Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

1939 JÚLIUS 9, VASÁRNAP , KAtlÄ A VÉGVÁRI VÁROS irta: gömör? János TELVIDE*KI _______________________17 Kassa nemcsak Magyarországnak, de Közép-Európa keleti részének is leg­érdekesebb városa. Legnagyobb érde­kessége mégis ,az, hogy nyelvhatáron fekszik. Közvetlen közelben szlovák fal­vak veszik körül, ezeken túl magyarok, németek, szlovákok és ruszinok laknak. Ez a szomszédos soknyelvű lakosság folytonos beszürenikedésével a száza­dok folyamán különbözőképpen változ­tatta meg Kassa lakosságának nyelvi jellegét. Közvetlenül a honfoglalást kő­vető századokban Kassa környéke ma­gyar, sőt a tőle északra fekvő Dél-Sáros is az. Magát a mai Kassát is magyarok alapították. Neve is magyar eredetű. A németség letelepedése után Kassa la­kossága már túlnyomó többségében né­met lesz. Ilyen az Árpádok és a Vegyes- házbeli királyok idejében, sőt ilyen a környéke is Göncig. A mohácsi vész után a XVI. és XVII. században viszont a magyarság erősödik meg. A vidék né­met községei — így Gönc — ekkor vál­nak színmagyarokká. Kassa is ezekben a századokban nagy többségében ma­A magyar Kassa A magyarság elnemzetietlenedése azonban nem lehetett természetes fo­lyamat, nem lehetett állandó. Kazinczy Ferenc megjelenése Kassán, irodalmi és társadalmi tevékenysége megállítja ezt a folyamatot. A koreszmék hatása alatt mihamar pezsgő magyar kultúr­áiét támad Kassán, amelyben része van a magyar színészetnek. Latin és német műveltsége ellenére a nemzeti hanyat­lás e korszakában is a tősgyökeres magyarság vezető szerepet játszott a kassai társadalomban. Most, amikor magyarságára ismét rátalált, a Berze- viczy Vincék, a gr. Dessewffy Józsefek és a telet a városban töltő megyei ma­gyar birtokosok, a vármegyei tisztvise­lők mellett a régi kassai magyar pol­gárság ivadékai azok, akik a magyar szellemiség, a magyar nyelv leglelke­sebb pártolói. Ilyen régi tősgyökeres polgárivadé k volt és nem bevándorolt Kisviczay Viczay Péter orvos, akiről Kazinczy Ferenc mint atyai jóbarátjá­ról oly meghatóan emlékszik meg Mi­nervájában. A kassai magyarság meg­erősödése, számbeli gyarapodása, a ma­gyar műveltség térhódítása együtt jár á reformkorszak nagy magyar állatn- férfiainak és költőinek: Széchenyi Ist­ván, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mi­hály, Arany János és Petőfi Sándor fellépésével. Kassa polgárai lelkesen résztvesznek az 1848—49. szabadság- harcban s az ezt követő abszolutizmus korában, tüntetnek a magyar érzésük­kel még a magyarul nem beszélő szlo­vákok é3 németek is. Magyar ruhát öl­tenek és tiltakoznak minden alkalom­mal a bécsi reakció magyarellenes poli­tikája ellen. Az 1867. évi kiegyezés után Kassa hova-tovább magyar város lesz. A millennium után a Kazinczy Tár­saság megalakulása, Rákóczi és bujdosó társainak hazahozatala, az új nemzeti színház felépítése, a magyar sajtó s más ehhez hasonló, Kassa magyar lel­két hirdető alkotások bizonyítják a ma­gyar kultúra fölényes, kisugárzó, hó­dító erejét az ország e kényes pontján. Az ősi városban, négy nemzetség ta­lálkozópontján a magyar és német játszott vezető szerepet. Ennek bizony­ságait megtaláljuk a közigazgatásban, a törvénykezésben, a művészi alkotá­sokban, az irodalmi művekben. Ha a német kezében volt a prímhegedű, vagy gyár. A szatmári béke után követke­zik be a környező vidék elszlovákoso- dása. Az abaúji és sárosi magyar és né­met falvak ekkor tűnnek el és pedig a szlovák telepítés révén. Kassa és Eperjes is elvesztik tősgyökeres magyar lakosságukat. A szlovákság nyelvhatá­rának délfelé tolódásán kívül nagy ve­szélyt rejt a magyarságra a bécsi né­met kultúra térhódítása is városaink­ban. Kassán ez a német műveltség egyeduralomra jut. Felkelti a német la­kosság faji öntudatát és a polgárság felső rétege németté lesz, az egyszerűbb nép pedig beleolvad a környékről be­telepedett szlovákságba. Lengyelország többszöri felosztása után lengyel emig­ránsok lepik el városunkat s így nekik is részük van a szlávság megerősödésé­ben. Ez az a kor, a XVIII. század vége, amikor a magyarság helyét számbelileg is a szlovákok foglalják le. De a szlo­vákság, miként a magyarság is, német műveltségű és gondolkodású, társalgási nyelve műveltebbjeinek a német. ú|ra magyar len megosztoztak a magyarral a vezetés­ben, sohasem halványult el a magyar állam eszméje. Ennek a német is hűsé­ges hívének tekintette magéit, ezért va­gyont és életet igazi hon-szerelemmel áldozott. Sőt nyelvében is örömmel lett magyarrá oly korban, amikor ezt senki sem kívánta tőle. Tehát önként. A szlo­vák lakosokról is elmondhatjuk ugyan­ezt. Trianonig nincs is példa arra, hogy a Felvidéken lakó nemzetiségek a ma­gyar állam ellen fordultak volna. A magyarsággal együtt közös eszmények szolgálatában állottak. A kuruc tábor­ban ott voltak nemzetiségeink. Az in­tegráns Magyarországot hazájuknak tekintették. Még a világháborúban is velünk együtt éreztek. Nagy baj volt azonban, hogy a nemzetiségi kérdést nem oldották meg államférfiaink az erre alkalmas békés időkben. Ennek a súlyos mulasztásnak megvoltak a szo­morú következményei. A világháború alatt és után a nemzeti öntudatra éb­redt nemzetiségek ki nem elégített vá­gyait használja fel ürügyül a nagy­antant Magyarország feldarabolására. A csehszlovák állam megteremtői azonban nem vették komolyan a szlo­vákok nemzetiségi követeléseit. A cseh­szlovák fogalom megteremtésével meg­találták a formáját a csehesítésnek. De a szlovákok csakhamar rájöttek arra, hogy ez az elnemzetietlenedés a legveszedelmesebb nemzeti fenmaradá- sukra nézve, mivel e^y nyelvi tekintet­ben közli rokon kísérli ezt meg /,z ál­lamhatalom minden eszközének fel- használásával. A csehszlovák állam jó részben ezért bukott meg. Ügy látjuk azonban, hogy a romjain felépülő Szlo­vákia sem lesz képes a szlovák nép boldogulásának feltételeit megadni. Ki­derül tehát, hogy mindezek a kísérle­tezések a régi Magyarország népeinek nem kedveznek. Kiderül az ezeréves járomról szóló vád hazugsága. Kiderül, hogy az itt élő népek boldogulásuknak alapfeltételeit csak Szent István ezer­éves birodalmán belül találhatják meg. Ezeknek az alapfeltételeknek biztosí­tása ma két tényezőtől függ. Az állam- alapító magyarságtól egyrészt, amely számol a változott helyzettel, számol nevezetesen nemzetiségeink nemzeti öntudatéinak felébredésével, amelyet a hatalom fegyvereivel elnyomni vagy ki­játszani nem lehet ugyan, de miként a cseh példa mutatja: többé megsemmi­síteni nem lehet. A testvéries együttműködést sok minden megzavarhatja. Politikai, gaz­dasági és kulturális téren sok minden előadódik, ami féltékenykedélre ad okot, sőt gyűlöletet szül. Itt van szük­ség józan politikai bölcseségre. Nem közömbös tehát, hogy a vegyes nyelv- területeken az állami alkalmazottak­ban megvan-e ez a kívánalom. Aki a nemzetiségek lelkületét, vágyait és jo­gos kívánságait nem ismeri, nem érti, — úgy az ilyen köztisztviselő csak árt­hat az állam tekintélyének elhamarko­dott intézkedéseivel. Viszont bűnt kö­vet el az a nemmagyar nemzetiségű A kassai polgárnak érzésvilágát, le­gyen bár magyar, német, vagy tót: ugyanaz a lélek mozgatja, hatja át: a kassai lélek. Ennek tudatára akkor éb­redtem, amikor a felszabadulás előtti hetekben váltakozva hatotta át a kas­saiakat a remény és kétségbeesés ér­zése. A komáromi tárgyalások előtt és alatt már lázban volt a város apraja- nagyja. Nem volt ember, aki ne zarán­dokolt volna a Rákóczi-emlékmííhöz, a magyar szabadság e szimbólumához. A templomokban felhangzó Isten áldd meg a magyart, amelyet bűn volt húsz éven át ajkunkra vennünk, most eze- rek és ezereki énekelték különbségtétel nélkül. A kassaiak, az idegen uralom minden mesterkedése, megfélemlítése, vagy kedvezése után is maradtak an­nak, amik századok óta voltak: a ma­gyar haza rajongó hívei és Kassa di­csőséges múltjának méltó folytatói. És amikor a felejthetetlen emlékű bevonu­lás végsőkig fokozta a felszabadult la­kosság lelkesedését: a kassai lélek ezekekben és ezerekben lángolt fel és hozott egy értelemre mindeneket. Kassa leikéről szólottám. Vájjon egy város jólétének, szellemi és anyagi fel­virágzásának biztosítása szempontjá­ból kell-e ezzel mint tényezővel számol­nunk? Hiszen itt van — mondhatná valaki —- a húsz év története. A cseh­szlovák kormány törődött-e városunk lelkiségével? Nem tabula rasa-t akart-e teremteni, amikor nem becsülte meg múltúnkat, nem törődött azzal, micsoda szent emlékek fűződnek itt a kövekhez, micsoda lélek hevíti a lakosságot nem­zetiségi különbség nélkül. Az idegen államhatalom megkétszerezte a város lakosainak számát, emelt palotaszerű középületeket, hatalmas bérházakat, amelyek egy világvárosba is beillettek volna. Szellemi fegyvereivel egy idegen kultúrát akart reáerőszakolni a lakos­ságra. Igen, elért mindent, amit pa­rancsszóra hatalmával elérhetett. Csak egyet nem tudott elérni: nem tudta meghódítani ennek a városnak a lel­két, amelyet egyébként nem is igyeke­zett megérteni, sőt annak megsemmi­sítésére tört. De ilymódon nem is érte el kitűzött célját. Kassa a csehskben mindvégig idegeneket látott és lelke a cseh befolyástól érintetlen maradt. Ne­künk, akik egészen másban látjuk a jö­vendő Kassa értékét, ebből a csehszlo­vák városépítésből okulnunk kell. Ne­künk Kassa csak akkor ér valamit, ha annak százados lelke újra kél e város intézményeiben, polgárainak egymást kölcsönösen megbecsülő, városépítő munkájában és ha még a kövek is e szellemet lehellik felénk. állampolgár, akit, ha valami vélt, vagy igazi sérelem ér, elégületlenségében kész azonnal megtagadni az állam iránt kötelező hűségét. Az államhatalom mindkét esetben lépjen fel kíméletlenül. A Fevidék nemzetiségi kérdését egyéb­ként külföldről átplántált elvekkel és módszerekkel nem lehet megoldani. Ne­künk magunknak kell megismernünk népeink lelkét, életét, számolni geo­politikai helyzetükkel és az eddigi ta­pasztalatok alapján, amelyet a húsz év alatt szereztünk, kell megteremtenünk az itt lakók békés és harmonikus együttélését. Ilyen nemzetiségi politi­kával remélhetjük csak az ezeréves határok visszaszerzése után a nemzeti­ségek megnyerését a Szent István bi­rodalmi eszmének. Egy budapesti barátommal az emlé­kezetes bevonuláskor én is ott szorong­tam a tömegben. Barátom figyelmez­tetett, hogy szomszédjaink szlovákul beszélnek. Kassai fiatalok voltak, akik az összeomlás után már szlovák isko­lába jártak. Magyarul nem tudtak. Nem kirendelt minőségben, de önszántukból jöttek ide. De hát a szép beszédekből nem értettek semmit. Hallgattak a kö­rülöttük tomboló és lelkesedő emberek között. Hanem amikor Horthy Miklós kormányzó szlávul szólott hozzájuk és azt megértették, ragyogó arccal, ön­feledt lelkesedéssel ők is elkiáliották magukat: Nech zije Mad’arsko! Nech zije Horthy! Ha a kormányzó hallja ezt, bizonyosan ennek az éljenzésnek örült volna a legjobban. Ez a kis eset 'is bizonyítja, hogy a magyar állam­eszme fénye akkor lesz legragyogóbb, dicsősége teljes, ha az itt élő nemzeti­ségek is érzik, hogy ők is mindnyájan velünk egyenlően megbecsült pclgV'ai a hazának, ha a kassai lélek minden nyelven szárnyakat bonthat és ezt a hatalom képviselői megbecsülik. A szabad természetes fejlődésnek te­rebélyes fája a kassai lélek, amely szá­zadok várzivatarai között izmosodott meg és lett azzá, aminek ismerjük. Vi­harbíró erejéről az utolsó húsz év tett ragyogó bizonyságot. Sorsdöntő szerepe volt és lesz Kassá­nak itt Közép-Európa keletén, négy nyelvterület találkozásában. Kassa pro­blémáját a csehek nem oldották meg. A nagyszabású kísérlet vagy merénylet e város szlávvá tétele érdekében csak­nem 30.000 csehszlovák letelepítésével, a csehszlovák kultúra intézményeivel, iskolapolitikájával, hat csehszlovák is­kola: állami reálgimnázium, leánygim­názium, reáliskola, premontrei, domini­kánusok és orsolyák gimnáziuma, ipari, kereskedelmi és gazdasági iskola, ta­nonciskola, az elemi iskolák egész sora, legutóbb: a műegyetem kudarccal vég­ződött. Kassa lelke ellenállott és végül is természetadta jogait visszaszerezte. Magyar kultúránk volt ennek az élet­halálharcnak a gyújtópontjában. Ebből a harcból a kassai magyarság dereka­san kivette részét. A szellem fegyverei­vel harcolt és a kassai lélek megértésé­vel igyekezett feladatait megoldani. Ez a lélek nem tűr meg durva erőszakot. Ha megadjuk mindenkinek a magáét, ami őt, mint ez ősi föld százados múltra visszatekintő lakóját megilleti, úgy első­sorban a közös magyar hazának teszünk szolgálatot és a lélek szabad szárnya­lásával, a szabad hazában előkészítjük a kassai magyar kultúráiét eddig nem ismert felvirágzását. Kassa győzedelmes lelke Nech zije Madarsko!

Next

/
Oldalképek
Tartalom