Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

TEKHTOftl ^VARHTOMÍ 1939 JÚLIUS 2, VASÁRNAP Áz első értesítő Kassai iskolai értesítő van a kezemben, az első a felszabadulás óta. „A kassai m. kir. állami’II. Rákóczi Ferenc polgári fiú­iskola értesító'je az 1938—39. tanévről.” A felszabadulás utáni első év. Szerkesztet­ték : Keresztesy Ferenc igazgató és vitéz Marqssy^ Béla h. • igazgató.” E feliraton kí­vül az iskolaépület képe látható a zöld borítéklapon, az épület homlokzatán az is­kola teljes címének magyar felirata. Ó, még mindig kellemes izgalomba ejt ben­nünket a magyar felirat, nem kevésbbá az épület széles sarokhomlokzata, s kétoldalt kényelmesen táguló frontja. Hiszen a füzet az elmúlt iskolaév történetét tartalmazza és a tanév elején még „kultúrharcot” kel­lett folytatnunk, amiért ezt ,a fontos ma­gyar iskolát a csehek kiebrudalták régi otthonából és egy elemi iskola második emeletén helyezték el. Azért is harcolni kellett, hogy megnyílhasson a szükségessé vált két új osztály és mivel a magyar igaz­gató — azonos a jelenlegivel — nagyon lelkesen buzgólkodott ez ügyben, a cseh tanfelügyelő bűnvádi felielentést tett el­lene. . . Most pedig, mint a füzetből látom, ti­zenhat magyar tannyelvű osztálya van az intézetnek úgyhogy valamennyit nem is lehetett elhelyezni a régi kényelmes épü­letben, amelyet a felszabadulás után visz- szakapott a magyar iskola. Egy iskolai értesítő tükrében is milyen hihetetlen fej­lemények egy év alatt! Az igazgatói szobában lapozgatom a fü­zetet, mialatt az ’ igazgató a felek ügyeit intézi el. A hatodik oldalon megfog egy szakasz: „Lapozgatva a régi értesítőket, könnyen megállapíthatom, hogy a város iskoláiban nemcsak a váro3 lakóinak gyermekei ta­nultak, de igen sokan felkeresték Kassa iskpláit a szomszéd megyékből is. A szük­séges tanulmányokon kívül ezek a növen­dékek elvitték innen a magyar haza szere- tetét, a magyar faj megbecsülésének tuda­tát; s hogy a húsz éves ármány nem bírta megemészteni a magyar szellemet, hogy. Bártfa környékén éppúgy, mint a Tátra alatt nem veszett ki a magyar szó, és hogv Homonna és Mezőlaborc környékén a hosz- szas rabság «tán magyar hazánkért sok- sok szív dobog; hagy-része van benne Kas-, sának, Kassa, iskoláinak. ... A szerencsétlen világháború után a csehszlovák kormány első célja, Kassa el- szlovákosítása lett. Jól tudták ők azt, hogy Kassa a kulcs, melynek átalakítása alapja lehetett volna telhetetlenségük to­vábbi bázisának ... Az a réteg, mely a húsz éves elnyomatás alatt, a nyomorúság­ban is megmaradt magyarnak, a kassai polgári iskolákból került ki. Ezzel nem akarok követ dobni a többi intézetre, hiszen a magyar szellem a magyar nyelv ápolása a premontrei gimnáziumban s Kassa vala­mennyi iskolájában száz százalékig meg­volt, a közép- és szakiskolák növendékei­nek azonban csak csekély része maradt itt az elnyomatás ideje alatt. Legtöbben kiván­doroltak s a csonka hazában találtak meg­élhetést. Az iparost és kereskedőt, vala­mint a munkást családi fészke, kicsi háza, rokoni kapcsolatai kötötték ide, továbbá azon körülmény, hogy az uralmon lévő csehszlovák hatósággal függő viszonyban nem voltak. Ö lettek a kisemmizettek, de a nyomo­rúságban még közelebb jutottak a ma­gyarsághoz. Az 1872-ben megnyitott köz­ségi polgári iskola tehát a magyar nem­zeti eszme temploma volt s hivatását be­töltötte.“ Az intézet igazgatója írja mindezeket. Bizonyára van némi túlzás az iskolának tulajdonított jelentőségében a többi iskola rovására, de nem lehet rossz néven venni az iskolaigazgatótól, hogy a saját intézetével szemben elfogult, hogy annak érdemeit véli a legnagyobbaknak. Tagad­hatatlan, hogy az inkább helyhez kötött kispolgárság a nemzeti érzés legszélesebb talaja a mai városokban és ma, a „tömeg­akarat“ korszakában jobban kell figyel­nünk a széles rétegekre, mint a magasan iskolázott, kiművelt vezetőkre. Az idegen A FELVIDÉKI MÉRNÖKÖK FIGYELMÉBE A felvidéki földreform felülvizsgálatával kapcsolatban a kormánybiztosságnak föld­mérő mérnökökre van szüksége. A kor­mánybiztoság ezúton hívja fel mindazokat a felvidéki magyar földmérnökö'.íet, akik erre a munkára vállalkoznak, sürgősen jelent­kezzenek — írásban — a felvidéki föld reform felülvizsgálatával megbízott kor. mánybiztosnál (Budapest, V., Akadémia­utca 17. TI.). invázió húsz éve is arról győzött meg bennünket, hogy a kitűnő vezérek csak akkor juthattak eredményre, ha dacos, meg nem alkuvó tömeg állt mögöttük. A nemes vetélkedésben bátran igazat adha­tunk az iskolaigazgatónak, akinek szavát először halljuk és aki maga is mindvégig a széles rétegekért," az alapok szilárdítá­sáért dolgozott, csendes, bátor, fáradha­tatlan munkával. E gondolatokkal nyugtáztam olvasás közben a fent idézett sorokat, mikor halk kopogtatás után kinyílt az igazgatósági iroda ajtaja és egy kis legényke lépett be, akinek keze alig ért fel a kilincsig. Tisztelettudóan, hangosan köszönt, min­den elfogódottság nélkül járult az igaz­gató elé, bátran meghajtotta magát. Az igazgató kérdésére értelmes, nyugodt sza­vakkal mondta el, hogy miért jött. Sze­retné megtudni, hogy az első gimnázium­ból át lehet-e iratkozni a második pol­gáriba. „Talán megbuktál?“ — kérdezte az igazgató. „Nem, kérem.“ Szemügyre vettem a nyilttekintetű, okos, bátor fiúcskát, aki középiskolából népiskolába készül „süllyedni“. A „ko­pott, de tiszta“ öltözék ki is volt rojto- sodva és az igazgató végighúzta kezét a begombolt kabát rojtos szélén, mintha a gyermek ruháját akarná apásan meg­igazítani, pedig a kezdődő rongyosságon kívül nem volt azon semmi igazítani való. A gyermek arca, keze tisztára mosott, feje frissen lenyírva. „Latinból sem buktál meg?“ — kér­deztem ravaszul. — „Nem, kérem, latinból hármasom volt, ez volt az egyetlen hármasom“. Az igazgató helyesebb irányban tapoga­tózott : — „Ki az apád?“ A rejtély egyszeribe megoldódott. A fiúcska egyszerű tárgyilagossággal mond­ta, hogy apja a malomban dolgozik. Ki­tanult kazánkovács, de most csak zsá­kokat hord. A szakmájában nem kap munkát. Nincs pénz tovább a gimná­ziumra. Nagy a különbség tandíjban, be- iratási díjban, könyvekben. Az igazgató még nézegette egy-kicsit a fjút, aztán megmondott neki minden szük­ségeset, hol kell beiratkozni, miből kell különbözeti1 vizsgát tenni. Mikor a gyer­mek kiment, arról esett szó, hogy íme. mi­ként hanyatlik vissza a munkásgyermek a Vérfagyasztó mindennapi jelenet Kínában középiskolából a népiskolába. Pedig hát népi felfrissülésről beszél ma mindenki és való igaz, hogy a középiskola nem táp- lálkozhatik mindig ugyanabból a jómódú középosztályból, különösen, amikor ez a középosztály,is egyre- tünedézik. Elsatnyul az értelmiségi osztáíy is, ha nem keverő- dik friss elemekkel... Nem boncolhattuk továbbra témát. Uj felek jöttek, én távoztam a frissen nyom­tatott értesítővel. Visszagondoltam az okos, tiszta, bátor modorú fiúcskára. Biz­tosan megérdemelné, hogy végigjárja a a nyolc osztályt, leérettségizzen, egye­temre kerüljön. De hát nem kedvez a gaz­dasági helyzet. A zsákhordó munkás nem tudja fizetni a magasabb tandíjat, hiszen kazánkovács korában is csak a kisebbet tudta fizetni. Odahaza aztán újra elolvastam a soro­kat, amelyeket az iskolaigazgató írt a kis­polgári rétegek kitartásáról. Megnyugod­tam. Felvidéki, dpjog ez, gondoltam. Ki­tartó kispolgároknak keli maradnunk. Ha húsz évig azpk vpltunk, -úgy, talán meg-' van az, okuhif. rá, íiogy még 'á TOáéljovő-1 ben is azok maradjunk. <s. I.) Füvesítésre ítéltek két Heimwehr-ka tanét, akik agyonlőttek egy nemzeti■ szocialista Becs, július 1. Az innsbrucki esküdt­törvényszék öt napig tartó főtárgyalás után két halálos ítéletet hozott. A tör­vényszék lefejezés általi halálra ítélte Tomaschek János volt Heimwehr-katonát és felettesét, Pénz Rudolf volt Heimwehr- vezetőt. Tomaschek 1934 július 25-én Pénz parancsára agyonló'tte Honomichl József szolgálatonkívüli kapitányt, aki vezető szerepet játszott a nemzeti­szocialista mozgalmakban. A törvényszék tízévi súlyos fegyházbüntetésre ítélte azonkívül Martin Ernőt, Innsbruck volt városparancsnokát, aki a vád szerint uta­sítást ■ adott Pénz Heimwehr-vezetonek az agyonlövetés elrendelésére. , tSOM Kárpátalja közigazgatási beosztása A három közigazgatási kirendeltség székhelye: Ungvár, Munkács, Huszt A belügyminiszter 14.500/1939. számú rendeletével a 6200/1939. számú kormány­rendeletben kapott felhatalmazás alapján megállapította a kárpátaljai terület köz- igazgatási beosztását. Eszerint a terület három közigazgatási kirendeltségre oszlik éspedig az úngi, a beregi és a máramarosi kirendeltségre. Az ungi székhelye Ungvdr, a beregi székhelye Munkács, a máramarosi székhelye Huszt. Megállapította a belügyminiszter ebben a rendeletében a járási beosztást is, amely szerint összesen 12 járás van Kárpátalja területén. A járások a következők: Az ungi közigazgatási kirendeltség területén a szobránci, nagybereznai, a perecsényi é3 az ungvidéki járás; a nagybereznai járás­ban Takcsány székhellyel szolgabírói ki­rendeltség van. A beregi kirendeltségbe tartozik a mun- kácsvidéki járás, a szolyvai és az ilosval járás; a’ szolyvai járásban Alsóverecke székhellyel szolgabírói kirendeltség műkö­dik. A máramarosi kirendeltség területén a járások a következők: a huszti, a nagy- szőllcsi, az ökörmezői, a téepői és a rahói járás; a téesői járás területén Dom.há székhellyel szolgabírói kirendeltség van. A belügyminiszter ezenkívül kinevezte ezzel kapcsolatban az összes fogalmazási tisztviselőket, a kárpátaljai területek köz- igazgatási kirendeltségeinek vezetőit, a fő- szolgabirákat, szolgabírákat stb. A belügyminiszter ugyancsak a 14.500— 1939. számú rendeletében megállapította a légitámadás során lelőtt repülőgép az utcán |lU|HiilHlil!ll kárpátaljai összes községeknek nevét és­pedig magyar és magyar-orosz nyelven, a magyar-orosz neveket cirilbetűkkel írva. A rendelet mellékletében pontosan fel­tünteti azt is, hogy a most megállapította községnéveknek 1918 október 31-én és 1939 március 15-én milyen községnév fe­lelt meg. Ezzel az éligazodást akarja a bel­ügyminiszter mégkönnyíteni. A belügyminiszternek 14.501. és 14.502,, számú rendeletéi a 6200/1939. M. E. számú rendélettel a kárpátaljai területből Beregi, és Ugocsa kee. vármegyékhez és Ungvári megyéhez csatolt Csongor, Verbos, Fan-*' csika, Tiszasásvár, Kömlőd és Unghosszú mező községek járási és községi beosztását tartalmazzák. A belügyminiszter a 14.499. B. M. számi rendeletével a Magyar Szent Koronához’ visszacsatolt kárpátaljai terület közigaz­gatásának ideiglenes rendezéséről szódó 6200/1939. M. E. számú rendelet hatályba­lépésének időpontjául az *1939. évi júliu3 hónap 7-ik napját, állapította meg.“1 Szoly va a kapitányság1 székhelye A belügyminiszter 70.000/1939. számú rendeletével a 6210/1939. M. E. számú ren- delet végrehajtásaképpen kimondja, hagyj a 6210. számú rendelettel a visszacsatolt kárpátaljai területen szervezett m. kir. ha-+ tárvidéki- rendőrkapitányság és határ-* vidéki m. kir. rendőri kirendeltségek műkő-* dése 1939 július 7-ével kezdődik. A rendelet azután pontosan felsorolja, hogy a határvidéki rendőrkapitányság és a határvidéki rendőri kirendeltségek mű-* ködési területéhez milyen járások és köz­ségek tartoznak. Eszerint a kapitányság székhelye Szolyva. Hozzátartozik hét rend-* őri kirendeltség a következő székhelyek- kel: Huszt, Kőrösmező; Volóc, Uzsak, Pw recseny, Aknaszlatina és Ökörmező. Demké Mihály és Beszkid Sándor kinevezése A kormányzó a pénzügyminiszter előter- jesztésére Demkó Mihály munkácsi lakost a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé a pénzügyminisztérium központi fo­galmazási tisztviselőinek létszámába, Beszkid Sándor dr. szerencsi lakost pe­dig a belügyminiszter előterjesztésére a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé, a belügyminisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámába miniszteri ta/ú- cscssá kinevezte. m TELEF0NSZAM: MA.400

Next

/
Oldalképek
Tartalom