Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-18 / 137. szám
JÚNIUS 18, VASÄRNAP TElsVTDíTKl lMa<j&ARHIRMI> Lord Rothermere érdekes cikke szudétakérdésről“ Ha nem intézik el a magvar szndétakérdést, az emópai államférfiak ugyanolyan nehéz állapottal fognak szembekerülni, mint aminőt Münchenben kellett elintézni - A magyar Szudétaföld a jelen• légi Románia határain belül levő nagy terület, amelyen körülbelül hárommillió magyar él London, június 17. Lord Lothermere írja a Daily Mailben: Egy dolgot nem tudok megérteni. A müncheni egyezmény után azt vártam, hogy a csillapítást, amely nagy miniszterelnökünk törekvéseinek célját alkotta, haladéktalanul továbbviszik. Erről annyira még voltam győződve, hogy érintkezésbe léptem Ribbentrop német külügyminiszterrel és azt javasoltam neki, hogy ez volna a legalkalmasabb pillanat, hogy a román kormányt megközelítsék és azt ajánlják neki, tegyen a német Szudétaföld átengedéséhez hasonló gesztust a magyar Szudétaföld tekintetében. 1928 óta hirdettem a világ előtt, hogy a szudéta-probléma, ha nem intézik el, súlyos válságot okoz, ha nem éppen háborút. Éppen így meg vagyok győződve arról, hogy ha nem intézik el egy-két éven t '.ül a magyar szudétakérdést, az európai államférfiak ugyanolyan neh': állapottal fognak szembekerülni, mint aminőt Münchenben kellett elintézni. A magyar Szudétaföld a jelenlegi Románia határain belül levő nagy terület, amely több mint ezer éven át Magyarországhoz tartozott és amelyen ma is magyarok élnek nagy tömör tömbökben. Körülbelül hárommillió magyar él ezen a területen, noha a román tankönyvek csak e szám felét vallják be. Ezekkel a magyarokkal még sokkal rosszabbul bánnak, mint ahogyan a cseh-szlovákiai szudétanémetekkel bántak. A román iskolakönyvek ebben a tekintetben csalnak. A román kormány, amióta olyan igazságtalan módon ezt a területet birtokába vette, mindig azt a politikát követte, hogy minden lehető módon félrevezette a külvilágot az ottélő magyarok száma tekintetében, sőt még attól sem riadtak vissza a románok, hogy nagyon sok magyart született románnak, vagy más fajúnak mutattak ki. Ribbentrop német külügyminiszter nem minden rokonszenv nélkül fogadta javaslataimat, de felteszem, hogy a német kormány akkor nem akarta ezt a kérdést felvetni. A Turul-madár csőrében ásó... Szociális magyar népi szellem születik az Önkéntes Munkaszolgálati Táborokban Látogatás a Munkaszolgálati Tábor tihanyi vezetőképző tanfolyamán Tihany, június 17. (Kiküldött munkatársunktól.) Éjfél körül vad szélvihar támad a Balaton partján, nyomában elkezd szakadni az eső, mintha nem is dézsából, hanem maga a Niagara zúdulna roppant víztömegével az álmából felriasztott Tihanyi-félszigetre. Az emeletes, modern építésű volt KISOK-házat, mint egy skatulyát, rázza a vihar, olyan vad erővel, hogy minden pillanatban attól kell tartanunk, hálószobástul fölkap és szétszór. Az egész Munkaszolgálati Tábor nem tud aludni, rohanunk az ablakhoz: gyönyörű látvány! A Balaton óriási hullámokat vet, átcsap a kőpartokon, közben villám- lik, rá rettenetes dörgés felel, zeng az egész táj, mint egy megrészegült zenekar. Az eső oly erővel csapkod, hogy a ház ablakain is kezd becsurogni, később már bő sugarakban ömlik, halljuk, amint a folyosó kőpadlóin valóságos folyamként hömpölyög, lefelé a lépcsőkön. Lassan szűnni kezd a vihar, az eső egyenletes dobolása megint álomba ringatja a tábor résztvevőit és a sajtó embereit. Alig alszunk valamit, öt órakor kürtszó ébreszt, félóra alatt készen vagyunk a mosakodással, egy kis reggeli gyakorlat és terepsport, rádió nélkül, mivel a lakihegyi még ilyenkor javában alszik. Reggeli után a tábor tagjai felkészülnek a kivonulásra, ásóikkal, kapáikkal. Ércesen hangzik a „Sorakozz!“. Együttes ima, miközben felhúzzák a táborzászlót, a csúcson már sugárzó napfény fogadja a selyemzászlót, amelyen a tábor címere: a Turul-madár csőrében egy ásóval röpül a hármas halom fölött. Rajbarak, tanbarak és konyhabarak Áldott jó hajnali szagok, ízek a levegőben, könnyű szél fodroz a tó vizén, nem ismerni rá az éjféli rakoncátlanra. A KISOK-ház falai erősen átáztak, míg a szabad téren felállított fabaraknak kutya- baja sincs, szétnézünk belül, egy csepp vizet se látunk. No lám, a barak pompásan kiállta a tomboló vihart, a munkaszolgálatosak mestermunkát csináltak. A reggeli munka most azzal kezdődik, hogy szétszedik a barakot. Ezt gyakorolják napok óta. mert a tábori munka tulajdonképpen baraképítéssel kezdődik. Délelőtt folyamán újból összerakják, két óra alatt készülnek el vele, de jó begyakorlottsággal később már egy óra alatt is készek. Dúcokra, kőre illesztik az erős gerendákat és deszkákat, ez a híres, jól bevált Ilosvay-fé!® 6X4 barakszerkezet, amelyet már a honvédség is átvett. Sokkal biztosabb és kényelmesebb a sátornál, bárminő vihar, eső jöhet, a barak sértetlen marad. Belül egymás fölött ágyak, akár a hajón, s középen egy hosz- szó asztal, könnyen mozdítható székekkel Egy ilyen fabarakban 12 munkaszolgálatos van elszállásolva. A rajbarakokon kí’ vül ezévben már rádióval és könyvtárral felszerelt u. n. tanbarakot is valamint zuhanyozókkal ellátott fürdőbarakokat létesítenek minden munkatáborban. A deszkák aránylag könnyen szállíthatók és újabban már fagyapottal bélelt téli-ba- rakok is készülnek, amelyeket belül fűteni lehet. A Tarul Szövetség kezdte A Tihanyi-félszigeten jelenleg munka- táborvezetőképző-tanfolyam van, mintegy harminchármán gyűltek össze az ország minden részéből, egyetemisták, főiskolások. munkanélküli diplomások, akik már egy-két évet töltöttek az Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálat táboraiban s hathetes kiképző tanfolyam után a július 1-én meginduló vidéki táborok élére kerülnek, mint táborparancsnokok és egyéb tisztesek. Számunkra, felvidékiek előtt ismeretlen még ez a Munkaszolgálat-mozgalom. Érdemes közelebbről megismerkedni vele, hiszen ezidén már a Felvidéken is megindul az első Önkéntes Nemzeti Munka- szolgálat, amelynek táboraiba máris sok felvidéki érettségizett ifjú jelentkezett. A legelső magyar munkatáborokat 1935. nyarán a Turul szövetség és a sárospataki kollégium szervezte. A Turul önkéntes diáktábora Magyarcsanád határában vert tanyát, s a Maros csigái gátjait javította. A sárospatakiak pedig egy erdei út építését vállalták magukra. A következő évben már hat munkatábor alakult, s közte az első magyar női munkatábor is. Oly nagy sikere s nemzetnevelő hatása volt az első áboroknak, hogy Az ásó Miért? Kinek? Kiért vállalnak önkéntes munkát a diákok? Mi vezeti őket az egyetemek padjai közül ki a falvakba? Micsoda bűvös erő hajtja ezeket az orvosnak, tanárnak, ügyvédnek készülő ifjakat az ásóhoz, csákányhoz, földhordó csillék közé, ki a csatornák agyagos medrébe, kisvasúti építkezésekhez ? Egy új társadalmi rend sóvárgása a jövő Magyarország gondolata! Javarésze ezeknek az ifjaknak középosztályi származású, most, a munkaszolgálat révén megismeri a fizikai munkát, s kö- zelébb kerülve a dolgozó rétegekhez, megismeri azt a szakadékot, amely az egyes 1937-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elrendelte az Egyetemi Önkéntes Munkatáborok felállítását, s a felállított főparancsnokság július 1-től szeptember végéig 4—4 heti időtartamra 14 férfi és 2 női munkatábort szervezett, közel 600 résztvevővel. Ezidén a minisztérium új rendeletben szabályozta a munkaszolgálat-szervezését, s a táborozás időtartamát az ifjaknál 10 hét, a hajadonok- nál 5 hétben szabta meg. Akik ilyen önkéntes munkaszolgálatot, végeznek, a táborozás ideje alatt teljes ellátásban, munkaruhában, cipőben és zsebpénzben részesülnek, továbbá az egyetemen előnyben részesülnek a felvételnél, kedvezményt kapnak a tandíj részletekben való fizetésére, ösztöndíjaknál, állami és ön- kormányzati alkalmazásoknál elsőbbségben részesülnek, valamint a Nemzeti Önállósítási Alapból kért kölcsönök engedélyezésénél is. katonái társadalmi osztályok és a szellemi, testi munkásook között tátong az egész nemzet kárára. Az önkéntes munkaszolgálat hozzájárul az egységes nemzeti szellem kialakításához, a magyar társadalom különböző osztályainak egybekapcsolásához s a kölcsönös megértés kifejlődéséhez. Uj hadsereg ez az önkéntes munkatáborozó fiatalság, a jövendő szociálisabb Magyarország győzedelmeskedő hadserege, amelynek a fegyvere az ásó, meg a csákány. De jól tudjuk, nagy időkben mit jelenthet az ásó katonáinak harci készsége. Ezekben az önkéntes munkatáborokban csírázik a magyar népi egység gondolata. Izig-vérig magyar népi szellem Mindez láthatóan itt bontakozik ki a szemem előtt, a tihanyi munkatábor- vezetőkiképző - tanfolyamon. Vidáman, készséggel végzik a nehéz munkát. Reggel fél hattól déli egy óráig dolgoznak, közben (féltizkor) kis pihenővel, amikor az ú. n. második reggelit kapják. A jó kiadós ebéd után délután öt óráig pihenő, 5—6-ig honvédelmi kiképzés, majd nemzetvédelmi előadásokat hallgatnak kitűnő fiatal tudósoktól, szociológusoktól. Ma délután éppen Rónai András dr. tartott igen élvezetes előadást a „Nemzetiségi kérdés a történelmi Magyarország területén“ címmel, utána igen érdekes vita indult meg. A nemzetpolitikai kérdésekről ebben az évben a következők tartanak előadásokat az egyes munkatáborokban: Kerék Mihály dr.: Agrárkérdés Magyarországon, Szabados Mihály dr.: Az agrármunkásság problémái, Szekeres János: A keresztény ifjúság elhelyezkedése a gazdasági pályákon, Rudai Rezső dr.: Mai államrendszerek Európában, Kiss Barnabás dr.: Uj magyar lelkiség. Az előadók két napig tartózkodnak az egyes táborokban s az előadást követő napon részletesen megvitatják a munkaszolgálatosak a tárgykört. A katonai természetű előadások felölelik a korszerű honvédelm, ipari sztrájk és szabotázs, kémelhárítás, lég- és gézvédelem. térképismeret kérdését és a bajtxr- siasság szellemét tartják szem előtt. Uj, egészséges szociális és izig-vérig magyar népi szellem kezd itt meghonosodni a táborokban, még a dalokat is megválogatják, hadat üzenve az aszfalt-ízű, álnépies, népszínműnótáknak, szabadidejükben vagy menetelés közben Kodály—Bartók-nótákat énekelnek. Este pedig a tábortűznél gyönyörű népdalkórusokat zeng a harminchárom ifjú, képviselői egy új magyar ifjúságnak,
