Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

f 1939 JÚNIUS 29, CSÜTÖRTÖK «=■------—---------­TECTimflu NAPRÓL-NAPRA Június 28. Hwaif. István az Egyesült Párt elnökét és az ő személyén keresztül a Szlovákiában húsz éven át végzett kisebbségi tudomá­nyos munkát nagy megtiszteltetés érte. Magyarország egyik legjelentősebb tu­dományos társasága, amelynek mun­kássága a gyakorlati életnek, a minden­napnak problematikájával a legszoro­sabb kapcsolatban van, a Statisztikai Társaság Konkoly-Thege Gyula állam­titkárnak, a társulat elnökének, és Thirring Gusztávnak, a társulat volt elnökének javaslatára a társulat tagjai közé választotta. Ennek a kitüntetés­számba menő választásnak az értékét akkor mérhetjük fel igazán, ha ismer­jük a Magyar Statisztikai Társaság nemzetközi súlyát, amely a nemzetközi kongresszusok alkalmával különöské­pen megnyilvánul. A társulat tagjai a statisztika tudományának legkiválóbb magyar mívelői, akik tudományáguk­ban nemcsak országos jelentőségű mun­kásságot végeztek, hanem nemzetközi tekintélyt is szereztek nevüknek és a magyar tudományosságnak. Ebből a szemszögből figyelve Révay István gróf megválasztatását, igazi értékelését lát­juk annak a kiváló munkásságnak, am,ely annak idején Révay grófot ki­sebbségi szakirodalmunkban demográ­fián szakértővé avatta. Tálán az elsők között tekinthettünk bele ennek a mun- káldkodásnak műhelytitkaiba, forgat­hattuk és tanulmányozhattuk ezt a kéz­iratot, amely újabb demográfiái tudo­mányosságunknak maradandó becsű ter­méke. Elcsodálkoztunk rajta, hogy Ré­vay István gróf, aki ebben a művében igen nehéz tudományos feladatot oldott meg, milyen nagy felkészültséggel, mi­lyen kitűnő metodikával, mennyi szor­galommal, az adatoknak milyen nagy­szerű tárházával felszerelten oldotta meg feladatát. A kisebbségi magyarság szempontjából izgatóan érdekes problé­mát vett vizsgálat alá, a szlovák-magyar nyelvhatár történelmi fejlődésének meg­állapítására vállalkozott.. II. József ko­rába nyúlt vissza kutató munkássága,' az egykori Magyarország területén vég­zett első hivatalos népszámlálás ered­ményeitől kezdve egészen a cseh nép- számlálás statisztikai hamisításáig vizsgálat alá kellett vennie minden anyagot, ami csak felkutatható volt. Kutató munkája természetesen kapcso­latban állott a segédtudományok egész csoportjával, a történelemmel, etnográ­fiával és etimológiával. Figyelemmel kel­lett kísérnie azokat a sűrű változásokat, amelyek két nép érintkezésének pásztá- ján a történelmi események sodrában lejátszódtak Izgalmasan érdekes fel­adatra vállalkozott Révay István gróf tudományos munkásságaiban, Ratzel, a politikai földrajznak atyja, a múlt szá­zad nyolcvanas éveiben formulázta meg azt a szellemes mondást, hogy a határ­vonal tulajdonképpen csak pillanatfelvé­tel a politikai térkép mindenkori alaku­lásáról, tehát csupán a felvétel pillana­tában érvényes, a fejlődés törvényeinek van alávetve és minden pillanatban vál- tozhatik. Ilyen soha meg nem nyugvó, folyton kígyózó vonal a demográfiái ha­tár, amely két nép érintkezési területét, mai divatos szóval: életterét elválasztja. Tulajdonképpen nem is élesen kifejez­hető vonal ez, hanem határpászta, amelyben gyakori eltolódások vannak. ■ Két egymás mellett élő nép érintkezési határvonalát sok tényező alakítja ki: történelmi sors, a két nép karaktere, vitalitása, nemzeti sajátosságai. Tudo­mányos szempontból tehát érdekes problémakört vett vizsgálat alá Ré­vay gróf, egyúttal azonban olyat is, amelynek kisebbségi életünk szempont­jából óriási gyakorlati jelentősége volt és jelentősége van ma is. Elég, ha rá­mutatunk arra a törekvésre, amellyel Granatier Antal a tudományosság me­zébe burkoltan a mindig magyar élet­térül szolgált vidékek községeiről is azt igyekezett kimut.atni, hogy azok egy­kori szlovák telepek voltak és csu­pán elmagyarosították azokat. Révay gróf a propaganda áltudományosságával szemben a tiszta tudományosság meto­dikájával jutott el eredményeire és így állapította meg a szlovák-magyar nép­elem határvonalának alakulását másfél évszázadon át. Ennek a munkásságának egyik nagyérdekű részlete nyomtatás­ban is megjelent abban a kiadványban, amelyben Borsody István munkatársai­val együtt a magyar kisebbség életvi­szonyait ismertette az akkor még tria­noni határon belül élő magyar intellek­tuális rétegekkel. Ennek a nagy értékű, tudományos jelentőségű s gyakorlati hasznú munkásságának elismerését adta most meg a Statisztikai Társaság és mi szívből örülünk Révay István kitünte­tésének. Kívánjuk, hogy — sajnos — annyira kevés szabad óráiban még ered­ményesebben folytathassa közhasznú tudományos munkásságát is. nes irányú lapot terjesztenek Budapesten, melyeket a zsidó Deutsch-iroda. árusít. Kü­lönösen a Bázelben megjelenő kommunista Rundschau-t kifogásolja, amely kommu­nista cikkekkel van tele. Ugyanakkor a nyilasoknak nincsen laDjuk. Mért késik a zsidótörvény végrehajtása. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Meskó Zoltán a miniszterelnökhöz és az igazságügyminiszterhez interpellált az országgyűlési felszólalások sajtó útján való hű tudósításáról. Azt állítja, hogy a zsidó liberális szabadkó'műves sajtó a képviselői felszólalásokat elferdíti, ami a képviselői tekintélyt aláássa. Rend­szabályokat kér ebben az irányban, de egyébként is gondoskodnak arról, hogy a harmadik zsidótörvény elvegye a zsidók kedvét ettől a működéstől. Az interpellációt kiadták a miniszte­reknek. Meskó Zoltán a belügyminiszterhez inté­zett interpellációjában az új választónév­jegyzékek összeállítása körüli mutatkozó visszásságok ügyével foglalkozott. Köve­telte, hogy akiknek puskát, kardot adunk a kezükbe, azoknak jogot is adjunk, mert méltánytalan, ha kirekesztik őket a vá­lasztójogból. A továbbiak során éles sza­vakkal bírálta a Szolnok megyében ural­kodó állapotokat, ahol igen sok embert kihagytak a választói névjegyzékből. Inter­pellációja közben többször éles szóváltás keletkezett a szélsőjobboldali képviselők és Borbély György, volt szolnokmegyei fő­ispán között, aki tiltakozott Meskó Zoltán állításai ellen. Halmay János (nyilas) a Kalocsa kör­nyékén tapasztalható aggasztó egészség- ügyi állapotokra hívta fel a figyelmet. Rámutatott a nagyfokú ivóvízhiányra és a tuberkulózis pusztításaira. Kérte ezeknek a súlyos egészségügyi problémáknak meg­oldását és Kalocsán kórház építését. Az interpellációt kiadták a belügymi­niszternek. Wirth Károly a jelenlegi sztrájkok és a minimális munkabérek kérdését tette szóvá. Mint a munkástársadalom képvise­lője szólalt fel és rámutatott a munkásság szörnyű helyzetére. Élesen bírálta a Kis­pesti Textilműveket, ahol 22 százalékkal akarják leszállítani a munkások fizetését, ahol ezért sztrájkba lépett a munkásság. Kérte az iparügyi minisztert, hogy nézzen a sztrájkok keletkezésének a mélyére. Ez­után a minimális munkabérek kérdésével foglalkozott, sürgős és radikális intézke­déseket vár ebben az irányban is. Az interpellációt kiadták az iparügyi miniszternek. Az urkuti bánya, valutaügyek Varga Béla (kisgazdapárti) az urkuti bányáknál mutatkozó visszáságokat hozta a Ház színe elé. Részletesen vázolta a sztrájk egész történetét. Erős szavakkal támadta a bányavállalat vezetőségét, amely erejének tudatában rutúl visszaél a gyengébb féllel: a lerongyolódott és kiéhezett munkássággal. Kérte az iparügyi minisztériumot, vegye kezébe az ügyet, hogy emberséges élethez jusson a mun­kásság, mert a nép felemelése nélkül nem lehet nemzeti és keresztény politikát csi­nálni. Az interpellációt kiadták az illetékes miniszternek. Tildy Zoltán interpellációjának elhalasz­tását kérte, amihez a Ház hozzájárult. Vájná Gábor (nyilas) ugyancsak az urkuti bányász-sztrájk ügyével foglalko­zott és ezzel kapcsolatban kérte az ipar­ügyi minisztert, hogy a társaság ügyei­nek felülvizsgálására kormánybiztost, vagy bizottságot küldjön a bányavállalat élére. Keck Antal (nyilas) a statáriális eljárás megszüntetését kérte az igazságügymi­niszterhez intézett interpellációjában. Ez­zel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az elmúlt évben 149 esetben indítottak el­járást valutával űzött visszaélés miatt és ezeknek a pereknek szereplői kilencven százalékban zsidók. Részletesen felsorolta a különböző valutaügyekben szereplőket és kérte, hogy a statáriális eljárást terjesszék ki a valutasiberekre, akik sokkal többet ártanak a nemzeti kö­zösségnek, mint az a magyar ember, aki részegségében, vagy felindulásában em­bertársa ellen merényletet követ el. A legszigorúbb halálbüntetéssel kell sújtani azt, aki ennek a nemzetnek létét, a ma­gyar nemzetnek fennállását veszélyezteti azzal, hogy a ípagyar nemzetnek életét jelentő valutáját ki meri vinni. Az interpellálót a képviselőház min­den oldalán megtapsolták. Az interpellá­ciót kiadták az igazságügyi miniszternek. Keck Antal második interpellációját a képviselők nagy helyeslése közben a Ház hozzájárulásával elhalasztotta, míg Mo• sonyi Kálmán interpellációját töröltette. Az ülés öt órakor ért véget. A felsőház is megszavazta a felvidéki és kárpátaljai képviselők meghívását A felsőház szerdán délben pont tizenkét órakor tartott ülést. Perényi Zsigmond báró az ülést megnyitva jelentette, hogy a képviselőháztól átérkezétt a felvidéki é3 kárpátaljai képviselők meghívásáról szóló miniszterelnöki indítvány. Az elnök ja­vaslatára úgy az indítvány, mint egyéb átérkezett javaslatokra is a felsőház ki­mondta a sürgősséget. Vitéz Görgey László jegyző felolvasta a miniszterelnök indítványát, amelyet a felsőház vita nélkül, nagy lelkese­déssel szavazott meg, és ezzel a kép­viselőház határozatát országos hatá­rozattá emelte. Ugyancsak vita nélkül szavazták meg, az úgynevezett felhatalmazási javaslatot is, majd pedig áttértek a tisztviselői és munkáslakások házadómentességéről szóló javaslat tárgyalására. Balogh Jenő a javaslatot elfogadta, de rámutatott a barak-telepeken és bar­langlakásoknál mutatkozó tűrhetetlen szo­ciális viszonyokra, melyek a bűnözésnek és munkakerülésnek valósággal fészkei. Társadalompolitikai feladat ezeknek meg­szüntetése. Arra kéri a kormányt, hogy ezt a kérdést igyekezzék mielőbb meg­oldani. Morvay István szintén elfogadta a ja­vaslatot, de azt kérte, hogy az adóked­vezményt terjesszék ki a vidékre is. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter válaszában kifejtette, hogy egyetért Balogh Jenőnek azzal a véleményével, hogy a baraktelepeket el kell tüntetni. Az adómentességnek vidékre való kiter­jesztésére azt válaszolja, hogy hajlandó a vidék számára is ilyen javaslatot hozni, ha ilyen megmozdu­lást lát, amely negyvenéves házadómentesség mel­lett nagyobb építkezésre hajlandó. A nyár folyamán rendeletet fog kiadni az adómentesség kérdésében, hogy az őszi építkezések meginduljanak. A felsőház mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta a javaslatot, majd Perényi Zsigmond báró kijelentette, hogy a felsőház legközelebbi ülését kedden, július 4-én tartja, melynek napirendjére a képviselőháztól érkezett javaslatok tár­gyalását tűzik ki. Ezzel az ülés félnégy órakor véget ért. Az országos honvédelmi bizottság megválasztotta elnökségét A 36-tagú országos honvédelmi bizott­ság szerdán tartotta alakuló ülését. A korelnöki tisztet a felsőház részéről Juhász Andor, a képviselőház részéről Ivády Béla töltötte be. A korelnökök be­jelentették a felsőház, illetve a képviselő­ház részéről megválasztott bizottsági ta­gokat, majd a bizottság egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg: A felsőház részéről elnök vitéz Szurmay Sándor báró, helyettes elnök vitéz leveldi Kozma Miklós, előadó vitéz Simon Ele­mér, jegyző Apponyi Károly gróf; a kép­viselőház részéről elnök vitéz Takách- Tolvaj József gróf, helyettes elnök vitéz Ujfalussy Gábor, előadó vitéz Csicsery- Rónay István, jegyző Egry Zoltán. Fontos rendeletek a 36-os országos bizottság előtt A 36 tagú országos bizottság szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen a felsőház részéről elnökké Juhász Andort, helyettes elnökké Purgly Emilt, előadóvá Koós Zol­tánt, a képviselőház részéről elnökké Ivády Bélát, helyettes elnökké Péchy Lászlót, előadóvá Ronkay Ferencet választották. A bizottság ezután letárgyalta a napi­renden lévő rendeleti tervezeteket, majd egyhangúlag elfogadta az 1932 :XI. tör­vénycikk rendelkezésének olyan módosítá­sát, hogy a tisztviselők részére Pécsett épített és építendő üdülőket az OTI bizto­sította számára is átengedik. Elfogadták azt a rendelet-tervezetet, hogy az OTT és MABI által ellátott öregségi és rokkant­sági kötelező biztosítási alapjait gyara­pító állami hozzájárulás fizetésének fel­függesztését 191flf december 31-ig meg­hosszabbítják. Elfogadták továbbá a burgonyaforga­lom szabályozása, a lenolaj előállításának ideiglenes korlátozásáról, továbbá a mér­nöki rendtartásnak a visszacsatolt Féh vidékre való kiterjesztéséről szóló rendele­teket, továbbá a gazdaadósságok fizetésére és rendezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítését és módosítását. Végül a me­zőgazdaságnak nyújtandó kedvezmények­ről kiadott rendeletek hatályának a követ­kező gazdasági évre való megho'szabbí- tását. Baranyai Lipót titkos tanácsos Magyarország főméltóságú kormány­zója a következő legfelsőbb elhatározást és legfelsőbb kéziratot kegyeskedett ki­bocsátani : A magyar királyi miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére Baranyai Lipót dr. magyar királyi kincs­tári főtanácsost, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a magyar királyi titkos taná­csosi méltóságot adományozom, a vonat­kozó kéziratomat ide zárom . Budapest, 1939 június 26. Horthy S. k. Teleki gróf s. k. * Kedves Baranyai! A magyar királyi miniszterelnöknek a piinisztérium nevében tett előterjesztésére önnek a haza szolgálatában szerzett ki­váló érdemei elismeréséül a magyar kirá­ly ititkos tanácsosi méltóságot adományo­zom. Horthy s. k. NIVEA NIVEA-CBEME 30 fillértől 2.— f-lg, NIVEA-OLA J 90 fillértől 2.80 T-lg, NIVEA-BMOlAJ L—^ lg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom