Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-11 / 131. szám
1939 JÚNIUS 11, VASÁRNAP TEHimna J'fafifeüR-HTEMfi 3 sssa NÁPROL-NÁPRA 4© tmetikai Urna leírhatatlan fénnyel és pompával fogadja hatodik György angol királyt, amin elvégre csodálkozni sem kell, hiszen most történik először, hogy angol uralkodó hivatalos minőségben a szabad Amerika földjére lép. Másfél évszázad történelme futott le, amíg a két angolszász nemzet végleg egymásra talált s a király látogatása szimbolikusan is megpecsételte a harminc év óta immár zavartalan barátságot. A fogadtatás fényénél és pompájánál talán nagyobb az a különös és ilyen alkalmakkor esetlenül ható kíváncsiság, amivel az amerikai nép és hű kiszolgálója az amerikai sajtó az előkelő vendéget fogadja. Igazi amerikai-ízű szenzációt farag belőle, a Lindbergh-fogadtatásra emlékeztető népünnepélyt, s a legszívesebben korriandóli- és szerpentin-esőbe mártaná hatodik György Newyorkba bevonuló kocsiját — mint az amerikai nemzeti hősök üdvözlésénél mindég teszi. Mennyire elüt az európaitól ez az amerikai szívélyesség! A sajtó följegyzi a vendégek valamennyi szavát, s valóságos hadsereget szervezett még a leg képtelenebb eszközökkel fölszerelve, hogy „magas feladatát” teljesítse. Az egyik lapban például azt olvassuk, hogy György washingtoni tartózkodása alatt összesen kétezerhét- száztizenöt szót szólt, a másik lap vitába száll az elsővel és kiszámítja, hogy az elhangzott szavak végösszege kétezer- nyolcszázharminchét volt. Egy lap ösz- szeszámolja, hányszor emelte a király a kezét a kalapjához, hányszor integetett, a királyné hányszor nyitotta ki a napernyőjét a rettenetes melegben és hogyan nyitotta ki, hányszor mosolygott az uralkodópár, — csupa ilyen és hasonló világrengető eseményt jegyez föl a sajtó a látogatásról. Ha pedig az újság az uralkodó nyilatkozatait közli, korántsem a komoly s esetleg a világfejlődést előmozdító szavakat állítja előtérbe, az ilyesmi nem érdekli az amerikai közvéleményt. Minél egyszerűbb és minél közönségesebb a szó, annál nagyobb az öröm és a szenzáció, s a lapok valóságos önkívületi állapotban írják le például, hogy György a kocsiból kiszállva, megtörölte homlokát és kijelentette: „izé — hű, de meleg ez az Amerika“. Az amerikai ember szereti meglizsében látni ideáljait, rokonszenvezve az áldozat iráni, Június 10. ha leszaggathatja magához. Ez a különös szellemi perverzitás, az „intimitások” iránti csillapíthatatlan szomj merőben elüt az angol felfogás nemes tái- gyüagosságától, az emberi magánélet szentségének tiszteletétől és tabu-voltától, — vagy pedig tálán éppen az angol élet szigorúságának ellenhatásaként született meg, sokszorosan és gátlás nélkül az előtérbe állítva a kíváncsiságot, ami ellen az angol szabály oly heroikusán küzdeni kívánt. Az angol azt mondja: elnézni, igyekszik hideg, ér- zéktelen arcot ölteni, nehogy úgy lássék, mintha magánéletekben kutatna, az amerikai azt mondja: oda nézni, s tele arn- cal, előre hajló nyo.kkal vájkál a közszemlére kiállított magánéletek leleplezett titkaiban. Most mohón odanéz az angol királyra is, igyekszik minél több és minél részletesebb magánügyét megtudni, szokásait, gesztusait, kis hibáit kedvteléseit. Nem rosszákarattál, vagy kajánul teszi, hanem naiv örömmel, mint a gyerek, s annál jobban megszereti a királyt, minél közvetlenebbül