Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-02 / 124. szám
12 •FELVIDÉKI -.MmVAR-HIRIjAI* 1939 JÚNIUS 2, PÉNTEK Mólót off beszéde megdöbbenést és kiábrándulást kellett Londonban és Párizsban > Zsarolási kísérletet látnak az orosz külügyi népbiztos beszédében — Moszkva nyomást akar gyakorolni Londonra és Párizsra Franciaországban és főleg Angliában általános riadalmat keltett Molotov orosz külügyi népbiztos beszéde, amely jelentékeny mértékben visszavetette az angol- francia-orosz szövetség megvalósulásának ügyét. Molotov a Szovjet-Unió főtanácsának ülésén, Sztálin jelenlétében mondotta el beszédét, amelyben megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak hosszabb huza-vona után elhatározták ugyan, hogy elfogadják Moszkva álláspontját, de fenntartásokkal éltek és félő, hogy a szövetségi szerződés ezért bizonyos körülmények között csak fiktív lesz. Molotov kijelentette, hogy a keleteurópai, különösen a balti államok biztosításával tett angol-francia indítványok kitérőek, a szovjet azonban 'semmiképpen -sem tekinthet el a kérdéses államoknak a kezességi rendszerbe való bevonásától. Nem kívánjuk a többiektől, hogy elfogadják a mi véleményünket, — mondotta Molotov — de mi sem engedünk egy lépést sem. A következőkben megemlítette, hogy a Szovjet-Unió részéről semmi sem áll útjában annak, hogy újra felvegyék a gazdasági tárgyalásokat. Oroszország és Olaszország között kielégítő módon rendezték a gazdasági ellentéteket. Beszélt ezután a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződésről és a hagyományos orosz-török barátságról. Éles hangon nyilatkozott a szovjet és Japán viszonyáról, kijelentette, hogy Oroszoi’szág sem saját határain, sem Külső-Mongólia határain nem tűri a kihívásokat és KülsöMongóliát éppen olyan erélyesen védi meg, mint saját határait. Végül a szovjet béke- szeretetét hangoztatta. A főtanács ezután elfogadott egy határozatot, amelyben teljes mérékben helyesli a kormány külpolitikáját. Váratlan Jeges zuhanyként érte Londont Molotov beszéde London, június 1. Lord Halifax külügyminiszter szerdán este Yorkshire megyei nyaralójában hallgatta meg a külügyi hivatal hosszú távbeszélő jelentését Molotov beszédéről, majd hosszasan tanácskozott távbeszélőn Chamberlain miniszterelnökkel. A külügyi hivatal a beszéd több pontjáról tájékoztatást kért Sir William Seeds moszkvai angol nagykövettől, akinek kábeljelentését mára várják Londonba. Rövidesen összeül a kabinet külügyi bizottsága, hogy a beszédet alaposan tanulmányozza, mielőtt Chamberlain miniszterelnök a hétfőn összeülő alsóházban a szovjetegyezmény kérdésében hozzáintézendő interpellációkra felel. Molotov beszéde váratlan jeges zuhanyként érte Londont, ahol a kormánynyilatkozatok és a sugalmazott félhivatalos közlemények azt a meggyőződést keltették, hogy az ^ angolszovjet egyezmény lényegileg és érdemileg már biztosítva van és csak jelentékeny stiláris módosításokat kell még elintézni. „Szovjetor'oszország megdöbbentette Angliát”, „Molotov még többet követel”, ,,Angliát megvárakoztatják”, „Moszkva kritikus”; ezek a mai lapvélemények legjellegzetesebb címei. A sajtó általában azzal igyekszik a közvéleményt megnyugtatni, hogy Molotov fenntartásaival nyitott ajtókat dönget, miután Anglia a kölcsönösség és öoműkö- dőség tekintetében teljesíti az összes szovjetköveteléseket azonban a balti államok maguk nem fogadnák el a semlegességükkel össze nem férő biztositékokat. Egyes lapok felteszik, hogy Molotov tartózkodó viselkedését csak belpolitikai szempontok indokolják. A Daily Mail hivatkozik arra, hogy londoni szovjetkörök egyáltalán nem esnek kétségbe és még mindig remélik, hogy az egyezmény mielőbb létrejön. Vernon Bartlett, a News Chronicleban úgy véli, hogy ha Molotovot máskép nem lehet megnyugtatni, akkor lord Halifaxnak Moszkvába kell utaznia. Jóllehet az angol sajtó nem hajlandó lemondani a megegyezés reményéről, sokan még nagyon kemény alkudozásoktól tartanak, amelyek során a felek nem lesznek egyenlő helyzetben. A Szovjet a legkülönbözőbb megoldások között választhat, — közeledés a tengelyhez, semlegesség, elszigetelődés vagy pánszláv politika, — ellenben Anglia az európai államoknak adott szavatosságokkal lekötötte magát. Cinikus zsarolási kísértet — írja a francia sajtó Párizs, június 1. Molotov szerdai kijelentései kedvezőtlen benyomást és nagy kiábrándulást keltettek Párizsban, Francia részről sajnálkozással állapítják meg, hogy Molotov beszéde nem vitte előbbre a tárgyalások ügyét és általában úgy vélik, hogy a végső megegyezést még hosszú alkudozások fogják megelőzni. A sajtó elsősorban zsarolási kísérletet lát Molotov beszédében. A lapok nagy része elítéli Moszkva módszereit és kifogásolja a külügyi népbiztos beszédének nyers és udvariatlan hangját. Rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a francia közvéleményre az a célzás, amelyet Molotov a német-szovjet kereskedelmi tárgyalások fonalának újrafelvételére tett. ’A sajtó nagy része tiltakozást emel a zsarolásnak ez ellen a leplezetlen és durva formája ellen. A Petit Párisién megállapítja, hogy Molotov beszéde nem könnyítette meg a diplomácia feladatát. Molotov a maga nyers, bolsevista módján túlzott módon kidomborította a formai ellentéteket, amelyek pedig nem a lényeget illetik. Molotov kijelentései azt a benyomást keltik, hogy elég súlyos nehézségek várnak rendezésre. Megállapítja a lap, hogy szovjet részről nyomást akarnak gyakorolni Franciaországra és Angliára. Párizsban és Londonban kedvezőtlenül fogadják ezt a módszert. Nyíltan meg kell mondanunk, — írja a lap — hogy Franciaország és Anglia kormányai nem ilyen magatartást vártak Moszkvától. Emellett Molotov olyan megjegyzést tett a némét- szovjet kereskedelmi tárgyalásokra, amelyet nem tekinthetünk helyénvalónak. Ma, amikor az európai biztonság megszervezéséről van szó, ez a diplomáciai kacérkodás nem méltó komoly országhoz. Chamberlain helyesen ítélt, amikor kijelentette, hogy Szovjetoroszország és Nagy- britannia között fal emelkedik, — írja a Matin. A Jour nézete szerint Molotov beszéde cinikus zsarolási kísérlet, amely teljes mértékben igazolja a Moszkvával szemben érzett bizalmatlanságot. Molotov beezéde után nyilvánvaló, hogy a szovjetkormány olyan útra akarja téríteni a nyugati nagyhatalmakat, amelynek végén a háború, még* pedig Moszkva háborúja áll. Molotov ezt beszédében határozottan kijelentette és kfozönettiel tartozunk neki ezért az őszinteségéért, —• írja a Jour. A Petit Journal nézete szerint a Kreml végcélja az, hogy a nyugati nagyhatalma-* kát fenntartás nélküli és korlátlan szövet* ségi szerződés megkötésére késztesse. i Moszkvába utazik a török külügyminiszter London, jmius 1. A lapok jelentése sze* rint Szarazsoglu török külügyminiszter a román külügyminiszter háromnapos ankarai látogatása után június közepe táján Moszkvába utazik. Hivatalosan azt mondják, hogy a látogatás célja Potemkin ezovjetorosz helyettes külügyi népbiztos ankarai látogatásának viszonzása. Politikai körökben azonban úgy vélik, hogy a Moszkva és Ankara között megkezdett tárgyalásokat akarják ez alkalommal továbbfolytatni. Angol-lengyel katona! és politikai szerződést kötnek London, júniu, 1. A News. .Chronicle jelenti Varsóból: Az angol-lengyel szóbeli kölcsönös biztosítékokat nemsokára h-ásba- foglalt katonai és politikai termés: ;etű szerződéssel váltják fel. William Strang, az angol külügyi hivatal középeurópai osztályának vezetője és Jabb, a gazdasági osztály vezetője Varsóba látogatott, ahol a lengyel külügyi hivatal vezetőivel tárgyal. Az egyezmény főbb vonalaiban a francia- lengyel szövetségi szerződést fogja követni, de katonai szakaszai .eltérnek attól. A Daily Express szerint nemsokára megindulnak az angol-lengyel vezérkari megbeszélések. E megbeszélések tárgya légi támaszpontok építése lesz Nyugat-Lengyelországbati az angol és francia légihaderő számára. Hozzáteszi a lap, hogy a Szovjettel folyó tárgyalásokat nem a külügyi hivatal északi osztályának feje, Collier vezeti, hanem ugyancsak William Strang, a középeűrópai osztály főnöke, aki nagyon jól ismeri Szovjetoroszorsaágot és aki moszkvai angol ügyvivő volt a hírhedt moszkvai angol mérnökper idején. Eles hangok a szovjettel szövetkezés ellen a francia „Szocialista-Unio« értekezletén Párizst június 1. A Szociális ta-Unió pártjának Angoulémeben megtartott országos értekezlete ma este fejezte be munkálatait. Az értekezlet jelentőségét az adta meg, hogy a párt jelenleg résztvesz a kormányzat felelősségében is s De Monzie közmunkamimiszter, Szocialista - Unió egyik vezére elsőrendű fontosságú szerepet játszik a UaMier-kormányban. Déat volt miniszter, a párt főtitkára délután elmondott beszédében komoly fenntartásokat emelt a Szovjetoroszországgal való szoros együttműködés ellen. — A Moszkvával való szövetkezés súlyos belpolitikai kihatással lehet — mondotta. — Attól tarthatunk, hogy a kommunista párt befolyása be fog szivárogni az államgépezet minden zugába. Félő, hogy ez a szövetségi kapcsolat éppúgy háborúba talál majd sodorni bennünket, amint az 1914-ben történt. A nyugati nagyhatalmak balkáni és középeurópai politikájával foglalkozva Deát megállapította, hogy az új „védőgátnak” meg vannak a maga gyenge pontjai. Mindenekelőtt is Jugoszlávia kívül áll az angol szavatossági-rendszeren. Ami Lengyelországot illeti, el kell ismerni a lengyel nemzet hősiességét és számbeli erejét, de ma ez a két tényező már nem elegendő s igen kérdéses, hogy a lengyel haderő kellő felszerelés és hadianyag felett réndelkezik-e? De Monzie közmunkaminiszter beszédében védelmébe vette a müncheni egyezményt, s nyilatkozott a Moszkvával való szövetkezésről is. — A „müncheni békét” jónak találom — mondotta De Monzie\ — Nem igaz az, hogy Münchenben megaláztatás érte Franciaországot. Nem volt jogunk arra, hogy feláldozzuk a francia katonák vérét egy olyan ügyért, amelyben becsületünk nem forgott kockán. A francia-angol-szovjet egyezménytervről szólva De Monzie hangoztatta, hogy éles határvonalat kell huzni a Szovjetoroszországgal való szövetkezés s a franciaországi bolsevista propaganda» üzelmek között. mm A Kassán elfogott cseh légionista hóhér megdöbbentő bőnlajsttoma A forradalmak után a demarkációs vonal környékén 17 embert agyonlövetett Miskolc, június 1. A miskolci törvényszék vizsgálóbírája most fejezte be a vizsgálatot Stofko Nándor bűnügyében. Stofko a világháborúban a magyar hadseregben mint főhadnagy szolgált, azonban itt bizonyos szabálytalanságok miatt lefokozták. Később orosz fogságba ejtette magát, majd az első felhívásra jelentkezett a cseh légióba, ahol főhadnagyi rangot ért el. A forradalmak után a magyar demarkációs vonal környékén, Putnokon, Ormospusztán és Tornán ártatlan embereket fogatott el és mintegy tizenhét embert minden kihallgatás nélkül agyonlövetett. Kassa felszabadulása után Stofkot elfog- I ták és bekísérték a miskolci ügyészség fogházába. A lefolytatott vizsgálat során Putnokon, Ormospuszt&r. és Tornaiján több holttestet hántolták ki és megállapították, hogy halálukat lövés okozta. Ezenkívül több embert hallgattak ki, akiket Stofko annakidején halálra ítélt, 'de közben sikerült megszökniük. Az ügy rövidesen tárgyalásra kerül. Felelős szerkesztő: LÜKÖ GÉZA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT.» BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ
