Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-24 / 142. szám

I9S9 JÚNIUS 24, SZOMBAT fmám A Felvidék tarifális kívánságait magáévá tette , a MÁV tarifabizottsága Ankétot tartanak a Felvidéken a kérdés megvitatására ' Budapest, 'június 23. A MÁV, állandó díjszabási bizottsága június 22-én és 23-án Kassán tartotta meg 34. értekezletét Tan- dori Dezső dr. igazgató elnöklete alatt. A felvidéki érdekképviseletek közül a GyOSz felvidéki Fiókja és a kassai kamara küld­ték ki képviselőiket. Az elnöki megnyitó után Taubinger István a GyOSz Felvidéki Fiókjának titkára napirend előtt felszólalt és hosszabb előadásban rámutatott a Fel­vidék sürgősen megoldásra váró tarifális problémáira. Kimutatta, hogy a fuvardíjkUlönbözet a visszacsatolás óta a faszénnél 99%-os, a szénnél (1000 kalóriánként számítva) 120%-os, az acetonnál 50%-os, a faszesznél 60— 80-%os, a nyersbőrnél 70-%os, a cipő­nél 60%-os, a szappannál 124%-os, a gyertyánál 40%-os többletet mutat ki s hogy a téglánál csaknem eléri az önköltségi árat. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a felvidéki iparvállalatok számára a vázolt fuvardíjemelkedés elviselhetetlen terhet jelent s a minimumra csökkenti azok ver­senyképességét, hiszen a felvidéki vállala­tok keletről nyugatra csak óriási kerülő­vel, az anyaországon keresztül tudják áruikat régi piacaikra szállítani. Hangsú­lyozta azt, hogy a Felvidék tarifális pro­blémáját emelkedettebb gazdaságpolitikai szempontból kell vizsgálat tárgyává tenni, s hogy a visszacsatolt ipar egyik legfontosabb és haladéktalanul rendezésre váró pro­blémája a fuvardíjak rendezése. Azt a konkrét kérést terjesztette elő, hogy a MÁV hívjon össze július 15-ig Érsek- ujvárott vagy valamelyik kárpátaljai vá­rosban ankétot, amelyen a felvidéki ipar- vállalatok képviselőivel részletes megbe­szélés tárgyává lehet tenni a visszacsatolt Felvidéken a fuvardíjakkal kapcsolatban felmerült panaszokat. Sipos dr. a kassai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára csatlakozott a GyOSz Felvidéki Fiókjának kívánságához. Hangsúlyozta, hogy a visz- szacsatolt Felvidék és Kárpátalja tarifális problémája nemcsak a MÁV USye, hanem egyúttal a Külkereskedelmi Hivatal, a ke­reskedelemügyi minisztérium és a pénz­ügyminisztérium hatáskörébe tartozó olyan probléma, amelynek megoldása nem tűr haladékot. Rámutatott a kárpátaljai fa szállításának nehézségeire és kérte a szál­lítás akadályainak azonnali kiküszöbölé­sét, mert a kárpátaljai fa értékesítése nem a MÄV üzempolitikai kérdése, hanem elsőrendű nemzetpolitikai érdek is a nemzetgazdasági éredekeken kívül. Hasonló értelemben szólalt fel Domokos László a Baross Szövetség nevében, vala­mint a debreceni kamara képviseletében Radó főtitkár. Tandori Dezső MÁV igaz­gató válaszában rámutatott arra, hogy a kárpátaljai fa szállításának megindítása nem csupán a MÁV-on múlik, hanem sok más tényező is közrejátszik, ugyanígy a többi megoldatlan kérdéseknél is. A MÄV képviseletében magáévá tette a GyOSz Felvidéki Fiókja által fel­vetett ankét ügyét, ha az érdekképviseletek azt hajlandók meg­rendezni. ígérte, hogy a felvidéki érdekkép­viseletek részéről írásban beadott kívánsá­gokat haladéktalanul le fogják tárgyalni és Ígéretet tett aziránt is, hogy a kereske­delmi és közlekedésügyi minisztériumban közbenjárnak az indokolt felvidéki kíván­ságok lehetőséghez mért gyors elintézése érdekében. Ezután Sipos Aladár dr. beje­lentette, hogy a kassai kamara a GyOSz