hajlandó az uralkodó magát megmutatni. Azt hiszem, leírhatatlanná válna az amerikai boldogság, ha tegyük föl, hatodik György egyszer valahol pizsamában mutatkozna meg és oldalba boxolná Rooseveltet. Az angol uralkodói pár — az első és azonnal rossz vért szülő tévedések után — máris tágított az udvari ceremómia szigorán s igyekszik ugyanolyan „hajdu- judu” stílusban beszélni az amerikaikkal, mint Roosevelt teszi, szélesen paro- lázni mindenkivel, barátságosan meg- boxolni az alávalókat, ingujjban, „meleg kutyát” enni a népünnepélyen, tálán egy emelkedett pillanatban jóízűen szer- csenteni is, hogy végleg magához láncolja az amerikai népet. Nyílt kérdés, szívesen teszi-e s megfelel-e az angol ízlésnek. De a politikáért és a nemzetéért az angol király akár levágja a kézbefogott csirkecombot, a húst és a csontot maga mögé dobja a csillogó padlóra, mint hetedik Edvárd tette a perzsa sah lakomáján, s ha az amerikaiaknak ez kell, az angol uralkodó ezzel is szolgál. De az angol és az amerikai népszokások különbségeiből mégis azt olvassuk ki, hogy az egynyelv, a közös politikai vonal, az egységes érdek és a közös származás ellenére hatalmas különbségek vannak a tartózkodást tisztelő angol és túlzott közvetlenséget mohón habzsoló amerikai között. A birodalmi védnök egyelőre eltekint a kladnói gyilkosság miatt kilátásba helyezett további intézkedésektől Katonai pompával tartották meg Kniest rendőr- főtörzsőrmester gyászszertartását Prága, junius 10. Kladnóban szombaton délelőtt katonai pompával rendezték meg Kniest meggyilkolt rendőrfőtörzsőrmester gyászszertartását. A birodalmi lobogóval letakart kocsi után a rendőrség és tüzérség egy díszszázada menetelt. A szertartás rendben és nyugalomban folyt le. Csupán egy cseh gépkocsi vezetője akarta hangos tülkölés közben áttörni a gyászmenetet. A gépkocsi vezetőjét letartóztatták és rögtönítélet alapján 500 cseh korona pénzbüntetésre ítélték. Egy francia hírszolgálati iroda által terjesztett hír, amely szerint a gépkocsi vezetőjét súlyosan bántalmazták, majd gyüjtőtáborba zárták, nem felel meg a valóságnak. A gyászbeszédet a cseh-morva protektorátus német rendőrségének parancsnoka, Kampts altábornagy mondotta. Beszédét azzal fejezte be, hogy Kniest rendőrfö- törzsőrmestert gyilkos kezek orvul terítették le. Kniest a hazáért halt meg s példaképe lesz a jövő nemzedéknek a kötelességteljesítésben. A koporsót ezután a pályaudvarra vitték, ahonnan Lipcsébe szállították. Az utcákon a kladnói német lakosság állott sorfalat. A koporsó előtt Hitler kancellár koszorúját vitték. Elias miniszterelnök pénteken látogatást tett Frank államtitkárnál. A cseh kormány elnöke a kladnói gyáva gyilkosság felett érzett mély sajnálkozásának adott kifejezést és biztosította, hogy mindent megtesz a tettesek kiderítésére és megbüntetésére. A vizsgálat eddigi eredménye, a cseh lakosság magatartása és a védnökségi kormány eddigi intézkedései lehetővé teszik a birodalmi védnöknek, hogy egyelőre eltekintsen a kladnói gyilkossági esetben az 1939 június 10-i határidő elmúltával kilátásba helyezett további intézkedésektől. gyermekbarát vagyok..