Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-20 / 138. szám
! 1939 JÚNIUS 20, KEDD TEMimfri •Aöfcj>.-HTE6M> 3 N APRÓL-NAPRA Június 19. Dutva hamát címen elmélkedik az egyik liberális délutáni lap az udvardi gyűléssel kapcsolatos lúptudósitásokról, de oly módon teszi ezt, hogy az ember keze ökölbeszorul. Ha egy késői korban a tudósok kutatni fogják, hogy a nagy szociális okokon kívül miért fordult el a magyar nép hangulata is a liberális jelszavaktól, miért utálta meg módszereit és főleg sajtójának képmutató hangját, akkor ez a cikk is mint példakép és bizonyíték szerepelhet. Mennyi álszenteskedés és halálosnak szánt oldalvágás van benne, mennyire különbözik az, amit a cikk megír, s az, amit kifejezni akar, mennyire hamis a védelem, amiben például Jaross minisztert részesíti s az „álhír” iránt érzett fölháborodásnál menynyire inkább az a cél, hogy zavart keltsen, gyanút ébresszen az egy táborban lévő jobboldali politikusok között és a „félreértések eloszlatása” címen elleiv- tétet szítson. Szerencsére az ilyen zsenge újságírói trükkök ma már nem hatnak, s legfeljebb arra jók, hogy a jobboldali Magyarország undorral félrelöki a sajtóintrika régen leleplezett módszereivel dolgozó orgánumokat. Arról volt szó a cikkben, hogy az egyik szélsőjobboldali újság „durva hamisítást” követett el az udvardi beszédek közlésénél, amennyiben Jaross miniszter szájába olyan nemzetiszocialista ízű szavakat adott, amelyek merőben ellentétben állnak Teleki Pál udvardi beszédének egységre fölszólító mondataival. A lap nyomban hozzáfűzi az igazságot: hamisítás történt, a szélső- jobboldali lap más szöveget közölt, mint a Távirati Iroda hivatalos jelentése, s természetesen keményen ostorozni kezdi ezért a szélsőjobboldali lap sajtómorálját. De úgy teszi ezt, olyan perfid formában, hogy a gyanú mindenképpen megmarad: Teleki és Jaross között ellentét van. Ez a „megvédést mód” felháborító, mert gyáva, s mézes szavak formájában alkalmazott hátbatámadás. A liberális lap annyi fölényes jólértesültség- gél, annyira a fül- és szemtana biztos pózában tárgyalja az eseményt, mintha egyedül volna hivatott eldönteni, hogy mi történt Vdvardon, s egyedül ismerné az ottani tényt és az igazságot. Szintén régi liberális sajtótrükk: úgy beszélni egy esetről és helyzetről, mintha egyedül a liberális sajtó ismerné a valóságot, senki más. Ezzel szemben liberális újságíró vagy hasonló egyén nem volt Udvar- don, nem is ismeri a hatalmas kisalföldi falu jelentőségét, magatartását, embereinek és vezetőinek viszonyait. Nem tudja, — amit Jaross miniszter egyébként udvardi beszédében hangoztatott is — hogy Udvard Jaross Andor leghűbb fellegvára, a kisebbségi magyar ellenállás bevehetetlen erődje. Ha ez a község, Jaross vára, díszpolgárává választja a miniszterelnököt, akkor ebben része van Jaross Andornak is, s csak a szeretet és egyetértés jele lehet. Ha a felvidéki miniszter ide hozza Teleki Pált, s a miniszterelnök Jaross legtörhetetlenebb híveinek falujában szól először a Felvidék népéhez, akkor valóban liberális perfidia és körúti tájékozatlanság kell, hogy pont az udvardi ünneppel kapcsolatban lanszirozzon egy lap mézes és képmutató szavakba csomag olt an s a hangos cáfolattal megerősíteni kívánt híreket a kormányférfiak között támadt ellentétekről. E sorok írója ott volt Vdvardon. Látta és hallotta a beszédeket. Tökéletes összhang, szeretet és megbecsülés csengett ki az elhangzott nyilatkozatokból. Teleki Pál gróf a közebéd alkalmával elmondott pohárköszöntőjében meghatottan köszönte meg a szeretetet, ami a fevidéki miniszter kezdeményezésére Jaross Andor politikai fellegvárában fogadta, s amihez hasonló közvetlenséget és nyíltságot sok választási kőrútján sem tapasztalt. De kár a liberális lap cikkével foglalkozni. Menynyire nem ismeri a cikk írója a vidék és a Felvidék hangulatát! A néhány soros közleményből kitűnik, hogy írójának fogalma sincs Udvaráról, a felvidéki viszonyokról, a nép magatartásáról, ösz- szetéveszt, pesti sdblónokhoz idomít, nem ismer semmit és senkit, de azért beleszól és nagyképű fölényességgel ítél, mert bízik abban, hogy az olvasó nem néz, utána a dolgoknak. Nem veszi észre, hogy kotnyeleskedése oly távol esik a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ez a tájékozatlanságot és ostobaságot leplező perfid hang az, amitől az ember keze ökölbeszorul, ez az, ami nem szül mást, csak undort az ilyenfajta cikkek háta mögött álló politikai magatartás iránt. Folytatás a vedelem a falu anyagi és kulturális helyzetének megjavítására szolgál. Sor kerül a közigazgatás egyszerűsítésére, az úgynevezett decentrálizáció megvalósításával és az úgynevezett tisztviselői ráneveléssel. Arra törekszik, hogy a tisztviselői fizetéseket az 1931-es, illetve a mai viszonyoknak megfelelő alapra helyezze. A nevelésügyi reformokról szólott ezután a miniszterelnök, megemlítve, hogy a nyolcosztályos iskolát fokozatosan bevezeti. Uj tanterv lép életbe a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi iskolákban, sor kerül a felső oktatás reformjára, nemzeti sportcsarnok megépítésére. Foglalkoznak a szerzöjog új szabályozáA miniszterelnök ezután a felvidéki minisztériummal kapcsolatos tennivalóra tért rá. Felvidéki testvéreink és a visszatért Kárpátalja tekintetében különös szabályozások szükségesek. A felvidéki minisztérium a többi minisztériummal kapcsolatosan a gazdasági élet élénkítése, szabályozása, a Felvidéken érvényben volt törvények és rendeletek alapján kifejlődött állapotoknak az anyaországban lévő állapotokkal való harmonizálása tekintetében sok munkát végzett. A munka tovább folyik és a teljes egységesítés felé halad. Még mindig nagyon speciális munkák várnak megoldásra. A keresztény embereknek a gazdasági életben való érvényesülése (Taps) ott egészben különleges megítélés alá esik, a zsidóság ott nagyobb arányszámban él és ennek a problémának a megoldása ott különleges rendezést fog igényelni. A nemzethű és üzletileg tisztességes zsidóságot az ország többi részénél talán valamivel nagyobb arányszámban kell majd ott érvényesüléshez juttatni egyelőre és átmenetileg, azonban mind a nemzethűség, mind az üzleti erkölcs szempontjából nagyon erős revízióra és ellenőrzésre von szükség. Sok vonatkozásban, például, tandíj, tanszemélyzet, az ottani állapotokat harmóniába kell hozni az anyaország állapotaival. Már most egészen külön megítélés alá fog esni Kárpátalja és a Kárpátalján megoldandó problémák. A Kárpátalja in- korporációjáról ma benyújtott javaslatot rövidesen követni fogja vagy még ebben a hónapban, vagy még a nyár közepén Kárpátalja önkormányzatának előterjesztése és megtárgyalása, egy olyan önkormányzatnak, amely a A képviselőház közjogi bizottsága hétfőn délután Homonnay Tivadar elnökletével ülést tartott. A bizottság ülésén a kormány részéről r észtvett Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Jaross Andor tárcanélküli miniszter, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi és Antal István igazságügyi államtitkár. A bizottság először Benkő Géza előadásában a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939-ik év július hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába meghívásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Benkő Géza előadó a jogtörténeti előzmények ismertetése után kiemelte azt. hogy jogi és célszerűségi szükségesség kívánja a törvényjavaslat elfogadását, hogy a küszöbönálló nagyfontosságú törvényjavaslatok tárgyalásánál már a felvidéki képviselők is résztvehesse- nek. A bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részletes vita során az első szakasznál Rassay Károly kijelentette, hogy azoknál az indokoknál fogva, amelyeket a törvényjavaslat indokolásában felsorakoztatnak, elfogadja a javaslatot és örömét fejezi ki, hogy a Ház behívja a felvidéki képviselőket, de azzal a hozzáadással, hogy ezek nem a kormánynak, hanem a magyar országgyűlésnek a behivottjai. A bizottság ezután Gergelyffy András előadásában a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavas2-ik omairól sával, az írók és művészek gazdasági érdekeinek fokozott védelmével. Az a törekvés, hogy az óraadó és kisegítő tanár ilyen minőségben négy évnél tovább ne dolgozhassák. — A honvédelmi tárcánál folyamatban van a honvédelmi törvény végrehajtása. A nyár folyamán rendbehozzák Kárpátalja vasútvonalait és útvonalait. Bejelentette, hogy a honvédelmi törvény felhatalmazása alapján a nem hivatásos katonai szolgálat rakkantjainak és hátramaradottjainak ellátásáról, továbbá a világháborúban hősi halottak hátramaradottjainak ellátásáról, illetve az ellátás megjavításáról rendelet jelenik meg. A rokkanttörvényt kiterjesztik a Felvidékre és Kárpátaljára. magyar alkotmányba, a nem Írott magyar alkotmányba szervesen illeszkedik bele. Házszabály revízió Beszéde végén a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy az ismertetett törvényjavaslatoknál minden esetben a sürgősséget fogják kérni. A most következő időkben letárgyalják a felvidéki képviselők behívásáról és Kárpátáljáról szóló javaslatokat, továbbá az indemnitás és néhány kisebb javaslatot. Ekkor június végén, mintegy háromhetes aratási szabadságra megy a képviselő- ház, majd július végén ismét összeül és ismét háromhetes munka következik. Ekkor egy rövidebb szünet következik, amely szeptember 10-ig tart. Szeptember vége felé megkezdik a költségvetés tárgyalását, amely november 15-ig elhúzódik. Hogy a Ház munkáját meggyorsíthassák, szükség van a házszabályok revíziójára, ősztől kezdve már új házszabályokkal kívánja a kormány a tárgyalásokat folytatni. Végül a miniszterelnök az előterjesztett programnak, melyet jó lélekkel és a komoly munka szándékával terjesztett elő, támogatását kérte. (Zajos helyeslés és taps.) Az ülés végén az állandó összeférhetetlenségi bizottság tagjai letették az esküt, ezután az elnök az ülést felfüggesztette és szünet közben a megválasztott bizottságok megalakultak Szünet után az elnök ismertette a bizottsági megalakulás eredményét, majd javaslatára elhatározták, hogy holnap, kedden délelőtt tartanak ülést, melynek napirendjére a további teendőkről való intézkedést tűzték ki. Ezzel az ülés három órakor véget ért. latot tárgyalta. Pálffy Fidél gróf hozzászólása után a bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. A repülöalap Javaslata a bizottságban A képviselőház véderőbizettsága igen nagy érdeklődés mellett tárgyalta a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap“ létesítéséről szóló javaslatot, melyet Csi- csery-Rónay István előadó ismertetett. Az alap az ifjúságnak a repülésben való kiképzését, repülőterek és felszerelések létesítését és egyéb repülésügyi intézkedéseket szolgál. Bevételei a mozgófénykép üzemek részéről eladott jegyekből, felára és alkalmi póstabélyegek eladásából, kiállításokból, adományokból, alapítványokból, a költségvetési előirányzatokból és egyéb hozzájárulásokból származnak. Az alap ügyeit intézőbizottság intézi, amely öt tagból áll, akiket az államfő nevez ki, hármat a honvéd légierők állományából, két tagot pedig a Magyar Aero Szövetség tagjaiból. Az előadó beszéde után a vitában Zichy Nándor gróf, Faragó Ede, Vájná Gábor, Pándy Antal, Malasits Géza, Tors Tibor, Vásáry IstDr. Póhl Sándor, Kassa új polgármestere székfoglaló beszédét mondja, mellette Bor. bíró Ferenc főispán ván, Ferenczy Tibor, Czermann Antal, Magasházy László, Báky László, Szabó Gyula és Szeder János szólalt fel..A felszólalásokra Bartha Károly honvédelmi miniszter válaszolt s ezután a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. Ezután a pénzügyi bizottság tartotta ülését, amelyen az indemnitási javaslatot, továbbá a költségvetési évnek a naptári évvel való összeegyeztetését, továbbá kislakások és munkásházak építését és a házadómentességről szóló jaaslatot tárgyalták.----------=08C~-----Sopron díszpolgárává válasz■ tolta Imrédy Bélát Sopronból jelentik: Vitéz Imrédy Béla vasárnap részt vett Sopronban a vitézek által rendezett ünnepségen, majd beszédet mondott az ellenforradalom soproni vértanúinak emlékünnepélyén, délután pedig a város díszközgyűlésén átvette Sopron díszpolgári oklevelét. Az ellenforradalmi hősök ünnepélyén mondott beszédében megemlékezett Imrédy arról, hogy Sopron városában húsz évvel ezelőtt húsz magyar- és németajkú polgár halt mártírhalált. Rámutatott arra, hogy az ellenforradalmi eszme, nemcsak egy forradalom tagadása, nemcsak a nemzet vára elleni támadás visszaverése, de ennek a várnak megerősítése, és kiépítése is. A díszpolgáravató díszközgyűlésen is nagy tapssal fogadott beszédet mondott Imrédy Béla. Lorenz birodalmi SS főcsoporlvezető látogatása Magyarországon Lorenz német birodalmi SS főcsoport- vezető, aki feleségével és kíséretével több napja Magyarországon tartózkodik, hétfőn Pataky Tibor államtitkárral és feleségével Kenderesre ment, ahol a kormányzó úr öfó'méltósága ebéden látta vendégül. Onnan kíséretével együttf a hortobágyi csárdához utazott és Debrecenben szállt meg. Kedden délben a külügyminiszter ebédet ad tiszteletére. Lorenz a budapesti Magyar-Német Társaság meghívására jött Budapestre. amely társaság szombaton, június 17-én, délutáni ülésén tiszteletbeli tagjává választották. Lorenz a berlini államok közötti kapcsolatokat ápoló társaságok feje. Lorenz Budapest környékén és a Balatonon tett még kirándulást kíséretével. TELEFOHSZÁM: 144-400 A felvidéki minisztérium feladatai A felvidéki és kárpátaljai javaslatot elfogadta a fiáz bizottsága
