Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-27 / 144. szám
6 TEEBIDEln •i^G^ARHIRME 1939 JÚNIUS 27, KEDD Kárpátaljára Is kiterjesztették a Pénzintézeti Központról szóló jogszabályokat Elsején éleibelépnek a magyar pénzügyi jog szabályai Mély benyomást keltett Belgrádban Horthy Miklós kormányzó beszéden; A m, kir. minisztérium rendeletet adott ki a Pénzintézeti Központról szóló egyes jogszabályok hatályának a kárpátaljai területre kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos rendelkezések tárgyában. A rendelet szerint a kárpátaljai területen székhellyel bíró olyan hitelintézet, amely az 1939. évi március hó 15. napján érvényben volt jogszabályok alapján betétkönyvre (takarékkönyvre, betéti lapra) befizetések elfogadásával foglalkozott, betétkönyvre befizetéseket további rendelkezésig elfogadhat, habár nem is tagja a Pénzintézeti Központnak. Azt a felvidéki hitelintézetet, amely a Pénzintézeti Központba tagként belépett, a Központból való kiválása esetében a jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény meg nem illeti. A Pénzintézeti Központ tagjai közénein tartozó azt a kárpátaljai hitelintézetet, amely az 1926:XIII. t.-c. 1. paragrafusa második bekezdésének 1. pontja értelmében elrendelt felülvizsgálatot gátolja, vagy akadályozza, vagy a Pénzintézeti Központ által a felülvizsgálat során kívánt tájékoztatást megtagadja, vagy a kívánt adatokat nem szolgáltatja, á 'pénzügyminiszter eltilthatja attól, hogy betétkönyvre befizetést elfogadjon. Ez történik abban az esetben is, ha a Pénzintézeti Központ jelentése alapján megállapítja, hogy a hitelintézet vezetésére hivatott szerv, vagy közeg az intézet ügyvitelében vagy ügykezelésében valamely jogszabályba, vagy a bank- és pénzváltóüzletben irányadó helyes ügyviteli, vagy ügykezelési elvekbe ütköző súlyos Szabálytalanságot követett el, vagy hogy a nem- a vezetésre hivatott szerv, vagy közeg által elkövetett súlyos szabálytalanságot a hitelintézetnek a vezetésre, vagy ellenőrzésre hivatott szerve, vagy közege tette mulasztásával lehetővé. A rendelet alkalmazása szempontjából kárpátaljai hitelintézeten a kárpátaljai területen székhellyel biró, bank-, és pénzváltóüzlettel foglalkozó céget, vállalatot és bármely más intézményt kell érteni, ideértve ilyen külföldi hitelintézetnek a kárpátaljai területén működő fiókját, telepét, képviseletét vagy ügynökségét is. Három pénzügyigazgalósági kerület A Budapesti Közlöny keddi száma közli a kormány 6400/1939. M. E. számú rendeletét, amely 1939 július elsejével hatályba lépteti a visszatért kárpátaljai területeken a magyar pénzügyi jog szabályait. A kárpátaljai területet három pénzügyigazgatósági kerületre osztják. Pénzügyigazgatóság lesz Ungváron, Beregszászon és Huszton. A közigazgatási bizottságok és az adóügyi bizottságok pénzügyi hatáskörét Kárpátalján a közigazgatási kirendeltségek székhelyein szervezendő pénzügyi bizottságok veszik át. A rendelet meghatározza a pénzügyigazgatóság területi beosztását is. Az ungvári pénzügyigazgatóság hatósági kerülete kiterjed Ung vármegyére, valamint az ungi közigazgatási kirendeltség területére, a beregszászié Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyékre, valamint a beregi köz- igazgatási kirendeltség területére, a huszti pénzügyigazgatóságé pedig a máramarosi közigazgatási kirendeltség területére. Külön rendelkezéseket tartalmaz a rendelet a pénzérték- és vagyonkezelésről, az állami számvitelről, az állami egyenes-, forgalmi- és fogyesztási adókról, a jövedékekről. A jogerőre még nem emelkedett közszolgáltatásokat a rendelet életbelépése előtt érvényes jogszabályok szerint külön döntőbizottságok állapítják meg végérvényesen. A cseh-szlovák koronaértékbein kivetett és nyilvántartott adóhátralékok átszámításánál száz cseh koronát 14 pengő 28 fillérrel vesznek egyenlőnek. Szabályozza ezenkívül a rendelet a kárpátaljai közszolgálati alkalmazottak nyugellátását és egészségügyi ellátását is. A Sajtókamara elnökének felhívása a felvidéki és kárpátaljai újságírókhoz Augusztus 10-ig jelentkezzenek felvételre a Kamarába Az Országos Magyar Sajtókamara az alábbi hirdetményt teszi közzé: A Sajtókamara újságírói és kiadói főosztályának választmánya a közeljövőben tagfelvételt tart. A Sajtókamarába való felvételt a Sajtókamara főtitkáránál (Budapest, VI., Andrássy-út 43. sz. II. emelet) július hó 3-tól kezdődőleg — 20 fillérért kapható űrlapok felhasználásával kell kérni. A kérelmet két azons példányban kell kiállítani és az űrlapokon feltüntetett okmányokkal felszerelni. Nem Budapesten lakó kérvényezők az űrlapok megküldését megcímzett és felbélyegzett válaszboríték és 40 filléres postahelyek csatolása mellett, levélben is igényelhetik a Kamara főtitkáránál. Tekintettel arra, hogy az idevonatkozó rendeletek alapján folyó évi szeptember hó 1-én túl Magyarország területén mégjelenő akár időszaki, lakár nem időszaki sajtótermék kiadója, szerkesztője és állandó munkaviszonybak álló munkatársa csak sajtókamarai tag lehet, figyelmeztetem az anyaországhoz visz- szacsatolt Felvidék, valamint Kárpátalja területén — ..—..................................... FELVIDÉKI II mmm Szérkésitdség ús kiadóhivatal, Bp, Vili, József-krt 5. Telefonsukat 144-400 megjelenő időszaki és nem időszaki sajtótermékek azon kiadóit, szerkesztőit és állandó munkaviszonyban álló munkatársait, akik a Sajtókamarának ez időszerint még nem tagjai, hogy a Sajtókamárába váló felvételüket legkésőbben folyó évi augusztus hó 10-éig kérelmezzék. Mindazon kiadókat, szerkesztőkét, és állandó muhkaviszonyban álló munkatársakat, akik a Sajtókamarába való felvétel iránti kérelmüket 1938. évi október hó 15-én túl, tehát elkésve terjesztették elő a Sajtókamara előksézítő munkálataival megbízott miniszteri biztosnál, vágy a Sajtókamara felvételi bizottságánál, figyelmeztet, hogy ezen kérelmek érdemleges elbírálás alá nem vonhatók, miért is kérvényüket a Sajtókamara főtitkáránál július hó 5-től kezdve vegyék át. A Sajtókamara előkészítő munkálataival megbízott miniszteri biztoshoz, illetőleg a Sajiókamara felvételi bizottságához 1938. évi október hó 15. napjáig előter- jeszett és a Sajtókamara felvételi bizottsága áltál érdemlegesen elintézett kérvényhez mellékelt személyi okmányok — amennyiben a kérvényező a Sajtókamara felvételi bizottságának határozata ellen az Országos Sajtótanácshoz fellebbezéssel nem élt — július hó 10-től kezdve ugyancsak a Sajtókamara főtitkáránál elismer- ! vfny c’lehében vehetők át. j Budapest, 1939. június 26. Vitéz Kolosv&ry-Borcsa Mihály dr. s. k., I Sl- ai*a Sajtókamara elnök* Jugoszláv és lengyel lapok magyar kérdésekről Belgrad, június 26. Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának legutóbbi beszéde mély benyomást keltett Belg*rád politikai köreiben. A sajtó a beszédnek különösen azt a részét emeli ki, amely hangsúlyozza, hogy a magyar nép a Duna-medence valamennyi államával együtt szeretne dolgozni. A szóbanforgó cikkeknek politikai körök szerint az a céljuk, hogy kedvező légkört teremtsenek Magyarország és Jugoszlávia közötti esetleges tárgyalások megindítására. Mindazonáltal hozzáfűzik, hogy ilyenirányú megbeszélésekre Románia előzetes megkérdezése nélkül nem kerül sor. A Vreme szombati száma két cikkben is foglalkozik Magyarországgal. Az elsőben arról a parlamenti viharról van szó, amelyet