Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-07 / 104. szám
6 TETsVTDEfcj 1939 MÁJUS 7, VASÁRNAP eredményben az európai békét szolgálják. A Giornale d’ltalia többhasábos milánói telefon tudósítást közöl főszerkesztőjének Virginio Giydának tollából. Virginio Gayda a milánói találkozó céljait a következőkben jelöli meg: ezúttal is teljes mértékben megnyilvánul és 1. A.i angol-francia bekerítő politikával §zeniben Olaszország és Németország minden lehető diplomáciai eszközzel felveszi a harcot. 2. Továbbfejlesztik a ráma—berlini tengely építő politikáját, főként a Dunavi- dék és a Balkán irányában. 3. Gondoskodnak Európa különböző pontjain a német és az olasz érdekek védelméről. ' Gayda ezután kiemeli, hogy a dunai és balkáni államok nem voltak hajlandók résztvenni a nyugati nagyhatalmak bekerítő politikájában. Németország és Olaszország törekvése az, — írja — hogy a Dunavidéken és a Balkánon bizalomteljos együttműködést hozzon létre és Európának e területe egyre jobban a megszilárdulás és a rend területévé váljék. A magyar, jugoszláv és román államférfiakkal Rómában, Velencében és Berlinben folytatott tárgyalások mutatják ennek a politi. kának fokozatos fejlődését, amely különben az érdekeltek részéről is kedvező fogadtatásra talál. E nemzetek és a tengely- hatalmak között az egyetértés és szívélyesség új politikája van kialakulóban, amely a közeljövőre gyümölcsöző eredményekkel kecsegtet a tartós békerendszer megteremtése szempontjából. Német vélemény Beck beszédéből Berlin, május 6. Berlini politikai körökben pénteken este kijelentették, hogy Beck lengyel külügyminiszternek Danzigra vonatkozó álláspontja elfogadhatatlan, mert nincs tekintettel a népek önrendelkezési jogára, amelyről Danzig, ez a nagytöbbségében német város, nem mondhat le. Azt a lengyel álláspontot, amely szerint Danzigra Lengyelországnak azért volnának jogai, mert ott torkollik a lengyelek főfolyója, szintén nem lehet elfogadni, mert ennek az elvnek általános alkalmazása felfordulást idézne elő egész Európában. Ami Beck magyarázatát a német—-.lengyel szerződéshezi illeti, előrenézve az igazság az, hogy e szerződéssel ellentétben áll a részvétel olyan csoportosulásban, amely nyilván Németország ellen irányul. A német nagykövet visszaérkezett Varsóba Varsó, május 6. Az Express Poranny megállapítása szerint Beck beszéde bebizonyította a világ előtt, hogy Lengyel- ország nem csukja be a kapukat a tárgyalások elől. Beck beszéde igen nagyfontos- ságú az európai helyzet további alakulása szempontjából. A beszéd az egész nemzet megingathatatlan állásfoglalását fejezi ki. A Kurjer Poranny így ír: A lengyel válasz nem zárja be az ajtót az elöl, hogy békés tárgyalások útján kíséreljék meg a helyzet enyhítését. Erőteljesen hangsúlyozni kell, hogy Lengyelország állás- foglalása nem függ attól, hogy milyen és hány barát és szövetséges áll melléje, mert Lengyelország egyedül határoz sorsáról. Németországnak kell most megválasztania az utat, amelyen a lengyel-német viszony továbbhaladjon és Lengyelország abban a meggyőződésben várja a döntést, hogy a maga részéről megtette kötelességét sajátmagával és a világgal szemben. Az ABC című ellenzéki lap szerint Beck diplomáciai nyelvre fordította le azt, amit az egész lengyel nép gondol és érez. A len. A miskolc—tapolcai alagút áttörésének pillanata gyei nép békét akar, de —• amint Beck külügyminiszter hangsúlyozta — nem ismeri a békét „minden áron”. A sajtó értesülése szerint Moltke német nagykövet pénteken visszaérkezett Németországból Varsóba. Német-lengyel tárgyalások lehetősége Párizs, május 6. Beck lengyel külügyminiszter beszéde igen jó benyomást keltett Párizsban. Francia diplomáciai és politikai körökben osztatlan elismeréssel állapítják meg, hogy Beck erélyesen ée világosan foglalt állást a német követelésekkel szemben, azonban kijelentéseit ezzel egyidőben mérséklet és békülékenység szelleme hatotta át. Illetékes helyen megelégedéssel hangoztatják, hogy Beck kijelentései teljes mértékben összhangban állnak a tisztán védelmi jellegű francia-lengyel szövetség és angollengyel egyezmény szellemével. • A lapok megállapítják, hogy a lengyel külügyminiszter kellő eréllyel szállt síkra Lengyelország létérdekeinek és nemzeti méltóságának megóvása mellett, de azért nem vágta el a német-lengyel megegyezés lehetőségét. Párizsban hangoztatják, hogy a francia álláspont a lengyel kérdésben igen világos és határozott. Franciaország Varsóval és Londonnal karöltve kész arra, hogy a béke megóvása érdekében teljesítse kötelességét. Beck lengyel külügyminiszter beszéde után lehetőség nyílik a lengyel-német tárgyalásokra — írja az Intransigeant. — Ha Hitler a keleteurópai válságot nem egyoldalú lengyel áldozatokkal, hanem észszerű javaslatok alapján akarja megoldani, akkor a lengyel kormány bizonyára készségesen megfontolás tárgyává fogja tenni az új német indítványokat. A Paris Soir szerint Beck nem zárkózott el az észszerűség határai között mozgó német kívánalmak megvitatása elöl. Hinni akarjuk, hogy Lengyelország és Németország között még fennáll a tárgyalások lehetősége. Incidens Kattowitzban Gleiwitz, május 6. (Német Távirati Iroda.) Miután nemrég elpusztították és kifosztották a königshütte-í és echwieto- ehlowitzi német Volksbund otthonait és egy német könyvtárt, a péntekre virradó éjjel a lengyelek a kattowitz-—zalonzei német népkönyvtárt is megtámadták és teljesen elpusztították. Lengyelekből álló horda erőszakkal feltörte az épület és a könyvtár ajtait, összetörte a berendezési tárgyakat, széttépte a könyvek egy részét és tintát öntött rájuk. Az ezer kötetet számláló könyvtár egy másik részét ellopták és valószínűleg gépkocsin elszállították. A rajtaütés előtt elvágták a házba vezető összes távbeszélő összeköttetéseket. Csütörtök este óta a kattowitzi főpályaudvarról eltávolították a német birodalmi vasút valamennyi menetrendjét. A MEGBUVOLT CSALÁD \Űgy éltünk mi négyen, '■(pint a megbúvóitok.. nem tudtuk, hogy Ara van a sirgtjdömek. Évek röpülhetnek akárhogy fölöttünk, két világrész lehet,. vagy tenger közöttünk. Nem tudtuk, hogy csillag vihet csak pénz nélkül és nem tudtuk azt se, hogy mindenki készül; nem változik semmit nagy hinni tudásunk, minden mélységeknek legmélyére ásunk. biztosabb napokra... . jólét, rang az álmuk! mi magyarok voltunk s megbűvölten álltunk ... Nem is tudom mi ez? sokszor szinte félek, de nagy bátorságot fúj belém a lélek: Vagy, ha futottunk is: eszmékért futottunk, eszmék létráján az egekig jutottunk, úgyhogy egy maradok a bűvölt családdal; minket nem illethet senki kapzsi váddal. de földi javakból nem osztottak nékünk.., mert a pénz urához nem guggolva értünk. Fusson, akit kerget zsírra vágyó vére; mi nem futunk versenyt s nem haragszunk érte. Nincs bizony nyugdija apámnak, anyámnak, de nagyhitű híve négy van: e hazának! Mi a csillag alatt megbűvölten állunk... eszméink, hogy győznek: mindhalálig várunk! URH IDA. I I zt tulajdonosi Az Angol—Magyar Bank Részvénytársaság igazgatósága, felügyelőbizottsága, tisztviselőkara és egész személyzete, valamint alkalmazottainak jóléti intézményei mélységes megilletődéssel és fájdalommal jelentik, hogy a bank igazgatóságának érdemeiben gazdag elnöke: Flelssig/Sándor az I. oszt. a Budapesti folyó hó 5-én eliún; a Felsí magyar kir. kii ra- at A magyar gtzdaáfcgi é: szolja. Működésé» bánjam majd mint vezérijazgati vonult vissza az aktív ügkve: vábbra is részt vett volna akarata, sajnos, megakadd! összes tevékenységét mindé! ottjában intézetünk büszkeségét gyá- ügyvivő igazgatóként kezdte meg, niX-veBSrigazgató folytatta. Alig három hete ltést|l, de mint az igazgatóság alelnöke, tokában, amiben a Végzet kifürkészhetetlen ’a. Éles elméjével, vezérlő egyéniségével és >r jellemző lelkiismeretes, előrelátó és gondos üzletvezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett intézetünk anyagi és erkölcsi tőkéjének gyarapítása körül. A személyzetnek és jóléti intézményeinek melegszívű, megértő barátja volt, akinek emléke intézetünk körében mindig felejthetetlenül élni fog. E hó 7-én, vasárnap déli *41 órakor kísérjük a rákoskeresztúri temetőben utolsó útjára. Budapest, 1939 május 6. Hamisított levéllel uszítanak a Selmecbányái magyarok ellen Hogy Szlovákiában milyen uszítás fo- lyik minden ellen, ami magyar, erre nézve érdekes adatot szolgáltat a Selmecbányái Stiavniéan című hetilap legutóbbi száma. .,Minden vissza — Selmec vissza!” címen bejelenti, hogy a szerkesztőségbe magyarul írt anomin levél érkezett az alábbi szöveggel: „Igen nagy örömmel nyugtázzuk a Selmecbányái Hírlapot és dobogó szívvel várjuk a napot... ! A magyarok Istenére esküszünk, hogy már a buta tótok rabjai nem leszünk! Minden vissza — Selmec vissza! Csonka ország nem Magyarország! S. M.” A szlovák lap persze ezt a levelet magyar „lovagnak” tulajdonítja s rögtön nemzetiségi izgatásba megy át a ,i>uta tót” kifejezés miatt. Fölhánytorgatja, hogy a selmeci szlovákság törelmesen tűrte eddig a magyar istentiszteletet és az üzletekben és utcán fölhangzó magyar beszédet, majd fölszólítja a selmeci magyarokat, hogy ha extra Hungáriám non est vita, nosza, költözzenek ki Hungáriába. Erre a durva támadásra csak egy a válaszunk. Az, hogy az állítólagos magyar levél a legotrombább hamisítvány. Ilyen, szövegű levelet magyarajkú ember semmiesetre nem Írhatott, hanem egész biztosan szláv ember szövegezése. Magyar ember soha nem írhat le ilyesmit: „ilíin- den vissza!”, mert az magyarul minden körülmények közt így hangzik: „mindent vissza!” De a legjobban kitetszik a har misítás az utolsó mondatból, a „Csonka- Magyarország nem ország” helyett ilyen mondatszörnyet írt le az álneves agent provocateur: „Csonka ország nem Magyarország.” A világ legbutább magyarja sem mondhat ilyen esztelenséget, világos tehát, hogy idegenajkú ember vetette papírra. De annyi okosságot mégis föl kellene tételezni egy szlovák lapszerkesztőről, hogy amikor az anonim levelet kap s azt „magyarból” lefordítja szlovákra, észrevehette volna a magyartalanságot és a szörnyű nyelvbotlást, vagy ha erre nem volt képes, legalább köteles gondosságból felülbiráltatta volna a szöveget egy hozzáértő magyar emberrel. De ezt elmúl áhítottá és így azonosította magát az anonim uszítóval. A valóság tehát az, hogy Sel- mecen valami szlovák uszító magyarnyelvű anonim levélben sértegeti a szlo- vákokat, ezt a szlovák lap világgá kiáltja és ezzel jelszót ad a magyarok üldözésére. Ez csúf merénylet a szlovákmagyar barátság gondolata ellen s ez ellen minden jóérzésű magyarnak és szlováknak egyaránt tiltakozia kell. Elítéljük a szlovákok sértegetését éppen úgy, mint a magyarok elleni uszítást. A magyarszlovák testvériséget nem rombolni, ha-- nem építeni kell.------------*>-----------Megalakult Komáromban a városi idegenforgalmi bizottság Komáromból jelentik: Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, amely Komárommal, Jókai és Klapka városával szemben megnyilvánult, szükségesnek mutatkozott Ko* maromban az idegenforgalmi bizottság megalakítása. A bizottság kijelölt tagjait Fülöp Zsigmond polgármester hívta össze s ugyancsak a polgármester ismertette azokat az elveket, amelyek szerint Komárom vendégforgalmát irányítani kell. Előadásában kifejtette, hogy három érdeklői dési pont jegecesedett ki: az Erzsébet- sziget a Dumval} a komáromi vár s a Jófcai-emlékekkel kapcsolatos kultúra s a múzeum. Ezek felé kell irányítani az idegeneket, megfelelő propagandával s korszerű berendezésekkel. Reviczky István alispán tatai tapasztalatait ismertette s sok hasznos tanácsot adott az idegenforgalom gyakorlati keresztülviteléhez, :.iajd ajánlotta, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatallal lépjen a város érintkezésbe. Számos gyakorlati kérdés elintézése után a gyűlés kimondta, hogy megalakítottnak jelenti ki a komáromi idegenforgalmi bizottságot, irodát állít fel s vezetőséget szervez FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLÁP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, Vili, József-krt 5. Telefonsaim! 144-400
