Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-24 / 142. szám

12 TElsVIDEKl •A\G^ARHIR1)SE 1939 JÚNIUS 24, SZOMBAT Visszacsatolták Törökországhoz az alexandrettei szandzsákot Anglia újabb engedményeket akar adni a szovjetnek — Véres Eégi harcban visszaverték a japánok a támadó orosz repülőket Ankara, június 23. (Török Távirati Iroda.) A török külügyminiszter és Mas- sigli pénteken kora délután egyezményt írt alá, amelynek értelmében az alexand­rettei szandzsákot visszacsatolják Török­országhoz. A francia-török egyezmény a ratifiká­ciós okmányok kicserélése után lép ér­vénybe, ami legkésőbb július 23-án törté­nik meg. A francia csapatok visszavonása és a szandzsák átadása legkésőbb július 22-ig befejeződik. Az egyezmény aláírása után Szarad- Zsoglu török külügyminiszter és Massigli ankarai francia nagykövet szívélyes hangú beszédet mondott. Aláírták a francia-török segélynyújtási nyilatkozatot Párizs, június 23. Bonnet külügyminisz­ter és a párizsi török nagykövet pénteken este 18 óra 30 perckor aláírták a fran­cia-török kölcsönös segélynyújtási nyilat­kozatot. A nyilatkozat az alábbi hét pont­ból áll: . 1. A francia és török kormány között megindult és még folyamatban lévő eszmecserék és tárgyalások rávilágítottak a két kormány felfogásának azonosságára; 2. a két állam között megállapodás jött létre, amelyet a két állam közötti hosszú- lejáratú és kölcsönös visszonossági köte­lezettségeket tartalmazó végleges egyez­mény fog követni: 3. addig, amíg ez a végérvényes egyez­mény létrejön, a francia és a török kor­mányok kijelentik, hogy olyan támadás esetében, amely a Földközi-tenger közelé­ben háborúra vezethet, készek tevőlege­sen együttműködni és egymásnak minden rendelkezésükre álló támogatást és se­gítséget nyújtani. 4. a nyilatkozat, valamint a tervbevett egyezmény egyetlen más hatalom ellen sem irányul és célja csupán az, hogy Francia- ország és Törökország szükség esetében egymásnak kölcsönös segélynyújtást biz­tosítson; 5. a két kormány megállapítja, hogy a végérvényes egyezmény megkötése előtt bizonyos kérdéseket, közöttük a kölcsönös segélynyújtás működésére és hatályossá­gára vonatkozó módozatokat, beható ta­nulmány tárgyává kell tenni. Ez a tanul­mányozás már folyamatban van. 6. A két kormány megállapítja, hogy a Balkán biztonságának megalapozásáról gondoskodni kell. A két kormány között tanácskozások folynak ennek a célnak a leggyorsabb úton való elérése érdekében. 7. A két állam magától értetődőnek tartja, hogy a fenti kikötések sem az egyik, sem a másik hatalmat nem gátol- hátják meg abban, hogy a béke megszilár­dítása érdekében más hatalmakkal is egyezményeket köthessenek. Németország nem hátrál meg koalíciós gyűrű fenyegetései elől Göbbels nagy beszéde Berlinben Berlin, június 23. Göbbels dr. birodalmi miniszter pénteken délután a berlini köz­lekedési társaság egyik csarnokában mint­egy húszezer munkás előtt beszédet mon­dott. A miniszter hazugságnak mondotta egyes külföldi lapoknak Németországra vonatkozó alaptalan állításait és ráfogá- sait, majd kijelentette, hogy most első­sorban arról a problémáról akar beszélni, amely ma az egész világot foglalkoztatja: Németországnak a világ népei között mi­lyen helyet kell elfoglalnia. Ha imperia- lisztikus politika alatt azt értjük, — foly­tatta, — hogy egy ország igába akarja hajtani a világot, akkor a német néptől távol áll az a szándék. hogy ilyen politikát folytasson. Ha azon­ban imperialisztikus politika alatt olyan politikát értünk, amelynek az a célja, hogy egy nép számára biztosítsa az őt megillető elemi életigényeket és kiharcolja helyét a nap alatt, akkor imperialisztikusak va­gyunk. Mai helyzetünk a világon nem fe­lel meg annak a rangnak, amelyet a német nép ma betölt. Ellenfeleink azt mondják: mindent elérhetünk tárgyalás útján. Rámutatott arra, hogy amikor ezt a tár­gyalási utat követték — 1919-ben, — Németországra kényszerítették a versail- lesi békét, amelyről mindenki tudta, hogy teljesíthetetlen. A nemzeti szocialisták 1933 óta szünte­lenül azon fáradoznak, hogy a német nemzetet újból bevezessék a nagy világ- politikába. Ez a fáradozás sikerrel járt. Az a nemzet, amelynek azelőtt csak száz­ezer főnyi hadserege volt, ma a világ leghatalmasabb véderejével rendelkezik. Ma már védve vagyunk min­vi­den megtámadással szemben. Künn a lágban azt mondják: Németországgal nem lehet értelmesen beszélni. De ha egy nép éveken át józanságra intett és csak süket fülekre talált, akkor ez a nép végül is kísértésbe jön, hogy szavak helyett tet­tekhez folyamodjék. Es mi ezt megtettük. (Viharos tetszés.) Londonban azt mond­ják: Egy nép becsülete azonban huzamosabb időn át nem tűrheti, hogy határain apró népek éljenek, amelyek e nép vértestvé­reit kínozzák, gyötrik és gyilkolják. Mi ez ellen védekeztünk. Arról nem tehetünk, hogy ez az angoloknak nem tetszik. Az angolok ne adják annyira az erkölcsöset! Amennyire tájékozva vagyok, ma Palesz­tinában nem emberiességről szóló röpcédu­lákat vagy a civilizációról szóló tudomá­nyos értekezéseket dobnak az arab fal­vakra, hanem valódi gyujtóbombákat. Nem akarunk beleavatkozni a palesztinai angol ügyekbe, de követelnünk kell, hogy Anglia se avatkozzék bele a mi ügyeinkbe. Ezekhez az angoloknak semmi közük. (Tomboló helyeslés.) Ne várják a külföldön, hogy valaha meghátráiurik a körénk fektetett koalíciós gyűrű fenyetései elől. Esetleg azt mondhatják, hogy ez kockázatos politika. Chamberlain azonban a múlt év szeptem­berében valószínűleg mégsem mimiattunk, hanem maga miatt jött el. Az angolok akkoriban azért nem törtek ránk, mert ez túlveszélyesnek látszott. Nem hinném, hogy ez ma kevésbbé veszélyes lenne. Közben újonnan kiépítettük a nyugati védőövet, megnagyobbodott és megerősö­dött hadseregünk és a német nép szilár­dabban hisz politikánk sikerében, laha. va­Sztálin személyesen közölte az új angol-francia javaslatok elutasításának okát London, június 23. Harry Roberts, az angol külügyi hivatal főtisztviselője, aki Stranggal együtt Moszkvában volt, haza­repült Londonba és magával hozta a szov­jetkormány válaszát a legújabb angol és francia javaslatokra. Közvetlenül Roberts elutazása előtt Sztálin fogadta William Strangot és a moszkvai angol és francia nagyköve­tet. Sztálin személyesen közölte Anglia és Franciaország megbizottaival, hogy milyen okok kényszerítik a szovjetkormányt arra, hogy visszautasítja az angol-francia javas­latokat. Strang és a moszkvai angol nagy­követ pénteken Londonból újabb utasítás sokat kapott. Az utasítások értelmében újabb engedményeket tesznek a Szovjet* nek, csakhogy az hozzájáruljon már végre a hármasszövetség tervéhez. Az Evening News péntek esti kiadása azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy Anglia most mái arra is hajlandó, hogy a Balti-államok ki­fejezett szavatolására irányuló orosz kö­vetelést teljesítse. Mindezek ellenére egyes londoni és pá­rizsi politikai körökben már komolyan számolnak az angol-francia- orosz tárgyalások kudarcával. Moszkva magatartása az utóbbi időben annyira megmerevedett, hogy a nyugati hatalmaknak nincs más választása, mint — vagy elfogadni a moszkvai követelése­ket, vagy lemondani a tervbevett hármas­szövetségről. Párizsban szombaton külpol i­tikái minisztertanácsot, majd államtaná­csot tartanak. Negyvenkilenc szovjetrepülőgépet lelőttek a japánok Tokió, június 23. A japán fennhatóság alatt álló mandizsu császárság északnyu­gati határán, a Buinoor-tótól északra csü­törtökön izgalmas légiharc játszódott le orosz és japán repülőgépek között. A pén­teken kiadott hivatalos jelentés szerint a külsőmongóliai szovjetköztársaság 150 egységből álló légiflottája átjött a határon és hosszabb ideig mandzsu terület fölött repült. A támadó orosz gépeik elkergeté- sére tizennyolc japán katonai repülőgép szállt fel és heveg harc után visszatérésre kényszerítette a több mint nyolcszoros túlerőben levő orosz légiflottát. A harcban a japánok negyvenkilenc szovjetgépet lőttek le s ők maguk csak öt gépet veszítettek. A Hszinkingben székelő mandzsu kormány a határsértés miatt erélyes tiltakozást jelen­tett be Külsőmongólia kormányánál és kö­zölte, hogy hasonló határsértések meg­ismétlődése esetén a legszigorúbb megtor­lásokhoz folyamodik. Újabb angol tiltakozás Tiencinben A Reuter-Iroda je- a brit főkonzul London, június 23. lenti Tiencinből, hogy újra tiltakozott a japán hatóságoknál amiatt a bánásmód miatt, amelyben brit állampolgárokat a nemzetközi határ át­lépésénél részesítenek. Csütörtökön a ja­pán határőrök hét brit állampolgárt mo­tozás címén anyaszűzmeztelenre vetkőz- tettek. Ugyanez a sors érte a peking—. mukdeni vasút öt brit alkalmazottját is, amikor a japán felügyelet alatt álló területen lévő hivatalukba mentek. A mo­tozás teljes nyilvánosság mellett történt. Chamberlain nyilatkozata a távolkeleti helyzetről London, június 23. Az angol-japán vi­szályban a pénteki nap folyamán fontos lépések történnek. Halifax lord külügy­miniszter magához kérette Sigemitsu ja­pán nagykövetet, hogy közölje vele az angol kormány állás- foglalását. Az alsóház ülésén pénteken délben Cham­berlain miniszterelnök erre vonatkozóan bejelentést is tett. A miniszterelnök alsóházi rövid felszó­lalásában kijelentette, hogy Halifax lord külügyminiszter a pénteki nap folyamán megbeszélést folytatott Sigemitsu japán nagykövettel és tájékoztatta őt az angol kormány magatartásáról a japánok tien- cini és swataui eljárásával kapcsolatban. A miniszterelnök az egyik munkáspárti képviselő kérdésére leszögezte még, hogy Halifax lord a japán nagykövet előtt igen világos formában juttatja majd kifeje­zésre, hogy miként vélekedik az angol kormány „az elviselhetetlen sértésekről“ Chamberlain miniszterelnök a swataui helyzetről szólva megjegyezte, hogy mind ezideig nem kapott hivatalos jelentést ja pán ultimátumról, a péntek reggeli sajtó ból azonban úgy látja, hogy a japánok magatartása enyhült. Egy konzervativpárti képviselő azt kér­dezte, hogy tekintettel a sajnálatos hely­zetre, nem gondol-e a kormány arra, hogy azonnal megtorló intézkedéseket léptessen életbe. A miniszterelnök így válaszolt: — Nem hiszem, hogy már most elér­tünk egy ilyen ponthoz. A sajiókamara elnökének hirdetménye A sajtókamara elnöke a következő hir­detményt bocsátotta ki: A sajtókamara felállítása tárgyában ki­bocsátott rendelet alapján akár időszaki, akár nem időszaki lapvállalat kiadóként, szerkesztőként vagy állandó funkaviszony- ban álló munkatársként csak olyan sze­mélyt alkalmazhat, aki a sajtókamara valamelyik főosztályának névjegyzékébe fel van véve. A rendelet attól a naptól számított két hónap elteltével lép hatályba, amely napon a sajtókamara két főosztályának választ­mánya közül az utóbb megalakuló választ­mány alakuló ülését tartotta. Miután a sajtókamara két főosztályának választmánya folyó évi június hó 23-án alakuló ülését megtartotta, a fent emlí­tett rendelkezések mai nappal életbelép­nek és azoknak folyó évi szeptember hó 1-ig való legszigorúbb végrehajtására az érdekelt időszaki és nem-időszaki sajtó­termékek kiadóit és szerkesztőit ezennel felhívom. Egyúttal felhívom az időszaki és nem időszaki lapok felelős szerkesztőit, hogy a szerkesztésükben megjelenő sajtóter­méknél ezidőszerint alkalmazott szerkesz­tőket, újságírókat és általában véve mindazon munkatársakat, akik lapjuk szellemi részének előállításánál közremű­ködnek, tekintet nélkül arra, hogy a sajtó- kamara tagjai vagy sem, legkésőbb folyó évi július hó 3-ig a sajtókamara főtitká­ránál (Budapest, VI., Andrássy-út 43., II.) az ugyanott folyó hó 26-tc' kezdődő- leg igényelhető űrlapok felhs' válásával jeentsék be. Felelős szerkesztő: LMCfl GÉZA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STADIUM SAJTÓV ADLALAT RT.. BUDAPEST. VIIL RftKK SZILARD UTCA 4. - FELELŐS? GYŐRY ALADAR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom