Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-29 / 146. szám
4 Áras 10 filléf II. évfolyam 146. szám. Budapest, 1939 június 29. Csütörtök Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 8.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, Jőzsef-körút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon; 144-400 Az országgyűlés mindkét háza nagy lelkesedéssel szavazta meg a felvidéki és kárpátaljai képviselők meghívásáról szóló miniszterelnöki indítványt Nagy interpellációs vita a képviselőházban — A miniszterelnök és a íöldmívelés- ügyi miniszter nyilatkozata agrárkérdésekről — A kultuszminiszter nagyfontosságú bejelentése az óraadó helyettes tanárok jogviszonyainak végleges rendezéséről A felsőház több kisebb javaslatot is letárgyalt Pénteken vonulnak be az új felvidéki és kárpátaljai képviselők a Ház üléstermébe A képviselőház és a felsőház szerdai ülésén napirendre tűzték a miniszterelnöknek azt az indítványát, amely a felvidéki és a kárpátaljai 36 képviselő behívásáról intézkedik. A javaslatot a két házban egyhangú lelkesedéssel szavazták meg és ezt az egyhangúságot az is kiemeli, a bizalmat az is dokumentálja, hogy az indítvány vitájába senki sem szólalt fel. Az indítvány megszavazása után országos ’ emelkedett a képviselőház határozata, így a legközelebbi ülésen, pénteken az új felvidéki és kárpátaljai képviselők már bevonulhatnak az ülésterembe és teljessé tehetik a megnagyobbodott Magyarország törvényhozói testületét. A képviselőház napirendjén más nem is szerepelt, úgyhogy azonnal áttértek az Ülés első negyedórájában az interpellációk meghallgatására. Huszonhat interpellációt jegyeztek be a képviselők, ennek nagyrészét el is mondták, úgyhogy az ülés délután öt óráig elhúzódott. Az interpellációs vitában alkalma nyílott Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszternek és Teleki Pál gróf miniszterelnöknek agrárproblémákról, köztük az alföldi közmunkák előkészítéséről nyilatkozniok. Igen nagy érdeklődést és széles körben megnyugvást keltett Hóman Bálint kultuszminiszternek a hozzáintézett interpellációkra adott válasz, amelyben bejelentette, hogy az óraadó helyettes tanárok és egyéb, a középiskolai törvényben hem rendszeresített tanárkategóriák jog- visonyait és helyzetét már a jövő tanévtől kezáve véglegesen rendezik, érre a célra másfélmillió pengőt fordítanak. Ugyancsak a kultuszminiszter rövid nyilatkozatot tett a kormány nevében az interpellációs jog és az interpellációs vita tekintetében és leszögezte, hogy az interpellációk nem. szolgálhatnak politikai ági- tatív célokat, sem tudományos előadásokra nem valók, éppen ezért a többségi párt a felszólalási időt az interpellációs vitában nem hosszabbítja meg. Ez a nyilatkozat elsősorban nyilas képviselők felé szólott. Nagy figyelmet keltett még a pénzügyminiszternek az adóztatásra, valamint a cukorellátásra vonatkozó felvilágosítása, amely reámutatott Tíz óra után tíz perccel Darányi Kálmán elnök nyitotta meg a képviselőház ülését. Bejelentette, hogy vitéz Téglássy Béla, Piukovits József és Angyal László összeférhetetlenségi ügyében e hó 27-ére tűzték ki a tárgyalást. Ezután Meizler Károly a mentelmi bizottság határozata alapján ünnepélyesen megkövette a Házat. Darányi Kálmán elnök bejelentette, hogy Vay László báró a jászapáti kerületben megválasztott Orosz Mihály, a Budapest északon megválasztott Kovács Gyula, a déli kerületben választott Nesz Ferenc, a hevesmegyei lajstromon választott Kerekes Béla és a szabolcsi listán választott Kóródy Tibor nyilaskeresztes képviselők megválasztása ellen írásban kifogást emelt, amelyeket további eljárás végett a közigazgatási bírósághoz tett át. Az öt nyilaskeresztes képviselő igazolását az ügy elintézéséig függőben tartják. A kifogásemelések választhatóságot kizáró okok miatt történtek. Napirend szerint a házadómentességről, a magyar-japán egyeményről és a követek nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatokat harmadszori olvasásban is elfogadta a Ház. Ezutáü a kormánynak a széles néprétegek szociális és népegészségügyi helyzetén való segíteni szándékára. A felsőház délben tartotta ülését és azon a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásán kívül több javaslatot letárgyaltak, majd elhatározták, hogy július 4-én tartanak még egy ülést, amelyen a képviselőháztól átérkező kisebb javaslatokat fogják tárgyalni. Mind a két Ház mai üléséről az alábbiakban számolunk be: egyhangúan elfogadták a miniszterelnöknek a Felvidékről és a Kárpátaljáról behívott képviselőkre vonatkozó indítványát, amelyet hozzájárulás céljából áttettek a felsőházhoz. Darányi Kálmán ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a képviselőház legközelebbi ülését pénteken délelőtt tizenegy órakor tartja. Az ülés napirendjén a megüresedett bizottsági tagsági helyek betöltése, valamint a harminchatos bizottságba a képviselőház által kiküldendő 24 tagnak a megválasztása szerepel. Interpellációk Nagy érdeklődés közben áttértek az interpellációkra. Meizler Károly első interpellációjának elhalasztását kérte. Második interpellációját a kormányhoz intézte a politikai üldözések és a 3400-as rendelet tárgyában. Kifogásolta, hogy a belügyminiszter a múlt évben nem adott határozott választ a sajtójog kérdésében, amelyet újból törvényileg kellene szabályozni az internálásokkal és a rendőri felügyelet alá helyezésekkel egyetemben. Kifogásolta, hogy a középosztályhoz tartozó derék magyar embereket minden bírói végzés nélkül internálni lehessen. Interpellációja második részében a 3400-as rendeletet bit rálta éles szavakkal, amelyről kijelent tette, hogy ma már nincs is érvényben, mert az elmúlt év júniusában hatályát vesztette. Végül kérte a kormányt, hogy; a köztisztviselők felett gyakorolt gyám* kodását szüntesse be. Az interpellációt kiadták a belügymi* niszternek. Szöllősi Jenő (nemzeti front) interpellációját a képviselő távolléte miatt töröl* ték. A Prónay-b Irtok Tóth János (nemzeti front) interpellál dójában a Prónay-féle bérbirtokon uralkodó állapotokat tette szóvá, ahol a mun* kásokat valósággal kiuzsorárzák. Szükségesnek tartja, hogy legalább minden húszezer holdnyi terület kapjon egy gaz- dasági felügyelőt, akik irányítást tudnának adnit a gazdáknak és a munkásságnak, az uradalmak helytelen gazdálkodását pedig helyes irányba tudná terelni és erről a felső hatóságokhoz jelentést tudna adni. Interpellációja további során rá* mutatott arra, hogy a birtokon lévő cse- lédlakások tarthatatlanok, mert ezek nem, is lakások, hanem földbeásott vermek, Kérte a földmívelésügyi minisztert, hogy akadályozza meg a munkások kizsákmányolását és ellenőrizze a nagybirtok gazdálkodását. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy tényleg igen szomorú állapotok vannak abban az uradalomban. Megállapítást nyert, — mondotta a földművelésügyi miniszter, — hogy a gazdasági épületek hihetetlen rossz karban vannak. Tényleg van olyan épület, ahol az ember fel sem tud állni, csak lehajolva tud az épületbe bemenni. Megállapította a kiküldött bizottság azt is, hogy az épület közegészségügyi szempontból sem megfelelő, ablakok nincsenek, azokat bedeszkázták, papírral ragasztottál! Kifogás öt képviselő megválasztása ellen
