Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-21 / 139. szám

1939 JÚNIUS 21, SZERDA Az árurészleíről szóló törvény- javaslat a mezőgazdasági gépek, varrógépek és kerékpárok részletfizetésre vételét szabályozza // Az árurészlet-ügyletről szóló törvényja­vaslat, amelyet/ Tusnádi Nagy András dr. igazságügyminiszter a képviselőház hétfői ülésén nyújtott be, általában csak a mező- gazdasági gépek, varrógépek és kerékpá­rok részletfizetésre véteZét szabályozza. Az említett áruk részletre vétele esetében a javaslat ezerint az, 'éladó nem kötheti ki, hogy a vevő kötelezettségének nem telje­sítése vagy nem, kellő teljesítésének eseté­ben kötbért iíánozik fizetni, vagy hogy az adott foglalót elveszti, vagy hogy ebben az esetben a vevő a már megfizetett rész­letek^ elveszíti, továbbá nem zárhatja ki vágy nem korlátozhatja az eladó a tör­vénynél fogva őt terhelő szavatossági kö­telezettségét sem. A tulajdonjog fenntartásánál? kikötése csak akkor érvényes, hogy ha a felek ezt írásba, foglalták és a vételár összegét, va­lamint egyés vételárrészietek fizetésének idejét naptár szerint meghatározták. Ha a résáletügyletről a felek írásbeli szerződést készítettek, az éladó köteles a 'szerződés másodpéldányát a vevőnek átadni. Súlyos büntetőjogi következményekkel sújtja a javaslat azokat, akik a javaslat­ban foglalt rendelkezéseket megszegik. A törvényjavaslatnak ezek a rendelke­zései csak a mezőgazdasági gép, varrógép és kerékpár részletfizetésre vétele esetében irányadók, a törvényjavaslat azonban bármely árunak részletfizetésre vétele ese­tében rendeli: 1. hogy a vevő a szerződés megkötését követő nyolc nap alatt az ügylettől visz- szaléphessen, ha az áru vételára 300 pen­gőt meg nem halad; 2. hogy 1000 pengő értéket meg nem haladó részletügylet esetében a vevővel szemben a vevő lakóhelyétől távoleső he­lyen ülésező választottbírsági eljárást ki­kötni nem lehet. Egyébként a törvényjavaslat hatálya alá csak azok az ügyletek, esnek, amelyen két kereskedő nem kereskedővel köt. fflagánienyésziők is kedvez­ményesen vásárolhatnak svájci tenyészbikákat 'f Budapest, június 20. A földmívelésügyi minisztérium most bonyolította le a szo­kásos tavaszi svájci bikavásárlásokat. Ez alkalommal 16 tenyészbikát vásároltak. Miután Simmenthalnak a száj- és köröm­fájástól való mentességét igyekeznek meg­őrizni. a zweisimmeni kiállítást idén nem rendezték meg, ezért a nevesebb svájci te­nyészeteket kellett végigjárni és a bikákat a helyszínen kiválasztani. A magyar ki­küldöttek igen kitűnő tenyészanyagot sze­reztek be. A 16 bika közül 7 különböző na­gyobb tenyészetekbe, 9 pedig magasabb köztenyésztési fokú körzetekbe kerül. Át­lag 1700 svájci frankba került egy bika. Már most előkészítik az őszi svájci te­nyészállatbehozatalt is. A földmívelésügyi minisztérium ősszel 35 telivér simmenthali tenyészbikát és 60—80 telivér simmenthali vemhes üszőt akar behozni. A bikák előre­láthatóan darabonként 2500—3500, az üszők 1500—2000 pengőbe fognak kerülni. Ä földmívelésügyi minisztérium magánte­nyésztők részére, úgyszintén a községek és birtokosságok részére 20 százalék árked­vezményt és az első évi biztosítási költség viselése mellett kétéves jutalékos hitelt engegdélyez. A fizetésképtelen kereskedőknek és ipa­rosoknak 60 százaléka nem vezet könyvet Budapest, június 20. Hogy a kereske­delmi és ipari vállalatok általában meny­nyire vezetnek vagy nem vezetnek köny­veket, arra sajnos, semmi adatunk sin­csen. Ez a kérdés csak akkor kerül már ezem elé, amikor a vállalat fizetésképte­lenséget jelent be. Az 0. H. E. adatgyűj­tése erre is kiterjeszti figyelmét. Nagyon érdekes, hogy a fizetésképtelenné vált ke­reskedőknek és iparosoknak majdnem 60 százaléka egyáltalán semmiféle könyvet nem vezet. Szabályszerű könyvet a válla­latok 15 százaléka vezet, 16.8%-a csak pénztárkönyvet és 10.2%-a rendszertelen könyvelést folytat. Nem akarjuk azt a kö­vetkeztetést levonni ebből, hogy a könyv- vezetés hiánya hozzájárul á fizetésképte­lenség beállásához, bár valószínűen joggal tehetnénk. Biztosra vehetjük azonban, hogy a fizetésképtelenséget be nem je­lentő vállalatok között is fehér holló a szabályszerűen vezetett üzleti könyv, hi­szen a legkisebb vállalatok, a kisiparosok kis üzletei nem szerepelnek a fizetéskép­telenségi statisztikában, ezeknek pedig elenyésző kis része vezethet könyvet. Ér­dekes az az összeállítás is, amely az is­kolai végzettséget állítja szembe a könyv- vezetési kötelezettség’ betartásával. Még a főiskolai végzettségű iparosoknak és ke­reskedőknek is 20%-a csak rendszertelen JjSnywéaetést vége»/ a 4 elemit vagy an­nál kevesebbet végzett üzletvezetőknek pe­dig csak 1.8%-a vezet szabályszerű köny­vet, 11.1%-a csak pénztárkönyvet vezet. Az üzlettulajdonos gyakorlata részben pótolja az iskolai végzettséget. A tíz év­nél tovább működő kereskedők és iparo­sok között csak 50%-ban fordul elő, hogy könyvet nem vezettek, iskolai végzettsé­güktől függetlenül; azok közül, akik 1—5 évig állottak fenn, majdnem 70 százalék tartotta fejben üzletének eseményeit. Azok a kereskedők és iparosok pedig, akik mielőtt önálló üzletbe fogtak, tisztviselői minőségben voltak alkalmazásban, 42.8%- ban szabályszerű könyvet vezettek. — Ezek valószínűen azonosak a legalább is kereskedelmi tanfolyamot végzett vagy kereskedelmi érettségit tett egyénekkel. Legnagyobb részt még a kisipar körét meghaladó üzletek vezetői is nagyon könnyelműen fogják fel könyvelési kötele­zettségüket. Magyar búzát importál Szlovákia, ha a protektorátus beengedi a szlovák lisztet Pozsony, június 20. A szlovák gabona­társaság elnöke, Klinovsky János mérnök érdekes rádiónyilatkozatot tett Szlovákia terméskilátásairól és a szolvák állam gabonakülkereskedelmének előfeltételeiről. Szerinte a szlovákiai gazdák az új gazda­sági év folyamán hozzávetőleg 13.000 va­gon búzát, 1500 vagon rozsot, 9000 vagon árpát s továbbá maximálisan 2500 vagon kukoricát fognak a gabonatársaságnak megvételre felajánlani. A várható búza­termés, Klinovsky szerint, fedezi Szlovákia szükségletét, azonban nem áll arányban a szlovákiai malomipar kapacitásával, ame"> lyen eddig kivitelre dolgoztak s főképpen Csehországba és Morvaországba szállítot­tak árut. Ha ez a kiviteli lehetőség meg­marad, akkor Szlovákia kénytelen lesz nagymennyiségű külföldi búzát bevinni s behozatali szükségletét minden valószínű­ség szerint nagyrészt Magyarországon fogja lefedezni. Rozsban és zabban Szlovákia autark le­het (?), míg árpában 5—6 ezer vagon ki­viteli felesleg lesz. Kukoricában hiány lesz. Ebből valószí­nűen tekintélyes mennyiséget fog Szlová­kia bevinni. Pozsonyi szakkörökben szer­zett értesülések szerint az importőrök fő­ként magyar tengeri iránt érdeklődnek s az előzetes tárgyalások már a közeljövő­ben megkezdődnek. (—) 500 ezer cseh korona értékű szőlő vihető ki a cseh-morva protektorátusba. A Külkereskedelmi Hivatal a napokban tájékoz­tatta az érdekelteket az idei szölökivitel le­hetőségeiről. Ezek szerint a magyar-német megállapodás alapján Németországba szőlőt 2 millió márka értékben exportálhatunk. A cseh-morva protektorátusba 500 ezer cseh korona értékben vihetünk ki szőlőt, Lengyel- országba pedig 250 vagónt tehet ki az exportálható mennyiség. Svájccal, Angliával és Belgiummal még folynak a tárgyalások: (—) Az égetési díjak visszaállítását és a segédi fizetések felemelését kérik a kémény­seprők. A Keresztényszocialista Szakszerve­zetek szövetségéhez tartozó * Kéményseprő­munkások Egyesülete két memorandumot jut­tatott el az iparügyi miniszterhez. Az egyik­ben a kéményégetés díjazásának visszaállí­tását kérik. Azelőtt ezért a munkáért külön díjazást számíthattak fel a kéményseprők, de az égetési díjat időközben eltörölték. A beadvány hivatkozik arra, hogy a kémény­égetés a legnagyobb szaktudást igénylő és legfelelősségteljesebb ipunka, amely amellett valamennyi szakbavágő munka közül a leg- hosszadalmasabb. A másik beadványban a segédi fizetések felemelését sürgetik. Buda­pesten 180, pestkörnyéken 160, vidéki váro­sokban 140, a községekben 120 minimális fizetést kérnek a segédek. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS A budapesti értéktőzsde részvénypiacának irányzata a külföldi tőzsdék hatására és a visszahúzódó kínálat, valamint a véleményes vásárlások folytán barátságos volt. Zárlatkor Kőszén 4, Bauxit 2.5, Cukor 2, Nasicl 1.75, Nemzeti Bank 1.5, Rima 1.20, Gumi 1, Tele­fon 0.6, Nagybátonyi 0.5, Salgó 0.45 pengő­vel drágult, Goldberger 1, Pamutipar 0.50 pengővel olcsóbbodott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 158.— Concordia-malom 2.50, Bauxit 134.5, Borsodi szén 5.60, Szentlörinci 3.10, Cementla 68.—, Kohó 13.8, Magnezit 75.—, Aszfalt 4.75, Kő­szén 250.—, Nagybátonyi 37.—, Salgó 23.25, Urikányi 28.25, Fegyver 22.25, Ganz 11.2, Acél 19.—, Győri vágón 13.2, Rima 51.8, Na- síci 63.25, Duna-Száva. 7.50, Nova 11.—, Tröszt 42.2. Délcukor 68.5, Magyar cukor 67.—, Georgia 15.—, Stummer 29.—, Gyapjú- mosó 2.60, Goldberger 35.—, Pamutipar 23.5, Brassói 21.25, Gumi 40.—, Vaáúti forg. 13.4, Telefon 6.20. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, VI—VII. hadik. 6% 0.01, II—VII. hadik. 5.5% 0.01, V. hadi- kölcsön 5.5% 0.01, VIII. hadikölcsön 5.5% 0.01, 1911. évi főv. 4% 16.2, 1914. évi föv. 4.5% 300.25, 1927. évi föv. 6% 78.75, A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16.—16.20, belga 58—58.60, dán kor. 71.30—82,10, dinár 6— 7.50, USA dollár 340.70—344.70, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.20—183.20, cseh-morva pro­tektorátus 7.50—^HAO (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.30 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva S—3.60, Ura 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka — norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85 ,—77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.15— 58.62, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.10- 344.70, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock holm 82.45—83.15, Zürich 77.075—77.775, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75. zürichi árfolyamok Zürich, június 20. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.76%, Newyork 443.50, Brüsszel 75.42%, Milánó 23.34, Amszterdam 235.75, Berlin 177.87, Stockholm 106.95, Oszló 104.37%, Kopenhága 92.72%, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Prága 15.02, Belgrád 10, Athén 3.90. Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.15, Buenos Aires 102 hétnyolcad, Yoko­hama 121%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A gabonatőzsde készárupiacán kisebb mennyiségű búza tartott árakon kelt el. Az árpa és a zab jegyzése nem változott. 150 q rozs változatlan áron kelt el. 900 q kuko­rica 10—15 fillérrel magasabb ároD cserélt gazdát. A határidöspiacon a júliusi kuko­rica 22, az augusztusi 19 fillérrel drágult. Kukorica: júliusra 16.60, 16.58, 16.76, zárlat 16.75— 16.77; augusztusra 16.95, 17.06, zárlat 17.07—17.09. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80—20, 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10 —20.30. felsötiszai 77 kg-os 19.45—19.65, 78 kg-os 19.65—19.85, 79 kg-os 19.85—20.05, 80 kg-os 19.95—20.15, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.45— 19.60, 78 kg-os 19.65—19.80, 79 kg-os 19.45— 19.60, 80 kg-os 19.95—20.10, fejérme­gyei 77 kg-os 19.60—19.80, 78 kg-os 19.80— 20. 79 kg-os 20—20.20, 80 kg-os 20.10—20.30. dunántúli 77 kg-os 19.55—19.75, 78 kg-os 19.75— 19.95, 79 kg-os 19.95—20.15, 80 kg-os 20.05—20.25. Rozs: pestvidéki 13—13.30. Ta­karmányárpa: elsőrendű 16.25—16.50. Zab: elsőrendű 23.50—23.75, középminöségü 23.35 —23.50. Kukorica: tiszántúli 16.55—16.70. Őrlemények: korpa 13.60—13.70, 8-as liszt 15.50—16. Rozs: 150 mm 13.25 Alberti-Irsa. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.65, 150 mm Szolnokon át 16.60, 150 mm tiszavidéki 36:70, 150 mm Szolnokon át 16.70, 150 mm Szolnokon át 16.70, 150 mm gazdadiszpoziciói 16.55 budapesti paritásban. Muhar: 25 mmi zsákkal 25.— Paks. Lóhere: 50 mm fehér- bárcás 130.—, 50 mm fehérbárcás 130.—* Budapest. Qsillagfiirt: 300 mm gömbölyűi 13.— Nyírség. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mel-< lett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—200. Borjúhús: comb 280 —340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juh­hús: hátulja 140—180, eleje 100—160. Ser­téshús: karaj 220—270, tarja, comb 140—212, oldalas 128—164. zsírszalonna 130—148. ser­tésháj 150—160, sertészsír, budapesti 148— 164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, feny­vesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (120—130), csirke, rántanivalő 1 drb 100—280. 1 kg (165—175), ruca, hízott 1 kg (130—140), lúd, hízott 1 kg (130—155). Vá­gott: tyúk 1 kg (130—155), csirke, rántaoi- való 1 kg 250—400 (200—270), ruca. hízott 1 kg 140—190 (120—150), lúd, hízott 1 kg 140—190 (125—160). Tojás: Teatojás válo­gatott drb 8—9, kg 140—150, ládaáru (122 —140), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 130 —140 (118—135). - Halak: Ponty, élő 120— 200, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tej­termék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (290 ■—300); pasztőrözött (325—330), sovány te­héntúró (40—60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (30—32), borsó, hántolt, fele3 (26—36), lencse, hazai (26—56). Zöldség­félék: Vegyes zöldség, zöldjével (8—18), ka- larábé kg (8—15), karfiol, hazai, levéllel (12—25), vöröshagyma, érett, makói (18— 20), zöldjével (1.5—6), foghagyma (8—16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai 8—16 (6—8), kelkáposzta 14—-22 (8—16), fejes­saláta (1.5—4). Burgonya: Gülbaba (6—7), Ella (6—7), új (13—14). Főzelékfélék: Főze- léktök 8—16 (5—8), hónaposretek (3—6), zöldpaprika, apró (2—6), töltenivaló (6—20), vajbab, hazai (26—32), zöldborsó, hazai 16 —32 (12—20), vargányagomba (50—80), esi« perkegomba (60—160), spárga (10—60), uborka 36—60 (25—40), paraj, tisztított (30 —40), sóska, közönséges (8—30). Gyümölcs: Alma, közönséges (25—40), körte, közönsé- ges (22—40), cseresznye 24—80 (15—50), meggy (15—70), barack, kajszin (30—55), barack, őszi (80—100), málna (50—90), sza­móca 24—80 (10—45), ribizli (20—28), egres (10—35). Fűszer: Paprika, édesnemes, cse­mege (400—420), édesnemes (360—380), fél­édes, gulyás (320), mák, kék (144), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—100). + MAGPIAC. Köles, fehér 22—25, vörös 22—24„ egyéb 20—21, tökmag, nagyszemü 27—28, kisszemü 24—25, olaj, dohos 22.50, kék mák 120—125, muharmag 22—23, csillagfürt, fehér, lapos 12.75—13.25, szárí­tott répaszelet 9.50—10.50.-f- LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): Búzaliszt: dara 36.75— 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37, Of 35.75— 37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32, 6-os 26—29, 7-es 19-—21; rozsliszt: 0-ás 27.25— 29, 0/I-es 24.50—26, I-es 18.75—20.50, Il-es 17.25—18.50. + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 267 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 108 da­rab. Az Irányzat változatlan. Arak: I. sze­dett 98—102. II. 92—95, III. 82—88, angol tőkesertés 98—102, exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként. HÜSVASAR. Készlet: nagymarha 28 (26), növendék 1 (1), borjú 240 (240), kecske 1 (1), sertés lehúzott 20 (20), pza- lonnás 6 (6), süldő 4 (4), malac 41 (41), marhazsiger 122 kg (122 kg), sertészsiger 9 kg (9 kg). (Zárójelben az eladottak szá­ma). A vásár lanyha volt. Arak: csontozni való 50—-78, növendék 80, borjú bőrben I. 146— 156, II. 120—144, kecske 50, sertéshús le­húzott 120—124, szalonnás 120, süldő 114, malac 80—170, marhazsiger 50, sertészsiger 70 fillér kg-ként. GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK; Gyöngyös. A felhozatal .közepes, a kereslet rendkívül ellanyhult és az árak letöredezésa után sem élénkült meg. Csekély német véte­leken kívül kizárólag fővárqsi számlára tör* téntek vásárlások. A felhozatal nagyrészt eladatlan maradt. Tegnap elment Németor­szágba 9, Lengyelországba 1, Budapestre 2 vágón, ma reggel Budapestre 12 teherautó és 15 kocsi áru. Nagykereskedelmi árak: cse­resznye (felhozatal 120 q) piros 10—20, ger- mersdorfi (460 q) 20—30, fekete (280 q) 10—20, földieperr (10 q) 18—26, egres (5 q) 12—16, ribizli (200 q) 14—16, nyári körte (5 q) 20—25, új rózsaburgonya (25 q) 16 —18, zöldbab (185 q) 16—18, uborka salátá­nak való (10 q) 30—35, tök (10 q) 8—10 fillér kg-ként. — Kecskemét. Meggy iránt élénk az érdeklődés s az irányzat szilárd. A kivitel június 19-én 12 vágón meggy, 2 vágón csereszney, 1 vágón vegyes gyümölcs és 1 vágón zöldbab volt Németországba és 1 vágón vegyes áru a cseh protektorátusba. Nagykereskedelmi árak: cseresznye (142 q) baltavári la 45—55, Ha 35—40, Illa 15— 25, fekete 15—25, sárga 12—15, pongrádi 14 —22, meggy (450 q) la'50—60, apró 12—15, körte (4 q) apró 18—20, barack (16 q) korai Ila 26—32, apró 18, alma (17 q) apró tüköralma la 15—20, Ila 30—35, zöldborsó 10—12, velöborsó 18, zöldbab 25, uborka sa­látának való 25—35 fillér kg-ként, saláta fejenként 2—4, zöldpaprika töltenivaló drb- ként 6—8, hegyes darabonként 2—4, tök darabonként 8—16, retek csomónként 4—6. kalarábé csomónként 5—10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom