Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-21 / 139. szám
f 19S9 JÚNIUS 21, SZERDA •FELVIDÉKI ÄüfeiRHIRMH 7 Hatalmak harca egy szigetcsoport körül A szovjet elkeseredetten ellenzi az Aaland-szigetek megerősítését, amelyek Finnországhoz tartoznak, Svédországot védik, a németeket élénken érdeklik s - szemmel* tartják a balti szovjet kijáratot Miért erőszakolja Moszkva a Balti-államok szavatolását? Az európai politika kavargó eseményei nemcsak új és eddig ismeretlen kérdéseket vetnek felszínre, hanem olyan földrajzi fogalmakat is, amelyekről eddig alig vagy' egyáltalán nem hallottunk. Ki hitte volna például, hogy a Balti-tengerben csendesen nyújtózó Aaland-szigetek égy napon kiemelkednek az ismeretlenség ködéből és a világpolitika előterébe kerülnek? A nagyhatalmak vetélkedéseinek köszönhetik feltűnésüket, főként pedig a szovjet ama mesterkedésének, hogy 9 visszaszerezze elvesztett befolyását az északi kis államok felett. zárt orosz beltengerré tegye a Balti-tengert s a szovjetflotta zavartalan delelő- helyévé a Finn-öbolt. Nevük legelőször a Népszövetség legutóbbi tanácsülésén tűnt fel. Az Aaland- szigetek körül folyt napokon keresztül a vita: megerősítheti-e Finnország katonai szempontból vagy nem? Mindenki joggal hihette, hogy a szokott népszövetségi program és témakör zajlik le, ismeretlen kis problémák óvatos, részletező és nagyképű tárgyalása — a véresen időszerű európai sorskérdések helyett! Ez egyszer tévedett a világ: az Aaland-szigetek ügye nagyon is időszerű és érdekes kérdés, amely körül hatalmak és nagyhatalmak harca folyik nyíltan és titokban. Afféle balti „középeur&pai” ügy ez, s szorosan csatlakozik az angol-szovjet tárgyalásokhoz, amelyek a Balti-államok garantálása körül forognak már hetek óta. A szovjetílotta hadműveleti terepe a Balti-tenger A több kisebb-nagyobb szigetből álló csoport ott terül el Finnország és Svédország déli csücske közt, a Balti-tenger északi medencéjében. Finnországhoz tartozik, de közelebb van Svédországhoz, nagyrészt svédek is lakják s ! szinte lőtávolban fekszik tőle Stockholm. Fontosságát azonban az adja meg, hogy majdnem szemben fekszik Szovjetoroszor- szág baltitengeri kijáratával, tehát egyrészt szemmeltarthatja a szovjet flottát, másrészt elsőrangú támpont operációs mozdulatok elvégzésére. A szovjetnek, amióta a Balti-államok önállók, a Finn-öböl az egyetlen kijárata a Balti-tengerj az Északitenger és a nyugati országok felé. Az év nagy részében a Fehér-tenger nem jöhet számításba az ismeretes jégviszonyok miatt. Háború esetén egyenesen életszükséglet számára, hogy hajóhadának szabad mozgását mi sem korlátozza ezekén a vizeken s rendelkezésére álljanak az itteni jégmentes kikötők. Ezért vétette föl á Balti-államok szavatolásának kérdését, hogy azután az észt s a lett kikötőkben háború esetén flottája szabadon befuthasson, azokban menedéket találhasson s a Kronstadt, illetve Leningrad városokhoz vezető Finn-öbölt minden oldalról védettnek tudhassa. Ezért tiltakozott minden erejével az ellen, hogy az Aaland-szigeteket katonai támponttá építhesse ki Finn- és Svédország: attól tartott mindig, hogy más hatalom szerzi meg felettük a befolyást á akkor biztonságának erről az oldalról tökéletesen vége. A moszkvai kormány már régóta tudja, hogy főként a két legfontosabb északi kis állam, Észtország és Lettország, ha választani kell, inkább a németekkel köt megnemtámadási egyezményt, mintsem hogy elfogadja a szovjet szavatosságot. Értesült már régebben arról is, hogy a finnek katonai erősséggé akarják kiépíteni a sziget- csoportot, sőt, hogy ezt az erődítési munkát már titokban el is kezdték. Most azután, amikor Anglia szövetkezési lázában mind sürgetőbben fordult feléje s tekintélyét ezen a vidéken is emelkedni vélte, elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Egyrészt a Balti-államok bevonását követelte az úgynevezett békefrontba, azaz az angol-fráncia-szóvjetorosz-lengyel csoportba, másrészt olyan értelmű ultimátumot küldött Finnországnak, hogy az Aálandok katonai megerősítését hagyja abba, mert az ügyet a Népszövetségi Tanács elé viszi. A szovjetnek nincs is joga beleszólni az ügybe Az Aaland-szigetek ügyét annakidején, még a huszas évek elején nemzetközi szerződéssel rendezték. A tulajdonos Finnország lett, de bele kellett egyeznie abba. hogy a szigetcsoport katonamentesített terület legyen. A svédek követelték ezt, akiknek fővárosa könnyűszerrel fenyegethető e részről. A finnek mintegy népszövetségi megbízást kaptak a szigetekre, amelyeket általános megelégedésre igazgattak. Amikor a svédek és a finnek viszonya idők haladtával mind harmonikusabb lett, a két kormány megállapodott abban, hogy érdekeik védelmére a szigetet megerősítik. Az elhatározásról, amelyet ez év januárjában szentesítettek, értesítették a Népszövetséget, ugyanakkor Moszkvának is tudomására hozták a döntést. A szovjetkormány ezt azonban nem volt hajlandó tudomásul venni. Válaszában hangoztatta, hogy ragaszkodik a szigetek semlegességéhez, amelyek különben is — úgymond —• inkább tartoznak a szovjet, mint Svédország érdekkörébe (?). A szovjetkormány tiltakozására azonban nem sokat hederítettek Helsinkiben és Stockholmban és csakhamar megkezdték svéd tőkével a szigetek katonai erődítéseinek munkálatait. A szovjet fenyegetése, hogy a két kormányt elhatározása megmásítására bírja, sikertelen maradt. Ekkor fordult Moszkva a Népszövetséghez, jól tudva, hogy ha a Népszövetség elé viszi az ügyet, hosszú időre elvetette a döntés és a gyors elintézés gondját. Az északi államok persze nem várták be Genf állásfoglalását, hanem maguk is a Népszövetség döntése alá bocsátották az ügyet. A moszkvai kormány magatartására jellemző, hogy nem is szerepel az AaZaád-Szegetek semlegessége tárgyában annak idején létrejött szerződés aláírói között, tehát az ügybe egyáltalán nincs joga beleszólni. Ez azonban a szovjetet nem feszélyezte. Kapóra jött neki, hogy a májusi ülésen megbízottja elnökölt s így kedvező döntést csikarhatott ki. A Népszövetség tagjai viszont most az egyszer rakoncátlan és engedetlen gyermekeknek bizonyultak: Moszkva ámulására a finn-svéd javaslatot pártfogolták, még maga a francia és az angol külügyminiszter. isi Persze mindkettő biztosította ez iráMajszki szovjetnagykövetet, hogy lépés egyáltalán nem a szovjet ellen nyúl. Ez azonban nem hagyta meggyőzni magát s az ülésszak a szovjet-protestálás jegyében telt el. Napokon át folytak a tárgyalások, a meggyőzések, kapacitálá- sok, de Moszkva nem engedett. Végül is a jól bevált népszövetségi recept szerint sikerült elnapoltatnia az ügyet s a ké-r- dést a különböző bizottságok és albizottságok útvesztőiben közömbösítenie. KI ellen irányul? A szovjet állandóan azt a kérdést veti fel, hogy ki ellen irányul az Aaland-szigetek megerősítése? A finn válasz mindannyiszor az, hogy senki ellen; egyetlen cél az, hogy biztosítsa a szigetcsoport és saját területe semlegességét. Ezt egyébként már a Népszövetség is elismerte, kiemelve, hogy a megerősítés nem jelent sérelmet senki számára. Ennek ellenére Moszkvából olyan híreket röpítenek világgá, hogy Finnország a szigeteket egy, a szovjettel ellenséges nagyhatalom segítségével építi ki hadi erősségekké s háború esetén átengedi énnek a hatalomnak flotta-támaszpontul, aminek fejében ez a hatalom megvédi őt orosz támadással szemben. Moszkvában kapcsolatba hozzák e célzatos híreket a német hadsereg vezérkari főnökének közeli finnországi és észtországi útjával. Illetékes helyen ezeket a híreket természetesen azonnal erélyesen megcáfolták. Mindenesetre jellemző azonoban a szovjet nagyfokú idegességére, hogy minden természetes és könnyen érthető dolog mögött ellene irányuló akciót lát s biztonságát minden oldalról veszélyeztetettnek érzi. Finnország hiába erősíti, hogy semlegessége védelmére van szüksége az Aalandok megerősítésére, hiába szögezte le a svéd kormány, hogy a finn döntés Svédország védelmét is szolgálja, szovjetkörökben ijedt szemmel és idegesen tekintenek a Finn-öblön túlra s veszélyeket szimatolnak. Valószínű azonban, hogy amint a kis Balti-államok sem kértek a szovjet-szavatosságból, sőt ezt a legélesebben visszautasították és Németországgal kötöttek megnemtámadási szerződést, éppúgy a finn és a svéd kormány sem törődik bele a moszkvai tiltakozásokba és folytatja ennek a fontos baltitengeri területnek a megerősítési munkálatait. Álláspontja teljesen megtámadhatatlan: annakidején Svédországgal szerződött csupán a szigetek nemlegességének fenntartására és katonamentesítésére, a többi hatalom csupán garantálta a megállapodást. Most ők ketten, szabad megegyezéssel a béke érdekében megtehetik azokat a rendszabályokat, ame- lyeket hasznosaknak és szükségeseknek tartanak. Különben is, ha nem sietnek az Aálandok megerősítésével, könnyen lehetséges, hogy egy napon a szovjetflotta horgonyoz le előttük és követeli átadásukat. Észtország és Lettország, összes jégmemtes, védett kikötőivel kicsúszott a berlini szerződéssel a szovjet markaiból. A kétségbeesés és az érdekek lázas féltése könnyen ráviheti Moszkvát arra, hogy legalább a Finn-öböl másik oldalán javítsa meg pontarányát. S ha az Aaland-szigetek idilli békességben, egy szál ágyú és egy szál katona nélkül maradnak továbbra is, Moszkvában — ki tudja — hátha kisértésbe jönnek és megkísérlik az aalandi kalandot... ? CSISZÁR BÉLA Halálos a polenai érdiéi vasúion Kisilclott egy szerelvény : a mozdony vexétö és a gépészz meghalt — Az esőben meglazult töltés okozta a katasztrófái Munkács, június 20. Hétfőn este a polenai keskenyvágányú erdei vasúton, Polena és Aklós között kisiklott egy szerelvény. Gonda Ferenc mozdonyvezető, tíz gyermek atyja a helyszínen azonnal meghalt, Kind Pál gépész, kilenc gyermek atyja a munkácsi kórházban halt bele súlyos sérüléseibe. Rajtuk kívül a szerencsétlenségnek még egy súlyos és két köny- nyebb sebesültje van. Megindult a vizsgálat annak kiderítésére, hogy terhél-e valakit felelősség. Hír szerint- a szerencsétlenség oka az, hogy a legutóbbi napok hatalmas esőzései meglazították a töltést. Kedvezményes strailür Gellért hullámfürdő Fedett-uszoda Palatínus standfürdő Rudas-uszoda Csillaghegyi strandfürdő Lukács-uszoda Széchenyi strandfürdő Császár-uszoda Csabagyöngye strandf. Kristálytó strandfürdő a neavezmenyes DeispaiegyeK a Rómaifürdő strandfürdő | Margitszigetre! a Stádium Jegyirodában YllUózsel-körít 5.
