Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-28 / 145. szám
Előfizetés^ ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzset-körút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144 - 400 v. A miniszter elnök beterjesztette a Házban a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló indítványát A harminchat képviselő névsora — A Ház továbbfolytatta a házadómentességi vitát és megszavazta a japán-magyar szellemi együttműködés becikkelyezéséről szóló javaslatot Újabb személyeskedések a Mühl-Klein ügyben Csáky István gróf a kisebbségi kérdésekben való személyeskedés ellen Jis új gárda ' (d) Holnap végre sor kerül a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívására, s új képviselőink pénteken, június 30-án már meg is jelenhetnek a Ház ülésén. Sajnos, ez már valószínűleg az utolsó nyáreleji ülés lesz, úgyhogy egy-két ünnepi szónál többet nem mondhatnak a nyárközepi parlament megindulásáig. Az ülésszak első munkájából, a Horthy-repülésalapról, a félévi indemnitásról, a családi kisházak építéséről szóló javaslatok megtárgyalásából már lemaradtak. Lemaradtak, mert nehézkes a parlamenti munka gépezete. A behívás volt a parlament első feladata, de mire az elsőnek megszavazott törvény megvalósult s a behívottak végre megjelenhetnek a parlamenti porondon, két hét telt el s ezalatt a csonka Ház nélkülük volt kénytelen határozni s fontos törvényeket hozni. Ez a kis példa is mutatja, hogy a mai házszabályok mennyire lassúvá teszik a parlamenti munka ütemét s mennyire szükséges az, hogy ezt az ütemet a házszabályok módosításával lényegesen meggyorsítsák. * A parlament képe lényegesen módosul az új képviselők bevonulásával. Nemzetiségi tekintetben színesebb lesz. Nemzetiségeink is képviselethez jutnak. Haladunk a magyar birodalom képlete felé. Csonka-Magyarország parlamentjében úgyszólván csak magyarok ültek, nem is lehetett másképpen, mert a több mint félmilliónyi nemzetiség nem él sehol nagyobb összefüggő területen, de így is mindig volt 2—3 mandátumuk részben a kormány, részben az ellenzék oldalán. A magyar Felvidék visszacsatolása után a ruszinok is három mandátumot nyertek. Most Kárpátalja bekebelezésével a ruszin mandátumok száma tízre emelkedett s így a nem egész hatszázezernyi ruszinság tekintélyes képviseletet nyert a magyar parlamentben. A felvidéki mandátumok számának igazságos fölemelése révén azonban más nagy változás is történt. Kilenc új pótképviselő behívásával az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt listáiról két szlovák nemzetiségű férfiú is bekerült a törvényhozás házába. Két gerinces szlovák, aki a cseh elnyomás idején sem lett hűtlen az ezeréves keresztény államkoncepcióhoz, a szentistváni birodalom gondolatához s minden ellenerő, minden üldöztetés és minden börtön ellenére is hű maradt a magyar testvérekhez. Az őslakos testvériség bátor harcosa és mártírja volt az a Kadler Antal, akit csak a visszacsatolás örvendetes történelmi ténye mentett ki a cseh börtön sötétjéből, ahol már három esztendeje sínylődött és hasonlóan kemény gerincű ember volt mindég Prokopecz József, a tótmegyeri szlovák kisgazda is, akinek nem egy élménye fűződik Sanyo Mach-hoz, Szlovákia propagandaminiszteréhez, mert hiszen Mach szintén Prokopecz községében született és serdült föl s a tótmegyeri rögöktől származott el a pozsonyi bársonyszékig. Nagyon helyes és szükséges dolog, hogy a Felvidék 84.4 százalékos A képviselőház kedden igen mozgalmas és élénk ülést tartott. Az ülés folyamán Teleki Pál gróf miniszterelnök benyújtotta a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló indítványt, melyet a Ház szerdai napirendjére tűztek és ugyancsak letárgyalja az indítványt a felsőház holnap délben 12 órára összehívott ülése is. A keddi ülés napirendjén a munkáslakások házadómentessége, továbbá a magyarjapán kulturális egyezmény becikkelyezése, valamint kisebb jelentések szerepeltek. Az ülés végén Muhi Henrik bonyhádi képviselő személyes ügyben válaszolt Klein Teleki Pál gróf miniszterelnök az alábbi indítványt terjesztette be a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról: Tisztelt képviselőház! Az 1939. évi V. törvénycikk 1. szakasza akként rendelkezik, hogy a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési, vagy tartománygyűlési képmagyarsága mellett a 11.9 százaléknyi szlovákság is megkapja a maga ideiglenes parlamenti képviseletét. A szlovákság se legyen néma gyermeke a magyar hazának. Necsak a ruszinok érezzék magukat itthon, hanem a szlovákok is. # A két országrészből huszonnégy magyart hívnak be. Ebből kilenc új ember. Közülük három kisgazda, egy középbirtokos, egy pap, egy ügyvéd, egy tanár, egy iparos és egy közigazgatási szakember. Képviselve van köztük minden főbb társadalmi réteg. De elsősorban maga a föld népe, a föld- művesség. Büszkék lehetünk erre a gárdára. Az újakra és a régiekre egyaránt. A régi kisebbségi harcokban választódtak ki, a kisebbségi nehézségek között küzdötték föl magukat az Antal kisgazdapárti képviselő vádjaira és azokat visszautasította. Csáky István gróf külügyminiszter a Ház általános helyeslése közben jelentette ki, hogy a kisebbségi kérdéseknek személyi ügy keretében való elintézése nem tartozik a képviselőház elé, arra egészen más fórumok hivatottak, hogy döntést hozzanak benne. Különben is az ilyen személyeskedések ártanak a parlament tekintélyének és magának a kisebbségi ügynek is. Mielőtt az ülésről beszámolnánk, alább ismertetjük a miniszterelnök benyújtott indítványát. viselőkké megválasztott, vagy a magyar pártok lajstromain megválasztottak után pótképviselőkké választottak közül a jelen törvény erejénél fogva mint ország- gyűlési képviselők az 1939. évi június 10-ik napjára egybehívott magyar ország- gyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés — élre, ahol nemcsak dísz volt harcolni, de ahol a legfájdalmasabb sebeket is lehetett kapni. A kisebbségi puritanizmus kiválasztottai ők, a régi népi szellemek harcosai. Talán nem véletlen, hogy a legtöbb közülük a kereszt harcosa, Isten igéjének hirdetője. Hat pap: négy katolikus, egy görögkatolikus, egy református. Aztán a jogvédelem szakértői, a jog harcosai következnek utánuk: hat ügyvéd. A mező- gazdaságot, a falut négy kisgazda és négy birtokos képviseli. A felvidéki magyar törvényhozók sorát végül két tanár és két közigazgatási szakember zárja be. Ez az arány rendkívül sokat mond a felvidéki harcról és szellemről. Ez a gárda a legfüggetlenebb emberekből rekrutálódott. A legfüggetlenebbek voltak a hatalommal, a csehekkel szemben, de a legfüggőbb vimindkét házának határozatával — az on szággyűlés képviselőházába meghív. Az 1939. évi VI. t.-c. második szakasza pedig akképpen rendelkezik, hogy a Ma* gyár Szent Koronához visszatért kárpát-* aljái területek, lakossága által szenátor rokká, nemzetgyűlési, vagy tartomány-* gyűlési képviselővé megválasztottak, vágyj a magyar pártok lajstromán a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek, avagy a Kárpátalja őslakossága által választott Nemzeti Tanácsi tagok közül a jelen törvény erejénél fogva, mint országgyűlési képviselők az 1939, évi június 10-ik napjára egybehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés — mindkét házának határozatával — az országgyűlés képviselőházába meghív. A fentiek alapján tisztelettel indítványozom, hogy 1. I. Demkó Mihály, 2. Egry Ferenc, 3. Fencik István, 4. Földessi Gyula, 5. Füssy Kálmán, 6. Gürtler Dénes, 7. Giller János, 8. Haulik György, 9. Holota János, 10. Jaross Andor, II. Kadlec Antal, 12. Király József, 1 13. Korláth Endre, 14. Ortutay Jenő, 15. Pajor Miklós, 16. Papp Mihály, 17. Pintér Béla, 18. Porubszky Géza, szonyban voltak a népüktől. A szeretet önfeláldozó függőségi viszonyában, A nép prédikátorai, nevelői, példaképei voltak. Az üldözöttek szószólói, akik a puszta igazság fegyverével harcoltak a hatalom ellen, s legnagyobb erejük az üldöztetésben és szenvedésben rejlő erkölcsi erő volt. Krisztus etikájának, az elnyomottak igazságának, a magyar nemzeti eszmének és a szociális népi gondolatnak fölkent papjai. Az élgárda most megerősödik. Bízva bízunk abban, hogy igehirdetőkön keresztül a harcos felvidéki szellem erősebb mozgalmi lendületet kap, még annál is erősebbet, mint amely eddig hatott kovászként az egyetemes magyar életben. Mert most látjuk csak igazán, hogy mennyire szükség van a felvidéki kovászra. A miniszterelnök indítványa és a harminchat felvidéki és kárpátaljai képviselő névsora
