Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
1939 JÚLIUS 9, VASÁRNAP , KAtlÄ A VÉGVÁRI VÁROS irta: gömör? János TELVIDE*KI _______________________17 Kassa nemcsak Magyarországnak, de Közép-Európa keleti részének is legérdekesebb városa. Legnagyobb érdekessége mégis ,az, hogy nyelvhatáron fekszik. Közvetlen közelben szlovák falvak veszik körül, ezeken túl magyarok, németek, szlovákok és ruszinok laknak. Ez a szomszédos soknyelvű lakosság folytonos beszürenikedésével a századok folyamán különbözőképpen változtatta meg Kassa lakosságának nyelvi jellegét. Közvetlenül a honfoglalást kővető századokban Kassa környéke magyar, sőt a tőle északra fekvő Dél-Sáros is az. Magát a mai Kassát is magyarok alapították. Neve is magyar eredetű. A németség letelepedése után Kassa lakossága már túlnyomó többségében német lesz. Ilyen az Árpádok és a Vegyes- házbeli királyok idejében, sőt ilyen a környéke is Göncig. A mohácsi vész után a XVI. és XVII. században viszont a magyarság erősödik meg. A vidék német községei — így Gönc — ekkor válnak színmagyarokká. Kassa is ezekben a századokban nagy többségében maA magyar Kassa A magyarság elnemzetietlenedése azonban nem lehetett természetes folyamat, nem lehetett állandó. Kazinczy Ferenc megjelenése Kassán, irodalmi és társadalmi tevékenysége megállítja ezt a folyamatot. A koreszmék hatása alatt mihamar pezsgő magyar kultúráiét támad Kassán, amelyben része van a magyar színészetnek. Latin és német műveltsége ellenére a nemzeti hanyatlás e korszakában is a tősgyökeres magyarság vezető szerepet játszott a kassai társadalomban. Most, amikor magyarságára ismét rátalált, a Berze- viczy Vincék, a gr. Dessewffy Józsefek és a telet a városban töltő megyei magyar birtokosok, a vármegyei tisztviselők mellett a régi kassai magyar polgárság ivadékai azok, akik a magyar szellemiség, a magyar nyelv leglelkesebb pártolói. Ilyen régi tősgyökeres polgárivadé k volt és nem bevándorolt Kisviczay Viczay Péter orvos, akiről Kazinczy Ferenc mint atyai jóbarátjáról oly meghatóan emlékszik meg Minervájában. A kassai magyarság megerősödése, számbeli gyarapodása, a magyar műveltség térhódítása együtt jár á reformkorszak nagy magyar állatn- férfiainak és költőinek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor fellépésével. Kassa polgárai lelkesen résztvesznek az 1848—49. szabadság- harcban s az ezt követő abszolutizmus korában, tüntetnek a magyar érzésükkel még a magyarul nem beszélő szlovákok é3 németek is. Magyar ruhát öltenek és tiltakoznak minden alkalommal a bécsi reakció magyarellenes politikája ellen. Az 1867. évi kiegyezés után Kassa hova-tovább magyar város lesz. A millennium után a Kazinczy Társaság megalakulása, Rákóczi és bujdosó társainak hazahozatala, az új nemzeti színház felépítése, a magyar sajtó s más ehhez hasonló, Kassa magyar lelkét hirdető alkotások bizonyítják a magyar kultúra fölényes, kisugárzó, hódító erejét az ország e kényes pontján. Az ősi városban, négy nemzetség találkozópontján a magyar és német játszott vezető szerepet. Ennek bizonyságait megtaláljuk a közigazgatásban, a törvénykezésben, a művészi alkotásokban, az irodalmi művekben. Ha a német kezében volt a prímhegedű, vagy gyár. A szatmári béke után következik be a környező vidék elszlovákoso- dása. Az abaúji és sárosi magyar és német falvak ekkor tűnnek el és pedig a szlovák telepítés révén. Kassa és Eperjes is elvesztik tősgyökeres magyar lakosságukat. A szlovákság nyelvhatárának délfelé tolódásán kívül nagy veszélyt rejt a magyarságra a bécsi német kultúra térhódítása is városainkban. Kassán ez a német műveltség egyeduralomra jut. Felkelti a német lakosság faji öntudatát és a polgárság felső rétege németté lesz, az egyszerűbb nép pedig beleolvad a környékről betelepedett szlovákságba. Lengyelország többszöri felosztása után lengyel emigránsok lepik el városunkat s így nekik is részük van a szlávság megerősödésében. Ez az a kor, a XVIII. század vége, amikor a magyarság helyét számbelileg is a szlovákok foglalják le. De a szlovákság, miként a magyarság is, német műveltségű és gondolkodású, társalgási nyelve műveltebbjeinek a német. ú|ra magyar len megosztoztak a magyarral a vezetésben, sohasem halványult el a magyar állam eszméje. Ennek a német is hűséges hívének tekintette magéit, ezért vagyont és életet igazi hon-szerelemmel áldozott. Sőt nyelvében is örömmel lett magyarrá oly korban, amikor ezt senki sem kívánta tőle. Tehát önként. A szlovák lakosokról is elmondhatjuk ugyanezt. Trianonig nincs is példa arra, hogy a Felvidéken lakó nemzetiségek a magyar állam ellen fordultak volna. A magyarsággal együtt közös eszmények szolgálatában állottak. A kuruc táborban ott voltak nemzetiségeink. Az integráns Magyarországot hazájuknak tekintették. Még a világháborúban is velünk együtt éreztek. Nagy baj volt azonban, hogy a nemzetiségi kérdést nem oldották meg államférfiaink az erre alkalmas békés időkben. Ennek a súlyos mulasztásnak megvoltak a szomorú következményei. A világháború alatt és után a nemzeti öntudatra ébredt nemzetiségek ki nem elégített vágyait használja fel ürügyül a nagyantant Magyarország feldarabolására. A csehszlovák állam megteremtői azonban nem vették komolyan a szlovákok nemzetiségi követeléseit. A csehszlovák fogalom megteremtésével megtalálták a formáját a csehesítésnek. De a szlovákok csakhamar rájöttek arra, hogy ez az elnemzetietlenedés a legveszedelmesebb nemzeti fenmaradá- sukra nézve, mivel e^y nyelvi tekintetben közli rokon kísérli ezt meg /,z államhatalom minden eszközének fel- használásával. A csehszlovák állam jó részben ezért bukott meg. Ügy látjuk azonban, hogy a romjain felépülő Szlovákia sem lesz képes a szlovák nép boldogulásának feltételeit megadni. Kiderül tehát, hogy mindezek a kísérletezések a régi Magyarország népeinek nem kedveznek. Kiderül az ezeréves járomról szóló vád hazugsága. Kiderül, hogy az itt élő népek boldogulásuknak alapfeltételeit csak Szent István ezeréves birodalmán belül találhatják meg. Ezeknek az alapfeltételeknek biztosítása ma két tényezőtől függ. Az állam- alapító magyarságtól egyrészt, amely számol a változott helyzettel, számol nevezetesen nemzetiségeink nemzeti öntudatéinak felébredésével, amelyet a hatalom fegyvereivel elnyomni vagy kijátszani nem lehet ugyan, de miként a cseh példa mutatja: többé megsemmisíteni nem lehet. A testvéries együttműködést sok minden megzavarhatja. Politikai, gazdasági és kulturális téren sok minden előadódik, ami féltékenykedélre ad okot, sőt gyűlöletet szül. Itt van szükség józan politikai bölcseségre. Nem közömbös tehát, hogy a vegyes nyelv- területeken az állami alkalmazottakban megvan-e ez a kívánalom. Aki a nemzetiségek lelkületét, vágyait és jogos kívánságait nem ismeri, nem érti, — úgy az ilyen köztisztviselő csak árthat az állam tekintélyének elhamarkodott intézkedéseivel. Viszont bűnt követ el az a nemmagyar nemzetiségű A kassai polgárnak érzésvilágát, legyen bár magyar, német, vagy tót: ugyanaz a lélek mozgatja, hatja át: a kassai lélek. Ennek tudatára akkor ébredtem, amikor a felszabadulás előtti hetekben váltakozva hatotta át a kassaiakat a remény és kétségbeesés érzése. A komáromi tárgyalások előtt és alatt már lázban volt a város apraja- nagyja. Nem volt ember, aki ne zarándokolt volna a Rákóczi-emlékmííhöz, a magyar szabadság e szimbólumához. A templomokban felhangzó Isten áldd meg a magyart, amelyet bűn volt húsz éven át ajkunkra vennünk, most eze- rek és ezereki énekelték különbségtétel nélkül. A kassaiak, az idegen uralom minden mesterkedése, megfélemlítése, vagy kedvezése után is maradtak annak, amik századok óta voltak: a magyar haza rajongó hívei és Kassa dicsőséges múltjának méltó folytatói. És amikor a felejthetetlen emlékű bevonulás végsőkig fokozta a felszabadult lakosság lelkesedését: a kassai lélek ezekekben és ezerekben lángolt fel és hozott egy értelemre mindeneket. Kassa leikéről szólottám. Vájjon egy város jólétének, szellemi és anyagi felvirágzásának biztosítása szempontjából kell-e ezzel mint tényezővel számolnunk? Hiszen itt van — mondhatná valaki —- a húsz év története. A csehszlovák kormány törődött-e városunk lelkiségével? Nem tabula rasa-t akart-e teremteni, amikor nem becsülte meg múltúnkat, nem törődött azzal, micsoda szent emlékek fűződnek itt a kövekhez, micsoda lélek hevíti a lakosságot nemzetiségi különbség nélkül. Az idegen államhatalom megkétszerezte a város lakosainak számát, emelt palotaszerű középületeket, hatalmas bérházakat, amelyek egy világvárosba is beillettek volna. Szellemi fegyvereivel egy idegen kultúrát akart reáerőszakolni a lakosságra. Igen, elért mindent, amit parancsszóra hatalmával elérhetett. Csak egyet nem tudott elérni: nem tudta meghódítani ennek a városnak a lelkét, amelyet egyébként nem is igyekezett megérteni, sőt annak megsemmisítésére tört. De ilymódon nem is érte el kitűzött célját. Kassa a csehskben mindvégig idegeneket látott és lelke a cseh befolyástól érintetlen maradt. Nekünk, akik egészen másban látjuk a jövendő Kassa értékét, ebből a csehszlovák városépítésből okulnunk kell. Nekünk Kassa csak akkor ér valamit, ha annak százados lelke újra kél e város intézményeiben, polgárainak egymást kölcsönösen megbecsülő, városépítő munkájában és ha még a kövek is e szellemet lehellik felénk. állampolgár, akit, ha valami vélt, vagy igazi sérelem ér, elégületlenségében kész azonnal megtagadni az állam iránt kötelező hűségét. Az államhatalom mindkét esetben lépjen fel kíméletlenül. A Fevidék nemzetiségi kérdését egyébként külföldről átplántált elvekkel és módszerekkel nem lehet megoldani. Nekünk magunknak kell megismernünk népeink lelkét, életét, számolni geopolitikai helyzetükkel és az eddigi tapasztalatok alapján, amelyet a húsz év alatt szereztünk, kell megteremtenünk az itt lakók békés és harmonikus együttélését. Ilyen nemzetiségi politikával remélhetjük csak az ezeréves határok visszaszerzése után a nemzetiségek megnyerését a Szent István birodalmi eszmének. Egy budapesti barátommal az emlékezetes bevonuláskor én is ott szorongtam a tömegben. Barátom figyelmeztetett, hogy szomszédjaink szlovákul beszélnek. Kassai fiatalok voltak, akik az összeomlás után már szlovák iskolába jártak. Magyarul nem tudtak. Nem kirendelt minőségben, de önszántukból jöttek ide. De hát a szép beszédekből nem értettek semmit. Hallgattak a körülöttük tomboló és lelkesedő emberek között. Hanem amikor Horthy Miklós kormányzó szlávul szólott hozzájuk és azt megértették, ragyogó arccal, önfeledt lelkesedéssel ők is elkiáliották magukat: Nech zije Mad’arsko! Nech zije Horthy! Ha a kormányzó hallja ezt, bizonyosan ennek az éljenzésnek örült volna a legjobban. Ez a kis eset 'is bizonyítja, hogy a magyar állameszme fénye akkor lesz legragyogóbb, dicsősége teljes, ha az itt élő nemzetiségek is érzik, hogy ők is mindnyájan velünk egyenlően megbecsült pclgV'ai a hazának, ha a kassai lélek minden nyelven szárnyakat bonthat és ezt a hatalom képviselői megbecsülik. A szabad természetes fejlődésnek terebélyes fája a kassai lélek, amely századok várzivatarai között izmosodott meg és lett azzá, aminek ismerjük. Viharbíró erejéről az utolsó húsz év tett ragyogó bizonyságot. Sorsdöntő szerepe volt és lesz Kassának itt Közép-Európa keletén, négy nyelvterület találkozásában. Kassa problémáját a csehek nem oldották meg. A nagyszabású kísérlet vagy merénylet e város szlávvá tétele érdekében csaknem 30.000 csehszlovák letelepítésével, a csehszlovák kultúra intézményeivel, iskolapolitikájával, hat csehszlovák iskola: állami reálgimnázium, leánygimnázium, reáliskola, premontrei, dominikánusok és orsolyák gimnáziuma, ipari, kereskedelmi és gazdasági iskola, tanonciskola, az elemi iskolák egész sora, legutóbb: a műegyetem kudarccal végződött. Kassa lelke ellenállott és végül is természetadta jogait visszaszerezte. Magyar kultúránk volt ennek az élethalálharcnak a gyújtópontjában. Ebből a harcból a kassai magyarság derekasan kivette részét. A szellem fegyvereivel harcolt és a kassai lélek megértésével igyekezett feladatait megoldani. Ez a lélek nem tűr meg durva erőszakot. Ha megadjuk mindenkinek a magáét, ami őt, mint ez ősi föld százados múltra visszatekintő lakóját megilleti, úgy elsősorban a közös magyar hazának teszünk szolgálatot és a lélek szabad szárnyalásával, a szabad hazában előkészítjük a kassai magyar kultúráiét eddig nem ismert felvirágzását. Kassa győzedelmes lelke Nech zije Madarsko!
