Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-06 / 127. szám

fgg JÜNTOS 6, KEDD otiheekj-. Kedvezően alakul széntermelésünk 15*1 százalékkal több szenet termeltünk a tavalyinál i "Budapest, június B. Az iparügyi minisz. iérium bányászati osztálya most tette közzé jelentését a szénbányák áprilisi ter­meléséről, valamint a szénbehozatal és kivitel alakulásáról. A tavaszi időjárás beköszöntése nyomán természetesen csök­kent a széntermelés a téli időszakhoz ké­pest. Mindazonáltal az idei termelési ada­tok számszerűen lényegesen felülmúlják az előző évi adatokat, úgyhogy a szénter­melési viszonyok igen kedvezőnek minő­síthetők. Áprilisban a magyar bányák 7,534.058 métermázsa szenet termeltek, ami 1 mil­lió 460.000 métermázsával kevesebb az előző havi termelésnél. Az 1936. évi azo­nos havi termeléssel szemben azonban az idei széntermelés 39.8 százalékkal, a két évvel ezelőttihea viszonyítva 19.3 száza­lékkal, a tavalyival összehasonlítva pedig 16.8 százalékkal több. A bányák április­ban 38.472 bányamunkást foglalkoztattak. Az év eleje óta 35,363.176 métermázsa szenet termeltünk, 41.4 százalékkal töb­bet, mint három évvel ezelőtt, 23.5 száza­lékkal többet, mint két évvel ezelőtt és 15.1 százalékkal többet, mint tavaly. A vasutak és az egyéb közlekedési vállala­tok szénfogyasztása az elmúlt hónapban ugrásszerűen emelkedett. A «zénfogyasz- tás a vas-, vegyi- és élelmiszeriparban számottevőén emelkedett, ellenben a ce­ment-, mész- és téglaiparban tekintélyes visszaesés tapasztalható. Csökkent a ház­tartási sztinfogyasztás is a fűtés meg­szűnése miatt. Szénkivitelünk 236.950 métermázsát tett ki, amelyek nagy része Németországba, kisebb része Jugoszláviába irányult. Ugyanekkor szénbehoza tálunk 298.900, kokszimportunk 379.900 métermázsa volt. A bányák szénkészlete május 1-én 3 mil­lió 625.600 métermázsát tett ki, ami az előző évvel szemben elég csekély. A hazai gázművek ezév négy hónapjában 919.612 métermázsa kokszot termeltek, ami meg­haladja az előző négy év koksztermelésé­nek mennyiségét. Az angol sajtó kedvezően ítéli meg Magyarország gazdasági helyzetét London, junius 5. Az Economist Magyar- ország gazdasági helyzetéről a következőket írja: A háború utáni gyors iparosítás utón ismét előtérbe nyomul a földművelés viszonylagos fontossága, A magyar ipar* helyzete tovább javul, ami részben a kor­mány ötéves beruházási politikájának is köszönhető. Az ipari termelés emelkedésé­nek további jele a nyersanyagok — mint vas és ócskavas, vörösréz és koksz beho­zatalának: jelentékeny emelkedése. Ä külke­reskedelem az év első negyedét 20,500.000 pengő jelentékeny kiviteli többlettel zárta. Feltűnően növekedett az ásvány olaj terme­lés, amely az idén már fedezni fogja a bel­földi szükséglet 50 százalékát. A magyar ásványolaj minősége kitűnő. A Ruténföld be­kebelezésével Magyarország további 572.000 hektár erdőséggel gazdagodott, ami évi 15,000.000 pengővel cßökkenti fabehozata­lát; a rutén sóbányák évi 3,000.000 pengő értékű só behozatalát teszik feleslegesé, minthogy teljesen fedezi Magyarország só­szükségletét. A Magyar Nemzeti Bank új­ból megkönnyítette a külföldi részvénybir­tokosok Osztalékainak kiutalását külföldre, ami további jele Magyarország amaz eltö­kélt szándékának, hogy minden lehetőt el akar követni pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére. Hég szorosabbra fűzik q német-olasz gazdasági kapcsolatokat Berlin, június 5. Német gazdasági» kö­rök véleménye szerint a német-olasz gaz­dasági kapcsolatok még szorosabbra fű­ződnek. A nemrég lefolytatott gazdasági tanácskozások megteremtették az alapot ahhoz, hogy a két állam egymás között fennálló kereskedelmi forgalmát a