Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-18 / 137. szám

1939 JÚNIUS 18, VASÁRNAP teiotdeKi •ilaüfcutHIRMß löi kar nevében üdvözölte a polgármestert és felajánlotta a tisztikar segítségét és együttműködését munkájához. Pestvár­megye képviseletében Fáy István főispán, Abaujtomavármegye közönsége nevében $zentimrey Pál alispán, Újpest város 24 tagú népes küldöttsége nevében Szalay Sándor dr. tanácsnok, Kassa város tör­vényhatósági bizottsági tagjainak nevében Pilát József dr., végül a Magyar Városok Országos Szövetsége nevében Sopronyi- Thurner Mihály, Sopron város polgármes­tere üdvözölte és szerencsekivánatait fe­jezte ki az új polgármesternek. A polgármesterbeiktató díszközgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. RENDELET a Felvidéken és Kárpát­alján kibocsátott betéti okmányok megjelöléséről Bemutatási határidő: 1939 július 3. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a kormánynak a visszacsatolt fel­vidéki területen és a kárpátaljai területen kibocsátott betéti okmányok megjelölésé­ről szóló 5500/1939. M. E. számú rende­letet. A rendelet szerint június 18-án, a ren­delet hatálybalépése napján, belföldi sze­mély tulajdonában levő és hitelintézet által a visszacsatolt felvidéki területen 1938 november 11-e előtt, a visszatért kárpátaljai területen pedig 1939 március 19-e előtt kiállított takarékkönyveket, be­téti könyveket és betéti lapokat megjelö­lés végett 1939'július 3-ig bezárólag a betéti okmányt kiállító hitelintézetnél be kell mutatni. Ha a betéti okmányt a hitelintézet fiókja, telepe, képviselete, vagy ügynöksége állí­totta ki, a betéti okmányt ennél kell be­mutatni. A betéti okmányt tulajdonosa, vagy ha az okmány más birtokában van, vagy azzal más rendelkezik, ez a személy köteles bemutatni. A bemutatással egy­idejűleg a betéti okmányt kiállító hitel- intézet által rendelkezésre bocsátandó nyomtatványon nyilatkozatot kell kiállí­tani és átnyújtani. Bemutatónak kell tekinteni azt a ter­mészetes személyt, aki állandóan Magyarország területén — a visszacsatolt felvidéki területet és a kárpátaljai területet is ideértve — lakik, vagy tartózkodik, továbbá azt a jogi sze­mélyt és céget, amelynek székhelye, vagy telephelye Magyarországon van. Hitelintézetnek a bank- és pénzváltó üzlettel foglalkozó céget, vállalatot és bár- mely más ilyen üzletággal foglalkozó in­tézményt kell tekinteni. ►»BE® Berlin erélyesen visszautasítja a Szlovákia felosztásának tervéről terjesztett álhíreket Prága, június 17. A Prager Zeitungs­dienst írja: Berlini politikai körök vissza­utasítják a Londonból terjesztett Szlová­kiáról szóló vészhíreket, mint újabb angol kísérletet a világ figyelmének a moszkvai paktum nehézségeiről való eltérítésére valamely újabb német akció állítólagos előkészítésére való ráutalással. Közben Durcsánszky külügyminiszter és a szlo­vák sajtó is állást foglalt már a Szlová­kiára vonatkozó híresztelések tekinteté­ben. A pozsonyi német követ kinevezése is egyébként megcáfolja azt az állítást, hogy Szlovákiát fel akarják osztani a Németbirodalom és Magyarország kö­zött. Az éppen folyamatban lévő német­szlovák gazdasági tárgyalásokkal kapcso­latban Berlinben hangoztatják, hogy Németország nem gondol vámközös­ségre, hanem egy gazdaságilag életképes Szlo­vákia fejlődésére, mert a birodalom egye­dül csak ilyen Szlovákiában vállalhat ér­dekeltséget. A német csapatösszevonásokról szóló ólhírek cáfolata Berlin, június 17. (Német Távirati 1 Iroda.) Franciaországban és Angliában a sajtó és rádió legutóbb azt állította, hogy Morva-Osztravában összevonták a német hadsereg 8., 28. és 31. gyalogsági hadosz­tályát, 4. páncéloshadosztályát és a 118. nehéztüzérségi hadosztályát. Mint illetékes helyről közlik, ezek az adatok egyáltalában nem felelnek meg a valóságnak. Morva-Osztrava vidékén semmiféle csapat­1 összevonás, de még csak csapatelmozdulás sem történt. E hírek tarthatatlansága már abból is kitűnik, hogy a német hadsereg­nek nincs is 118. számú nehéztüzérségi hadosztálya. A Times újabban azt írta, hogy Iglau és Brünn közötjt állítólag közlekedési zár­latot léptettek életbe, ez a hír ugyanúgy, mint a többi hasonló híradás. — szintén a mesék birodalmába tartozik. FELVIDÉKI MAGYAR Telefon: 144-400 Szerkesztő^ és kiadóhivatal: Budapest, Vili, Jczsef-körűt 5 Rejtélyes éjszakai csata Toulonban harminc rendőr és négy bandi között Revotveres, autós alvilági gengszterbanda • gépfegyverrablási kísérlete Párizs, június 17. A délfranciaországi Toulon kikötővárosban a szombatra vir­radó éjszaka a haditengerészeti arzenál előtt valóságos ütközet folyt le harminc rendőr és négy bandita között. Az utcai ütközet során az egyik bandita súlyosan megsebesült. Négy többszörösen bűntett alvilági alak el akarta lopni a francia haditenge­részet egyik legújabb típusú gépfegy­verét, amelynek szerkezetét mindezideig szigo­rúan titkolták. Az egyik katona, akit meg akartak vesztegetni, közölte feljebbvalói­val, hogy a szombatra virradó éjszaka el akarják lopni a gépfegyvert. Az arzenál előtt nagyobb rendőri készültség várta a banditákat, akik közvetlenül éjfél után egy luxusautón megérkeztek az arzenálhoz és át akartak mászni az arzenál falán. A rendőrök azonban meglepték őket, de a; banditák ellenálltak és szabályos tűzharc kezdődött. A négy bandita revolverekkel és gyors­tüzelő pisztolyokkal lőtt a rendőrökre, akik természetesen viszonozták a tüzelést. Az egyik bandita súlyosan megsérült és azonnal a rendőrök fogságába is került. A többi három szökni akart, néhányszáz méternyire az arzenáltól a rendőröknek sikerült elfogni őket. Az egyik elfogott bandita egy elbocsátott rendőrtisztviselő, akit különböző szabálytalanságok miatt függesztettek fel állásától. A másik ban­dita egy touloni kávéháztulajdonos, akinek kávéháza a touloni kommunisták kedvenc találkozóhelye. A rendőrség kém­kedést sejt az egész ügy hátterében és a touloni szélsőbalodali körökben nyomoz az elfogott banditák megbízói után. Agyonveri két rabló cseh katonaszökevényt egy bátor ruszin legény Körösmező két veszedelmes fegyveres banditáját leütötte a megtámadott ember nevelt fia Kőrösmező, június 17. Kőrösmező köz­ségben és környékén az utóbbi időben so­rozatosan követett el betöréseket két ti­tokzatos férfi. Egymásután tett feljelen­tést a két vakmerő betörő ellen Demetyuk János, Verapcsuk Györgyné és Steimetz Jakab. A három feljelentő — mindhár­man kőrösmezei lakosok — teljesen egybehangzóan adta elő a vakmerő betö­rések történetét. Egymásután következő napokon az esti órákban, amikor már sö­tétedett, erőszakkal behatolt lakásukba két férfi. Mindketten fel voltak fegyverezve és az egykori cseh katonaság egyenruhá­ját viselték. A két marcona bandita feketére kor­mozta arcát, úgyhogy csaknem felismer- hetetlenek voltak. A gengszterek fegyver­rel és fenyegetéssel kényszeritetíék áldo­zataikat, hogy ne kiáltsanak segítségért és szó nélkül adják elő pénzüket és ér­téktárgyaikat. A csendőrség többnapos hajtóvadásza­tot rendezett, hogy kézrekerítse a vesze­delmes gonosztevőket, a hajsza azonban eredménytelen volt. Néhány nappal ezelőtt ismét felbukkan­tak a kőrösmezei banditák. Késő este volt, amikor kopogtatás hallatszott Gaulyuh Stefán kőrösmezei lakos házának ablakán. Gaulyuk kinézett az ablakon és meglátta a ház előtt álló, bekormozott arcú katona- ruhás, fegyveres rablókat. — Lengyel katonák vagyunk, eresszen he! — kiáltott Gaulyukra az egyik be­törő. Gaulyuk Stefán természetesen nem en­gedte be őket. A rablók benyomták az ablakot, amire Gaulyuk menekülni akart a fegyveres gonosztevők elől. Ezeknek egyike azonban még a szobában — ahová a benyomott üvegű abjakon keresztül mindketten beugrottak — utolérte és hatalmas ütést mért a ház tulajdono­sának fejére. Gaulyuk nagyot kiáltott és elesett. A kiáltásra felébredt Gaulyuknak a szom­szédszobában alvó nevelt fia, Milecsevics Mihály. A fiatalember előrántotta fejszé­jét és villámgyorsan beugrott a szomszéd szobába, ahol az egyik rabló éppen ne­velőapját akarta ellenállásra képtelenné tenni. Milecsevics magasra emelte a fej­szét és hatalma ' ütéssel leterítette a tá­madót. A másik betörő a fiatalemberre akarta vetni magát, ez azonban szembefordult vele és őt is fejbevágta a fejszével. Mile­csevics gyors és bátor fellépése után egy; perccel már véresen feküdt a földön a két, most már magával tehetetlen betörő. Rövid idő múlva Gaulyuk hívására meg­érkeztek a csendőrök. Egyúttal orvost is hívtak s ez megállapitotta, hogy Milecse­vics fejszc^sapása mindkét rablót ha- lálrasebezte. A csendőri nyomozás reg­gelre már tisztázta a két veszedelmes rabló személyazonosságát. Mindketten cseh katonaszökevények voltak, az egyi­ket Klerec Jurának, a másikat Mickányuk Mihálynak hívták. 86.6 millió é lakosa van a Nagynémet Birodalomnak Berlin, június 17. A birodalmi statisz­tikai hivatalnak az 1939-ik évi május 17-iki népszámlálásról összeállított első ideiglenes eredménye szerint a Német Birodalom helybenlakó lakosságának száma a Memelvidék nélkül, ahol a szám­lálást még nem vitték keresztül, 79.6 millió. A Memelvidék kereken 153.000 la­kosával együtt a Birodalom lakossága 79.8 millió. Ha ehhez hozzászámítjuk a cseh és morva védnökség kereken 6.8 millió lakosát, kiderül, hogy a Nagynémet Birodalom területén mintegy 86.6 millió lakos él. A legutóbbi népszámlásokkal szemben a Birodalom lakossága (a Memelvidék és a cseh-morva védnökség nélkül), kereken 3.2 millióval, vagyis 4 százalékkal növe­kedett. Ez a növekedés főleg a régi biro­dalmi terület születési többletére veze­tendő vissza. A Birodalom összlakosságából 38.8 millió férfi és 40.8 millió nő. A népsűrűség négyzetkilométerenként 131.0 lakosról 136.4 lakosra emelkedett, Az európai államok közül csupán Bél* giumnak, Németalföldnek, Angliának és Olaszországnak van nagyobb népsűrűsége. Az abszolút népesség tekintetében a Biro­dalom Szovjetoroszország után Európa legnépesebb állama.

Next

/
Oldalképek
Tartalom