Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

temhdeKi ‘-MaßfeSRHIRBÄß 1939 JÚNIUS 29, CSÜTÖRTÖK , be. Rá kívánok mutatni arra is, hogy amit a képviselő úr a napszámbérekre és részes művelésekbe Vonatkozólag mondott, sajnos, az is fedi a tényeket. Megállapítom, hogy tényleg igen kis részért adták ki a kuko­' Teleki Mihály gróf: Ezek az adatok mind azt bizonyítják,1 hogy a kérdés radi­kális megoldása végett törvényszerű intéz­kedésekre van szükség; (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Matolcsy Mátyás: A mi emberünk! Teleki Mihály gróf: Remélem, hogy a földkérdést az ősszel törvényhozási úton meg fogjuk oldani, addig is azonban tudok olyan intézkedéseket foganatosítani, ame­lyekkel. karöltve kényszeríteni . tudom a > Tildy Zoltán intézett interpellációt a miniszterelnökhöz az alföldi közmunkák előkészítése ügyében. Kijelentette, hogy gondoskodni kell a mezőgazdaságú mun­kásság részére olyan állandó közmunkák­ról, amelyek emberi megélhetést biztosíta­nak ennek az értékes rétegnek. Katasztro­fálisnak tartja a mezőgazdasági munkás­ságnak a városokba és különösen Buda­pestre váló özönlését, mert szaporítják a Városi proletáriátust. Megdöbbentő jelen­ség, hogy egyszerű négy-hat elemit végzett emberek is -nyugdíjas állásra törekednek. Ezeknek az embereknek állandó nyugodt foglalkoztatásáról gondoskodni kell. Végül kérte a kormányt, hogy a szikes talaj megjavítását az ott élő munkássággal vé­geztesse. " Teleki Pál gróf miniszterelnök az inter­pellációra válaszolva kijelentette, hogy min­den törekvése, hogy a nagy munkástelepü­lések helyzetén javítson, mert maga is szükségesnék tartja a kérdés rendezését. A digózással kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy nem akarják a hely­beli munkások elől elvenni a munkaalkal­mat. Végül kijelentette, hogy 'm I ■ minden rendelkezésre álló eszközzel '»> r , , • <•* igyekszik ~ v- - . • a :• * f­a mezőgazdasági termelésben ősszel fel­szabaduló munkáskezeknek közmunkákban Való foglalkoztatására. rieaföldeket és a kaszálást, úgyhogy meg­állapíttatott, hogy 14 napi kaszálással, csak tizennégy pengőt keresett. Felkiáltások a Ház minden oldalán: Hallatlan! bérlőt, hogy a megfelelő munkadíjakat fizesse ki. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Utasítottam a közigazga­tási hatóságot, hogy a bérlő ellen az eljárást indítsa meg és az eljárásról engem soronkivül értesít­sen. Remélem, hogy akkor ez az ominózus kérdés a Prónay-hitbizomány bérlőjével kapcsolatosan elintézést nyer. Tóth János és a Ház a földmívelésügyi miniszter válaszát tudomásul vette. Tildy Zoltán és a Ház a miniszterelnök válaszát elfogadta. A bányászkérdés Csoór Lajos interpellációjának törlése után Gruber Lajos (nyilaskeresztes) inter­pellációjában a bányamunkásság helyzetét tette szóvá. Beszédének megkezdése előtt 15 perc meghosszabbítást kért, amelyet azonban a képviselőház nem adott meg. Erre nagy vihar kerekedett, amely csak hosszú percek múlva csitult el. Gruber Lajos a vihar elülte után rámu­tatott arra, hogy hatvanezer embert érint ez a kérdés, akiknek munkabére napi 2—4 pengő között váltakozik, amiből a bánya­munkás-családok megélni nem tudnak. Ki­fogásolta, hogy ha egy bányamunkás meg­sérül, akkor 3—20 pengőig terjedő birság­gal sújtja a vállalat azzal az indokolással, hogy a munkás vigyázatlansága okozta a szerencsétlenséget. Guber Lajos beszédideje lejárt és Dará­nyi Kálmán elnök kérte beszédének befeje­zésére. Az interpelláló képviselő ekkor ismét negyedóra meghosszabbítást kért* amit a képviselőház most megadott neki. Darányi Kálmán figyelmeztette, hogy kétszer senki sem kérhet meghosszabbítást a házszabályok szerint. Gruber Lajos erre befejezte interpellációját, amelyet kiadtak az iparügyi miniszternek. bármi más ok. akár valamely párt, vagy akármelyik képviselő úr ellen. — Ami az interpellációt illeti, kijelen­tem, hogy az 1939—40. évi költségvetésben kí­vánjuk előkészíteni a kérdés meg­nyugtató megoldását. Ennek keretében kívánjuk igen nagy mér­tékben honorálni, nemcsak a középiskolai helyettes óraadó tanári, hanem az összes tanítói és tanári kérdéseket. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Vannak azonban anyagi korlátozások és nem tud­juk az egész kérdést úgy rendezni, ahogy szeretnénk. Gondoskodni tudunk azonban arról, hogy az óraadó helyettesi kisegítő kategóriák lehetőleg rövid idő alatt ki- kiiszöböltessenek. És remélem, hogy a költségvetés keretében igen nagy lépést tudunk ebben a tekintetben tenni, bár itt nem százötvenezer pengőről van szó, amint az interpelláló képviselő úr em­lítette, hanem körülbelül másfélmillió pen­gőről, mert hatszáz tanítói és kétszáz új tanári állást akarunk rendszeresíteni. Kétségtelen, hogy olyan lényeges segít­séget fogunk hozni, amely őket meg fogja nyugtatni, nemcsak a jelen, hanem a jövő tekintetében is. Á költségvetés letárgya- lása után két-három héttel az óraadó helyettes tanárok küldött­ségének a határozott választ meg fo­gom adni. A kultuszminiszter ezután részletesén vázolta, hogy miképpen jöttek létre a kü­lönböző helyettes óraadó tanári kategó­riák. Rámutatott arra, hogy az értelmiségi munkanélküliek elhelyezése és a felvidéki Matolcsy Mátyás a kereskedelmi minisz­terhez interpellált és azt állította, hogy a Goldberger-gyár kelenföldi üzemeiben nemzetellenes állapot található. Az inter­pelláció megkezdésekor beszédidejének meghosszabbítását kérte, a Ház azonban ezt nem adta meg, mire a nyilasok erős zajongásba kezdtek. . Az interpelláló előadta, hogy a textil­ipar előnyös helyzetet élvez, amit bizonyít a munkások számának állandó emelkedése is. Ezzel szemben a munkabérek csökken­tek. Rajniss Ferenc: Goldberger bácsinak mennyi volt. Matolcsy Mátyás elmondta, hogy a mér­nöki és tisztviselői karban 8 idegen, 47 tanerők beállítása alkalmával keletkeztek a különböző kategóriák, amelyeket a kö­zeljövőben megszüntetnek. Szöllősi Jenő köszönettel vette tudomá­sul a kultuszminiszter válaszát. Palló Imre (nemzeti front) a kultusz* miniszterhez intézett interpellációjában ki­fogásolta, hogy a Széchenyi-gimnáziumi épületének égy részében a Néprajzi Mú­zeum anyagát helyezték el, amelynek kö­vetkeztében a tanulók 2—3 helyre járnak iskolába. Hóman Bálint azonnal válaszolt az inter-* pellációra és kijelentette, hogy annakide­jén arról volt szó, hogy a Néprajzi Mú­zeum anyagának egyik igen értékes részét hagyjuk-e elpusztulni, vagy sem. Hajlandó lenne a Néprajzi Múzeum anyagát más­hová elhelyezni és az egyes osztályokat visszahelyezni a régi épületbe. E2 azon­ban csak akkor történhetne meg, ha új iskolát építünk, ami körülbelül nyolcmillió pengőba kerülne. A képviselőház a kultuszminiszter vála­szát tudomásul vette. A rádió Kerekes Béla (nyilas) interpellációjában; a magyar rádiónak politikai célokra való felhasználását tette szóvá. Kifogásolta, hogy a választások alkalmával a rádió Pünkösd mindkét napján elhallgatta a szélsőjobboldal győzelmeit és teljesen egy­oldalúan, csak a kormánypárti győzelme­ket jelentette. Követelte, hogy ha az egyik párt felhasználhatja a rádiót politikai cé­lokra, akkor a másik párt is felhasznál­hassa azt. Az interpellációt kiadták a kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszternek. zsidó és 31 magyar van. A fizetések úgy alakulnak, hogy az idegeneknek 1019, a zsidóknak 327, a magyaroknak 190 pengő átlagfizetésük van havonta. (Nagy zaj a nyilasoknál, állandóan a jobboldal felé mutogatnak). Felkiáltások a jobboldalon: Mit muto­gatnak reánk. Mi közünk nekünk Goldber- gerékhez: (Zaj mindkét oldalon). Matolcsy Mátyás kifogásolja, hogy az egyik miniszteri tanácsost vezetői állásba helyezték el a textiliparnál, majd sürgeti a vizsgálatot a textilipar részéről előter­jesztett beadvány ügyében. Az interpellációt kiadták a kereskedelmi miniszternek. Hatszáz tanítói és kétszáz tanári állást rendszeresítenek Az adóztatás és a cukorellátás Teleki Mihály: Törvényszerű intézkedésekre van szükség Munkástelepülés, közmunka, dlgózás Interpelláció a Goldberger gyár állapotairól . Szöllősi Jenő (nemzeti fornt) az óraadó helyettes tanárok súlyos helyzetét tette szóvá. A miniszterelnök azt mondotta, hogy az interpelláló mindig először a szak- miniszterrel beszélje meg a kérdéseket. Én felmentem a kultuszminisztériumba, — mondotta Szöllősi — ahol az osztály- vezető távollétében beszéltem egy titkár­ral. • , Hóman Bálint: A miniszterrel kell be­szélni. Szöllősi Jenő interpellációja további ré­szében kifogásolta, hogy az óraadó helyet­tes tanárokat 15-féle csoportra osztották és fizetésüket is tizenötféleképpen állapí­tották meg.' Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nyomban válaszolt az interpellá­cióra. Mindenekelőtt kijelentette, hogy az interpellációnak nem az a célja, hogy a képviselőházat politikai agitációra hasz­nálják. Hóman Bálintnak ezekre a szavaira a szélsőbaloldalon vihar kerekerdett. Darányi Kálmán elnök csak nagynehe- zen tudott csendet teremteni, miközben Keck Antal nyilaskeresztes képviselőt két Ízben is figyelmeztette. A zaj lecsillapultával Hóman Bálint ismételten kijelentette, hogy az interpellációk alkalmával nem sza­bad politikai agitatív működést kifej­teni, sem pedig szakkérdésekre vonat­kozó hosszú tanulmányokat elmondani. — Az interpellációknak az a célja, — mondotta a kultuszminiszter —, hogy kérdéseket tegyenek fel röviden. Tizenöt perc untig elegendő arra, hogy a legfon­tosabb kérdéseket feltegyék és a választ a miniszter ezután megadja. Ez az elvi ok kényszeríti a kormánypártot a meghosz- gzabbítás megadása ellen és nem pedig Serényi Miklós gróf az igazságügymi­niszterhez interpellált az arányos adózta­tás kérdésében, valamint a cukorkivitelnek a belföldi fogyasztás csökkentéséről. Kifo­gásolja, hogy a részvénytársaságok csak egynyolcad részét fizetik annak, amit fizetniök kellene, ha olyan mértékben adóznának, mint a földbirtokosok, vagy háztulajdonosok. Szerinte százötven millió pengő nemzeti ajándékot kapnak ilyen módon a pénzügyminiszter jóvoltából. Reményi-Sehncller Lajos: És ezt maga el is hiszi? Serényi Miklós gróf azt kívánja, hogy szüntessék meg a cukornak alacsony áron való exportálását.., Reményi-Schneller Lajos (gúnyosan): Igaza van! (Derültség.) Serényi Miklós gróf: ... amikor a sze­gény családoknak nincs módjuk cukrot vá­sárolni. A cukorhoz elsősorban a zsidók jutnak, mert meg tudják fizetni. Addig nem szabad exportálni, amíg a belső fo­gyasztást el ném látják. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter válaszában hangsúlyozta, hogy az interpelláló által elmondott adatok azt iga­zolják, hogy a statisztika igen veszedel­mes tudomány. Hubay Kálmán: Nagyon veszedelmes. Reményi-Schneller Lajos: Hnbay Kál­mán képviselőtársamat sokkal okosabbnak tartom, semhogy elhigyje mindazt, amit Serényi gróf előadott. Felkiáltások a nyilasoknál: Ez szemé­lyeskedés! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter: Akkor visszavonom. (Derültség,) Megállapította ezután a pénzügyminiszter, hogy Serényi gróf a statisztikai adatokat összekeverte, a részvénytársaságok jöve­delmére vonatkozó adatai hangulatkeltő számok, melyek helyt nem állanak. Adóz­tatási kérdésekben valóban vannak pana­szok, de ha nem jött volna közbe a kétízben való mozgósítás is, már régen túl­lennénk a társulati törvényen, amely teljesen elkészült, s melyet alapos meg­fontolás után fog a Ház elé terjeszteni, a tényleges és valódi nyereséget meg fogja adóztatni, még ebben az évben törvényerőre emelke­dik és január 1-től kezdve végre is lehet hajtani. A cukorkérdéssel már az elmúlt őszöd foglalkoztak, kijelentette a miniszter, hogy cukrot nem exportálnak. (Helyeslés.) A múlthoz viszonyítva, mikor tíz, majd negy­ven vagont osztottak szét, jelenleg száz­negyven vagon cukrot juttatnak el a reá­szoruló szegény gyermekek részére. A szét­osztás az iskolákban történik, mert szomorú tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a családhoz juttatták el a cukrot, akkor sok esetben eladták. Tehát az interpellálónak az exportra vonatkozó adatai a valóság­nak nem felelnek meg. A cukor árát jelen­tékenyen leszállították. (Zaj és ellentmon­dás a nyilasoknál.) A cukor iekintélyeS bevételt jelent a kincstárnak, tehát, ha lelkesednek a hadseregért, akkor bevéte­lekről is kell gondoskodni. Egyébként a cukorfogyasztás kérdése szokás és éghaj­lati kérdés. Nem helyesli, hogy a túloldal a bajokat túlzott mértékben állítja be, Kéri a válasz tudomásulvételét. A Ház a miniszter válaszát Serényi Mik­lós gróf felszólalása után tudomásul vette, Csoór Lajos a földmívelésügyi miniszter­hez intézett interpellációjában a hegy­községi törvény módosítását kérte és az interpellációt kiadták a földművelésügyi miniszternek. Zsidó és kommunista sajtótermékek ellen Pálffy Fidél gróf nyilas a miniszter­elnökhöz és a külügyminiszterhez inter­pellált, az egyes kommunistaszellemű, ba­ráti államokkal való kapcsolatainkat érin­tő külföldi sajtótermékek behozatala és terjesztése ellen. Elmondta, hogy több olyan Párizsban megjelenő és németellei­H“* E | Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- nüfF Plil * nak> vezetőknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- 1 *J| 5 Ül Villa oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolóbomba és bombaoltalom. 3. Gyújtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszol­gálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu lég­oltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pengő. A „Légoltalmi utasítás” figyelembe vételével szerkesztette: Papp J. Ottó m. kir. szkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. kir. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen müvet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. , Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan véde­kezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását Is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand könyvkereskedés Budapest, IY.f Kossuth Lajos-u. 5. Tel.: 18-57-30,18-74-00

Next

/
Oldalképek
Tartalom