscssá kinevezte. m TELEF0NSZAM: MA.400
