Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-21 / 139. szám
A MINISZTERELNÖK NAGY BESZÉDBEN ISMERTETI A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJÁT Illllllllllllllllillllllllllllllilllllllllllllllllillillllllllllll 1930 JffNTTTS Sí, SZERE*. A kormányzó békeszózatának nagyjelentőségű visszhangja támadt A Times közli az angol békemozgalom képviselőinek nyílt levelét a kormányzó beszédéről — „Nagyon biztató jelek arra engednek következtetni, hogy a Vatikán tovább iolytatja ebben az irányban erőfeszítéseit“ Magyar problémákkal foglalkozik London, június 20. (Magyar Távirati Iroda.) A Times vezető helyen közli G. Lansbury képviselőnek nyilt levelét, amely a többi között a következőket tartalmazza : Különböző körökben újból és újból megismétlik azt a kívánságot, hogy a hatalmak üljenek össze egy értekezletre, hogy Európa békéjét szilárd alapokra fektessék. Különösen figyelemreméltó ebben a tekintetben az a beszéd, melyet Horthy Miklós tengernagy, Magyarország kormányzója mondott a múlt szerdán, amikor kijelentette: Nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne békés úton megoldani. A nemzeteknek össze kell ülniök a tanácskozóasztal mellé és békésen, jóindulattal kell minden kérdésről tanácskozniok, amelyek jövendő viszályok magvát rejtik magukban. A nagyhatalmak abban a helyzetben vannak, hogy az egymás közötti ellentétek elintézése után meghallgathatják a többi érdekelt nemzeteket és új igazságos elrendezést hozhatnak létre, még ha az érintett nemzetekre rá is kellene erőszakolni az igazságos döntéseket. Nézetem szerint az volna a legszerencsésebb megoldás, ha a legönzetlenebb erkölcsi tekinZágráb, június 20. A Novosti, a kormány zágrábi lapja „Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának beszéde és Jugoszlávia“ cím alatt megjelent cikkében többek között a következőket írja: — Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az új magyar parlament megnyitása alkalmával fontos és békeszerető beszédet tartott, melyben kifejezésre juttatta Magyarországnak a béke és a konstruktív munkára irányuló együttműködési vágyát, amely megfelel más nemzetek vágyának is általában, de különösen a Duna- Völgye és a Balkán nemzetei vágyának, tély, őszentsége a pápa, javasolná ezt az értekezletet a nagyhatalmaknak az összes jelenlegi ellentétek elintézése céljából. A nyilt levél hozzáteszi: Ebből a beszédből azt látom, hogy Horthy Miklós kormányzó épúgy szívén viseli a mai helyzetet, mint szívén viselte akkor, amikor bennünket fogadott. Nagyon bíztató jelek arra engednek következtetni, hogy a Vatikán tovább folytatja ebben az irányban erőfeszítéseit, azonban saját tudomásunk alapján bizonyosra vehetjük, hogy más európai országok állam- férfiai meg vannak győződve arról, hogy ebben a tekintetben semmi sem fog történni Anglia kezdeményezése nélkül. Felismerjük a helyzet bizonyos nehézségeit, de meg vagyunk győződve arró], hogy csak a nyilt, őszinte kerekasztal-módszer- rel lehet az igazi békét elérni. A nyilt levél végül újból felszólítja az angol miniszterelnököt, tegye meg a szükséges lépéseket az értekezlet összehívására, mielőtt még késő lenne. A nyilt levelet Lansburyn kívül Henry Carter és Percy I Bartlett mint az angol békemozgalom képviselői írták alá. I azok szabadságának, függetlenségének, fejlődésének és jólétének. Horthy kormányzó úr a többi között kijelentette, hogy a magyarok nagy figyelemmel kísérik mindazt, ami bizalmas légkört teremthet Magyar- ország és Jugoszlávia között és hogy kezet nyújtanak minden nemzetnek, amely hasonló jóindulatot mutat. Már több mint egy évtizede múlott el annak, hogy a magyar állam feje megismételte ugyanezen béke iránti vágyait Jugoszláviával szemben. Jugoszlávia a legnagyobb bizalommal a világsajtó fogadja Horthy kormányzó szavait, mert 8 valóban a legnagyobb szimbóluma a magyar hazaszeretetnek, a vitézi magyar szellemnek, és el lehet mondani, hogy élő inkarnációja a régi és az új Magyarországnak. A háború alatt vitézségével érdemelte ki, hogy admirálisi rangra emelték, a háború után pedig a bolsevikiek elleni harcban szerzett érdemeket arra, hogy egyhangúlag Magyarország kormányzójává választották meg. Magyarország és országunk közötti közeledés és a magyar-jugoszláv poliAz Associated Press tudósításai nyomán a lapok rokonszenves tudósításokat közölnek Horthy Miklós kormányzóról születésnapjával kapcsolatosan. Megemlékeznek a kormányzó erélyéről és közismert hazaszeretetéről, amely az ország függetlenségének legbiztosabb záloga. Ugyancsak Londonból származó tudósításokban részletesen beszámolnak a lapok Rothermere lord cikkéről, amelyben Erdélyt a szudétaföldhöz hasonlítja. A Temps ismerteti Teleki Pál gróf miniszterelnök képviselőházi beszédét. Alap kiemeli a magyar miniszterelnöknek azt a mondatát, amely szerint az első feladat ma az ország magyar jellegének megőrzése. A magyar miniszterelnök utalt arra, — folytatja a Temps, — hogy a magyar külpolitika kérdéseit a saját kijelentései, Csáky István gróf külügyminiszter beszédei, de főképpen Horthy Miklós kormányzónak az országgyűléshez intézett üzenete kellőképpen tisztázta és a kormányzó hatalmas erővel jelezte azt az irányt, amelyet a magyar külpolitikának követnie kell. A Reuter Iroda hétfő esti és kedd reggeli kiadásai hosszú budapesti táviratoktikai, kulturális és gazdasági együttműkcfc dés érdekében kifejtett akció egy termed szetes folyamat és normalizálódása a kéj nemzet közös geopolitikai életének, 4 Pannon-síkságnak és a Balkánnak, mert egymásra vagyunk utalva, hogy mint jószomszédok, békében éljünk, hogy kulturális téren együttműködjünk* hogy fejlődjünk, hogy közgazdaságilag ki* egészítsük és erősítsük egymást. Ehhez; mindenekelőtt szükséges, hogy a magyas rok és jugoszlávok általános jóléte, boldogsága és fejlődése érdekében megőrizzük egymás között a békét és hogy ne áldozzuk fel nemzeti erőinket civakodá- sokra és viszályokra. Békés fejlődésünknek elég előfeltétele van. Erre utasít bennünket szomszédságunk, az egymás közötti lelki és anyagi érdekek és a két nem* zet vitéz és békés szelleme. Ezen az alapon országunk és Magyarország között az őszinte együttműködés nemcsak hogy szükséges, hanem a mai viszonyok mellett egyik feltétele nemzeti és állami életünknek. Horthy Miklós kormányzó békeszerető beszéde ismét egy kezdeményezés az országunk és Magyarország közötti közeledésre és együttműködésre. Ezért ezt a beszédet Jugoszláviában őszintén a legnagyobb figyelemmel és teljes megértéssel fogadták. Horthy kormányzó beszéde azért is jelentős, mert Európa égboltját még sötét felhők borítják. ban ismertetik azt a beszédet, melyet T(s* leki Pál gróf miniszterelnök a képviselőház hétfői ülésén elmondott. Kiemelik a jelentések, hogy a magyar miniszterelnök rendkívül gazdag építőjellegű politikai, gazdasági, pénzügyi és kulturális reformokat tervez és közlik azt is, hogy a magyar képviselőházban nagy helyesléssel találkozott a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a közigazgatást az egyéni elbánás alapjára kell fektetni, miután az uniformizálás ellenkezik a magyar történelemmel. A Times ugyancsak hosszú budapesti jelentésben ismerteti Teleki Pál gróf miniszterelnök parlamenti beszédét. A nagyon gazdag törvényhozási program a lap szerint azt mutatja, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági életének tágkörű, ámbár óvatos újjászervezése várható. Felelős szerkesztő: LÜKŐ GÉZA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Jugoszlávia a legnagyobb bizalommal fogadja a kormányzó szavait Magyar problémákkal foglalkozik a világsajtó STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT« BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
