Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-20 / 138. szám

4 TEhPimau - JRáfeRHIRK\fi 1939 JÚNIUS 20, KEDD KunderAntat Észtországba és Finn- országba utazik Kunder Antal kereskedelem* és közle­kedésügyi miniszter hivatalos látogatásra Észtországba és Finnországba utazik. Kunder Antal miniszter junius 26-án utazik Tallinnba, ahonnan 30-án indul Helsinkibe. A minisztert útjára a magyar külügyminisztérium részéről Villani Lajos báró követségi tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről pe­dig Parkért Géza miniszteri osztálytaná­csos kíséri el és vele utazik személyi tit­kára, Fluch István dr, is, «0 Kinevezték a sajtótanács elnökét és alelnökeit Jelölések a kamara közös tisztikarára A Budapesti Közlöny keddi száma hiva­talos részében a következőket közli; A m. kir. miniszterelnök a 6070/1938, M. E. számú rendelet 29. §-a alapján Bara­nyait Lajos pápai prelátus, m, kir._ kor­mányfőtanácsost, a Központi Sajtóvállalat vezérigazgatóját az Országos Sajtótanács elnökévé, Zimmermmn Lajos dr. m. kir, kormán yfőtanácsoa, ügyvédet és Dulin Elek dr. miniszteri osztálytanácsos, a mi­niszterelnökség sajtóosztályéinak helyettes vezetőjét az Országos Sajtótanács elnök- helyetteseivé az 1939. évi július 1. napja- tói számított három évi időtartamra ki­nevezte. Megalakul! a sajtó- kamara kiadói főosztályának szakosztálya A hétfői nap folyamán tartották meg alakuló szaküléseiket a Zeneművészeti Fő­iskola termeiben vitéz Kölosváry-Borcsa Mihály, sajtókamara megalakításának elő- készítésére kinevezett miniszteri biztos elnöklésével a sajtékamara kiadói főosz­tályának szakosztályai. Délelőtt fél 11 órakor alakult meg az első szakosztály, amely a napilapok ki­adóit tömöríti magában. A taggyűlés a szakosztály tisztikarát egyhangúlag a kö­vetkezőképpen alakította meg, Szakosz­tályi elnök; Horváth Lóránd, szakosz­tályi titkár: Móricz Miklós, az állandó jelölőbizottság tagjai: Bdrczay János. Nedeczky László. Választmányi tagok: Báthory-Hüttner János, Horváth Ló­ránd, Kovács Dezső, Móricz Miklós, Ne­deczky László, Pajzs Ödön és Uj István Budapestről, Bdrczay János, vitéz Galamb Sándor, Kéri Nándor, Kólya Sándor, Kun Béla, Rácz Antal, Székely Antal Géza, ifj. Szigethy Gyula, Wessely Károly vi­dékről. Délután félhat órai kezdettel válasz­totta meg a második szakosztály tiszti­karát szintén egyhangúan. Szakosztályi elnök lett Berkes Róbert, szakosztályi tit- kár Nádas János Béla. Szintén egyhangú volt a választás * harmadik kiadói főosztály alakuló taggyű­lésén is, ahol szakosztályi elnök Sényi Pál, szakosztályi titkár Szlabey Emil Géza lett. A sajtókamara közös tisztikarának jelölései Déli tizenkét órakor Kölosváry-Borcsa Mihály miniszteri biztos elnökletével ősz- szeült az állandó jelölő bizottság, amely megejtette a sajtókamara közös tisztika­rára vonatkozó jelöléseket. Az újságírói főosztály elnökéül Zimmer Ferencet, Tóth Lászlót és Radnai Endrét, a kiadói főosz­tály elnökéül Báthory-Hüttner Jánost, Berkes Róbertét és Horváth Lórándot, fő­titkárnak Gáspár Jenőt, Matolay Gézát és Meskó Tibort, pénztárosnak Tamás Károlyt, Kovács Dezsőt és Mohar Józse­fet, az újságírói főosztály titkárának Papp Miklóst, Darvas Jánost és Migend Dezsőt jelölték. Az újságírói főosztály közgyűlésé szerdán déli tizenkét órakor van, és ez alkalommal fogják a három­három jelölt közül a tisztviselőket meg- választani. A belgrádi Politika érdekes cikke a magyar-jugoszláv viszonyról és a magyar-román helyzetről Belgrad, június 19. (Magyar Távirati Iroda.) A Politikának Horthy kormányzó beszédével foglalkozó cikke többi között a következőket tartalmazza: Horthy Miklós, Magyarország kormány­zója, nagy beszéddel nyitotta meg az új magyar parlament ülésezését. Horthy kor- mányzó ezzel a beszédvei is igazolta, M>gy teljesen átérzi a békének, jólétnek s fejlő­désnek alapfeltételeit, amelyek azonosak minden nép, különösen pedig a dun$nenti és balkáni népek szempontjából Végre be kell látnunk, hogy fippcs»&$i hirdetni Nagyc' kát. holi Szombaté: nyilvános évre. Ktkl Részletes tudhatók. 2000 (Njttra mjNüizség^ktV dásztelái letSV 193k* július L ’"t| ,ói;aV>r a*köz^|gház; szoáfeérbe" yzoí lrp<H(han> meg' röaág. a velünk szomszédos összes népek életérdekei összefüggnek és az egyiknek szabadsága és jóléte maga után vonja a másik szabadságát és jólétét és megfordítva. A jugoszlivok különben is úgy értelmezik Horthy kormányzó barát ságos szavait, hogy nagy figyelemmel ki­séri mindazt, ami barátságos légkört te remthet Jugoszlávia és Magyarország kö­zött és hogy Magyarország baráti kezet nyújt mindazoknak a nemzeteknek, ame­lyek jószándékkal viseltetnek irányában. Horthy kormányzó nem elsőizben beszélt ilyen hangon Jugoszláviáról és a szomszé dokkal való együttműködésről. Még 1926- ban Mohácson a mohácsi csata négyszáz éves évfordulóján kifejezésre juttatta a szomszédokkal, különösen pedig a dél- szlávokkal való barátságos közeledés Iránti óhaját. Ami akkor az ő és a mi i ideálunk volt — mart Jugoszlávia a szom­szédokkal való politikai együttműködés te­rén mindig arra törekedett, hogy jó vi­szonyban éljen Magyarországgal — úgy­látszik, a még kedvezőbb körülmények ha­tása alatt napról-napra jobban közeledik a meg­valósuláshoz. Nyilvánvaló hogy az olyan nemzetek, mint a magyar és jugoszláv, román és a többi szomszéd nemzet, a körülmények kényszerítő hatása és a természeti törvé­nyek parancsa alapján egymásra vannak utalva és nyilvánvaló, hogy politikai és kulturális téren való együttműködésük beláthatatlan következményekkel járhat nemcsak zavartalan fejlődésükre, hanem a nemzetek együttműködése célja: a kö­zös béke és általános jó érdekére is. Ma az a helyzet, hogy ezt az együtt­működést maguk a körülmények kénysze­rítik ki és amint mindenben látszik, a hozzávaló szükséges előfeltételek is adva vannak. Jugoszlávia álláspontja ebben a kérdésben nyílt és félreérthetetlen, mert őszintén óhajtja, hogy a Magyaror­szághoz való jelenlegi jóviszonyát minden tekintetben kimélyítse és az teljes és véglegesen szívélyes le­gyen, összhangban természetesen békés politikájával és fennálló barátságaival. Kétségtelen, hogy a Magyarország és Jugoszlávia közötti jóviszony kialakulása kitűnő hatással lenne Magyarországnak Romániához való viszonyára is. Magyarországot és Jugoszláviát semmi­féle vitás kérdés sem választja el egymás­Vitéz Horváth Gyula tábornok beszédet mond a vitézi várományosok sportteerűének felavató ünnepségén tói, viszont az együttműködés óhaja