Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-27 / 144. szám
1939 JÚNIUS 27, KEDD TEIíVIDEKI •A\<&ÄRHIRIfAE 5 Me&sszünl a salgótarjáni t>án.yás&-sszíráfk Megállapították asz üveggyári munkások minimális bérét — Kedden a bányamunkások bérminimumáról tárgyalnak A salgótarjáni szénmedencéhen és üveggyárban több nap óta sztrájkolnak a bányászok és az üveggyári munkások. A tárgyalások már napokkal ezelőtt megindultak az iparügyi minisztériumban, ahol megjelent Mocsáry Ödön és Forster Ferenc országgyűlési képviselő és a Magyar Élet Mozgalom érdekképviseleti szervezeteinek vezetőivel, Balogh Józseffel és az illetékesekkel együtt beható tanácskozást folytattak a sztrájk ügyében. A tanácskozás során sikerült eredményt elérni. Június 27-én, kedden összeül a bányászok minimális munkabérét megállapító bizottság, s az itt várható eredmény reményében hétfőn reggel a bányászok a munkát fel is vették. Az üveggyári munkásság minimális bérét már a pénteki tanácskozáson megállapították és ezzel az üveggyári bérmozgalom véget is ért. A visszacsatolt területek lakói kérhetik a világ- háborús sebesülési érmet Az illetékes hadtestparancsnoksághoz kell benyújtani a kérvényeket A honvédelmi miniszter a sebesültek érmének utólagos elismerését a Magyar Szent Koronához újonnan visszacsatolt területek igényjogosultjai részére lehetővé kívánja tenni. Ezért módot ad arra, hogy mindazok a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken lakók, akik a trianoni szerzi' lés ’ "tályb"1 epésének időpontjában az akkor érvényes magyar jogszabályoknak megfelelően kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és 1928 november 2-ika óta állandóan a szóbanforgó területeken laknak és a sebesültek érmére az 1914—18. évi világháború alatt igényjogosultságot szereztek, de magát az érmet eddig nem szerezhették be, vagy akik a világháború idején kapott erről szóló igazolványukat elvesztették, 1939 december 31-ig az érem viselésének engedélyezéséért folyamodhassanak. A kérvényeket az éremre való igényjogosultság elbírálására és elismerésére jogosult lakóhely szerint illetékes m. kir. hadtestparancsnoksághoz kell benyújtani. A kérvények mikénti felszerelésére és benyújtására vonatkozó tudnivalókat a visszacsatolt területeken kifüggesztett „Hirdetmények" részletesen ismertetik. ► A Magyar-Ném Társaság egyedüli célja a magyarság A Társa ság főtitkárának nyilatkozata egy újságcikkre Felkértek az alábbi nyilatkozat közzétételére : A Magyar Nemzet 1939. június 23-iki számának 6. lapján közlemény jelent meg, „Miért alakult meg a Magyar-Német Társaság?” címmel. Ez a közlemény állítólag a pozsonyi Grenzbote cikke alapján foglalkozik a Budapesten megalakult Magyar- Német Társaság céljával és feladataival s dőlt betűkkel kiemelve azt állítja e Társaságról, hogy „az erős és biztos kézzel fogja megteremteni Magyarországon a német szellem újjáéledését és megerősödését” stb. Minthogy a Magyar Nemzet-nek a pozsonyi Grenzbote híradásán alapuló cikke, különösen annak dőlt betűkkel kiemelt része alkalmas arra, hogy a Budapesten felvidéki MAGYAR HÍRLÁP SzerlcewtßB^ff f* taiotfAMvAtal* Bp. VITT, .7■'**■/'* '.<r4 » 144-400 Telefonsz&m: megalakult Magyar-Német Társaság célját és feladatait a magyar közönség előtt téves megvilágításban tüntesse fel, kötelességünknek tartjuk leszögezni, hogy a Magyar-Német Társaságnak épúgy, mint bármely más magyar társaságnak egyedüli célja csak a magyarság szolgálata lehet, amely célját e Társaság ép a magyar-német összeköttetések útján kívánja szolgálni. A Társaság célja a két ország közötti kultúrális érintkezések tervszerű irányítása a magyar öncélúság gondolatának szemmel tartásával, amint azt Darányi Kálmán m. kir. titkos tanácsos, a Társaság alakuló ülésén kifejtette. Mind a Társaság elnökének személye, mind a Társaság igazgatótanácsának összeállítása. amely igazgatótanács a magyar társadalom vezető személyiségeit foglalja magában, biztosíték arra, hogy a magyarság legjobb erőinek tömörítésére törekvő s máris többszáz kitűnő magyar embert egyesítő társaság hasznos munkát végez a magyarság örök céljainak hűséges szolgálatában. Kibédi Varga Sándor, egyetemi rk. tanár, a Magyar-Német Társaság főtitkára. f Agyúdörgés hirdette Budapesten a Júniusi ellenforradalom hőseine k emlékezetét A kormányzó a Ludovika Akadémia emlékünnepén — Perényi Zsigmond báró felavatta a Júniusi [fajtársak várományosait Vasárnap délelőtt a Ludovika Akadémia kertjében ' gyeletes emlékünnepet rendeztek az 1919 június 24-i ellenforradalom huszadik évfordulója alkalmi ’ '! az eP^nforradr-lom tagjainak emlékezetére. Az ünnepséget azon a helyen tartották meg, ahol a hadnagygyáavatás szokott történni. A törteli hun üst mintájára készült öt áldozati üstben magasan lobogott a kegyelet tüze, amely a Ludovika Akadémia öt vértanújának hősi halálára emlékeztetett. A díszemelvényt és a tribünöket teljesen megtöltötte az előkelő közönség. A díszemelvényen foglalt helyet a kormányzó feleségével és kíséretével. A miniszterelnököt Bartha Károly honvédelmi miniszter képviselte. A Júniusi Bajtársak nagyszámú kü’-löttséggel jelentek meg Petényi Zsigmond báró koronaőr és vitéz Zákányi Győző ny. tábornok vezetésével. Nagy taps és éljenzés köszöntötte Románéin Guido ezredest, amikor elfoglalta helyét a díszemelvényen. Ä kormányzó pontosan 10 órakor érkezett a Ludovika Akadémiára. A katonazenekar a Himnuszt játszotta, e pillanatban megszólalt a Ludovika kertjében felállított löveg és öt ágyúlövéssel emlékezett meg a Ludovika Akadémia vértanúhalált halt tagjairól. A kormányzó elhelyezte koszorúját a kertben felállított emlékművön, mialatt a kivonult csapatok feszes vigyázzban tisztelegtek. A kormányzó és kísérete ezután elhaladt a kivonult csapatok arcéle előtt, majd elfoglalta a díszhelyet. Amikor a kormányzó a tribünök előtt elhaladt, a közönség — köztük az ünnepségen nagyszámban megjelent svédek — lelkes ünneplésben részesítették. Ekkor Uzdóczy-Zadrave-z István ny. tábori püspök lépett a szószékre és lendületes beszédben emlékezett meg a húsz év előtti ellenforradalomról. Megemlékezett Lemberkovics Jenő, Iván- dai Karátson István, Milánét Ferenc századosok, Erödy Ödön főhadnagy és Pogány Jenő akadémikus hősi haláláról és hangoztatta, hogy az ellenforradalom örök értéke a magyar lélek ösztönös kirobbanása. Ezután a Ludovika Akadémia tagjai nevében vitéz Zákányi Győző ny, tábornok, Észak-Pestvármegye vitézi székkapitánya mondott beszédet, amelyben hódolattal köszöntötte a kormányzót 71. születésnapja alkalmából és köszönetét mondott azért, hogy az ünnepségen megjelent. Ezután részletesen ismertette a judovikás ellenforradalom történetét s beszéde végén a Ludovika Akadémia növendékeihez fordult, hogy állítsák maguk elé például a vértanú ellenforradalmárokat. A honvédzenekar a Szózatot játszotta, majd a kivonult csapatok díszmenetben vonultak el a kormányzó előtt. Az ünnepség ezzel véget ért. A Ludovika Akadémia kertjében lefolyt ünnepség alatt a folyamőrök három úszó egysége a Lánchíd mellett a Dunán állt. A vezérőrnaszád koszorút dobott a Dunába. majd a három őrnaszád a Horthy Miklós-hidig hajózott le s közben a Hüngária-szálló előtt öt ágyúlövéssel emlékeztek a június 24-iki ellenforradalomnak arról a mozzanatáról, amikor a Dunán elvonuló monitorok a Hungária szállóban akkor elhelyezett szovjetházat lőtték. A Júniusi Bajtársuk emlékünnepe Az 1919 Júniusi Bajtársak Szövetsége most ünnepelte húszéves évfordulóját az 1919. évi kommunizmus alatt kirobbant ellenforradalomnak. Azok az ellenforradalmárok és akadémikusok, akik a húsz év előtti ellenforradalomban résztvettek, szövetségben tömörültek Perényi Zsigmond báró koronaőr elnöklésével, hogy fenntartsák, ápolják és a későbbi nemzedékekbe is beleoltsák azt az eszmét, amely húsz évvel ezelőtt fegyvert adott kezükbe a hazájukat és fajtájukat féltő magyaroknak. Vasárnap reggel 8 órakor a posta József központjának falában elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg ünnepélyes külsőségek között. Hindy Zoltán dr., a MABI vezérigazgatója méltatta a történelmi évforduló jelentőségét és azt a szellemet, amely ellenállásra késztette az egykori bajtársakat. Ugyanebben az időpontban a Vértanukterén elhelyezett emlékműnél is koszorú- zási ünnepség zajlott le. Itt Szabóky Jenő dr. mondta az ünnepi beszédet, majd Rimótzy Mihály postaműszaki igazgató mondott köszönetét a Szövetségnek az ünnepség megrendezéséért. Ugyancsak rövid beszédet mondott Rapaich Dezső ezredes is. A Ludovika-kertben tartott ünnepség után a Júniusi Bajtársak a Romanelli emléktábla elé vonultak, ahol Dormándy Géza ny. tábornok üdvözölte az olasz ezredest, aki jelenleg a budapesti Olasz- Magyar Bank elnöke. Itt is koszorút helyeztek el az emléktáblán és utána Perényi Zsigmond báró, a Szövetség elnöke felavatta a Júniusi Bajtársak várományosait.' A Júniusi Bajtársak ezután közös ebéden vettek részt a Pannónia szálló nagytermében. A díszebéden a Báró Perényi- serleggel vitéz Vértessy Károly ny. huszár- kapitány mondott emlékbeszédet. Perényi Zsigmond báró RomaneBi ezredest köszöntötte, aki hosszabb olasznyelvű beszédben válaszolt az üdvözlésre. Páter Gálerani A. Bonaventura, aki egyike volt azoknak, aki Romanelli ezredes mellett a legtöbbet tettek a vörösök által elfogott ellenforradalmárok érdekében, nem jelenhetett meg az ünnepségeken, mert betegen fekszik a Rókus-kórház- ban. A Júniusi Bajtársak küldöttségileg keresték fel a kórházi ágyon fekvő Bonaventura pátert és a bajtársak nevében magyar nemzetiszínű és olasz nemzeti- színű szalagokkal átkötött fehér szegfűcsokrot nyújtottak neki át. MOST JELENT MEG! Gróf Teleki Pál BESZÉDEK 1939 A könyv tartalma. Bemutatkozó beszéd a képviseMHiázban. „tjj és megsokasodott feladatok". Beszéd a MOVE serlegvacsoráján. „Űj országépítés korszaka.” Elnöki megnyitóbeszéd az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligában. Szegedi beszéd. Beszéd a Pesti Vígadóban. Szombathelyi beszéd. Beszéd a Budai Vigadóban. „A szentistváni állameszme.” Beszéd a katolikus nagygyűlésen. Debreceni beszéd. Ara 2.— pengő. Pfeifer Ferdinand k<Say.„.r.,k.d«. Sadapest, IV., Ksssntíi Lajas-nica 5 Telefon: 18-57-SO,
