Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-06 / 103. szám
1939 MÁJUS 6, SZOMBAT 2 TEWHDEto AfcU&ARHnUiAB Teleki Páltól kezdve közel húsz éven át a nemzeti összefogásnak rendszeres módszereit hirdették és a gyakorlatban meg is valósították, ís köszönhető ma azoknak az államférfiaknak, akik e politikai eszmék köré olyan tömegeket csoportosítottak, akik a nemzeti, a keresztény és fajvédelmi törekvések összetartó erejében hittek. Ez adja meg, ez teljesíti ki a gyakorlatban a Magyar Élet Pártjának a keresztény tömegekre való hatását, ez jelenti azt, hogy valósággal, egy gombnyomásra működésbe jön az a szervezet, amely .e tömegeket összehozta, felvilágosította és az ösz- szetartás erejének jelentőségére megtanította. Ennek a munkának éppen olyan fáradhatatlan harcosa volt Gömbös Gyula, mint azóta Darányi Kálmán, Imrédy Béla és Jarofs Andor;. , A fegyelmezett, elvhű tömegek világraszóló sikereket mutattak meg Európa számtalan országában és ennek eredményeit,' énnek a szervező munkának diadalát a Magyar Élet Pártja a választások kiírásának pillanatában bebizonyította."' Valójában, aj, el$ő választási napók ezt a legfőbb eredményt 'és ezt' az elvitathatatlan tényt hozták örvendetes jelenségül a nacionalista keresztény politika számára. És: elvitázhatytian bizonyíték gyanánt azok Bzámára, akik még ma is ott tartanak, .hogy a régi, idejétmúlt, kiábrándulásra vezető személyi politika, egyéni érvényesülés útvesztőiben keresik ma is a nemzet boldogulására vezető utat. Ezek ma az ellenzék soraiban kígyót-békát kiáltanak, kiábrándulásról és kódvük elvesztéséről szónokolnak, nemzeti függetlenségünket féltik és úton-útfélen alkotmány és törvénysérelmeket emlegetnek. Holott az igazság az, hogy ezektől a politikai veteránoktól és az általuk hirdetett politikától ma már elfordult mindenki és egyedülvalósá- guk szépítésére, egyéni politikájuk kudarcának magyarázatára csupán ezeket a kifogásokat tudják felhozni. Velük szemben a Magyar Élet Pártjának országszerte kialakult hatalmas tömegei az új választási rendszerben is intő példát fognak szolgáltatni arra, hogy a politikának is megvan a fejlődési útja, nem elvont fogalmakról van szó, hanem arról hogy , . a nagy tömegek igényeit, a nemzet életszükségleteit a gyakorlati politiká. val is nyomon keil követni. Ezt tette a Magyar Élet Pártja, amikor új életet hirdetett az ősi magyar földön, amikor új és rugalmas módszereket alkalmazott a szervezkedésben, amikor a kisembert egy vonalba állította mindazokkal, akik a legkomolyabb tényezői a magyar politikának. Minden je] arra mutat már a megindulás pillanatában, hogy a választás a jobboldali nacionalista politika fölényes győzelmét hozza meg. A miniszterelnök szegedi programbeszéde, A Magyar Élet Pártjának felkészült szervezetei az óramű pontosságával végzik a szervezkedési és választási munkálatokat úgy a fővárosban, mint az ország valamennyi kerületében. Azt már most befejezett ténynek kell tekinteni, hogy Szeged városa Teleki Pál gróf miniszterelnököt kéri fel a Magyar ÉÍet Pártjának listavezetőül. A szombati napon nagyobb küldöttség kéri fel a miniszterelnököt, hogy vállalja el a lista vezetését. Előreláthatóan a miniszterelnök eleget tesz e kérésnek, vaslttítjó utáwk és ott elmöhdja? a* egész országban nagy ért.;;, deklődéssel várt programbeszédét. Ez a programbeszéd indítja el tulajdonképpen a Magyar Élet Pártjának választási küzdelmét, mert a miniszterelnök ebben a beszédben tárja az ország közönsége elé a programot, amellyel a kormány és a Magyar Élet Pártja a jövő feladatait megoldani és a jövő poltikáját tovább vinni készül. Itt említjük meg, hogy Szeged városa szombaton közgyűlést tart és ezen a közgyűlésen díszpolgárrá választják Teleki Pál gróf miniszterelnököt. Az ellenzéki pártok helyzete Amilyen szervezettség és határozott biztonság uralkodik a Magyar Élet Pártjában, annyira laza és készületlen az ellenzéki pártok legnagyobb .része. Gondolunk elsősorban a Sztranya-vszk y—K o mis -f éle nemzeti függetlenségi pártra, amely — mint már jelentettük — a tegnap esti ülésén elhatározta, hogy teljes passzivitásba vonul és a vidéki kerületekben még csak kísérletet sem tesz. Visszavonul tehát végleg a politikától Sztranyavszky Sándor és a köréje csoportosuló politikusok nagyrésze, akik az úgynevezett disszidensekböl kerültek ki, egyedül Zsivay Tibor indul él a fővárosi választásban és igyekszik listát összeállítani. A Független Kisgazdapárt ás a szociáb demokrata párt mind a fővárosban, mind -a- yidgk több kerületében indul és a -liar ták összeállításában már nagyjában végeztek is. A kisebb pártok helyzete