össze­köti őket. Jugoszlávia sohasem volt érdek* télén a szomszédos magyar nép irányában, melynek képességeit mindig értékelte és amelyre természetszerűleg rá van utalva. Ebben a tekintetben Horthy Miklós kormányzónak legutóbbi Jugoszlávia iránti barátságos kezdeményezése különös figyelmet érdemel. Szerelmi g egy budapesti penziőszo bábán Két és félévi fegy házra ítélték Darányi Ernőnél, aki agyonlőtt egy budapesti ügyvédet Darányi Emőné nyitrai származású ta­valy február 3-án este egy budapesti pen­zió szobájában, amely Darányi Ernőné la­kása volt, öt pisztolylövéssel megölte Kronstein Angdrás dr. fő­városi gyakorló ügyvédet. Ennek a tragédiának az előzménye esz­tendőkre nyúlik vissza. Kronstein dr. hosz- szabb időn át udvarolt Darányinénak. A fiatal ügyvéd nógatta az asszonyt, hogy váljon el a férjétől és ő feleségül veszik De később Darányi Ernő lépett fel felpe­resként, amikor megtudta feleségének kapcsolatát s ő Indított válópert az asz- szony ellen. A bontópör úgy fejeződött be, hogy a házasságot a bíróság az asz- szony hibájából bontotta fel. Amikor a válóperbeli Ítélet jogerőssé vált, Darányiné egyre sürgette az ügyvédet a házasságkö­tésre, de ez kibúvókat keresett. Megtudta az asszony, hogy más nők után szaladgál, úgyhogy Darányiné elkeseredésében és eg- zaltáltságában többször megmérgezte magát. Közvetlen a tragikus eset előtt hangos jelenet játszódott le Darányiné és az ügy­véd között. Az asszony vallomása szerint Kronstein dr. ez alkalommal kijelentette, hogy nem akar tudni Darányiéról, majd rárivalt a nőre: — Akaszd fel magad, meg tudnálak fojtani! E jelenet után Darányiné kivette a szekrényéből a töltött pisztolyát és agyonlőtte az ügyvédet. Az adatok szerint Darányiné a gyilkos merénylet elkövetése után percek múlva cigarettára gyújtott és cinikus egykedvű­séggel mondotta a panzió személyzete előtt: — Lelőttem a kutyát! A büntetőtörvényszék előtt megtartott izgalmas főtárgyalás után bűnösnek mon­dották ki Darányinét szándékos ember­ölés bűntettében és ezért hatévi fegy­házra ítélték- Fellebbezés folytán a bu- í dapesti királyi ítélőtábla megváltoztatta ezt az ítéletet és a vádlott cselekményét erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének nyilvánította és e cselekményért Darányi Ernőnét kétévi és hathónapi fegyházbüntetésre ítélte. Semmiségi panaszok folytán hétfőn ke­rült az ügy a Kúria elé. A királyi Kúria rövid tanácskozás után kihirdette határo­zatát, amely úgy a vád, mint a védelem által bejelentett semmiségi panaszokat elutasítja s ezzel a tábla által meghozott Ítéletet jog­erőre emelte. A Kúria végzésének indokolása hangsú­lyozza, hogy a törvényszéki orvosezakér- tők, de az igazságügyi orvosi tanács szakvéleménye szerint sem volt a vád­lottnő a cselekmény elkövetése idején ön­tudatlan és teljesen beszámíthatatlan ál­lapotban. A Kormányzó Űr Óíőméltósága mélynyomás» arcképe 63x95 cm- méregben P 1-40 + portókfcltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a kérészünk 6 a ml vezérünk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háremszin nyomású képek P150 + portőköltsésért megrendelhetők: STADIUH SfliTÖVÜLLBUITRTufii Budapest, VI., Rózsa-utca 111. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom