Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-11 / 131. szám
4 TEKPTBtfln • M^Cv^RHTRIfÄE 1939 JÜNIUS 11, VASÁRNAP CHAMBERLAIN: Anglia kapandó Németország igényeiről és minden más ország követeléseiről is értekezleten tárgyalni Berlin és Róma kételkedik a békeajánlatok őszinteségében és konkrét lépéseket vár Anglia részéről — A német birodalom gazdasági fellendülése az egész világnak hasznára lenne Varsói jelentés szerint a Szovjet nem hajlandó megegyezést kötni Angliával és Franciaországgal London, június 10. Chamberlain miniszterelnök és Halifax lord legutóbbi békenyilatkozatai, a jeleg szerint, komoly belpolitikai nehézségeket vonnak maguk után. Az ellenzék attól tart, hogy Anglia esetleges új béke.politikáját külföldön gyengeségnek fogják fel. A b&loldali ellenzéken kívül éles támadásodra készül a kormány ellen az Eden- csoport. Az angol kormány új békeoffenzivája, amelyet Chamberlain miniszterelnök és Halifax lord legutóbbi beszédei indítottak meg, még mindig vezető helyen foglalkoztatja az angol sajtót. A Daily Express szombaton ismét közli az elhangzott beszédeknek azokat a részeit, amelyekben a miniszterelnök és külügyminiszter hangoztatta Anglia megegyezési készségét ’Németországgal. A lap úgy véli, hogy az angol közvélemény nem ismeri Németország gazdasági szükségleteit. A Német Birodalom gazdasági fellendülése azonban az egész világnak hasznára lenne. A lap azonban nemcsak a német kívánságokkal foglalkozik, hanem az olasz követelésekkel is és többek között síkra száll amellett, hogy a Szwez-társaság alapszabályait megváltoztassák és Olaszországnak lehetővé tegyék, hogy kiküldje képviselőit a társaság igazgatóságába. Olaszországnak legalább is annyi joga van helyet kapnia a Szuea-csatorna igazgatóságában, mint Hollandiának, — írja a lap — mert hiszen a csatorna tonnaszerinti forgalmában Olaszország a második helyen áll. Chamberlain miniszterelnök egyébként abban a beszédében is, amelyet péntek este szülővárosában, Birminghamban mondott, szintén visszatért előző beszédére és Halifax lord külügyminiszter csütörtöki beszédére is. A miniszterelnök mindenben helyeselte a külügyminiszter kijelentéseit és megismételte, hogy Anglia hajlandó Németország igényeiről és minden más ország követeléseiről is értekezleten tárgyalni, amennyiben megegyezésre kilátás mutatkozik. A miniszterelnök a belpolitikai kérdéseket érintve megjegyezte, hogy egyelőre még nem döntött az alsóházi képviselőválasztások időpontjának kitűzése kérdésében. Németország az angol békepolitika minden tényleges megnyilvánulását elismerné Berlin, junius 10. Göring vezértábornagy lapja, az esseni Nationalzeitung, érdekes cikkben ismerteti a német kormánykörök álláspontját Halifax lord angol külügyminiszter csütörtöki békebeszédével kapcsolatban. Az angol államférfiak legújabb megnyilatkozásait komoly mérlegelés tárgyává kell tenni, — írja a lap — mert hosszú idő után most történt meg először, hogy Londonból ismét békehangok hallatszanak, ha még hiányzik is a szavak meggyőző ereje. Németország tudatában van európai felelősségének s nem hagyja figyelmen kívül a békevágy legcsekélyebb megnyilvánulását sem. Németország a maga részéről sohasem csapta be a tárgyalások ajtaját. Ha Anglia visszafordul a romlásba vezető útról, akkor Németországot mindig készen találja arra, hogy teljesítse európai feladatait. Ha Anglia valóban hajlandó jóvátenni a múlt hibáit és tévedéseit, akkor ezt a készséget könnyen bebizonyíthatja. ha például visszaadja a német gyarmatokat, vagy hozzájárul a versaillesi békeszerződés jogtalan és igazságtalan területi rendelkezéseinek megváltoztatásához Danzig és a korridor tekintetében. Németország az angol békepolitika minden tényleges megnyilvánulását fenntartás nélkül elismerné s ebben az esetben nem lenne többé probléma a német gazdasági élettér kérdése sem, mert a megoldás egyszerű és világos lenne: a német gyarmatok visszaszolgáltatása. A danzigi nemzeti szocialista kormány szócsöve, a Danziger Vorposten, amely külpolitikai tájékoztatásait rendszerint a berlini külügyminisztériumból kapja, szintén azt írja, hogy a német kormány gondos mérlegelés tárgyává teszi az angol államférfiak békenyilatkozatait. Az angol kormánynak természetesen szakítania kell azzal az elvvel, hogy mindenekelőtt védelmi arcvonalat szervez a német részről fenyegető állítólagos támadás ellen és csak azután kezdi meg a tárgyalásokat Németországgal. * „Szovjetoroszország is vonakodik Németországgal szembekerülni“ Párizs, június 10. A francia sajtó úgy látja. hogy az angol kormány új béke- akeiója fordulatot jelent az angol külpolitikában, tekintettel arra, hogy a Szovjetoroszor* Nonfá József tdlajdonS féle gá^sági íHpek> stb. RirftpllíombatB^n, a folyó é^vfoúus 15-éft-' est reggel 8 órifokkezdveSÉzabadkézbí pénzfizetés mellett el fo: szággal folytatott tárgyalások egyre jobban kihúzódnak. Az Ordre az angol külügyminiszter beszédével kapcsolatban megállapítja, hogy a beszéd nemcsak Angliában, hanem Franciaországban, az Egyesült Államokban és a világ többi államában is csodálkozást keltett. A németellenes lap szerint a beszéd máris azzal az eredménnyel járt, hogy Németországot és Olaszországot felbátorította, mert a tekintélyállamok közvéleményének felfogása szerint az angol külügyminiszter beszéde Anglia gyengeségéinek világos bizonyítéka. A jobboldali Jour Halifax lord beszédével kapcsolatban többek közt a következőket írja: — Észtország és Lettország Németországgal szerződést kötött és attól kell tartani, hogy ezt a példát további országok követik. Más államok viszont, amelyeket a szerződések létrejötte befolyásol, felvetik a kérdést, nem lenne-e helyesebb a németeket kiengesztelni, ahelyett, hogy szembekerüljenek velük. Annál is inkább gondolnak erre, mert hiszen az óriási Szovjetoroszország is vonakodik Németországgal szembekerülni. Mindezek a körülmények arra mutatnak, hogy lassanként elveszítünk egy olyan terepet, amelyet a szeptemberi eseményk óta elnyertünk. Az angol-francia-szovjet- orosz tárgyalásokról írva a lap, kijelenti, hogy ezeknek az érintkezéseknek már tulajdonképpen nincs is tárgyalási jellegük, hanem szovjetorosz részről zsarolás folyik a két nyugati nagyhatalom ellen. Hétfőre halasztották Sir William Strang moszkvai utazását London, június 10. Sir William Strang, a Foreign Office középeurópai szakértőjének moszkvai utazása a jövő hét elejére marad. Eredetileg szorzaton kellett volna repülőgépen Moszkvába utaznia, közben azonban úgy határoztak, hogy Sir William Strang csak hétfőn indul és repülőgépével Stockholmon keresztül utazik Moszkvába, ahová kedden este érkezik meg. Ugylátszik még beható vizsgálatra szorulnak azok a javaslatok, amelyeket Sir William Strang Moszkvába magával visz. Egyrészről az angol miniszterek egymás között is újból meg akarják vitatni a javaslatokat, másrészről London és Párizs között is szükségesnek mutatkoztak további eszmecserék. A francia külügyminisztériumban beható vizsgálat tárgyává tették azokat a módosító javaslatokat, amelyeket London kormánya a legutóbb közölt Párizzsal. A francia kormány megjegyzéseit és javaslatait szombaton eljuttatta Londonba. A sajtó vilószínűnek tartja, hogy Strang nem egy, hanem két, esetleg három javaslatot is fog a szovjet kormánya elé terjeszteni. Bonnet külügyminiszter szombaton újabb megbeszélést folytatott Szurocs párizsi szovjet nagykövettel. Az olasz sajtó kételkedik az angol békeajánlatok őszinteségé ben Róma, junim 10. A szombatreggeli olasz lapok leplezetlen kétkedéssel fogadják az angol külpolitikában beállott fordulatot s azt kérdik, vájjon őszintén gondolják-e az angol miniszterek békeajánlatukat. A múlt tapasztalatai után joggal lehet kételkedni abban, — írják a lapok — hogy a szép szavakat valóban követni fogják-é a kézzelfogható cselekedetek, vagy pedig megint csak politikai mesterkedésekről lesz szó. Az olasz lapkommentárok általában véve hűvös nyugalmat árulnak el s arra az álláspontra helyezkednek, hogy meg kell várni a további fejleményeket. Franciaország átengedi Törökországnak az alexandrettel szandzsákot Párizs, junius 10. Beavatott körök értesülése szerint a török és a francia kormány megbízottai a jövő hét eleján aláírják a két kormány között létrejött megállapodást, amelynek értelmében Franciaország átengedi Törökországnak az alexandrettei szandzsákot, Törökország pedig csatlakozik az angol-francia biztonsági rendszerhez. Az egyezmény végleges szövegét szombaton nyújtotta át az ankarai francia nagykövet a török külügyminisztériumnak. A szöveget közös egyetértéssel dolgozták ki, úgyhogy további tárgyalásokra nincs szükség s most már csak a szerződés aláírása van hátra. Méltatlankodás Moszkvában Strang küldetése miatt Varsó, június 10. A Kurjer Warszawski az angol-francia-szovjetorosz tárgyalásokkal foglalkozva egyebek között ezeket írja: — Moszkvában elhatározták, hogy semmiféle megegyezést nem kötnek sem Angliával, sem Franciaországgal. A tárgyalások további menetére nézve nagy fontossággal bír Lozovszki helyettes külügyi népbiztossá történt kinevezése. Lozovszki mint a nemzetközi szak- szervezet vezető tagja, nagy gondot okozott Angliának az 1926. évi nagy angol bányászsztrájk alkalmából. Ez a sztrájk annakidején nagy mértékben hozzájárult az angol-szovjetorosz diplomáciai viszony megszakításához. Sztálin, aki méltatlankodva vette tudomásul, hogy London ä Kremllel való tárgyalások folytatására egy olyan „másod, vagy inkább harmadrangú embert“ szemelt ki, mint Strang, kijelentette, hogy akkor Szovjetoroszország részéről Lozovszki fog tárgyalni Angliával. — Mindez arra enged következtetni, —s állapítja meg a lap —j hogy a további angol-szovjetorosz tárgyalások nem lesznek olyan sima lefeiyásűak, mint azt Londonban és Párizsban gondolják. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5