teljesen reménytelen, legfeljebb a fővárosban fognak egy vagy két mandátumot megszerezni. Az általános kép azt mutatja, hogy az ellenzéki pártok nem csupán szervezetlenségük miatt, hanem a politikában való erővesztes- ségeik miatt is a moetani választáson jelentéktelen eredményt fognak elérni, bomlásuk és szétesésük már a választási küzdelem megindulásakor nyilvánvaló és ez csak fokozódni fog a következő hetekben. Egyre nagyobb a bizonyossága annak, hogy a Magyar Élet Pártja mind a fővárosban, mind a vidéken óriási fölénynyel hozza be képviselőit az új törvényhozásba. Minisztertanács A pénteki nap politikai eseményei közé tartozik, hogy a kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amely a késő éjszakáig tartott.. A minisztertanácson a folyóügyekkel és az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Itt említjük meg, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök a pénteki nap folyamán is hosszasan tanácskozott a Magyar Élet Pártjának elnökével, Vay László báróval, továbbá Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel és ezek a tanácskozások a választások előkészítésével függtek össze. A belügyminiszter választási rendeletéi Jelentettük, hogy a Ház feloszlatása után első tennivaló á választások kiírása lesz. Az erről szóló belügyminiszteri rendelet a mai napon jelent meg, amely részletesen intézkedik a választás idejének megállapításáról. A rendelet szerint a választásokat a következő napokon tartják meg: a) Budapesten, Debrecenben, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Mis- koloan* Pécsett és Szegeden, május 28-án. b) Békés vármegyében, Borsod, Gömör és Kishont vármegyékben, Csanád-Arad és Torontál vármegyékben, Fejér vármegyében, Székesfehérvár városában, Győr- Moson és Pozsony vármegyékben, Hajdú vármegyében, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Somogy vármegyében, Sopron vármegyében és Sopron városában, Szat- már-Ugocsa és Bereg vármegyékben és Zala vármegye területén mind a lajstromoz, mind az egyéni választókerületekben •május 28-án. c) Abauj-Torna vármegyében, Bics-Bod- rog vármegyében ég Baja városában, _ Baranya vármegyében, Bihar vármegyében, Csongrád vármegyében. Heves vármegyében, JászNagykun-Szoinok vármegyében, Komárom és Esztergom vármegyékben, Nógrád és Hont vármegyékben, Szabolcs és Ung vármegyékben, Tolna vármegyében, Vas vármegyében, Veszprém vármegyében és Zemplén vármegye területén mind a lajstromos, mind az egyéni választókerületekben május 29-én. A belügyminiszteri rendelet értelmében május 28-án, a választás első napján hetven egyéni és 43 lajstromos kerületben választanak, és ugyanezen a napon kezdődik meg és két napon át tart a választás 43 olyan lajstromos kerületben, ahol kettőnél több képviselőt választanak, míg május 29-én 65 egyéni és 39 lajstromos kerületben, történik meg a választás, öszszesen tehát 260 képviselőt választanak meg és pedig 125 képviselőt lajstromokon, 135 képviselőt pedig az egyéni kerületekben. x Ugyancsak a pénteki napon jelent meg a belügyminiszternek egy másik rendelete, amely az ajánlási ívekről, a kaucióról és a szavazás egyéb technikai kérdéseiről intézkedik, továbbá egy másik rendelete a hiteles gyorsírók kiküldését szabályozza és megalapítja az úgynevezett képviselőválasztási gyorsíró központot. Végül megjelent a belügyminiszternek az a rendelete is, amely a zsidók választási jogosultságát, állapítja meg és kimondja, hogy azok, akik a zsidótörvény szerint zsidónak számítanak, ezt a körülményt nyolc napon belül bejelenteni tartoznak a kerületi elöljáróságokon. A zsidótörvény közjogi szakasza szerint a törvény értelmében zsidónak minősülő választópolgárnak csak akkor van választójoga, ha ő maga és szülői — amennyiben szülői az i 1867-es évi december hó 31. napja után születtek, ezeknek szülői .is -— 4fagyar-1 országon születtek és a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hitejt érdemlően igazolja azt is, hogy szülői, vagy ezek felmenői 1867 december 31. óta állandóan Magyarország területén laktak. Az első hivatalos Jelölés A régi megyaszói és tokaji választó* kerületekből alakult szerencsi választó* kerületekből alakult szerencsi választó* kerület huszonhat községe nyomba fi a képviselőház feloszlatása után, csütörtökön délben népes küldöttségek részvételével Szerencsen jelölő gyűlést tartott, amelyen egyhangú lelkesedéssel Törs Tibort, a megyaszói kerület eddigi képviselőjét, a MSP országos ügyvezető-alelnökét jelölték. A gyűlés határozatáról táviratilag értesítették a MÉP elnökségét s ugyancsak meleghangú táviratban kérték Tors Tibort is a jelölés elfogadására. A házfeloszlafás óta ez az első hivatalos jelölés. A zemplén- vármegyei lajstromos kerületben a Magyar Élet Pártja listavezetőjéül Lukács Béla földművelésügyi államtitkárt jelölték. A Times a házfeloszlatásról London, május 5. A Times levelezője jelenti Budapestről, a magyar parlament feloszlatását. Általában azt várják, — így folytatja a távirat — hogy a választások a kormány könnyű győzelmét fogják hozni. A jelentés ezután részletesen ismerteti a parlamenti többség lemorzsolódásának történetét, kiemelve, , hogy nagyon ritka esemény a magyar parlament történetében, hogy a kormánytámogató többség rohamos csökkenése a kormány bukásához vezetett volna, majd így folytatja: A háborúutáni Magyarországot általában tekintélyuralmúnak szokás tekintem, aki azonban tekintetbe veszi, hogy az emberi vélemény-, sajtó- és gyülekezési szabadságot sikerült fenntartani Magyarországon, annak el kell ismernie, hogy Magyarország sokkal demokratiku sabb, mint számos más ország. Az előző parlament egyik főfeladata at önkormányzat kiterjesztése volt a fennálló politikai, társadalmi és gazdasági rendszer aláaknázása nélkül. Ezt három egymással szoros kapcsolatban álló törvénnyel valósította meg, úgymint: 1. a titkos szavazást bevezető törvény? 2. a felsőház jogkörének kiterjesztése éá 3. a kormányzói jogkör növelése. A parlamentnek legnagyobb vívmánya talán az, hogy túlélte Ausztria és Német* ország egyesítését, Cse-Szlovákia eltűnését és a diktátori hatalom óriási növekedését Németországban anélkül, hogy Magyaron* ország struktúrájában változás történt volna. —Megérkeztek Kárpátaljáról az első tutajok Szeged közönsége lelkesen ünnepelte a tuta jósokat, akik 856 köbméter fenyőt úsztattak le a Tiszán Szegei, május 5. Tegnap délután érkeztek Szegedre a szabaddá vált Kárpátaljáról .az első tutajok. A tutajok főkormányosa Fantics Mihály volt, aki a világháborúban mint őrmester szolgált a magyar hadseregben és jól beszél magyarul. A tutajok a Lippay-féle fűrésztelepen kötöttek ki. Az első tutajok érkezésénél nagyszámú közönség jelent meg. A tutajosok kalapját nemzetiszínű szalag díszítette és a tutajok elején magyar nemzeti zászló lengett. Amikor a tutajok kikötöttek, a főkor* ir.ányos ezt kiáltotta: ,Éljen Magyaron- szág! Éljen a magyar hadsereg!" A közönség lelkes ünneplésben részesí* tette az első kárpáfa']ai tutajosokat, arik három hete indultak el Hvsztról és 856 köbméter nagyágvö'gyi és talaborcvögyi fenyőt úsztattak le a Tiszán. „A német politikában a német-magyar barátság különösrangú alkotó tényezőt jelent" Német lapok Teleki és Csáky berlini látogatásáról Berlin, május 5. A Frankfurter Zeitung a magyar államférfiak berlini látogatásáról szólva a többi között a következőképpen ír: — Teleki gráf magyar miniszterelnök és külügyminisztere, Csáky gróf, hivatalos látogatása egy, a német és az európai politika számára döntő időpontra esett. Különösen aktuális jelnek kell tekinteni, hogy e? a hivatalos látogatás éppen azokra a napokra esett, amikor a világnak a leghi- vatottabb szájból meghirdették a német politika programját. Ebben a politikában a német-magyar barátság különösrangú alkotó tényezőt jelent. A német birodalom és Magyarország közötti szoros kapcsolatok nemcsak az utolsó évek fejlődésének gyümölcsei, hanem a politikai alapnézetek belső megegyezésén alapulnak. — Magyarországnak a Népszövetségből való kilépése és az antikomintern egyezményhez történt csatlakozása a magyar államférfiak olyan politikai elhatározásai voltak, amelyek által Magyarország jövője különvált attól a múlttól, amelyben még mindig újból meg lehetett kísérelni azt, hogy Magyarországot olyan érdekek elé befogják, amelyek nem az övéi voltak. Teleki gróf és Csáky gróf azzal a biztos meggyőződéssel térnek vissza most Budapestre, hogy Németország Magyarországban egy olyan politika partnerét látja, amelynek célja tökéletes értelemben fedi a magyar politikát: az európai népek életterének igazságos újjárendezésén alapuló béke felépítése. A Hamburger Fremdenblatt a magyar államférfiak berlini látogatásának utóhangjaként Teleki Pál gróf miniszterelnök személyével kapcsolatban azt írja, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak mint politikus, hanem mint tudós is európai hírű. A lap hangoztatja, hogy a miniszterelnök sokat foglalkozik a cserkészmozgalommal, amelyben mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban fontos szerepet játszik. Az ifjúságnak igen nagy barátja. Csáky István gróf külügyminiszterről a cikk azt írja, hogy a magyar külügyminiszter egész életében diplomata volt és hogy legfőbb gondja a külpolitika.
