Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-12 / 156. szám
Előfizetés^ ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengd, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: V * B u d a p e s t, Vili. kerület, Jőzset-körút 5, szám Telefon: 144-400 o Telefon; 144 - 400 Danzig inépszavazás lehetőségéről ír a Times Berlin erélyes és határozott válasza Chamberlain beszédére — Róma megcáfolta a legújabb angol álhíreket A magunk útján Irta: Ölvedi János Vasárnap több, mint húsz felvidéki községben tartott körzeti értekezletet az Egyesült Párt és tizenkilenc felvidéki képviselő mondotta el az egybe- gyült körzeti vezetőknek és párttagoknak az Egyesült Párt legközelebbi politikai munkáját és céljait. A nagy tempóval megindult országos politikai munka teljesen érthető, hiszen a közelmúltban újonnan behívott felvidéki képviselők csak most tájékoztathatták először kerületüket a legfrissebb politikai eseményekről és vethették meg az alapjait annak a munkának, amelyik az egy éven belül esedékes felvidéki választásokat készíti elő. Érdekes azonban megfigyelni, hogy az Egyesült Párt vasárnap megkezdett politikai értekezleteivel kapcsolatban, széles ez országban, a legkülönfélébb és a legfurcsább, egymásnak sokban ellentmondó hírek kerültek forgalomba. Ahány politikai irányzat létezik csak Magyarországon, az mind a maga számára szeretné gyümölcsözhetni a vasárnapi eseményeket. És mindenki a maga szájaíze szerint mond, vagy suttog következtetéseket, melyek állítólag az Egyesült Párt politikai megmozdulásából következnek. Őszintén szólva, minket nem érdekelnek ezek a suttogó, vagy gyakran merészen kimondott kombinációk. Mi nagyon jól tudjuk és ismerjük a magunk útját, azt az utat, melyet húsz éven keresztül jártunk, s melyet most — a változott körülményekhez képest — átfogalmazva, de ma is járni akarunk. Ezt az utat, ezt a politikai irányt, melyet az Egyesült Párt a mai magyar belpolitikában képvisel, nem az idő szeszélye és az évről-évre változó korszellem alakította ki, de húsz esztendő komoly és súlyos tanulsága, mely manapság éppen úgy irányítja politikánk minden cselekedetét, mint tette azt húsz esztendőn keresztül. Éppen ezért nekünk nincs szükségünk sem irányváltoztatásra, sem meggyőződésünk, világnézetünk, vagy politikai programunk átfogalmazására. Világnézetünk, meggyőződésünk és politikai programunk húsz éven keresztül egy és ugyanaz maradt és változatlanul él továbbra is a felszabadult magyar életben és ez a program: becsületes és bátor harc a dolgozó magyar tömegek szociális felemeléséért, becsületes emberhez méltó életéért, kulturális felemelkedéséért és egy olyan új politikai berendezkedés megépítéséért, amelyik képes valóra váltani a mai idők nemzeti és szociális követelményeit. Kezünkbe kerül az Egyesült Pártnak Komáromban, az ez év januárjában elfogadott politikai programtervezete. És mikor e programnak passzusait olvassuk, úgy érezzük, hogy annak minden sorából a húszesztendős kisebbségi múlt magyarabbá és szociálisabbá fejlődött szellemisége és az egész magyar- élet új irányait, jövő arculatát mutató levegő árad. Idézzünk csak pár mondatot az Egyesült Párt említett politikai programjából. — Mit akar az Egyesült Magyar Párt? 1. Üj szellemet: a keresztény és magyar világnézet uralmát. 2. Uj berendezkedést: a dolgozó magyar nemzet munkán és fegyelmen felépülő rendszerét. London, július 11. Chamberlain miniszterelnök hétfői alsóházi nyilatkozatának Angliában jó sajtója van. Az egész angol sajtó zártan a miniszterelnök nyilatkozata mögé sorakozik fel. Mint ismeretes, Chamberlain ebben a nyilatkozatában körvonalazta az angol kormány álláspontját a danzigi kérdésben. Szembetűnő, hogy az angol lapok vezér- cikkírói kiemelik a miniszterelnök nyilatkozatának azt a mondatát, amelyben utalt arra, hogy van lehetőség a viszály békés megoldására. A baloldal lapjai is elsősorban ezeket a' mondatokat húzzák alá. A félhivatalos Times a Danzig-nvilatko- zatról szóló vezércikkében többek közt a következőket írja: — A tárgyalások útja nyitva van. Az angol kormány állandóan ügyelt erre a lehetőségre. A lap ezután egy danzigi népszavazás lehetőségéről ír, ugyanakkor azonban megjegyzi, hogy számos ok szól amellett, hogy Danzig ne térjen vissza a birodalomba bizonyos feltételek teljesítése nélkül. Rámutat a lap arra, hogy Danzig szabadvárosnak teljesen lengyel a mögöttes országrésze, áruforgalma ma négyszer natassanak olymódon, hogy ez a változás Danzig kereskedelmét elpusztítsa. A Times vezércikkírója végül arra a következtetésre jut, hogy abban az esetben, ha nem került volna sor az angol közbelépésre, úgy Németország és Lengyel- ország már rég háborút folytatna