* Én is | . és i gyermek I p az erős I NIVEA f I teszi az érzékeny ^ elősegíti a gyors le- ^ bámulást még borús I időben is. — NTVEA I bőrtápláló Euceritei H tartalmaz. Bombamerényietek sorozata M M rendőrség szerint a ir köztársasági hadsereg követte el a merényleteket — rostaszekrényben robbantak a bombák, amelyek hat postást megsebesítettek London, június 10. London, Manchester, Birmingham és Lincoln városokban péntek estétől szombat reggelig a robbantási merényletek egész sorát hajtották végre. Valamennyi merényletet postai levélyszekrények ellen intézték. Sok esetben a levélszekrényekben elhelyezett pokolgép, vagy egyéb robbantó eszköz felrobbant és meglehetősen súlyos károkat okozott. A nagyerejű robbanások a lakosság körében pánikot keltettek. A robbanások nyomán tűz támadt. A vizsgálat természetesen minden esetben azonnal nagy eréllyel megindult. Londonban egymagában 250 rendőrautó indult el a nyomozás lefolytatására. Manchesterben hat postai alkalmazott megsebesült, egyikük súlyosan. Londonban a pénteki nap folyamán öszszesen 17 bombamerényletet hiúsítottak meg. Ezek közül hatot Lincolnban, négy Birminghamban, egyet pedig Manchesterben akartak elkövetni. Mindegyik esetben levélszekrény-robbantásról volt szó. AI rendőrségnek az a véleménye, hogy az úgynevezett ir köztársasági hadsereg merényletsorozatáról van szó. 250 rendőrségi gépkocsi kutatja át Lón* dönt és környékét, a gyanúsítottakat azon. ban mindezideig nem sikerült kézre- keríteni. Szombaton déltájban ismét bombák robbantak két londoni postahivatalban, amit szintén az ir köztársasági hadsereg terrorcselekményeinek tulajdonítanak. Az egész londoni rendőrség és titkosrendőrség hétvégi pihenőjét megvonták. «0 Elutazott Budapestről Frick német belügyminiszter • • Ünnepélyes búcsúztatás a pályaudvaron Frick Wilhelm dr. németbirodalmi belügyminiszter és felesége magyarországi látogatásiak utolsó napján, szombaton a székesfőváros nevezetességeit tekintette meg. Délben háromnegyed egy órakor a német belügyminiszter és felesége a jánoshegyi vendéglőben búcsúebédet adott, amelyen résztvettek vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és felesége, Csáky István gróf külügyminiszter, Erdmanns- dorff budapesti német követ és más magyar és német előkelőségek. A német vendégek két órakor szállásukra mentek, majd délután 4 óra 10 perckor a menetrendszerű bécsi gyorsvonattal elhagyták a fővárost. A németbirodalmi belügyminisztert és feleségét elutazásukkor lelkes ünneplésben részesítették. A Keleti pályaudvarhoz vezető útvonalon összegyűlt közönség mindenütt melegen ünnepelte a német vendégeket. A pályaudvar előtti téren Frick német belügyminisztert és feleségét vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és felesége fogadta. Frick belügyminiszter ellépdelt a rendőrszázad előtt. A német belügyminiszter búcsúztatásán megjelent a budapesti német követség egész tisztikara, Vinci gróf budapesti olasz követ, Sztójay berlini magyar követ, bárcziházi Bárczy István és Pataky Tibor államtitkárok és sok más notabilitás. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a búcsúvételkor gyönyörű vörös rózsacsokrot nyújtott át a német belügyminiszter feleségének. Frick belügyminiszter a pályaudvar tornácán búcsút vett a magyarországi Hitler-Jugend, Hitler-Jungen és a Bund deutscher Mädchen alakulatok küldöttségeitől s ezután a német vendégek felszálltak a menetrendszerű bécsi gyorsvonathoz csatolt szalonkocsikba. A gyorsvonat 4 óra 10 perckor a német Himnusz hangjai mellett gördült ki a pályaudvarról. *
