Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-22 / 140. szám
ö Ára: 10 fillér am 140. szám. Budapest, 1939 június 22. Csütörtök Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP ) Budapest,Vili. kerület,Jőzsef-körút5, szám V'Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Egyhangú lelkesedéssel szavazta meg a képviselőhöz a felvidéki képviselők behívását és Kárpátalja visszacsatolását A kormányzót, a honvédséget, a Felvidék és Kárpátalja hű népét ünnepelte a Ház Elfogadták a Horthy Miklós nemzeti repülőalapról szóló javaslatot — Csütörtökön nyolcórás ülésben tárgyalják az indemnitást Élénk interpellációs vitában válaszolt a miniszterelnök és a belügyminiszter a nyilasok interpellációira A képviselőház szerdán régen látott érdeklődés közepette tárgyalta a felvidéki és kárpátaljai törvényjavaslatot." Ez az érdeklődés hű kifejezője volt annak az ünnepi hangulatnak, amellyel a képviselőház a hazatérő Kárpátalját, a felvidéki képviselők behívását fogadta és amelyben ezeket a javaslatokat letárgyalta. Zsúfolt karzatok, tömött padsorok és emelkedett szellemű beszédek jellemezték a két javaslat vitájának külső és tartalmi kereteit. De az érdeklődés annak is szólott, hogy a mai ülés volt az első az új ciklusban, amelyen az interpellációk elhangzanak, A mai ülésen 22 interpellációt jegyeztek be és nagyrészét el is mondták. Különös nagy figyelem kísérte a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek a nyilasok politikai tárgyú interpellációjára adott válaszait, nemkülönben a Kárpátalja gazdasági helyzetéről tett miniszterelnöki nyilatkozatot. Ezeken felül a gazdasági és agrár- problémák tárgykörében elhangzott földművelésügyi miniszteri nyilatkozatok kötötték le a Ház érdeklődését. Ezután napirend szerint következett a magyar szent koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. évi június hó 10-ik napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába való meg- 'hivásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Benkő Géza előadó ismertette a javaslat előzményeit. Mivel a visszacsatolt Felvidéken — mondotta — a választói névjegyzékek összeállítása, a választókerületek megállapítása és esetleg a választójogra vonatkozó más különleges rendelkezések foganatosítása a lefolyt közismert viszonyok között idáig nem volt végrehajtható, addig is, amíg az e tárgyban szükséges törvényhozási, illetőleg kormányzati intézkedések megvalósulhatnak, ideiglenesen gondoskodni kell arról, A mai ülésről, amely az esti órákig eltartott, alábbiakban számolunk be. Az ülés Szerdán délelőtt tíz óra után néhány perccel nagy érdeklődés közben, zsúfolt karzatok előtt nyitottá-meg Darányi Kálmán elnök a képviselőház mai ülését. Bejelentette, hogy Horváth Zoltán, Sza- lay László és Orosz Mihály képviselők megválasztása ellen kifogást emeltek, amelyeket azonban, mint a házszabályoknak meg nem felelőket, elutasított. Krúdy Ferenc terjesztette be ezután a képviselőház pénzügyi és közjogi bizottságának jelentését a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, továbbá a képviselőház pénzügyi bizottságának a Budapest székesfőváros területén létesítendő tisztviselő- és munkásházak, olcsóbb bérű kislakásos bérházak, valamint a szegények, Ínségesek és hajléktalanok elhelyezésére szolgáló házak adómentességéről szóló törvényjavaslatot. A Ház mindkét javaslat tárgyalására nézve kimondotta a sürgősséget. hogy képviselőházunk vitatható cson- kasága megszűnjék és hogy a most megnyílt országgyűlés munkájában a visszacsatolt területek képviselői mielőbb részt vehessenek. A továbbiak során kifejtette, hogy