Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-13 / 132. szám

Aras 10 fillér It, évfolyam 132. szám. Budapest, 1939 június 13. Kedd Előfizetési ér évente 3«,— P, félévre 18— P, negyedévre pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP í Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzsef-körút 5, szám Telefon; 144*400 o Telefon; 144*400 Felvidéki hultármunkásoh Budapesten A miniszterelnök nagy beszédben ismer* tette a kormány új munkaprogramját Gyorsabb és szociálisabb tartalmú munkát fog végezni a képviselő­ház — A belügyminiszter, a külügyminiszter és a kereskedelmi miniszter ismertették tárcájuk programját a Magyar Élet Pártja első értekezletén A külügyminiszter válasza a románok el­utasító magatartására Irta: Olvedi János r *>, Sokat hallunk manapság „népi“ po­litikáról, arról az új politikai irányról, amelyik a széles népi rétegek öntuda­tosítását, felemelését és nevelését szol­gálja. Arról az új politikai stílusról, amelyik a mai társadalmi valóságok­nak felismerése alapján: az érintetlen, erőtől duzzadó népi rétegeken, a ma­gyar parasztságon és munkásságon, egyszóval: a magyar dolgozók öntuda­tosított és szervezett tömegein akarja a, magyar életet új vágányokra átállí­tani. A népi politika szólamszerű Ismé­telgetése manapság szinte közhelyként lepi el a magyar politikai élet és pub­licisztika minden területét. Nagykapi­talista érdekeket szolgáló liberális kö­reink, kisgazda érdekeket nyafogó, „lakkcipős“ politikusaink, a magyar munkásság zsírján dagadtra hizlalt contiufcai zsidó szövetkezés: közös nagy igyekezettel fújja a napjainkban oly tetszetős és pompás lehetőségekkel kecsegtető közéleti nótát. A „népi po­litika“ hamis dallamait zengve szövet­kezik össze egy közös frontba minden ellenséges erő, minden múltból átmen­tett csenevész érték, minden maradi- ság, és a komoly népi haladást meg­kötni próbáló avult, politikai látásába bedohosodott, keletiséggel, vagy nyegle, gyökértelen polgári finnyássággal át­itatott kasztszellem. Nagy, irtózatosan nagy hazárdjáték folyik már magyar életünkben az úgynevezett „népi poli­tika“ körül. Patetikus hevülettel da­gadtra kóklerkedett, idétlen és hamis pátosszal elnyálazott szólamokban nincs hiány. Csak a lényeg sikkad el mind gyakrabban a nagy szózuhatag- ból: a népi célok becsületes és tisztes­séges szolgálata. Pedig egy dologgal legyünk tisztá­ban: a magyar fejlődés nem kapcsol­ható ki az egyetemes emberi és euró­pai fejlődésből. Mi, maroknyi, tízmil­liós nemzet nem élhetünk mindenkitől szeparált szigetéletet az új Európában. Nem dughatjuk el fejünket vaksi mó­don, idétlen struccpolitikával a ma­gunk duna-tiszai homokjába a mérföl­deket lépő, az egész európai kontinen­sen végigszáguldó nagy nemzeti és népi átalakulások elől. Ez a nyugatról fe­lénk zúgó forró szélvész: társadalmak, nemzetek és országok átváltozásáról számol be. Olyan világtörténeti fordu­latról, amelynek rezgéseit itt érezzük közvetlen közelünkben és amelyek ko­moly meggondolásra kell, hogy késztes­senek mindent magyart. A nyugatról elinduló nagy történeti átalakulások számunkra is tartogatnak tanulságot, sőt talán számunkra elsősorban. Mert azt mondják, hogy egészséges, rende­zett és fegyelmezett nemzeti életet csak olyan államban lehet élni, ahol az egész állami apparátus a nemzet széles rétegeire támaszkodik és erejét, szívósságát, rugalmasságát belőle me­ríti. De hogy ezt megtehesse, ehhez egy kell: a nemzeti társadalomnak korszerű átalakítása az eddig öntudatlan népi tömegek tudatosítása, az eddig parlagi Óriási érdeklődés előzte meg a Magyar Élet Pártjának hétfőn este félhat órára összehívott első pártértekezletét. Ezen az értekezleten ismertette ugyanis Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormány jövő­ben követendő politikáját, valamint azt a munkaprogramot, amellyel a parlamentet foglalkoztatni kívánja. Már ö tóra tájban egymásután érkez­tek a párt tagjai az Eszterházy-utcai klubhelyiségbe. Hosszú autósor jelezte a főbejárat előtt, hogy mind a képviselőházi, mind a felsőházi tagok, valamint a főispáni kar tagjai teljes számban vesznek részt az érte­kezleten. A klubhelyiség olvasóterme, a fogadó­terem, az előcsarnok zsúfolásig megtelt. Negyedhat órakor érkezett meg Teleki Pál gróf miniszterelnök, akit viharos ün­nepléssel fogadtak a párt tagjai. A mi­niszterelnök megérkezése után azonnal tanácskozásra vonult vissza az elnöki tanács több tagjával, Imrédy Bélával, Darányi Kálmánnal, Ivády Bélával, Vay László báróval és Bárczay Ferenccel. Közben a képviselők és felsőházi tagok között folyt az ismerkedés, csoportokba verődve tárgyalták a közelmúlt választás eseményeit, a mai formális ülés képét, s háromnegyedhat óra tájban bevonultak a tanácskozóterembe. Időközben megérkeztek a kormánytag­sorba, szociális ínségbe taszított réte­gek szociális felemelése és kulturális nevelése. Egyszóval: szükség van arra a becsületesen hirdetett és őszintén végre is hajtott népi politikára, amely­nek mielőbbi életté és valósággáválásá- tól függ a magyar nép megmaradása, élete és fejlődése. Ebben a becsületesen értelmezett népi munkában, mint új hang szólalt meg az elmúlt szombaton a felvidéki magyarság, az Egyesült Párt kulturá­lis szakosztályának alakuló ülésén. Az Egyesült Párt — szinte fölösleges is ezt már hangoztatnunk — kezdettől fogva a nemzeti összefogás és népi po­litika hirdetője volt. Az a politikai fo­gadalom, amelyet az Egyesült Párt és ja! le 8 pont háromnegyed hat órakor, amikor Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormány tagjaival és a párt elnökségével bevonult a- tanácskozóterembe, vi­Vay László báró ' pártelnök nyitotta meg a pártértekezletet és a párt viharos ünneplése közben köszöntötte fel az ál­lamfőt. Ezután Ivády Béla üdvözölte a miniszterelnököt, elmondta, hogy a magyar nép soha nem tapasztalt többségben sorakozott fel a miniszter- elnök és programja mögött. Teleki Pál gróf miniszterelnök elisme­réssel szólott a magyar nép politikai érettségéről és nyugalmáról, amelyet a választás során tanúsított. A nemzetet ez jellemezte mindig, sok viszontagságon keresztül. Erre a politikai érettségre és nyugalomra mindig építeni lehetett. A vá­lasztás eredménye örömmel és bizalom­mal tölt el mindenkit. Ezután a miniszterelnök válaszolt Bethlen István legutóbbi cik­kére és visszautasította azt a meg­állapítását, mintha az összeülő parla­ment politikai ítélet és tapasztalat dolgában elmaradott lenne. az előző parlamenttel szemben. Minden parlament bizonyos működés után több a párt vezetői négy esztendővel ezelőtt az érsekújvári piacon tettek: nemcsak akkor, kisebbségi sorsban jelentett irányt, célt és programot, de jelent ma is, sőt: elsősorban ma jelent. Az érsekújvári program, amelyik hitval­lás volt a nemzeti egység, az erők összefogása és egy becsületes népi és szociális haladószellemű politika mel­lett: ma éppen úgy időszerű, mint amilyen volt négy esztendővel ezelőtt. Az Egyesült Párt tehát kezdettől fogva hirdetője és építője volt az új politikai stílusnak, annak a népi célo­kat szolgáló új magyar politikának, amely az idegen tengerben egyedül volt képes megtartani és továbbéltetni a társadalmi, gazdasági száz meg száz haros ünnepléssel fogadták a kormány tagjait és a párt vezérét. Ezután megkezdődött a Magyar Élet Pártjának első pártértekezlete. Ez a választás ítélet volt. Az út, amelyet követni fogunk, nem lehet más, mint a Magyar Élet útja. A párt hűségesen kö­veti a miniszterelnököt ezen az úton, hű­séges lesz az alkotmányhoz és az ősi ha­gyományokhoz. (Taps.) Ezután általános figyelem közepette Teleki Pál gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. gyakorlattal rendelkezik. De nemcsak gyakorlatról van szó, mert nem parla­menti, hanem nemzeti munkát fognak folytatni. Tagadja, hogy az elmúlt parla­ment több politikai ítélőképességgel ren­delkezett volna, mert az új parlamentet a magyar nép nagy tömegei titkos válasz­tás útján hozták létre és már csak ezért is többel rendelkezik, mint az előbbi par­lament. Arra a megjegyzésre, hogy az el­múlt parlamentben több miniszter volt, azt válaszolja, hogy bizonyos idő múlva ebben a házban is lesznek miniszterviselt képviselők. Ezután a miniszterelnök azt fejtegette, hogy az egymást követő parlamentek kö­zött a folytonosságot a magyar alkot­sebből vérző kisebbségi magyarságot. És a párt ugyanezt a politikai irányt képviseli most is, változott körülmé­nyek között, mint részese az uralkodó nemzetnek, és képviseli talán még sok­kal nagyobb fanatizmussal és kitar­tással, mert szent meggyőződése, hogy a középeurópai maroknyi magyarsá­got a középeurópai idegen tenger „tíz­milliós magyar kisebbségét“: hasonló­képpen csak egy új politikai rend tudja megvédelmezni és megtartani. És ez az új politikai rend: a népi és szociális igazságoknak valóraváltása. Az Egyesült Párt az elmúlt szomba­ton kulturális szakosztályt állított fel. Mint az egyik előadó találóan megje­gyezte, a szakosztály nemcsak köz­A pártértekezlet A miniszterelnök beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom