Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

1939 JÚLIUS 2, VASÁRNAP TEMJIDEKI ■Av&arhirme 5 A kormány iparosítja a Felvidéket sokezer munkás jut kenyérhez Az Egyesült Párt nagyszabású programja jóváteszi a csehek ipar­ellenes politikájának pusztításait — Hatalmas üzemek létesülnek Komáromban, Munkácson, Losoncon, Rimaszombatban, Szencen Gyors / lebarnuláshoz NIVEA-KRÉME 80 fillértől 2 P-ig, NIVEA-OLAJ »0 fillértől 2.80 P'ig, NIVEA-DIÖOLAJ X— P. Az Egyesült Párt vezetősége Jaross Andor tárcanélküli miniszter irányítása mellett hónapok óta foglalkozik mindama lehetőségekkel, amelyek a visszacsatolt területen és különösen a mögöttes ország­résznélküli városokban a nyomasztó mun­kanélküliség csökkentését szolgálhatnák. Ebben a munkában fontos határkövet je­lent a párt legújabb kezdeményezése. A párt központja kidolgozta a köz- gazdasági programot, amit a párt a Felvidék visszaiparosítása érdekében úgy gazdasági, mint szociális szem­pontból szükségesnek tart. Ezt a munkaprogramot Jaross Andor mi­niszter rendelkezésére bocsátotta avégböl, hogy a miniszter azt a szakminisztériu­moknál és a minisztertanácsban tárgyalás alá terjeszthesse. A program egyes részeit már le is tárgyalták. A párt, illetve Jaross miniszter kezde­ményezésére már eddig igen sok történt a Felvidéken. Alkalmi közmunkák mellett, melyek közt elsősorban az útépítés, folyó­szabályozás és a köz- és magámépitkezés támogatása jönne tekintetbe, az iparosí­tás adhatja meg a mai helyzet enyhítésé­nek legbiztosabb lehetőségeit. A csehek által a dezindustrílizálás jel­szava alatt elpusztított ipar helyett országos szempontból is jelentős vál­lalatok létesítése van folyamatban. Komáromban a v. Gira és Becsey cég 1300 munkást foglalkoztató fémárugyárat létesít. A város a cég kérésére a szüksé­ges telket már megszavazta és így az építkezés a legrövidebb időn belül meg­indulhat, ..............■; . : „ - r Az Agreement Kereskedelmi és Ipari Részvény-Társaság a komáromi szabad­kikötőben autószerelő üzemet létesít, mely 250—300 munkást fog foglalkoztatni. Munkácson főként kivitelre dolgozó haj­lított bútorgyár létesül, a félbemaradt pénzügyi kirendeltség épületében. A vállalat 500.000 pengő alaptőkével indul és indulásnál 300 munkást fog foglalkoztatni. Rimaszombatban élesztőgyár létesül az évek óta üzemen kívül helyezett konzerv­gyár épületeinek felhasználásával. A gyár kapacitása meg fog felelni a felszabadított terület szükségletének. Losoncon a Nemzeti Textilmüvek a kor­mány támogatásával már üzembe helyezte apátfalvai posztógyárát, melynek üzemét gyapot feldolgozó osztály felállításával kívánja kibővíteni. Ugyancsak Losoncon egy 300 munkást foglalkoztató kisebb posztógyár is létesül, mely a feleslegessé váló dohánybeváltó épületében fog elhelyezést találni. Az Egyesült Párt vezetősége a telephely szempontjából lelkiismeretesen mérlegeli azt, hogy «—BB—B3Mtm»gUMMiai-m I .... Á Kormányzó Or Ófóméltósága mélynyomást! arcképe 63 *35 cm. méretben P 1.40 + portóhöltségért, valamint a legújabban megjeleni Csak ez a keresztünk 6 a ml wezérttnk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háremsxln nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők’ STADIUM SAJTÓO&LLALAT RT-mii Budapest, Vl„ Róxsa-utce 111. n. hol a legnyomasztóbb a munkanélkü­liség, mert ott segíti elő a leghatéko­nyabban új vállalatok létesítését. Tárgyalás fölyik egy kb. 1000 munkást fpglalkoztató- kötő-szövőüzem létesítéséről minden valószínűség szerint Szencen, va­lamint egy nagyszabású textilgyár létesí­téséről Munkácson. Az Egyesült Párt vezetősége éber figye­lemmel kíséri a felszabadult terület ipa­rosítását célzó elgondolásokat, de amel- lett < teljes súlyával támogatja nemcsak a meglevő gyáripar, hanem az egész közgazdaság ama törkevéseit is, me­lyek az impériumváltozással járó át­A közigazgatási bíróság a pünkösdi ál­talános képviselőválasztásokkal kapcsolat­ban benyújtott panaszok, illetve érvényte­lenségi kifogásokat soronkívül tárgyalja. A mai napra már két ügyben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Az egyik ügy Pálffy Fidél gróf mandátuma ellen a belügy­miniszter által hivatalból tett érvényte­lenségi kifogás nyomán keletkezett. Pálffy Fidél gróf a győrmegyei lajstromos kerü- letbon nyert mandátumot, mint az Egye­sült Magyar Nemzeti Szocialista Párt je­löltje, illetve listavezetője. A belügymi­niszter az érvénytelenség iránt benyújtott panaszát a választójogi törvény 56. §-ának 6. bekezdésére alapítja, amely kimondja: nem lehet képviselővé választani azt, akit a törvényben meghatározott valamely vét­ség miatt jogerősén elítéltek. A választói törvény kifejezetten" kimondja, hogy akit az állam és társadalom hatályosabb védel­méről szóló törvénybe ütköző vétség miatt, tehát nemzetgyalázás vétsége címén ítél­tek el, azt képviselővé választani nem leheti *, Bejelentette a belügyminiszter, hogy Pálffy Fidél grófot a Kúria jogerősen nemzetgyalázás címén elítélte, ennélfogja az ő képviselővé történt meg­választása a törvény szerint érvénytelen és ennek kimondását kéri a közigazgatási bíróságtól. A közigazgatási bíróság Balás Kornél dr. tanácselnök vezetésével tűzte ki ennek a peticiós ügynek a tárgyalását. Megjelent a tárgyaláson személyesen Pálffy Fidél gróf is, ügyvédje, Dániel Sándor dr. kísé­retében. A tárgyalás megnyitása után Biró Sán­dor dr. közigazgatási bíró, mint előadó, ismertette az iratokat. Ezután Dániel Sán­dor dr. szólalt fel s kérte, hogy a közigaz­gatási bíróság a benyújtott panaszt, mint alaptalant utasítsa el. Azt elismerte, hogy a Kúria Pálffy Fidél grófot sajtó útján el­követett nemzetgyalázás vétsége címén 400 pengő pénzbüntetésre ítélte el, de be­jelentette, hogy a Kúria az ítélet végre­hajtását a büntetőnovella alapján háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyvéd fejtegetése szerint a büntetés végrehajtásának e felfüggesztése meg­szünteti a marasztalás minden jogi kon­zekvenciáját. A közigazgatási bíróság rövid tanácsko­zás után kihirdette ítéletét, amely helyt adott az érvénytelenségi kifogásnak és ez alapon Pálffy Fidél gróf megválasztását érvénytelennek nyilvánította. Az ítélet indokolása szerint nem vitás. menet megkönnyítésére alkalmasak. A közszállításokban való részesedés, a ta- rifális kérdések méltányos rendezése és a hitelellátás problémái állandan foglalkoz­tatják az Egyesült Párt vezetőségét, mely­nek javaslatait Jaross tárcanélküli minisz­ter képviseli a kormány és az egyéb ille­tékes tényezők előtt azzal a lelkiismeretes­séggel, mely őt -egész közéleti pályáján jellemezte. Az Egyesült Párt vezetőségének céltu­datos és szívós munkája jóvá fogja tenni a cseh uralom alatt magyar javakban véghez vitt pusztítást és alamizsna he­lyett munkával kiérdemelt kenyeret fog juttatni a felszabadult terület lakosságá­nak. hogy Pálffy Fidél grófot nemzetgyalázás vétségében a királyi Kúria is bűnösnek nyilvánította és vele szemben büntetést szabott ki. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése azonban a választójogi tör­vény rendelkezései alapján nem olyan jel­legű, amely kizárná • a választójogi tör­vény alkalmazását, ennélfogva Pálffy Fi­dél gróf mandátumát meg kellett semmi­síteni. Tizenkét óra után néhány perccel nyi­totta meg ismét a közigazgatási bíróság tárgyalását Balás Kornél dr. tanácselnök. Sorrakerült Kerekes Béla dr., a heves­megyei lajstromos választókerületben meg­választott nyilaspárti képviselő mandá­tuma ellen beadott petició tárgyalása. A tárgyaláson személyesen megjelent Kere­kes Béla dr. képviselő, Kiszely István dr. ügyvédje kíséretében. Kerekes Béla dr. megválasztásával kap­csolatos kifogást a képviselőház elnöke a közigazgatási bírósághoz .tette á.t. Kerekes mandátuma ellen Podránszky Olivér eger- szoláki lakos emelt kifogást a választási biztos előtt, mely szerint Kerekes Béla nem lett volna megválasztható, mert a törvényszék 1938 augusztus 9-én nemzetrágalmazás vétsége miatt elítélte. Kifogást emelt azon az alapon is, hogy a képviselő megválasztása előtt kitöltött tájékoztató nyilatkozatban a büntetett előéletére vonatkozó adatokat elhallgatta. Kerekes Béla terjedelemes beadványt adott be a kifogásokkal kapcsolatban, melyben igyekezett azokat cáfolni. Végül megválasztása ellen kifogást emelt Vay László báró, a MÉP országos elnöke pártja nevében, mely szerint Kerekes Béla a vá­lasztási törvény 55. szakasza alapján sem volna megválasztható, mert olyan foglalkozása, amely után egy évig állami egyenes adót fizet, nincs. Felszeghy Béla dr. előadóbíró ismertette az iratokat, majd a közigazgatási bíróság­hoz benyújtott védőirat ismertetése után Kiszely István dr. védőügyvéd kért szót és hangoztatta, hogy a törvényszék csak nemzetgyalázás vétségének kísérlete címén ítélte el Kerekes Bélát, ami nem büntet­hető, csak az esetben, ha a törvény külö­nös rendelkezést tartalmaz. Jelen esetben pedig különös rendelkezés nem volt. Ilyen körülmények között szerinte a büntetés olyannak tekinthető, mintha ki sem lett volna szabva. Ezután a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd Balás Kornél dr. elnök ki­hirdette az ítéletet, amely szerint a bíró­ság Kerekes Béla dr., a hevesmegyei lajs­Megsemmisítette két nyilas-képviselő mandátumát a közigazgatási bíróság A Pálffy Fidél gróf és Kerekes Béla megválasztása ellen emelt kifogás­nak helyt adott a bíróság tromos kerületben megválasztott ország- gyűlési képviselő választását érvénytelennek nyilvá­nítja. Az ítélet indokolásában hangoztatja, hogy a törvényszék nemzetgyalázás vétségének kísérletében ítélte ugyan el Kerekes Béla dr.-t, az ítélet végrehajtását felfüggesz­tette, azonban a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a választójogi törvény rendelkezése nem zárja ki a választójogi törvény alkalmazását; s a vétség kísérle­tének megállapítása az 1938. évi sajtótör­vény alapján történt. Ezért Kerekes Béla dr. mandátumát meg kellett semmisíteni.------------<♦>-----------­A felvidéki katolikus papság három új kanonoka Az esztergomi egyházmegye kanonokká nevezte ki Bognár Gergely szentszék! taná­csost, Gregorovits Lipót szentszék! taná­csos, jókai plébánost és Janics Ferenc vi- rágklrályfal esperest. A papireud három ve­zetője a kisebbségi életben az egyház és a magyarság érdekében dolgozott. A kineve­zés méltán megilleti a három új kanonokot és az elismerés rajtuk keresztül az egész felvidéki papságnak szól. Bognár Gergely kezdettől fogva az ellen­zéki magyarság soraiban harcolt és vezető szerepet vitt. Munkájával és áldozatkészsé­gével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a katolikus papság nem kanyarodott el a ma­gyar lráuytól és bátran vállalta magyarságát a kisebbségi sorsban, kiállt érte és harcolt érdekében. Gregorovits Lipót, volt nemzet­gyűlési képviselő politikai vezetője volt a katolikus papságnak és a katolikus magyar társadalomnak, ö szervezte meg a papi klu­bot, amely mindenkor szembeszállt a volt csehszlovák kormány „aktivizáló“ szándé- kiaval. Kemény harcot vívott a nagyszom­bati aula szlovákosltó törekvéseivel szem­ben. ö alkotta meg a komáromi Marianum- lnternátust, ahol a katolikus magyar papi utáupótlás nevelődött. Janics Ferenc a ka­tolikus missziós munkában fejtett ki ered­ményes munkásságot. Magyar védelmi mun­kájáért igen nagy népszerűségre tett szert. Mindhárom kitüntetett rokonszenvezett a katolikus fiatalság szellemi mozgalmaival is és azt anyagilag és erkölcsileg támogatta. Kitüntetésük felett az egész felvidéki ka­tolikus magyar társadalom őszinte örömet és megelégedést érez. (v. s.) Lemondott Za vor at apát, Benes egykori bizalmasa Prága, július 1. A cseh-morva protekto­rátus egyik magasrangú egyházi méltó­sága. Zavoral dr. sztrachovi premontrei apát lemondott állásáról. Ennek a lemondásnak politikai ' ' \ m, mert Zavoral apát 1918—19-ben tagja volt az úgynevezett forradalmi nemzetgyű­lésnek, majd Bsnes bizalmasai közé tarto­zott. Különösen 1935 óta fejtett ki újra erősebb politikai tevékenységet. „ótemít FAL- ES B CTO '! B IJ I! KO L A SOh BEMUTATÓHELYISÉGE áthelyezve vn., ERZSÉBET-KÖRÚT 28. SZ. ALA Telefon 139—452

Next

/
Oldalképek
Tartalom