Mühl német képviselő beszéde idézett fel, a másik pedig a lap budapesti tudósítójától származó cikkben rokonszenves hangnemben ismerteti Magyarország gazdasági helyzetét az ötéves beruházási tervvel kapcsolatban. \! Varsó, június 26. A Curjer Warsaw- szki „Szent István eszméje és az ezeréves alkotmány“ címmel cikket közöl, amelyben rámutat a szentistváni gondolat történelmi megalapozottságára. A cikk kiemeli, hogy a magyar politikusok különleges nyomatékkai hangsúlyozzák az ezeréves alkotmányhoz való ragaszkodásukat. Ezt a gondolatot fejtette ki Teleki gróf miniszterelnök is az Europäische Revue júniusi számában. A lap idéz Teleki gróf cikkéből, majd így folytatja: Bármiként is értékeljék a különböző népek Szent István királyságának eszméjét, el kell ismerni, hogy az nemcsak Szép, hanem vonzerőt is gyakorol rájuk, amelyek évszázadok óta ennek az ezeréves alkotmánynak keretében együttéltek. „Magyarországot és Bulgáriát kapcsosa tok Borisz király magyar kitüntetésének visszhangja Szófia, június 26. Borisz királynak a magyar kormányzó részéről történt kitüntetése alkalmából a Slóvó a következőket írja: — Ez a kitüntetés ismét alkalmat ad arra, hogy kiemeljük a bolgár és magyar nemzet között fennálló testvéri kapcsolatokat. A történelemnek mostani súlyos korszakában minden baráti érzés — különösen, ha az érdektelen és ha a csatamezőn közösen kiöntött vér szenteli meg — erkölcsi tőkét jelent és arra ösztönöz, hogy legyőzzük azokat az akadályokat, amelyek a népek összefogásának még útját állják. A bolgár és magyar nép minden erejével ennek az összefogásnak az elérésére törekszik. Égyetlen nép sem őrült jobban, mint a bolgár nép, amikor ütött az óra és igazságot szolgáltattak a magyaroknak, akiket a bolgárokhoz hasonlóan egy igazságtalan békeszerződéssel kegyetlenül megcsonkítottak. Szent István koronáján most újból ott ragyog elrabolt kincseinek néhány drágaköve, addig is, amíg vissza nem nyeri régi fényét. A történelem szilárdan összefűzte a bolgárokat és a magyarokat, és közös sorsuk vállvetett együttműködésre ösztönzi őket, ha nincs is köztük külön szerződés. Az az érzés, amelyet a bolgár nép a magyarok iránt táplál, olyan erős, hogy egyáltalán nem szükséges azt írásos szerződésekkel megpecsételni.Magyarországot és Bulgáriát testvéri kapcsolatok egyesítik és a magyarok mindig kinyilvánitották Bulgária iránti érzelmeiket, amikor a bolgárok ügye támogatásra szorult. A bolgár államfőnek adott kitüntetés következtében ezek az érzelmek most még jobban megerősödnek és a két ország között még szilárdabbra kovácsolódik a vérrel megpecsételt és minden próbát kiállt barátság, amelynek ma már nemcsak jelképes értelme, hanem gyakorlati jelentősége is van. riniiijtl . « a Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- HflYP pm 5 nak, vezetőknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, Iég- I lg y Ifi U Illa oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Bombolóbomba ésTbombaoltalom. 3. Gyújtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbamba és gázvédelém. 5. Az élsötétítés. 6. A jelsöszol- gáiat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház fegoltalma. 9. A falu légoltalma, 10. Függelékek. Ara 4.— pengő. A „Légoltalmi utasitás” figyelembe vételével szerkesztette^ Papp J. Ottó m. kir. szkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. kir. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen művet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíváh, 50 fillér beutalását is kérjük. AZ utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a körívet. Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 5. Tel.: 18-57-30,18-74-00
