Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-06 / 127. szám

Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, Szerkesztéség és kiadóhivatal: negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, POLITIKAI NAPILAP ') Budapest,Vili. kerület,József-körút5, szám egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. \ .Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 A tardoskeddi beszéd (sp) — Szükségesnek mutatkozott, hogy a magyarországi választások utá-n a felvidéki magyarság is hallassa szavát és állástfoglaljon az új országgyűlés új politikai munkájához. Legilletékesebb képviselője, a Felvidék minisztere, föl­használta a tardoskeddi hű magyarok ki­tünően sikerült gyűlését és a tardosked­di ek és az egész Felvidék helyeslése mellett leszögezte a visszatért részek ma­gyarjainak véleményét. Mi felvidéki magyarok talán kevesebb érdeklődéssel veszünk részt a budapesti politika po­zícióharcaiban, mint az anyaországbe­liek, nincs érzékünk a személyes ellen­tétek, árnyalati külöbségek, hatalmi játékok, kotériák és pontosan körülcir- kalmazott egyéni érdekcsoportok ádáz csatározásai iránt, mi csak az összma- gyar ügyet látjuk, mint megszoktuk a kisebbségi életben, s odaadóan követ­jük vezetőinket, akik évtizedes nehéz munkával és annak eredményeivel tet­tek tanúságot rátermettségükről. Mi csak azt látjuk, hogy az eljövendő_ ma­gyar politika egyrészt kizárólag jobb­oldali, nemzeti és szociális lehet, más­részt nem szabad fegyelmezettlenséggei, felelőtlenséggel, törvényellenes, túlzó és keresztülvihetetlen módszerekkel kom promittálni. Ez a két szempont vonult végig Jaross Andor beszédén is és je­lezte a felvidéki magyar politika alap­motívumát. Addig, amíg a magyar kor­mány őszinte igyekezettel és gyorsult irammal szorgalmazza e kompromisz- szumnélküli jobboldali, nemzeti és szo­ciális építőmunkát, a felvidéki ember és párt kötelessége, hogy fegyelmezet­ten melléje álljon és segítse, épúgy, mint minden más magyart is segítsen, aki becsületesen kívánja az ország át­építését. De a felvidéki ember realizmu­sával, türelmével és a cseh világ tapasz­talatai közt kipróbált óvatosságával hely­teleníteni fog minden olyan irányzatot, amely kellő komolyság és realizmus nél­kül lát politikai munkához és részben keresztülvihetetlen és veszélyes, részben rosszindulatú és nem tisztességes mű­dön akar országot építeni, miközben nem veszi észre, hogy országot rombol. A Felvidék nem ismer nüánszot, apró érdekkomponenseket a magyar ügyben és szeretné, ha azt a nagy és elsodró erejű jobboldali gondolatot, amelyről a választásokon diadalmasan bebizonyoso­dott, hogy az ország népének kilencven százaléka mellette áll, ugyanilyen el­sodró erővel föl lehetne használni a régi hibák ellen és az új magyar szociális rend megteremtésére. Szeretné, ha e nehéz és óvatos munkát, amire a kor­mány becsülettel vállalkozott, nem za­varnák meg a mohók, a túlzók, az ál­modozók, vagy az egyéni sikert hajhá- szók, s ne tennék tönkre azok, akik a nagy vonzóerővel rendelkező gondolatot csak azért licitálják túl, hogy így első- térbe kerüljenek s a fölkavart zavaros­ban halászhassanak. Ezzel körülbelül adva van a felvidéki hangulat, amely kilencven százalékos jobboldali többsé­gét lát az új parlamentben, de elég jó­zan és reális ahhoz, hogy ne kövesse a sötétbe ugró túlzókat, nem a kormányt támogassa hathatósan és erélyesen a hagy nemzeti reformok gyors és meg­JAROSS ANDOR: A magyar jelen és a jelenből kiépítendő jövő nem engedi meg részünkre hogy egymás közölt vitaihozzunk A menetoszlopnak egységes ütemre kelt haladnia — Az állam kenyerét csak olyanok ehetik, akik a megszállás alatt hajlandók voltak magyarságukért áldozatot is hozni — A földbirtokreform revízióját keresztül fogjuk hajtani Hívunk mindenkit alkotó munkához Tardoskedd, június 5. Jaross Andor mi­niszter vasárnap Tardoskedden résztvett és felszólalt a Felvidéki Egyesült Magyar Párt gyűlésén. A miniszter Majthényi József alispán és Kukorelli György titkára kíséretében gép­kocsin érkezett Tardoskeddre, ahol diadal­kapuval fogadták és motoros díszkíséret­tel vezették he a község főterére.. A gyűlés a község főterén folyt le és azon résztvett a hatánnenti községnek csaknem valamennyi lakosa és igen sokan a szomszédos községekből is. Czibulka István, a Felvidéki Egyesült Magyart Párt helyi elnöke meleg szavak­kal üdvözölte a minisztert. Ványa József községi h{rő a község lakossága nevében üdvözölte Jaross Andort. ' JarossAndor miniszter'inondott ezután nagyobb beszédet. Beszédében rámutatott arra, hogy Tardoskedd község magyar la­kossága a cseh uralom alatt mindenkor tántoríthatatlan nemzethűségről tett tanú­ságot, példát adva Pozsonytól egészen Be­regszászig arra, miként kell magyar szívvel és lélek­kel munkálni idegen uralom alatt a ma­gyar sorsot, mert a község lakosságát nemcsak a kisebbségi harc fűzte egybe, ha­nem egy mélyebb szellemiség is, amely va­lamennyi lakost áthatotta. Behívják a visszacsatolt Felvidék képviselőit A miniszter ezután a választások kérdé­sével foglalkozott és rámutatott arra, hogy azért választottak most csak a trianoni területen, mert a visszacsatolt területen igen sok helyen elvitték a község­háza irattárát és így megfelelő vá­lasztói névjegyzékek hiányában nem lehetett megállapítani, hogy kinek volna választójoga és kinek nincs. A közeljövőben összeülő magyar parla­mentbe a visszacsatolt Felvidék képvi­selőit behívják és a felvidéki képviselők büszke öntudattal, a felvidéki magyarság által részükre 1935-ben adott megbízás alapján foglalnak majd helyet ismét az or­szággyűlésben. A képviselőházba — folytatta ezután a miniszter — új szellem Jog beköltözni. Mert a most lefolyt választások egyik eredménye kétségkívül az, hogy a zsidósá­got szolgálni akaró és liberális világöt még ma is visszakívánó politikusok kimaradtak a parlamentből, azok pedig, akik még be­jutottak hírmondónak, ma már olyan ke­vesen vannak, hogy a magyar sors intézésében lényegében véve nem lesz szerepük. Ha ítéletet akarunk alkotni arról, v/j- jon milyen az új parlamenti helyzet, ak­kor azt mondhatjuk, hogy a jobboldali, a kollektív népi érdekeket vállaló naciona­lista magyar gondolat győzött a liberaliz­mus, a marxizmus felett. És ha ma van­nak is még hangok, amelyek a szélső- jobboldalnak meggyarapodott képviselői létszáma miatt aggodalommal vannak el­telve, azt monhatom: a jobboldali építő, magyar munkát ez a szélsőjobboldal nem befolyásolhatja. Ennek a szélsőjobboldal­nak egy feladata lesz: résztvenni az építő, az alkotó munká­ban s odaadni saját erőit a magyar állam megerősítéséhez, mert ma, amikor a magyar élet menetel előre, amikor alkotni, cselekedni, dolgozni kell, akkor be kell állni minden józan, dol­gozni akaró magyarnak a munkamenetosz­lopába s nem állhat oda senki az országút széléhez és ne akarjon senki hátúról vagy oldalról kritizálni, mert a magyar jelen és a jelenből kiépí­ígért keresztülvitelénél. Persze a letűnt világ ittrekedt maradékainak nem tet­szik a felvidéki magatartás. A legképte­lenebb eszközökkel támadják Jaross An­dort a tardoskeddi beszéd miatt is és tajtékzó dühükben, mivel mást nem tudnak, a beszéd nem hiteles szövegé­nek stílusában vélnek olyanokat találni, ami fölött gúnyolódhatnak. Szerencsére a pesti kávéházak „ölő gúnyának” ha­talmi korszaka lejárt, s vesézéssel, félre­magyarázásokkal, összehazudott poének­kel ma már nem lehet a nép mélyéből fölszakadt elemi erejű mozgalmakat megölni, mint annakidején, amikor még csak egy-két elszánt ember vállalkozott a beteg és hazug pesti gúny helytelení­tésére. Az ilyen gúnyolódás és belekötés ma már csak tehetetlen kapálódzás, a leterített ragadozó utolsó rúgása, mi­előtt kimúlna. Hidegen hagy, semmi kö­zünk hozzá» idegenek végzik. Jaross Andor méltán ünnepelte a ma­gyar parlamentbe beköltözött új szelle­met, mert a lezajlott választás olyan „földcsuszamlást” jelentett, a magyar politikai életben, mint amilyen so­hasem volt még, s lehetetlen, hogy e gyökeresen megváltozott parlamentbe ne vonuljon be új szellem is, az, amelyén mi oly sokáig harcoltunk a Felvidéken. A részletekre nem adó és az „ősellensé­geskedésekben” nem hivő felvidéki szel­lem hangja volt az is, amikor a mi­niszter kifejezte reményét, hogy a szél­sőjobboldal is részt fog venni az or­szágépítő munkában, mert az egységet ismerő felvidéki nem hiheti többé, hogy akadjanak jó, nemzeti érzésű magyarok, akik megcsökönyösödnek és ahelyett, hogy támogatnák a felelősseket a nagy és a gyors átépítőmunkánál, mindenfelé csak destruálják és szabotálják azt, mert egyéni különvéleményük van éa nyugtalan lelkűkkel szeretik a zavart, a zendülést. Mi, akik tapasztalatból tud­juk, hogy ügyes politikával a legellenté­tesebb magyarokat is meg lehet nyerni az egységnek, ha egyszer az ellenfél és az alapvonal közös, nem hihetjük, hogy akadjanak magyarok, akik tartósan le-^ térnének a fegyelmezettség és a józan­ság útjáról. Ha pedig így tesznek és bombát vetnek a helyesnek elfogadott alapirány ellen, akkor őket is elsodorja az egészséges nemzeti közhangulat. A tardoskeddi beszéd után a Felvidék politikai állásfoglalásának alapelvei vi­lágosak. Jaross Andor kifejtette őket. Hátra vannak a részletek, a Felvidék számos elintézetlen problémája, amelyet a régi, bosszantóan határozatlan par­lament minden bizonnyal gyorsabban el­oldani, de amelyeket az új egységes par­lament minden bizonnyal gyorsabban el-» intéz majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom