Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-28 / 121. szám
1939 MÁJUS 28. VASÄRNAP TEMHDEK! •i^G^ÄRHIWiÄE 7 // „ Ősi magyar földön új magyar életet!“ Irta: Egy felvidéki magyar Magyarok! Testvérek! Közéletünk beteg. Kezdjünk hát egészebb új magyar életet! Gazdagok, szegények! Új igét hirdetek, ös hittel új igét: A magyar népiség, nemzettestvériség Mindenkit megváltó merész magyar hitét, Hogy új hittel újabb, szebb, jobb kort kezdjetek: ősi magyar földön új magyar életet! ősi magyar földön ös testvérharc székel. Mindig marta egymást magyar, jászkun, székely, Pogány s keresztény kard testvérvért fakasztott, Dózsa urat gyilkolt, Zápolya parasztot, Egyik hit máshitűt perzselt és akasztott, Labanc kurucra tört, kuruc vert labancot, Egy párt császárt hitt be, más szultánt, cárt, Marxot, — De akárki nyert is és akárki vesztett, Az igazi vesztes csak egy volt: a nemzet, Testvérharc, osztályharc bármilyen viharzott: Magyar nép fizette a kudarcot, sarcot! Magyarok, testvérek! Hozzátok kiáltok, Dunántúl, Tiszántúl, koszorús Ká pátok S Moldva magyarjai, hívásom halljátok: Múljon el már végre a turáni átok, Testvér, s osztályharctiak legyen köztünk vége, Magyar és magyar közt legyen örök béke, Magyarok, testvérek, gazdagok, zsellérek, Urak és parasztok: Soha, soha többé köztünk testvérharcot! Soha, soha többé köztünk osztályharcot! De a testvérbéke magában még kevés, A béke is lehet még tétlen tespedés. Pezsgö-élet kell hát, munkás elevenség. Lendítő nagy vágyak, rohamozó eszmék, Hit, mely szárnyakat ad a képzelő észnek, Hit, melytől a szív, kar lendülöbb, merészebb, Hit, mely a legkisebb magyart is fölrázza Hü összefogásra, alkotó nagy lázra, Hit, mely egy ütemre egy népet igéz meg S tíz millió szívből teremt egy egészet. Szorgalom és munka, fegyelem, bátorság, Szent munkaközösség ez az egész ország, Egyetlen nagy népi, testvéri munkahad, Hol egy az összesért s az összes az egyért Együtt él, együtt hal, együtt küzd és halad, Hol a közös célban mindenki egyet ért, Hol egyén elveszhet, az egész megmarad, S így lesz majd életünk emberibb, magyarabb, Magvetők vagyunk mi, unokánk majd arat: Egy nemzet, egy ország, egy cél, egy akarat! ősi magyar földön szent az ősi emlék, Amit reánk hagytak magyar kezek, elmék. Becsüljük a múltat, hogy aki nem döre, Okuljon belőle S törvényét levonja jelenre, jövőre. Szent az ezer évnek minden hagyománya, Esküszünk az ezer éves alkotmányra, Kegyelettel csüngünk az ös államformán, Mely volt törzsi kormány, Majd hűbéri, rendi s polgári alkotmány. Am ezer múlt kincsünk nem bilincsünk mégse, A jelen nem a múlt megkövesülése, A múlt arra tanít, hogy ezen a földön Folytonos fejlődés volt, van s lesz örökkön. Am{ avult, vissza senki ne kívánja: Nem kell ma a régmúlt rendi alkotmánya, A múlt csupán alap, szilárd sziklájára Uj épület épül, jövőnk, büszke vára. Magyarok, kik eddig a múltban éltetek, Múltra jelent s erre jövőt építsetek: ősi magyar földön új magyar életet! Nem mindenki őse jött Onugorhonból, Nem mind ugor s turk vér, ami bennünk tombol, A hét magyar törzs sem volt egynyelvű egység, Csak a vérszerzödés által lettünk egy nép. Volt ott ugor-magyar, volt turk székely-avar B volt palócnak mondott kemény kazár-kabar: Mégis mind egyetlen néppé lett egyhamar. Közöttünk is vannak új magyar testvérek, Kiknek dédje szőke szláv volt, vagy rőt német, Köztünk soknak neve vall volt.idegenbe, De ha több iz óta magyar vér van benne, Ha magyarul beszél, gondolkozik, érez És magyar a lelke, Mert magyar föld s égtáj magyarrá érlelte. Es vérét is adván, hü a nemzetéhez: Mind édes testvér ez! S mint pogány őseink egykori hét törzse, Űj vérszerződésre gyűljünk mi is össze, Magyarrá fogadó testvéravatásra, S új vérszerzödésünk világgá kiáltsa, Hogy vérviharában tíz véres századnak E földnek népei egy néppé olvadtak, Es végül egyvérü új nemzet született. Testvéresüljetek, jó magyar testvérek. Törzsökös ó-magyar, ne nézd le új vdred! Magyar a magyarért, egymásért éljetek ősi magyar földön új magyar életet! Magyar honban testvér minden magyar lélek. Ez a legfőbb törvény. E ennek a törvénynek Nagy, szent parancsára épül az új élet. Ex a törvény kettős: jog és kötelesség. Jog, hogy magyar földön magyar ne éhezzék, S köt, hogy az éhezőt segíteni tessék. Joga van munkára mindenkinek, ki él, Mert csak kész munkáért jár joggal neki bér: Mindenki szent joga a munka s a kenyér. Jó munkáért jó bért s jó bérért jó munkát! Ez a munkaállam jólét-termő tana. A több-munka s több-bér többjével jutunk át Egy gazdagabb, szebb, jobb jövőbe valaha. Magyarok, testvérek, munkások, gazdagok, A nemzetnek együtt gyűjtsük az osztagot. Mert ha bárkinek is bármily kicsiny kincs jár: A sok kicsi együtt nagy nemzeti kincstár. Minden a nemzeté: béretek, véretek. Mindent a nemzetért! — E jegyben éljetek ősi magyar földön új magyar életet! Föld népe a magyar öröktől s örökre. És a föld népé'iiek még nincs elég földje. Gazdag magyar földön oly sok a földtelen, Kinek az anyaföld kenyeret nem terem, Ki mind földönfutó, szegény, számkivetett, — Segítsük hát földhöz végre szegényeket, Hogy a földből kenyér, a kenyérből Q’ő, Egészség és gyermek szökkenjen majd elő. Minden magyar szájnak jusson elég falat! Mindenkinek legyen helye a nap alatt! Sok kéz kapaszkodjon a szent magyar rögbe: Hogy magyar maradjon, bármi jö, örökre, Ne legyen földtelen a föld derék népe: Ne habozzunk többet, minden fölös földet Földéhes földtelen magyarok kezébe! Magyarok, testvérek, nagyon siessetek, Magyar föld népének gyorsan teremtsetek ősi magyar földön új magyar életet! ősi magyar földön régi a dicsőség, Mert a magyar nemzet ezer éves hős nép, Lovagias, bátor, vitéz lovas nemzet, Mely ezer év alatt ezer csatán szerzett Hősi hirt és nevet S véren szerzett honát ezerszer védte meg, Magyarok, testvérek, a sors bárhogy tépjen, Pokol sem vesz erőt egy katona-népen. Hadúr népe voltunk, s történjen akármi, Űjabb ezer évig kell honunknak állni, Legyűrne hát mindnyájan harcos katonái! Maradjunk meg Hadúr választott népének, Halált nem ismerő hűséges honvédek, Fiatal és öreg, férfi, nö és gyerek, Legyünk mind: egyetlen nagy, nagy néphadsereg. Hads®, mely épít, de ha kell, dúl vadul! Egy nemzet, egy ország, egy hadnép, egy hadúr! Tudjátok-e, ki a jövö jó magyarja f Az, ki nagyot akar s ezt nagyon akarja. Mi nagyot akarunk: Nagy-Magyarországot. És nagyon akarjuk. Ti is vállaljátok Az örök magyar célt, és legyen mind áldott, Ki segít valóra váltani az álmot. Egyetlen rangadó köztünk: a hazának önzetlenül végzett önkéntes szolgálat Se cím, sé rang, se pénz nem érdem számunkra, Egyetlen érdem a közért végzett munka, 3 kiki ahogy magát a nemzetnek adja: A népközösségben az lesz majd a rangja. íme, így akarjuk, hogy az ősi földön Honunk megújuljon s újra tündököljön, így akarjuk, hogy a borús Duna-tdjon Minden magyar ember boldog hont találjon, 8 a négy folyó közén és a hármas hegyen Magyarország mindig magyar ország legyen. Munkába hívunk hát minden magyar lelket; Üj hont építeni mindannyian gyertek! Minket a szegények szenvedése éget: Gyertek, szüntessük meg hát a szegénységet! Gyertek, küzdjük ki a milliók igazát: A népre építsük át a magyar hazát! Épüljön keresztény tanok talpkövére, Nemzeti gondolat legyen föpillére, Szociális eszme társuljon hozzája S népuralom elve legyen koronája! Ez a mi ütünk: az út, igazság, élet, Gyertek, tartson velünk minden tiszta lélek! Aki nem tart velünk, az mind közellenünk, Hitvány pártütőknek nyílt hadat üzenünk. Ki a nemzetnek árt, legyen gyűlölt, utált, Népünk templomából kiverjük a kufárt. Magyarok, nincs idő most pártoskodásra, Mert ha, h^dba hív a sorsnak harsormsa Holnap nemzeteket, jaj annak a népnek, Melyet pártviszályok, belveszélyek tépnek, Az ily nép magának előre sírt ásott: Soha, soha többé Mohit és Mohácsot! Minden magyar ember, úr paraszt és szolga, Álljatok mind sorba! Egymás kezét fogva Gyűljetek mind ide a testvér-táborba! Mindent elsodorjon a testvér-szeretet! Pokollal dacoljon magyar egységetek! Magyarok, testvérek, jöjjöu az új élet, Mit hittel hirdetek: ősi magyar földön új magyar életet! Kárpátalján egyetlen éhező ember sincs Szociális segítséget kaplak a nyomorgó őslakosok, megkezdődlek a mezőgazdasági munkák, teljes üzemmel dolgoznak a leldolgozó telepek, nagyarányú közmunkák folynak Vngvár, május 27. Kárpátalja felszabadítása után a magyar kormányzat minden igyekezete arra irányult, hogy a húszévi szenvedés után felszabadított szerencsétlen ruszin népet végre munkához s ennek nyomán megélhetéshez juttassa. A katonai közigazgatásnak az elmúlt két hónap alatt végzett munkájára visszatekintve örömmel állapítható meg, hogy a tervszerűen és szakszerűen megszervezett szociális közigazgatási munka eredményeképpen egyetlen éhező ember sincs ma egész Kárpátalján. Ilyenre az eimult húsz esztendő' alatt még gondolni sem lehetett. A segítés legelső módja az volt, hogy ingyenes juttatások formájában (búza, tengeri, rozs, hering és olaj) támogatták az őslakos ruszin népet. Ezeknek az adományoknak az értéke hozzávetőleges számítások szerint több millió pengő. Az adományok legnagyobb részét az Imrédy Bé- láné, valamint Bronschné vezetése és irányítása alatt működő „Magyar a magyarért Kárpátalján” mozgalom bocsátotta rendelkezésre a magyar társadalom nemeslelkű adományaiból. A mozgalom Kárpátalja minden járásába, községébe és falujába kiküldte szociális előadóit. akik fáradtságot nem ismerő munkájukkal megállapították a tényleges szociális helyzetet. Kárpátalja minden egyes járásában még most is működik egy-két ilyen szo- cilis előadó. A nagy nyomorban élő kárpátaljai ruszin nép húsvéti megsegítése után, amikor minden szegénysorsú őslakos megfelelő mennyiségű élelmiszert kapott, a Magyar a magyarért mozgalom kiküldötteinek javaslata alapján további támogatásban már csak a munkaképtelen szegények vagy a többgyermekes özvegyasszonyok részesültek. A munkaképesek elhelyezkedése a magángazdasági életben már az első hetekben megindult. A legtöbb helyen megkezdődtek az erdőirtási és fakitermelési tervszerű munkálatok. A fafeldolgozó telepek is teljes üzemmel dolgoznak. Munkában állanak az állami erdőkincstári birtokok is. A magángazdasági életben elhelyezkedni nem tudó munkások foglalkoztatására két irányú munka indult meg. A segítés egyik része beruházási jellegű. Ez a segítés a földmívelésügyi minisztérium erdészeti és vízügyi igazgatása, valamint a kereskedelmi minisztérium államépítészeti hivatala keretében indított munkalehetőségek megteremtése révén kezdődött meg, s igen sokezer munkás és családtagjainak biztosították a megélhetést. A segítés másik formája az volt, hogy a Magyar a agyarért mozgalom — a munkaképtelenek ellenszolgáltatás nélküli támogatásán kívül — szociális előadóik, illetve a községi jegyzők vagy a megalakított ruszin nemzeti tanácsok útján az egyes katonai parancsnokságok felügyelete mellett a községek vagy a falvak területén szükségmunkálatokat végeztetett és végeztet ma is. Ezek a szükségmunkák mind a községek javát szolgálják. Kiépítik, vagy javítják a községi kocsi- utakat, járdákat, vásártereket, községek mellett, vagy azokon keresztül folyó patakok töltéseit, kis hidakat, átjárókat építenek, rendbehozzák a községi legelőket, lecsapolják a maláriaterjesztő mocsarakat, de még ezeken a munkákon kívül is igen sok arra rászoruló, gyámolítás nélkül álló öreg ruszin otthonát, háza tetejét javították ki s tették ismét lakhatóvá. A mocsaras területek lecsapolásával igen nagy- jelentőségű munkát végeztek a közegészségügy szolgálatában is, mert ezzel megszüntették a járvány- szerűen terjedő malária legfőbb okát. A Novakovics Béla tábornok, valamint Horti Béla főkapitány irányításával dolgozó katonai közigazgatás szociális téren kitűnő munkát végez, és ennek a munkának legszebb eredménye a keresethez és kenyérhez juttatott ruszin lakosság eddigi nélkülözéseinek megszüntetésében mutatkozik. A húszéves erdei rablógazdálkodás következménye Ungvár, május 27. A cseh uralom húszéves erdei rablógazdálkodásának szomorú következményei mutatkoznak Kárpátalja néhány községében és falujában, ahol a szegény földműves lakosság bevetett kicsiny földecskéjét a hegyekről lezúduló víztömegek teljesen terméketlenné tették. Az elmúlt napok nagy esőzései következtében a hegyeken a rendszertelenül kiirtott erdők miatt a rohanó vízáradat útját mi sem akadályozta, s így következett be az, hogy a szegényesen megművelt, rozs- zsal, zabbal vagy burgonyával bevetett hegyoldalak földjéből a lezúduló esővíz sok helyen a veteményt teljesen kimosta. Változások a török kormányban Ankara, május 27. Fikr^t Silay igazságügyminiszter és Rana Tarban vám- és monopóliumügyi miniszter beadták lemondásukat és ezentúl a néppártban fognak élénk tevékenységet kifejteni. Az igazságügyminiszter Fethi Okyat volt miniszter- elnök, egykori londoni nagykövet, míg a vám- és monopóliumügyi minisztérium vezetését Reif Karadaniz vette át. úri középosztály strandfürdő. 1 P 4.50-től, júliusban ban P 5-től.