egy* mással. Moszkva úfahb válaszolt az angol-francia favasiatokra gyobb, mint a háború előtt volt és Lengyelország ragaszkodik Danzighoz, amelyben életvonalát látja. A lap ezzel kapcsolatban a következő megállapítást teszi: — Nem a németek, hanem a lengyelek harcolnak a szabadváros jogainak fenntartásáért. Jól tudjuk, hogy Danzig sohasem lesz lengyel. Egyetlen percig sem vonjuk kétségbe a szabadváros német jellegét. Csak azt kérjük, hogy a jelenlegi helyzeten ne változLondon, július 11. A kormány külpolitikai bizottságának tagjai kedden délelőtt Chamberlain miniszterelnök dolgozószobájában megbeszélésre ültek össze, hogy megvitassák a külpolitikai helyzetet, különösen pedig a moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások állását. Sir William Seed moszkvai angol nagykövet részletes jelentést küldött Molotovval folytatott legutóbbi eszmecseréjéről s az angol kormány külpolitikai bizottsága a jelentés alapján most új utasításokat dolgozott ki a moszkvai angol diplomata számára. Az utasítások valószínűleg csak szerdán mennek el Moszkvába, ha majd a rendes szerdai minisztertanács is jóváhagyta azokat. A moszkvai paktumtárgyalások megítélése tekintetében kedden az angol sajtó még mindig nem lát tisztán. Illetékes angol körökben szemmelláthatóan erős tartózkodás észlelhető ebben az ügyben. Abból a körülményből, hogy Chamberlain miniszterelnök hétfőn este hosszasan tanácskozott Halifax Zord külügyminiszterrel, arra következtetnek, hogy a moszkvai paktumtárgyalásokban ismét komolyabb természetű nehézségek merültek fel. Politikai körökben éppen ezért kedvezőtlen megítélés került felszínre s ez arra is visz- szavezethető,, hogy az utolsó angol javaslatokra, amelyektől Londonban a nehézségek gyors kiküszöbölését várták, Moszkva újabb nehézségekkel vál. szolt. A pesszimisztikus felfogás ellenére mégis hallatszanak olyan hangok is, hogy a tárgyalások legvégül eredménnyel fognak végződni, ha ez az eredmény nem is mutatja majd azt a képet, amelyet eredetileg Londonban elképzeltek. Az angol politikai körök kedvezőtlen megítélésével szemben áll a londoni francia körök bizakodó felfogása. A szovfet-valasz, a danzigi, sziriai és távolkeietl helyzet a francia államtanács előtt Párizs, július 11. A keddi államtanács tárgysorozatának jórészét Bonnet külügyminiszter beszámolója töltötte ki. Bonnet ismertette azt a választ, amelyet a szovjetkormány a legutóbbi francia javaslatokra adott. A francia és angol külügyminisztériumok illetékes szervei jelenleg behatóan tanulmányozzák a választ és a két külügyminisztérium állandó szoros összeköttetésben áll egymással. A külügyminiszter ezután a danzigi helyzet fejleményeit ismertette. Kifejtette, 3. Uj államot: a keresztény nemzeti és szociális gondolaton nyugvó munkaállam megépítését. Ez a kikapott rövid kis idézet is pompásan mutatja azt a politikai vonalat, melyet az Egyesült Párt a magyar belpolitikában eddig is követett és melyet a jövőben is követni akar. A felvidéki magyarság manapság éppen úgy, mint a kisebbségi élet nehéz húsz esztendeje alatt: egyedüli és legfőbb feladatának az elesett, dolgozó magyar százezrek és milliók megmentését, felemelését, öntudatosítását és az egyetlen nagy magyar cél érdekében való megszervezését tekinti. De ugyanakkor nagyon jól tudja azt is, hogy a nagy magyar feladatok yalóraváltásához, melyet a mai európai helyzet és belső magyar helyzetünk egyformán diktál és sürget: a nemzeti erőknek teljes összefogása szükséges. Azoknak, a nemzeti erőknek az összefogása, mely a magyar átalakulást nem a tessék-lás- sék politikai részlet-megoldásokkal, de a gyökeres és a magyar élet minden kérdésére kiterjedő nagy reformokkal akarja megvalósítani. Azoknak a magyar jobboldali erőknek az összefogása, mely a mai szabadelvű kapitalizmusba és reakciós feudalizmusba ágyazott magyar életet a népi és szociális megújhodás és egy új, fegyelmezett állami berendezkedés felé viszi. Mint mondottuk, az Egyesült Párt politikai irányvonala szilárd és változatlan. És ezt a szilárd és határozott politikai irányt távolról sem zavarják azok a belpolitikai hullámok, amelyek a magyar közéletet az utóbbi hónapokban annyira felkavarták. Mindig azt mondottuk és vallottuk, hogy politikánkkal az új magyar világnézetet szolgáljuk: a népi és szociális magyar átalakulás eszméjét. Tehát sohasem szolgáltunk ki politikai rendszert, egy bizonyos politikai párt törekvéseit. De szolgáltuk mindig és töretlenül szolgálni fogjuk a jövőben is azokat az elveket, azokat a követeléseket, melyeket az új magyar élet állít fel számunkra. Az Egyesült Párt elvi vonalon harcolt eddig is és elvi vonalon akarja folytatni munkáját a jövőben is. És ebben az elvi harcban baj-
