Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-23 / 141. szám
'FETsüflíí'kl 1939 JtNIUS 23, PÉNTEX'júg felvidéki választás idejének egy évre való kitolását. Nem tájékozott arra nézve, hogy a Felvidéken a gyülekezési, a szólás- és sajtószabadság korlátozva van-e, vagy sem, de túlzott óvatosság címén azt kéri. hogy a leendő felvidéki választás alkalmával valamennyi pártnak egyforma szabad agitációs lehetőséget nyújtsanak. A felsőház ezután általánosságban és részleteiben is megszavazta a javaslatot. A ruténség hű maradt A Kárpátalja bekebelezéséről szóló javaslat vitájának egyetlen szónoka József királyi herceg volt. Katonás rövidségű, meleg lendületű beszédében a visszacsatolás történelmi jelentőségét méltatta. Igen nagy, elhatározó lépést a visszacsatolásban Nagymagyarország feltámadása felé. (Óriási taps.) A Gondviselés mellett köszönetét mond azoknak a vezérférfiaknak, akik az alkalmas történelmi pillanatot felismerték és az elhatározó lépéseket megtették, nemkülönben a magyar honvédségnek, amely bebizonyította, hogy hazánk integritását mindig készek életükkel és vérükkel megvédeni. Külön szól a Kárpátalja visszaszerzéséért harcoló önkéntes hősökről s mint hadvezér, aki a világháború alatt csapataival Kárpátalján is küzdött, tanúságot tesz arról, hogy a ruténség az orosz betörők minden Ígérgetései ellenére hű maradt a testvéri magyar nemzethez és a magyar hazához. És hű maradt az elnyomatás húsz esztendeje alatt is és lelkes örömmel várta a honvédeket. Most, hogy Szent István évében Szent István koronájának egyik darabja visszakerült, mindent meg kell tenni, hogy többé semmi erőszak le ne törhesse. A szónok szavait többször szakította meg a helyeslés s beszédét hosszas viharos taps követte. A magyar töitámadás egyik pillanata Utána Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy Kárpátalja visszacsatolása a magyar feltámadás e£yik pillanata. A föltámadá3 nem a visszacsatolt terület méreteiben, hanem a visszatérés tényében van. A visszatérés tényében, amit a kárpátaljai nép akaratából a saját magunk erejéből és a világ közvéleményének helyeslésével valósítottunk meg. A nép akaratából, mert ez az akarat fennállott akkor is, amikor ez a terület elszaldtta- tott és alkotó akarattá lett, amikor a visszatérés történelmi pillanata elkövetkezett. A magunk erejéből, mert a magyar honvédség egészen magában álló, huszáros teljesítménnyel vette birtokába a legrövidebb idő alatt ezt a földet. — Mi a honvédség erejében bízva, bátor bizalommal' adtuk ki számára a parancsot. A miniszterelnök végül megelégedéssel hangsúlyozza, hogy bár a magunk erejére támaszkodva valósítottuk meg a visszacsatolást, mégis elégtételül szolgál, hogy a nemzetközi közvélemény húsz év alatt rájött arra, hogy a tárgyaló asztalnak nem nevezhető trianoni asztalra helyezett magyar emlékirat igazságot tartalmazott s ez az igazság most legalább részben érvényre jutott. Most nem új területet csatolunk az országhoz és az ezeréves kerethez. A magyar alkotmány mindenkor meg tudta őrizni az ősi hagyományokat és tudott alkalmazkodni a történelmi szükségletekhez. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott beszéde után a felsőház mindkét olvasásában elfogadta a kárpátaljai javaslatot is. Az elnök végül bejelentette, hogy a felsőház hétfőn délután öt órakor tartja legközelebbi ülését s ez alkalommal már a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló miniszterelnöki indítvány fölött fog határozni. Ezek szerint a felvidéki képviselők leghamarább kedden jelenhetnek meg a Házban. , A Magyar Élet Pártjának értekezlete A Magyar Élet Pártja csütörtökön este hét órakor Esterházy-utcai klubhelyiségében pártértekezletet tartott. Az értekezleten megjelent Teleki Pál gróf miniszterelnök és a kormány több tagja. A pártértekezlet, amelyen a párt képviselő tagjai teljes számban részt vettek, vitarendezési és pártszervezési kérdésekkel foglalkozott és este kilenc órakor ért véget. A pártértekezletet pártvacsora követte. ; MOST JELENT MEG! r POLITIKAI SZENZÁCIÓ! UIRGiNIO GGVDfi leleplezi az európai fesziiltsés drámai okait... h Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s: amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olászországot a Szuezi-csa- torna Társaság igazgatóságában? Miért nem akarjak a nagyhatalmak elismerni,' hogy a Szuezi-csatorna Negrelll olasz mérnök tervei szerint készült? Miért'dagadták még a hatalmak Olaszországnak (i „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zá^ja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával (Jibuti kikötőt az olasz impé- rium elöl? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. ftpa keménykötésben 1.80 Kiemelik a felrobbant „Connemara“ óriáshidroplánt a southamptoni légikikötőben (iUIIlUIQIIllllUlllllil Az egykori cseh miniszterelnök tisztrokona meggyilkolt egy rózsahegyi szlovák leányt Menekülés közben Rózsahegy környékén tartóztatták le a gyilkost — Beismerte szörnyű bűnét Bérán Jaroslav cseh hadnagy Pozsony, június 22. Szenzációs bűnügy tartja izgalomban a protektorátus cseh közvéleményét és Rózsahegy környékének lakosságát. Az elmúlt napokban Rózsahegy környékén tiltott határátlépés kísérlete miatt letartóztatták Berán Jaroslav 27 éves volt cseh hadseregbeli hadnagyot, aki a Kárpátokon át Lengyelországba akart átszökni. A nyomozás megállapította, hogy a hadnagy nemrégiben a csehországi Zvoleban meggyilkolta kedvesét, Szmiesek Emília 18 éves rózsahegyi elárusító leányt. A hadnagy Rózsahegyen szolgált és itt ismerkedett meg a szerencsétlen áldozattal, akit elcsábított. A leány arra unszolta a férfit, hogy ígéretének tegyen eleget és vegye el őt feleségül. Berán azonban hallani sem akart erről és 5000 korona fájdalomdíjat ajánlott fel a leánynak, aki azonban az ajánlatot nem fogadta el. A márciusi események után a hadnagy visszatért Prágába Holesovicban lakó édesanyjához. A leány azonban április végén utánament. A tiszt az egyik kis külvárosi szállóban szobát bérelt a megunt kedves számára. Egy hétig volt a leány Prágában. Április utolsó szombatján a férfi kirándulásra csábította. Vonattal mentek Jávorig és onnan gyalogosan Zvole felé. Az erdő egyik csendes tisztásán Berán szolgálati revolverével agyonlőtte a leányt. Másnap vasárnapon, a gyilkos visszatért a tett színhelyére, ahol a holttestet érintetlenül találta. Lehúzta ruháit, a holttest alá tette. rozsét helyezett rá, majd felgyújtotta abban a reményben, hogy a holttest a felismerhetetlenségig elég. és így bűnére nem jönnek rá. Este visz- szatért Prágába és revolverét a Moldvába dobta. Prágában azonban nem érezte magát biztonságban és elhatározta, hogy Szlovákián át Lengyelországba szökik. Május közepén érkezett Rózsahegyre, ahol fölkereste a leány anyját. Ötvén koronát adott segélyképpen az asszonynak és azt mondotta, hogy leánya jól érzi magát Prágában. A szerencsétlen anya néhány nap múlva olvasta az újságban, hogy Csehországban, Prága közelében, egy erdőben egy félig elhamvadt női holttestet találtak. Gyilkosság történt — írták a lapok — s a leányt katonai revolverrel lőtték le. Az asszony szörnyű gyanút fogott, hogy leána az erdő titokzatos áldozata és bűnvádi feljelentést tett. Amikor Berán át akarta lépni a lengyel határt, letartóztatták és kétnapi elzárásra ítélték. Amikor büntetését leülte, átvitték az ügyészségre, innen azonban meg akart szökni. Ez gyanússá tette, kutatni kezdtek múltja után is, így derült ki szörnyű gaztette. A bizonyítékok súlya alatt Berán beismerő vallomást tett. Minthogy a gyilkosság a protektorátusban történt, a prágai hatóságok kikérik a gyilkos tisztet. A nőgyilkosság Prágában is igen nagy feltűnést keltett, mert Berán előkelő családból származó fiatalember. Rokona Be- ránnak, aki még egy félévvel ezelőtt is vezető szerepet játszott a cseh politikában. Aratási szabadság a honvédségnél Több oldalról felmerült kérdezősködésre a honvédség aratási szabadságával kapcsolatban illetékes helyről a következőket közük: A honvédelmi miniszter június 15-én — az eddigi szokáshoz hiven — úgy intézkedett, hogy az arra rászoruló mezőgazdák és mezőgazdasági munkások részére engedélyezhető mezőgazdasági (aratási) szabadság ebben az évben általában június 29-től július 31-ig bezárólag a következő szabályozások szerint adható: a) A békelétszámon lévő alakulatok legénysége, valamint a május 1-én átképzésre bevonult felvidéki legénység részére a fenti egész időre engedélyezhető szabadság. b) A felemelt állományú alakulatoknál a legénység részére a szabadságot két egyenlő turnusban kell engedélyezni. Ezeknél az alakulatoknál is azonban a legjobban rászoruló mezőgazdák és mezőgazda- sági munkások, családfenntartók, több- gyermekes családapák, valamint kiváló magatartásuk alapján kiváltságot érdemlők részére teljes kiméretű szabadság engedélyezhető. c) A június 15-én átképzésre bevonult felvidékiek közül a legjobban rászorult mezőgazdáknak és mezőgazdasági munkásoknak kétheti szabadság engedélyezhető; a szabadságon töltött időt azonban után- szolgálni kötelesek. d) Az egész honvédségben a két-, illetve hároméves tényleges szolgálati kötelezettségét teljesítő sorlegénység közül azoknak, akik az aratási munkával ara rászoruló családjuk egész évi megélhetését biztosítják, kérésükre az egész időre szabadság engedélyezhető. ’ * ** K