politi­kai adottságokhoz alkalmazzák és fokoz­zák. Az elmúlt években is jelentős hala­dást ért el a kölcsönös árucsereforgalom és Olaszország a német külkereskedelem terén a harmadik helyet foglalta el. Be­avatott körök arra számítanak, _ hogy a szövetséges Olasz birodalom még ez év folyamán első helyre kerül mind a kivitel, mind a behozatal terén. Ezzel mindkét állam gazdasági függetlensége még job­ban erősödik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a keleteurópai mezőgazdasági álla­mok és Latinamerika országai veszteséget szenvednének a tengelyhatalmakkal foly­tatott árucsereforgalmuk csökkenése ré­vén. A legtöbb mezőgazdasági és ipari nyersanyag ugyanis, amely ezekből az országokból kerül behozatalra mind Né­metországban, mind Itáliában hiányzik. (—) A Külkereskedelmi Hivatal rendezi a clevelandi baromfivUágkiállftás magyar ré­szét. Ez év nyarán július 28 és augusztus 7-e között rendezik Clevelandban a VII. nem­zetközi baromfikongresszust és kiállítást. A kongresszuson Magyarország is részt vesz. A kongresszussal kapcsolatban baromfikiál- lltás lesz, amelynek célja az, hogy bemu­tassa a baromfitenyésztés fejlődését, a tudo­mányos kutatás és oktatás szerepét, s a kü­lönböző országok baromfitenyésztését. A ki­állítás magyar részét a Külkereskedelmi Hi­vatal rendezi. A kongresszus alkalmából a Külkereskedelmi Hivatal teljesen átdolgozta a magyar baromfitenyésztésről szóló kultur- filmjét is. Különös érdeklődésre tarthat szá­mot a filmnek az a része, amely a kevesek által ismert kannatojásexportot mutatja be. A Hivatal hagyományaihoz híven a kon­gresszus alkalmából a magyar baromfite­nyésztést és kivitelt ismertető füzetet ad ki. Ez a prospektus művészi színes felvételek­kel német és angol nyelven jelenik meg. (—> önálló devlzabankot létesítenek Jugo­szláviában. Belgrádból jelentik: A jugoszláv kormány törvénytervezetet készített a jegy­bank reformjáról. A tervezet szerint a Na- rodna Banca ezentúl csak bankjegykibocsátó bank és a belföldi hitelszükséglet finanszíro­zója lesz, míg a devizahitetekkel monopolisz- tikusan az e célra alapítandó devizabank fog foglalkozni. A devizabank 200 millió dinár tőkével alakul meg, a részvénytöbbséget a jugoszláv kincstár és a Narodna Banca jegyzi, míg a többi részvények jegyzésében belföldi és külföldi bankok is résztvesznek. Belgrádi pénzügyi körök a devizabank meg­alakításától Jugoszlávia jobb devizaellátását várják. (—) Németország egyelőre beszünteti a bánsági gabonavásárlást. Bukarestből jelen­tik: A német gabonavásárlást eszközlő Duna- rex kereslete ellenére a bánsági gazdák tar­tózkodóan viselkedtek, mert jobb gabona­árakra vártak. Mivel nem volt megfelelő kí­nálat, a németországi gabonavásárló központ értesítette bánsági megbízottját, hogy egyelőre beszünteti a bánsági gabona vásárlását. (—) Minden mennyiségben átveszik a juh- gomolyát. Az Országos Magyar Tejszövet­kezeti Központ még 1937-ben széleskörű ak­ciót kezdett a külföldön egyébként jóformán nem Is Ismert juhgomolya külföldi elhelye­zése érdekében. Sokáig tartott, míg az ár, a kontingens és a vám-kérdésekben megfe­lelő megoldást el lehetett érni. Eszerint még a földmívelésügyi kormány messzemenő meg­értése és támogatása volt szükséges, hogy a juhgomolyakivitel megindulhasson. Az első vagónokat a külföldi átvevő már meg Is kapta és amint értesülünk, a juhgomolya a hozzáfűzött külföldi várakozásokat kielégí­tette. A külföldi értékesülés helyt Budapest 1.15 pengős kg-kénti árat biztosít a juhgo- molyát termelőknek. Ez az ár helyt, gazda­ság, a távolság szerint 1.—, 1.05 1.10 pen­gőnek felel meg kg-ként úgy, hogy a juhtej literjének nagyjában 20 filléres értékesülé­sét jelenti. Az OMTK teljesen érett, kellően szikkadt, tiszta juhtejböl készült, teljesen zsíros elsőrendű juhgomolyát/minden meny- nylségben átvesz helyt Budapest, kg-ként 1.15 pengős áron. A juhgomolya az Orszá­gos Magyar Tejszövetkezeti Központ címére, Budapest-Kelenföld állomásra gyorsáruként küldendő megfelelő gondos csomagolásban. Az elszámolást és a gomolya ellenértékét az átvételtől számított 48 órán belül az OMTK megküldi. Csakis kifogástalan, elsőrendű juhgomolyát vesz át az OMTK, mert csak ilyen gomolyát lehet kivitel céljára felhasz­nálni. Ilyen elsőrendű juhgomolyát viszont minden mennyiségben átvesz; (—) Szlovákiában kivonják a forgalomból a cseh százkoronás bankjegyeket. Pozsonyból jelentik: A csehszlovák állam által kibocsá­tott százkoronás államjegyeket ezen a héten bevonják a forgalomból. A szlovák pénzügy- miniszternek most közzétett rendelete értel­mében a tulajdonosok kötelesek ezeket az államjegyeket június 6. és 7. napján a Szlo­vák Nemzeti Bank által megbízott pénzinté­zeteknél szlovák bankjegyekre beváltani. Június 7-e után a régi csehszlovák százko­ronások többé nem bírnak érvénnyel, mint fizetési eszközök. (—) Hárojn magyar bank perli a jugoszláv államkincstárt a Bosznia részére nyújtott köl­csönért, Az újvidéken megjelenő Reggeli Újság közlése szerint három nagy magyar pénzintézet érdekes pert indított a jugoszláv államkincstár, illetőleg a verbészi, a zentai és a tengermelléki bánságok ellen. A Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Takarékpénz­tárak Szövetsége és a Magyar Leszámítoló Bank jóval a háború előtt nagy kölcsönt nyúj­tott a volt közös osztrák-magyar pénzügy­minisztériumnak, amely a kölcsönt boszniai és hercegovinál vasutak építésére fordította. A három bank ezt a kölcsönt most vissza- perli, hivatkozással a trianoni békeszerződés rendelkezéseire. A perrel kapcsolatban az államkincstár jogi szakértői Szerajevóban ér­tekezletet tartottak és azon úgy döntöttek, hogy a kereset elutasítását kérik azzal az indokolással, hogy a kölcsönt nem vasútépí­tésre fordították, hanem politikai propagan­dára. Az érdekes pert a jugoszláv-magyar választott bíróság tárgyalja. (—) Románia továbbra Is csehkoronában számol el a cseh-morva protektorátussal. Bukarestből jelentik: A Berlinben tárgyalt román kereskedelmi küldöttség megállapodást kötött a cseh-morva protektorátussal lebonyo­lításra kerülő áruforgalomra és fizetésekre, amelynek értelmében egyelőre függetlenítik a protektorátus és Románia közti forgalmat a Németországgal való forgalomtól, vagyis az annak lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem vonják bele a német-román kereskedelmi egyezménybe. Ennek következtében a protek­torátus és Románia közötti kereskedelmi for­galom elszámolási alapja továbbra is a cseh korona marad.. A cseh-román kliringen kívül megállapodás jött létre a kölcsönös export­import kontingenst Illetően, amelynek keretét újból 300 millió cseh koronában állapították meg. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: EGYENETLEN A budapesti értéktőzsde részvénypiacának irányzata ma nem volt egységes. Nyitáskor az árfolyamok a szombati színvonal fölött mozogtak, de később a kínálat került túl­súlyba s az értékek egyrészének árfolyama enyhén lemorzsolódott, mig több érték zár­latig szilárd maradt. Szikra 5, Első Magyar Biztosító 4.5, Láng 1, Békéscsabai malom és Bauxit 0.5 pengővel javult. Kőszén 7, Nasici 1.75, Délcukor 1.5, Rima 1.1, Győri vagon 0.75, Salgó 0.60, Urikányi, Cukor és Gumi 0.50 pengővel olcsóbbodott. A szilárdkamato­zású értékek piaca jól tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 153.5, Első M. Bizt. 352.5, Concordia-malom 3.03, Békéscsabai 9.—, Első Bp. malom 5.5, Hun- gária-malom 17.—, Bauxit 149.—, Beocs'r.i 10.—, Szentlőrinci 3.25, Aszfalt 5.—, Kőszén 269.—, Nagybátonyi 39.75, Sajgó 25.3, Uri­kányi 29.—, Csáky 5.—, Fegyver 23.25, Ganz 12.5, Láng 29.—, Győri vágón 16.—, Rima 57.9, Guttmann 6.—, Nasici 62.75, Duna Száva 7.25, Nova 10.25, Tröszt 46.5, Délcukor 71.:—, Magyar cukor 67.5, Georgia 15.25, Stummer 35.—, Izzó' 82.—, Gsclrwindt 725.—, Polgári sör 92.—, Gyapjúmosó 2.80, Goldber­ger 38.—, Pamutipar 28.75, Chin óin 8.—, Szikra 170.—, Gumi 43.5, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.3. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1911. évi főv. 4% 16.—, 1914. évi főv. 4.5% 301.—, 1927. évi főv. 6% 79.25. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.66, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.60—344.60, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland fo' rint 181.70—183.70, cseh-morva protektorá­tus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.95—77-85, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések:’ Amszterdam 182.10— 183.70, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.24— 58.68, Bukarest 3.41—3.44. Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342—344.60, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.475—83.175, Xürich 77.15—77.85, Isztan- bul 268—271, Varsó 64.25—64.75. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, június 5. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.74, London 20.75, Newyork 443, Brüsszel 75.45, Milánó 23.30, Amszterdam 236, Berlin 177.75, Stockholm 106.85, Oszló 104.25, Ko­penhága 92.65, Szófia 5.40, Prága 15.12%, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztan- bul 8.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9,14%, Buenos Aires 102.50, Yokohama 121; BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacá-n a búza ári az erősödő kínálat miatt 5 fillérrel olcsóbbo­dott. A rozs és a sörárpa ára nem változott. A zab jegyzését kötés nélkül 35 fillérrel emelték fel. 150 q takarmányárpa tartott árakon cserélt gazdát. A kukoricaforgalora 1050 q-t tett ki 10 fillérrel javult áron. — A határidőspiacon szilárd irányzat mellett » júliusi kukorica 21, az augusztusi 24, a jú- nusi rozs 10 fillérrel drágult. — Rozs: jú­niusra 12.88, 12.90, zárlat 12.90—12.95. Kufco* rica: júliusra 17.30, 17.37, zárlat 17.37— 17.39, augusztusra 17.49, 17.58, zárlat 17.58 —17.59. Hivatalos jegyzések és kötések: Búzát tdszavidéki 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-os 20.20 —20.45, 79 kg-os 20.40—20.65, 80 kgos 20.50 —20.75, felsőtiszai 77 kg-os 19.85—20.10, 78 kg-os 20.05—20.30, 79 kg-os 20.25—20.50, 80 kg-os 20.35—20.60, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.85—20.05, 78 kg-os 20.05—20.25, 79 kg-os 20.25— 20.45, 80 kg-os 20.35—20.55, fejérme­gyei 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-os 20.20—20.45, 79 kg-os 20.40—20.65, 80 kg-os 20.50—20.75, dunántúli 77 kg-os 19.95—20.20, 78 kg-oí 20.15—20.40, 79 kg-os 20.35-r-20.60, 80 kg-oa 20.45—20.70. Rozs: pestvidéki 13.20—13.40, más származású 13.40—14. Takarmány árpát elsőrendű 16.50—17. Sörárpa: kiváló 20.50— 21.25, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 2425 —24.35, középminőségű 24.10—24.25, Kuko­rica: tiszántúli 16.75—16.90. őrleményekl korpa 13.35—13.50, 8-as liszt 16.80—16.90, Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.90, 150 mm penészmentes 17.30, 150 mm 16.87%, 150 mm 16.8534, 150 mm hajdúi 16.92%, 150 mm 16.80, 150 mm mai diszpozíció 16.75 Buda­pest. Árpa: 150 mm 16.75 Budapest. Muhart 4 mm zsákkal 24.—, 6 mm zsákkal 24.25, 10 mm zsákkal 24.— Budapest. Tökmag: 100 mm dohos 21.30 Békéscsaba. A BUDAPESTI VASAROSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mellet® ma a következő árakat (zárójelben a nagy­kereskedelmi ájrak) fizették: Marhahús: ros* télyos és felsál 150—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: Comb 280—340, vésés 168—280, pörkölt 180. Juh­hús: Hátulja 120—160, eleje 100—150. Ser­téshús: Karaj 220—270, tarja, comb 180— 240, oldalas 128—164, zslrszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 144 —164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, öz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, feny­vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—380, 1 kg (130—135), csirke, rán- tanivaló 1 kg (140—170), ruca, hízott 1 kg (160), lúd, hízott 1 kg (155—160), pujka, hízott 1 kg (110—130). Vágott: tyúk 1 kg 290—400 (280), ruca, hízott 1 kg 140—220 (120—140), lúd, hízott 1 kg 140—220 (130— 170). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (120—135), -kosáráru^'Jj (130—135), fözö- és aprótojás drb 6—7, kg' 125»—135 (114—125). Halak: Ponty, élő 120 —200, szeletelt 90—150, jegelt 100—150. Tejtermék: Tejföl (10Ö), teavaj, tömbben (290—300), pasztőrözött (325—330), sovány tehéntúró (40—60). Szárazfőzelék: Bab, fe­hér, aprószemü (32), borsó, hántolt, feles (26—38), lencse, hazai (26—56). Zöldségfé­lék: Vegyes zöldség, zöldjével 38—48 (30— 40), kalarábé drb (10—25), vöröshagyma, érett, makói 50—64 (40—50), zöldjével (2— 8.5), fokhagyma (10—11). + MAGPIAC: Köles, fehér 20—23, vörös 20—22, egyéb 18—19, tökmag, nagyszemü 27—28, klsszemü 23.50—24.50, olaj, dohos 22 —22.50, kék mák 130—135, borsó zöld (ex­press) sterilizált 18.50—21, muharmag 21.50 —23, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fe­hér, lapos 12.50—13, szárított répaszelet 9.50 —10.50.-f- LISZT ARAK: A budapesti lisztár jegyző­bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): búzaliszt: dara 37 —38, Ogg 36—37, Og 36—37, Of 36—37, 2gg 35.25— 35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25—35.75, 4-es 33.25—34.25, 5-ös 31.25—32.50; 6-os 27 —29.50, 7-es 19.25—21.25; rozsliszt: 0-ás 27.50—29, 01-es 24.75—26, 1-es 19—20:50, 2-es 17.25—28.50.-f BORJÚ VÁSÁR. Készlet: borjú 322 (282), lehúzott sertés 2 (2), szalonnás 16 (16), süldő 4 (4), malac 2 (2). Zárójelben az eladottak száma. A vásár lanyha volt. Arak: borjú bőrben I. 150—166, II. 126—148, ser­tés lehúzott 116, szalonnás 116—120, süldő 110, malac 150, sertészsiger 80 fillér kg-ként.-(- SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 9267 darab. Vásári állományból angol hússertés 2401 darab. Az' irányzat nagyon lanyha. Arak: szedettsertés I. 98—100, III. 77—86, angol sonkasertés I. 92—100, II. 80—88, exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK: Gyöngyös. Nagykereskedelmi árak:' cse­resznye (felh. 415 q) korai piros 10—24, ger- mersdorfi (355 q) 20—40, fekete (20 q) 30— 55, földi eper (25 q) 20—50, egres (10 q) 20—30, zöldborsó (10 q) 20—24, újburgonya rózsa (35 q) 20—25 fillér kg-ként. A felho­zatal igen erős, a kereslet eleinte élénk, majd vontatott volt, ami némi áresést idézett elő. A vásárlások német és belföldi számlára tör- téntek. Cseresznye részben eladatlan ma­radt. Tegnap elment Budapestre 2 vágón, ma reggel 5 teherautó és 18 kocsi, Kassára 5 teherautó áru. — Kecskemét. Nagykeres­kedelmi árak: eper (206 q) kiv. 30—32, la 25, Ha 14—18, Hla 12, cseresznye (12 q) la 30—40, Ila 18—25, meggy májusi 30, zöld­borsó 22—24 fillér kg-ként, saláta fejenként 1—2, retek csomónként 3—5, kalarábé cso­mónként 5—10 fillér. Élénk érdeklődés mel­lett az árak.3—4 fillérrel emelkedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom