Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-28 / 145. szám
2 teedidéKi 39. Prokopecz József, 20. Salkovszky Jenó', 21. Szent-Ivány József, 22. Szi- :íassy Béla, 23. Tost László, 24. Tur- chányi Imre, 25. Virágh Béla, 26. B. Vozáry Aladár, //. ' 1. Bapce György, 2. Boksa János, 3. Bródy András, 4. Csuha Sándor, 5. Hajovics Péter, 6. Habka Péter, 7. Hokky Kár/oly, 8. Homicskó Vladimir, 9. Spak Iván, 10. Zsegory Ödön a magyar országgyűlés által képviselőházi tagokul a képviselőházba meghívassanak. Kérem ennek az indítványomnak a Ház legközelebbi ülésére való kitűzését. Budapest, 1939 június 27. .*• ^ Gróf Teleld Pál. A házadómentességi vita Bobory György alelnök tíz órakor nyitotta meg az ülést. Vály Lajos előadó beterjesztette az áru- részletügyletről szóló javaslat bizottsági jelentését, majd folytatták a tisztviselői és munkásházak adómentességéről szóló tör- véfiyjavaslat vitáját. Közi-Horváth József szerencsétlen dolognak tartaná, ha éket akarnának verni a főváros és a vidék közé. Mind Budapesten, mind a vidéken gondoskodni kell, hogy a családok egészséges lakásokhoz jussanak. Felhívja a pénzügyminiszter figyelmét a FAFSz-kölcsönök törlesztése körül a kisemberekre háruló nehézségekre. Az egészséges lakáskérdés fajvédelmi probléma. Az adókedvezményt a vidékre is ki kellene terjeszteni, A javaslatot örömmel elfogadja. (Helyeslés és taps.) Nyiro Andor szintén elfogadja a javaslatot, mert abban szociális elgondolások és reformok valósulnák még. jogászi szempontból több kifogást emel a javaslat egyes rendelkezései ellen, mint vidéki képviselő kifogásolja, hogy nem terjesztették ki az adómentességet vidéki viszonylatban is. A törvényjavaslatban családvédelmi intenciók érvényesülnek és ezért örömmel üdvözli a javaslatot. Koródy Tibor nyilas szintén csatlakozik azokhoz, akik a javaslatot örömmel üdvöz- íik. A javaslat kettős célt szolgál, egyfelől a termelés fejlesztését, másfelől olcsó lakáshoz juttatást. Ugyanakkor a költségvetés hiányt szenved, legalább is látszólag, mert bizonyos tételek az adómentességgel kiesnek. Szintén azt kívánja, hogy a vidékre is terjesz- szék ki a kedvezményt. A vidéki városok is szívesen építenének és jelentkeznének, ha tudtak volna a javaslatról. Azután a nyíregyházi lakásviszonyokkal foglalkozik és a javaslatot elfogadja. Szabó Gyula szintén elfogadja a javaslatot. A végrehajtási utasításban nagyobb mértékben kell alkalmazni a sokgyermekes családok szempontjait, mert egészségügyi, az erkölcsi nevelés és a honvédelem szempontja. A negyven esztendő házadómentesség kérdésére hívja fel a pénzügyminiszter figyelmét, mely lehetővé teszi nagylélekszámú családok részére a kétszobás lakás lehetőségét. A javaslatot örömmel elfogadja. (Helyeslés és taps.) A pénzügy minis zier beszéde Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter általános figyelem közepette válaszolt ezután a szónokoknak. Kifejtette, hogy a harmincéves adómentességet azért kon- templálták, mert itt arról van szó, hogy finanszírozási lehetőséget teremtsenek négyezer kislakás megépítésére az OTI- tól felveendő kölcsönből, s amellett megfelelő kamatozást is biztosítsanak az 077-nak. Éppen ezért nem terjedhet ki a törvény a vidékre is és ezért nem lehet negyven évre felemelni a házadómentességet. A negyvenéves adómentesség vidéki városok anyagi szempontjából is nehézségekbe ütközne. A helyes megoldást minden egyes esetben meg kell vizsgálni és a legnagyobb örömmel hoz a Ház elé egy egyszakaszos törvényjavaslatot, amely a vidékre is kiterjeszti a házadómentességet. Ismerteti a külföldi helyzetet a házadó szempontjából és szólott az építőipar helyzetéről és azt hangoztatta, hogy a harr mine évig terjedő házadómentesség egyáltalán nem akadályozza az építkezési tevékenyeget. Külföldön is csak 25 év a maximum. Ami a sokgyermekes családok problémáját illeti, bejelentette a miniszter, hogy az adózási intézkedésekkel is ennek a kérdésnek megoldását elő fogják segíteni. A Ház ezután általánosságban elfogadta a javaslatot, majd a részletes vitában Koródy Tibor terjesztett elő indítványt, a Ház pedig eredeti szövegében fogadta el a törvényjavaslatot. A magyar-japán barátsági és szellemi együttműködés Ezután áttértek a magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Tors Tibor előadó ismertette a törvényjavaslatot és megállapította, hogy a javaslat egyenes következménye az évek óta folytatott kultúrpolitikának, amely azt a célt tűzte ki, hogy a velünk barátságos és rokonszenves kapcsolatban élő államokkal kulturális viszonyba lépjünk. Ismertette Hómait Bálint kultuszminiszternek ilyen irányú politikáját, rámutatott az eddig kötött egyezmények nagy- jelentőségű kihatásaira és eredményeire. Módunk nyílott az eddigi egyezmények kapcsán a magyar kulturális fölényt a külföldön dokumentálni, de gyakorlati eredményük megmutatkozott a diákcsere mozgalmakban és tanszékek felállításában, könyvtári és tudományos munkálkodásban is. Ezután a magyar-japán kulturális kapcsolatoknak eddigi tapasztalatairól számolt be és a rokonnépnek velünk szemben érzett szimpátiájáról. Felsorolta azokat a madyar intézményeket, amelyek a magyar-japán kapcsolatok kiépítésével eddig is foglalkoztak és végül elfogadásra ajánlotta a javaslatot. (Élénk helyeslés.) A felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló indítvány Teleki Pál gróf miniszterelnök a vita megszakításával benyújtotta a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló indítványát, kérte annak a legközelebbi napirendre való kitűzését. A Ház ilyen értelemben határozott. Hubay Kálmán szólott hozzá ezután a magyar-japán kulturális egyezményhez. Utalt „a nevétől is megfosztott és szinte Sóval behintett lovasberényi kerületben” elmondott beszámolójára, ahol sürgette a Népszövetségből való kilépésünket és az antikomitern paktumhoz való csatlakozásunkat. Ezt január hónapban sürgette és ezért őt kótyagosnak nevezték. Ezután a magyar-japán szellemi együttműködésről szóló javaslatról szólott, hosszas történeti fejtegetésben ismertette a magyarjapán barátságnak szellemi, világnézeti és külpolitikai, valamint faji alapon nyugvó szükségességét. A mostani angol-japán konfliktusról is szólott. Véleménye szerint mi ezekben a konfliktusokban nem jelenthetünk be érdektelenséget. Csáky István gróf külügyminiszter: Nem is tesszük. Hubay Kálmán ezután külpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozik, mire az elnök figyelmezteti, hogy szóljon a javaslathoz, a magyar-japán barátsági egyezményhez. Hubay Kálmán végül a javaslatot elfogadta. A külügyminiszter a rosszindulatú értelmezésről Csáky István gróf külügyminiszter emelkedett ezután szólásra és a következőket mondta: Magam részéről egészen rövid megjegyzéssel kivánok hozzászólni a képviselő úr fejtegetéséhez és pedig inkább történelmi szempontból. Mert az a felfogásom, — és ezt a képviselő úr bizonyára osztani fogja, — hogy az utóbbi évtizedekben a történések indító oka, sorrendje és azok lefolyása néha legalább is tévesen, hogy ne mondjam, rosszindulatúan is értelmez- tetik és így lesz ezután megrögzítve a magyar történelem évkönyveiben is. — A képviselő úr megemlítette, — és be kell vallanom, most hallok erről először, — hogy januári beszédében m azóta sóval behintett Lovasberényben méltózta- tott kívánni, hogy a magyar kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a Népszövetségből kilépjen és az anti- kominternnek nevezett egyezményhez csatlakozzék. A történelmi hűség kedvéért le kivánom szegezni, hogy a magyar kormány ezt az elhatározását már decemberben meghozta és kizárólag technikai körülmények okozták, hogy jónak látta májusig várni vele, ezeket voltam bátor előadni. (Helyeslés és taps.) Baross Endre azokról a tapasztalatairól számolt be, melyeket húsz évvel ezelőtt távolkeleti hadifogsága idején szerzett, melyek a magyar-japán barátság bizonyítékául szolgálnak. A kultuszminiszter felszólalása Hóman Bálint kultuszminiszter szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy amikor valamely nemzettel kulturális egyezményt kötünk, akkor a szorosan vett szellemi kérdések mellett, az etikai kérdésekre is tekintettel vagyunk. Mert a kultúra azáltal lett hatótényezővé, hogy erkölcsi tartalma is van. Keressük a kapcsolatokat kulturális és etikai téren azokkal a nemzetekkel, amelyekhez erkölcsi kötelékek fűznek a közös múlt együttes küzdelmei és alkotásai révén és amelyekkel régi, ősi faji rokonsággal vagyunk összekapcsolva A politikai háttere is megvan az egyezménynek, mert azokkal a nemzetekkel, amelyekkel kulturális egyezményben vagyunk, szükségképpen jutunk politikai és gazdasági összeköttetésbe is. — Vallom és hiszem ezt, — mondotta a miniszter, — mert hiszek a történelemben, a nemzet életében is a szellemi tényezőknek tulajdonítok elsőbbséget. A történelmi materializmussal szemben mindenkor a spiritualizmusnak voltam a hive és a harcosa, hiszem azt, hogy a nemzetek nagyot alkotni, fejlődni, más nemzetekkel 1939 JÚNIUS 28, SZERDA együttélni csak akkor tudnak, ha a maguk életét a szellem magasabb síkjára helyezik. (Élénk helyeslés és taps.) A miniszter végül ' & elismeréssel, a köszönet és a megbecsülés szavával fordult a japán nemzet felé, hogy keresi velünk a szellemi érintkezést és kapcsolatot. Hálával emlékezett meg Micsui Takaharu báró japán nagyiparosról, akinek adománya tette lehetővé, hogy minden esztendőben egy magyar tudós mehetett Japánba s hogy kutatásokat végezhettünk Japánban is. (Taps.) A Ház ezután a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Kisebb javaslatok és jelentések Hunyady Ferenc gróf ismertette a követi megbízatásban működő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a Ház vita nélkül fogadott el. Ez alkalommal Csáky István gróf külügyminiszter megköszönte a Háznak a javaslat iránti bizalmát, amely abban nyilatkozott meg, hogy nem kívánt senki a szólásjogával élni. (Helyeslés.) Elfogadták vita nélkül a képviselőház elnökének hivatali működéséről szóló gazdasági bizottsági jelentést, a háznagy jelentését az országház leltári állományáról, majd a számvizsgáló-bizottság jelentését hozzászólás és vita nélkül. János Áron előadó a mentelmi bizottság jelentését ismertette Meizler Károly, mentelmi ügyében. A bizottság azt javasolja a Háznak, hogy Meizler Károlyt ä Ház ünnepélyes megkövetésére ítéljék egy közbeszólása miatt. A Ház ehhez hozzájárult. Ezzel a napirendet a Ház letárgyalta és az elnök javaslatára elhatározták, hogy holnap, szerdán a felvidéki és kárpátaljai képviselők meghívására vonatkozó indítványt tűzik ki napirendre. Személyes ügyek és a külügyminiszter nyilatkozata Muhi Henrik bonyhádi képviselő személyes kérdésben szólalt ' fel és válaszolt Klein Antalnak azokra a vádjaira, melyeket a Ház egyik legutóbbi ülésén hangoztatott. Ezek a vádak általában személyes természetűek voltak és így a vád visszautasítása is személyes térre terelődött, ezenfelül pedig a kisebbségi kérdésekbe is belenyulott. Az elnök figyelmeztette is a képviselőt, hogy maradjon a személyes megtámadtatás keretén belül. Csáky István gróf külügyminiszter szólalt fel és ezeket mondotta: Meglehetősen szomorúan tapasztalom, hogy napok óta folyik egy vita a Ház két tagja között, mely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy az ország külpolitikai érdekeinek használjon. (Helyeslés és taps.) Mindkét képviselő úrnak megvan a módja arra, hogy ha személyes természetű vitája van, azt két részre ossza... Rajniss Ferenc: Kardra, vagy bíróságra. Csáky István gróf külügyminiszter ... lehet olyan része, amelyet a büntetőbíróság előtt lehet elintézni és olyan része, amely a büntetőbíróság útján perr'endtar- tásszerűen meg nem fogható, akkor pedig tessék akár becsületbírósághoz fordulni, akár pedig annak a pártnak a vezetőségéhez, amelynek Muhi képviselő úr tagja. Mert a magam részéről megengedhetetlennek tartom azt, hogy annak a pártnak egy tagját, amelyhez tartozik, nekem is szerencsém van, állandóan a tisztázatlanság homályában támadják, anélkül, hogy a pártvezetőség elé terjesztenének olyan konkrét bizonyítékokat, amelyek akár tíz évre nyúlnak vissza, akár egy évre, lehetetlenné tennék, hogy a képviselő úr a párt keretén belül kiváltsa azt a szolidaritást, amellyel mi addig, amíg a pártnak tagja, iránta is tartozunk. (Helyeslés és éljenzés.) — Nem állítom, hogy mindenben túlságosan szerencsés volt az utóbbi napokban Mühl képviselő 'úr felszólalása. Viszont emberileg vegyük tekintetbe azt, hogy ő körülbelül egyedül érzi magát, meg van támadva és talán nem érezte a szolidaritásnak azt a fokát, amelyet elvárt és amely őt sok tekintetben megilleti. Méltóztassanak elképzelni, mit szólunk mi ahhoz, ha akármelyik országban, ahol nagyszámú magyar kisebbség él és ahol a magyar kisebbség pártokra van szakadva, az eevik párt szónoka, vagy az egyik párt tagja a másik magyar kisebbségi pártot állandóan támadja és az viszont őt támadja. Az ilyen jelenség természetesen nekünk sem tetszik és azt hiszem, bizonyos fájdalmas érzést kiélt bennünk, hogy lehetséges egy ilyen megoszlás a mi kisebbségünkben, amire már volt példa a múltban. — Arra kérem a képviselő urakat, méltóztassak megfontolni, hogy minden szó, amit ebben a házban kimondanak, nemcsak lokális jelentőségű és nemcsak személyeket érint, hanem kihat az ország határain túl is. (Helyeslés és taps.) A képviselő uraknak teljes mértékben módjukban áll személyi elégtételt szerezni maguknak más helyen, ami pedig az ország közérdekét illeti, arra mi vagyunk hivatva őrködni és biztosíthatom a képviselő urat, hogy fenntartás nélkül őrködünk és ha kell, cselekedni fogunk. (Élénk helyeslés és taps.) Klein Antal a személyes kérdésben azt hangoztatta, hogy állításait és várijait hajlandó bizottság előtt bizonyítani. Mester Miklós: Mért nem beszélte meg előbb a külügyminiszter úrral. Az ülés végén felolvasták az interpellá- ciós könyvet, amelybe a képviselők 26 interpellációt jegyeztek és ezzel az ülés két órakor véget ért. Szerdán ülést tart az országos honvédelmi bizottság és a 36-os bizottság A képviselőház elnöke a felsőház elnökével egyetértésben a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 141. paragrafusa alapján alakított 36 tagú országos bizottságot június 28-án, szerdán délelőtt fél 11 órára a képviselőház miniszterelnöki szobájának tanácstermébe ülésre hívta egybe. Az ülés tárgya a 36 tagú országos bizottság két elnökének, két helyettes elnökének, két jegyzőjének és két előadójának megválasztása. A képviselőház elnöke a felsőház elnökével egyetértésben a 36 tagú országos bizottságot június 28-án, szerdán délelőtt 11 órára a képviselőház miniszterelnöki szobájának tanácstermébe ülésre hívta össze. Az ülés tárgysorozatán a 36 tagú országos bizottság két elnökének, két helyettes elnökének, két jegyzőjének és két előadójának megválasztása és több rendelet szerepel.