a törvényjavaslat 26-ban határozza- meg a meghívható képviselők számát, amely eddig 17 volt. A meghívható képviselők számának ez a felemelése figyelemmel van arra a számarányra, amely egyfelől Magyarországnak a trianoni béke- szerződéssel meghatározott területen élő népesség, másfelől a visszacsatolt Felvidék területén élő népesség száma között fennáll. Végül kérte a törvényjavaslat elfogadását, Vágó Pál volt az első felszólaló, aki kijelentette, hogy a törvényjavaslatot mind a nyilaskeresztes párt nevében, mind a maga nevében a magj’ar jövőbe vetett bizalommal és a legfelsőbb kormányzattal szemben tanúsított hódolattal elfogadja. Vágó Pál ezután hosszasan fejtegette Bárczay János állott fel ezután szólásra, aki a Magyar Elet Pártja nevében szólalt fel és többek között a következőket mondotta : — A magam részéről és pártom részéről a legnagyobb szeretettel üdvözlöm az előttem fekvő törvényjavaslatot azért, mert abban felvidéki testvéreink meghívásáról és a magyar törvényhozásban való részvételéről van szó, akikkel lelki kapcsolataim az elmúlt húsz esztendőn keresztül egy pillanatra sem szakadtak meg. — Azt hiszem, nincsen olyan magyar ember közöttünk, aki az összeomlás és az azt követő trianoni békediktátum után egy pillanatig is beletörődött volna abba, hogy ezeréves magyar hazánkat megcsonkították és azt hiszem, nincs egyetlenegy olyan becsületes és tisztességesen gondolkozó magyar ember sem közöttünk, aki a trianoni békediktátumot és hazánknak ezt követő megcsonkítását egy pillanatig is véglegesnek hitte és elismerte volna. (ügy van, úgy van! — felkiáltások a Ház minden oldalán.) Ebből kifolyóan nem hiszem, hogy akadna egyetlen olyan magyar ember is, aki azt a lelkikapcsolatot, azt a közösséget, amely egy évezrednek vérzivatarain, megpróbáltatásain keresztül összekapcsolt a magyar hazában élő minden egyes polgárt, nemzetiségre yaló tekintet nélkül, nem hiszem, pártja célkitűzéseit és ezért Darányi Kálmán figyelmeztette, hogy a házszabályok értelmében a tárgyalás alatt lévő törvény• javaslathoz szóljon. Vágó Pál kérte a kormányt, hogy a Felvidéken kiírandó választásokkal kapcsolatban vegye be a törvényjavaslatba, hogy a választások megtartására adott 1940 július 30-ig szóló határidőt ne lehessen kitolni, , hogy akadt volna itt és a határokon túl egyetlen egy olyan magyar, aki ezekben a megpróbáltatásokban és súlyos időkben ne érezte volna, hogy az egész nemzet visszafojtott lélegzete, az egész nemzet szíve dobogása és az egész nemzet akarása kíséri őket azon az úton, amely úton az új magyar élet felépítését tűzték ki célul. Úgy érzem, hogy mi mindig egyek voltunk, úgy érzem, hogy a trianoni határ egy pillanatra sem választott el bennünket egymástól, (ügy van! úgy van!) Úgy érzem, hogy munkánkban is a csonka hazában annak kellett vezérelnie bennünket, hogy előkészítsünk egy olyan új magyar életet, amelyben a hazához tartozó minden magyar és azok a területek is, amelyek pillanatnyilag elszakadtak, helyesebben, amelyeket elszakítottak tőlünk az ő megkérdezésük nélkül, egyek legyenek és egyek maradjanak. Mindnyájan azon dolgoztunk és dolgozunk a jövőben is, hogy ebben a hazában olyan életet építsünk ki politikailag és gazdasági téren egyaránt, amely magyar életben a mi visszatérő testvére’"!* megtalálják azt, amiért két évtizeden át a legnagyobb megpróbáltatásokkal, veszélyekkel és elnyomatással szembenézve küzdöttek.-Mindnyájunk lelkében nem a csonka A felvidéki javaslat tárgyalása Szeretettel, bizalommal várjuk felvidéki magyar testvéreinket, mert -tudjuk, hogy kipróbált férfiakról van szó