Felvidéki Fiókjával szívesen vállalja az ankét megrendezését. A bizottság ezután szakkérdésekben tanácskozott és a felvi­déki előterjesztéseket a lehetőségekhez ké­pest magáévá tette. (—) Rendezték Norvégia és a cseh-morva védnökség árucsereforgalmát. Berlinből je­lentik: A cseh-morva védnökség és Norvégia közötti árucsereforgalom rendezésére irá­nyuló néhány héttel ezelőtt megindult né­met-norvég tárgyalások egyezmény meg­kötéséhez vezettek, amely a jelenlegi áru- és pénzforgalom fenntartását szabad devi­zákban határozza meg. Egyidejűleg végleges egyezmény jött létre a szudétanémet terü­let és Svédország közötti árucsereforgalom­nak a már fennálló német-norvég gazdasági egyezményekbe való beillesztéséről. Mind a két egyezmény július elsején lép életbe. in— .......................­Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE TARTOTT Az értéktőzsde mai forgalmát szűk kere­tek között tartott irányzattal bonyolította le. A szilárdkamatozású értékek piaca gyengén tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 156.5, Concordia-malom 2.30, Első Bp. malom 5.50, Hungária-malom 15.—, Bauxit 135.5, Beo- csini 9.70, Kohó 13.9, Kőszén 247.—, Nagy- bátonyl 37.—, Salgó 22.7, Urikányi 28.5, Fegyver 22.25, Ganz 11.05, Acél 19.—, Győri vágón 11.4, Rima 51.25, Nasici 61.—, Duna- Száva 7.25, Nova 11.5, Tröszt 41.9, Délcukor 67.6, Magyar cukor 65.25, Georgia 15.—, Dreher-Haggenm. 110.—, Gschwindt 718.—, Gyapjúmosó 2.40, Goldberger 36.—, Magyar kender 7.50, Pamutipar 23.5, Chinoin 7.30, Műtrágya 36.—, Szikra 190.—, Brassói 21.5, Gumi 39.—, Vasúti forg. 13.25, Telefon 6.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi föv. 4.5% 301.—, A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16.—16.20, belga 58—58.60, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6— 7.50, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dol­lár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.30—183.20, cseh-morva protekto­rátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címle­tek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankje­gyek kivételével) német márka —.—, nor­vég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85— 77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.20— 58.64, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.075—77.775, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, június 23. (Zárlat): Párizs 11.75 egynyolcad, London 20.76%, Newyork 443 ötnyolcad, Brüsszel 75.45, Milánó 23.34, Amszterdam 235.50, Berlin 177.90, Stockholm 106.90, Oszló 104.35, Kopenhága 92.70, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Prága 15, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.14%, Buenos Aires 102.%, Joko- hama 121 egynyolcad. BUDAPESTI GABONATŐZSDE EGYENETLEN A gabonatőzsde készárupiacán a búza ára 10—15, a rozsé 10 fillérrel javult. Rozsból 250 q kelt el. A zab kötés nélkül 10—15 fil­lérrel gyengült. A kukorica 5—10 fillérrel olcsóbbodott. Újbúzát július—augusztusra 19 —19.25 pengővel kötöttek, újrozsot július kö­zepére 13.40 pengővel kínáltak. Takarmány- árpát július 10-i szállításra 15.40 pengős áron kötöttek. A júliusi és augusztusi kuko­rica 6 fillérrel olcsóbbodott. Kukorica: jú­liusra 16.60, 16.58, 16.63, zárlat 16.62—16.63; augusztusra 16.80, 16.90, zárlat 16.89—16.90. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.7&—19.90, 78 kg-os 19.95—20.10, 79 kg-os 20X5—20.30, 80 kg-os 20.25—20.40, felsötiszai 77 kg-os 19.60—19.75, 78 kg-os 19.80—19.95, 79 kg-os 20—20.15, 80 kg-os 20.10—20.25, duna-tlszaközi 77 kg-os 19.60—19.75, 78 kg-os 19.80—19.95, 79 kg-os 20—20.15, 80 kg-os 20.10—20.25, fejérmegyei 77 kg-os 19.75—19.90, 78 kg-os 19.95—20.10, 79 kg-os 20.15—20.30, 80 kg-os 20.25—20.40, dunántúli 77 kg-os 19.70—19.85, 78 kg-os 19.90—20.05, 79 kg-os 20.10—20.25, 80 kg-os 20.20—20.35. Rozs: pestvidéki 13.20—13.40. Takarmányárpa: elsőrendű 16.25—16.50, kö- zépminöségü, új 14.50—15. Zab: elsőrendű 23.50—23.60, középminöségü 23.20—23.35. Ku­korica: tiszántúli 16.45—16.55. őrlemények: korpa 13—13.70, 8-as liszt 15.60—16. Rozs: 250 mm kocsira 13.30 Csepel. Kukorica: 150 mm 16.50, 150 mm 16.55, 150 mm 16.50, 300 mm 16.50, 150 mm mai diszpozíció 16.45 bu­dapesti paritásban. Repce 150 mm július 10. 25.— Rákospalota. : A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették): Marhahús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—200. Borjúhús: comb 280 —340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—160. Sertéshús: A kis- és középmalmosok kívánságai Budapest, június 23. Az Országos Ma­lomszövetség a felvidéki megyei szövetsé­gek kívánságára közgyűlést tartott Tóth István társelnök elnöklése mellett. Bolyky János és Boross István dr. főtitkár előter­jesztésére határozati javaslatot hoztak, amely szerint a cseretelepeket, a csúváro- zást és minden más tisztességtelen ver­senymódot elítélnek s azoknak kormány- rendelettel való azonnali betiltását kérik. Illés Sándor főtitkár előterjesztésére a zártszám kérdésében hoztak 6 pontból álló határozati javaslatot. Ezt a kérdést is kormányrendelettel kérik sürgősen szabá­lyozni. A közgyűlés elhatározta, hogy megfellebbezi a hetibérrendszert, kéri a vámőrlési dijak revízióját és a tényleges önköltség szerint való felemelését, vala­mint kéri a vámőrlési munkadíj készpénz­ben való megállapítását és kormányenge­délyt arra, hogy a vámőrlési díj lerovása pénzben vagy a pénzértéknek mindenkor megfelelő gabonában történhessen, végül kéri a vámszázalék minimalizálását. A fel­vidéki és anyaországbeli kis- és középmal­mosok egyaránt tiltakoztak a magas áram­dijak ellen és valamennyien kormánybe­avatkozást sürgettek és pedig oly formá­ban, hogy a malom áramárát Kw-ként 6 fillérben állapítsák meg. Ezután a gabona­árrendszer és a lisztforgalmi adóváltság ügyét tárgyalták le és hoztak a malmosok érdekeit szem előtt tartó határozati javas­latokat. (—) A motorszesz kérdésének időszerű­sége. A motorszesz kérdése különös aktuali­tással bír ma, amikor egyfelől a gépesítés minden vonalon terjed, másfelől pedig az ér­deklődés előterében áll a mezőgazdasági iparok fejlesztése. Móry Béla dr. foglalkozik e kérdéssel a Mezőgazdasági Közlöny leg­utolsó számában. Gulácsy Iván dr. a mezö- azdasági társadalombiztosítás jelenlegi elyzetét ismerteti. A további közlemények a magyar államvasutaknak a mezőgazdaság érdekében tett intézkedéseit, a nyírségi ho­moktalajokon végzett vetésforgó kísérlete­det stb. ismerteti. A mezőgazdasági szakiro­dalom legújabb munkáinak ismertetése után a változatos Krónika-rovat számol be a ma­gyar mezőgazdaságot is érintő világgazda­sági eseményekről és fejleményekről. Mutat­ványszámot készséggel küld a kiadóhivatal Budapest, V., Szabadság-tér 10. Két zsizsikmentesítő mintatelepet létesítenek a Felvidéken Budapest, június 23. A földmivelésügyi mi­niszter megbízásából az Országos Mezőgazda­sági Kamara 34 különleges szerkezetű tele­pet épített a borsó, lencse és bükkönyfélék zsizsikmentesítése céljából. Amint a telepek elkészültek, a földmivelésügyi miniszter el­rendelte a telepek székhelyein és a közvetle­nül szomszédos falvakban a kötelező védeke­zést, a gazdák támogatása céljából viszont átvállalta a védekezéssel kapcsolatos vala­mennyi költséget. Az akció kitünően sikerült és már az első évben a gyenge termes elle­nére is 308 vágón borsót, lencsét és bükköny- magot zsizsiktelenítettek. A zsizsikmentesített áru viszont a m. kir. Növényegészségügyi In­tézet megállapítása szerint teljesen féregmen­tes és exportra tökéletesen alkalmasnak bi­zonyult. Fokozták az akció sikerét a mező­gazdasági kamarák ismeretterjesztő előadá­sai. Az akció tavalyi eredményei alapján sok borsót, lencsét és bükkönyt termelő község kérelmet nyújtott be a kamaránál az akció kiterjesztése és újabb telepek létesítése iránt s a földmivelésügyi miniszter újabb Sí telep építésére adott megbízást. Ezzel 68-ra sza­porodik az egyvagónos, szabványos űrméretű, egységesen irányított telepek száma. Az újonnan épülő zsizsiktelenítö telepek székhe­lyeit az Országos Mezőgazdasági Kamara a mezőgazdasági kamarák javaslatai alapján állapította meg. A visszacsatolt Kisalföldön két minta­telep épül: Dunaszérdahelyen és ógyallán. A törekvés odairányul, hogy a termelő gazda és a kereskedő együttes munkájának minöségemelö eredményei révén Is fokoztas- sék a külföldi kereslet a kitűnő izü, vitamin­dús és kiváló csiraképességü magyar borsó, lencse és bükkönyfélék iránt. A forgalom felfokozódása esetén viszont a gazdák kiter­jeszthetik a talajfenntartás szempontjából nagyjelentőségű hüvelyesmagvak vetésterü­letét. karaj 220—270, tarja, comb 140—212, oldás las 128—164, zsírszalonna 136—148, sertés* háj 150—160, sertészsír, budapesti 148—164, Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 4—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, feny­vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (120—130), csirke, rántani való 1 drb 100—280, 1 kg (150—170), ruca, hízott 1 kg (140—150), lúd, hízott 1 kg (130—150), Vágott: tyúk 1 kg (130—150), csirke, rán- tanivaló 1 kg (150—240), ruca, hízott 1 kg 140—190 (110—150), lúd, hízott 1 kg 140— 190 (115—155). Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140—150, ládaáru (120-^145), kosáráru (130—140), főző- és aprótojás drb 7_8, kg 125—135 (116—134). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—150, jegelt 100— 160. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömb­ben (290—300), pasztőrözött (325—330). so­vány tehéntúró (40—56). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (30—32), borsó, hántolt, feles (26—36), lencse, hazai (20—56). Zöld­ségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (8—18), kalarábé drb (1—3), karfiol, hazai, levéllel (6—16), vöröshagyma, érett, makói (16— 18), zöldjével (1.5—5), fokhagyma (8—14), Kápasztafélék: Fejeskáposzta, hazai (5—8), kelkáposzta (6—12), fejessaláta (1—3). Bur­gonya: Uj (11—13). Főzelékfélék: Főzelék- tök (4—8), hónaposretek (4—10), zöld­paprika, apró (1—5), töltenivaló (8—22), zöldbab, hazai (20-30), vajbab, hazai (14-22), Zöldborsó, hazai (10—20), szegfügomba (80), vargányagomba (40—80), csiperkegomba (80—160), spáfga (10—70), uborka (20—32), paraj, tisztított (25—35), sóska, közönséges (12—25). Gyümölcs: Alma, közönséges (12—■ 20), körte, közönséges (16—25), cseresznye (6—60). meggy (15—50), barack, kajszin (25—45), barack, őszi (35—85), málna (30 —60), szamóca (10—50), ribizli (15—26), egres (10—40). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—100). + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK. — Gyöngyös. A felhozatal gyenge, a kereslet igen élénk, az árak szilárdak. Vásárlások német és belföldi számlára történtek. Csü­törtökön elment Budapestre 2 vágón, pénte­ken reggel 12 teherautó és 20 kocsi áru. Nagykereskedelmi árak: cseresznye pinps (felhoztaal 90 q) 10—26, germersdorfi (100 q) 30, fekete (215 q) 10—40, egres (10 q) 10—20, ribizli (125 q) 20—25, málna (5 q) 50—60, nyári körte (25 q) 18—20, zöldborsó (10 q) 12—16, új rózsaburgonya (75 q) 10—16, zöldbab (220 q) 10—14, uborka salátának való (10 q) 28—35, tök (15 q) 8—10 fillér kg-ként. — Kecskemét. A piac Irányzata lanyha, meggyben ismét 5 filléres áresés volt. Kivitel jún. 22-én: 1A‘­Vágón meggy, s 2 vágón vegyes gyümölclT Németországba, 1 vagon vegyes gyümölcs a cseh-morva protektorátusba. Nagykeresőé35 delmi árak: barack (137 q), korai kajszin la 30—40, Ila 20—28, apró 15—18, cseresznye (122 q) badacsonyi la 30—35, Ha 25—2S. baltavári 16—25, pongrádi 15—20, fekete 20 —30, sárga 12—18, meggy (467 q) la 35— 40, Ila 25—30, apró 13—18, ribizli (3 q) nagyszemü 25—30, apró 18—20, körte apró 18— 26, alma (48 q) tüköralma la 20, Ila 15, Illa 10—12, zöldborsó 12, velöborsó 20—22, zöldbab 12—18, uborka salátának való 16— 24 fillér kg-ként. Saláta fejenként 2—3, zöld­paprika töltenivaló drb-ként 5—8, hegyes da­rabonként 2—4, tök darabonként 6—14, re­tek csomónként 3—6, kalarábé csomónként 4—8 fillér. + MAGPIA£. Köles, fehér 22—25, vörös 22—24, egyéb 20—21, tökmag, nagyszemü 27—28, kisszemü 24—25, kék mák 120—125, muharmag 22—23, csillagfürt, fehér, lapos 12.75— 13.25, szárított répaszelet 9.50—10.50. LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): Búzaliszt: 36.75— 38, Ogg 35.75-37, Og 35.75-37, Of 35.75-37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75— 34, 5-ös 30.50—32, 6-os 26—29, 7-es 19— 21; rozsliszt: 0-ás 27.25—29, O/I-es 24.50 —26, I-es 18.75—20.50, Il-es 17.25—18.50. SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi ser­tésvásár összfelhajtása 105 dai^b. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 40 da­rab. Az irányzat változatlan. Arak: szedett- sertés I. 96—102, Ila 90—94, III. 82—88, an­gol tőkesertés 100, exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként. + HÚSVASAR. Vásári készlet: nagymarha 6 (6), borjú 513 (493), bárány 9 (visszama­radt), sertés lehúzott 67 (67), szalonnás 52 (52), süldő 55 (55), sertészsiger 40 kg (40 kg). (Zárójelben az eladottak száma.) A vá­sár lanyha volt. Arak: csontozni való marha­hús 46—50, borjú bőrben I. 136—146, II. 114—134, sertés lehúzott 118—126, szalonnás 116—120, süldő 96—110, sertésziger 60. ÜJDONSÄG! Egy új tudomány! Nemes Dénes: A 7-es rendszertörvény c. tel­jesen eredeti filozófiai munkája az élettan és a fizika olyan rejtett kérdéseit világítja meg, melyek a tudományos élet határproblémáit alkotják. Szellemes és frappáns törvényeket állít fel a szerves és szervetlen világ fizikai­mechanikai alaplényegének a magyarázatára. Nélkülözhetetlen logikai rendszer a szaktudós és minden olyan müveit olvasó számára, akit érdekeinek a modern fizika és filozófia izgató problémái. Megrendelhető a STÁDIUM könyvkiadóválla­latnál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. száni, Ara: 5 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom