Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

4 ‘FEKffiJÉta 1939 MÁJUS 28, VASÁRNAP Léva gazdasági élete a biztos fejlődés útján Az új megyeszékhely már túljutott a kezdeti nehézségeken Milyen Léva gazdasági helyzete fel­szabadulásunk után? Hogy ezt megállapít­hassuk, lehetetlen vissza nem menni a múltba, a húszéves cseh uralom korsza­kába, mikor gazdaságilag tönkre akarták tefnni Léva gerinces magyarságát és ide­gen tisztviselők beözönlő hadával megvál­toztak nemzetiségi összetételét. A felsza­badulás itt romokat talált, ezeken kellett építeni. Az új házak, középületek sora tu­lajdonképpen csak 'külszín. Hisz a kegyet­len cseh adóprés mibelőlünk sajtolta ki az árát, azonfelül Léva városát hihetetlen adósságokba kergette. Az új magánházak pedig nem a mi házaink voltak. Idegenek építették, övék volt;. Magyaroknak csak a tizedik utcák, a barakok jutottak. De hagyjuk a múltat és nézzük a je­lent. A „Slovenska Politika” egy cikkében azt állította, hogy Léván mindenki siratja a régi időkét. Nem tudom, ki kívánhatja vissza? Talán a magyar hivatalnok, aki előtt úgyszólván minden érvényesülési le­hetőség el volt zárva, avagy a magyar ta­nító vágyik vissza a Hrúz Sámuelek ön­kénye alá? Esetleg az állásukból kidobott postások? vasutasok? a közszállításokból kizárt iparosok? kereskedők? a magyar gazdák, akik a maradék birtokosok és te­lepesek adóit is fizették? Vagy milyen alapon nevezhetjük paradicsomnak Léván azt a cseh uralmat, amely 560 ellátatlan családot, 1924 személyt hagyott örökségül Magyarországnak ? Hiányos útviszonyok Ellátogattam Léva társadalmi rétegei­nek képviselőihez, nyilatkozzanak problé­máikról. Legelőször az ügyvédnél voltam. Jhilius óta kevés munkájuk van. A nyári szünet, a mozgósítás és az átszervezési munkák megbénították a forgalmat, örömmel fogadják, hogy megindult a bí­rósági munka. A lévai bírósági járás meg- duzzaaztása megnövelte ügyfeleik számát. Vannak azonban megoldásra való — spe­ciális kívánságaik. Egyes községek, mint például Fakó- vezekény, Cseke, közigazgatásilag Lé­vához, bíróságilag Verebélyhez tartoz­nak. így két helyre kell járniok. Útviszonyaik Lévához jobbak. Ezért sok­szor körutazással Léván keresztül mennek Verebélyre. _ Ez tehát orvoslást kíván. A másik: a lévai járásbíróság befejezetlen épülete. Jelenleg a bíróság több helyen és meg nem felelő épületben működik. Ez megnehezíti az ügyvitelt. Sürgősen be kell len« fejezni az épületet, ez egyúttal segí­tene az építő munkások nehéz helyze­tén is. A tisztviselő a mielőbbi státusba való helyezését sürgeti. Minden ellenkező hí­reszteléssel szemben nem félünk a stá­tusba való helyezéstől, fizetésünk így is jobb lesz, mint a cseh évek alatt volt. Az OTBA-val kapcsolatban is vannak kéré­seink. Vegyék a Liecsebny Fontból át ami jó volt: a szabad orvosválasztást és a fog- kezelést. , A tanár a magas tandíjakat sérelmezi, örömmel vette tudomásul, hogy a fel­vidéki polgári iskolák részére új, méltá­nyos tandíjat állapítanak meg. Ezen fe­lül A MÁV-nak nagyobb kedvezményt kellene adni az iskolai kirándulások­nál. A féljegyet kevesen bírják megfizetni, pedig a tanulók égnek a vágytól: meg­ismerni Budapestet s hazánk egyéb váro­sait, szépségeit Humánusabb A cipészek helyzete nagyon fellendült. Visszatértek azok az idők, amikor a kis­ipart támogatják a gyáriparral szemben — mondotta képviselőjük. — Magam ugyan nem veszek részt a közszállítások­ban, mert annyira túl vagyok terhelve magánmunkákkal, de a többi társam tete­mes állami és városi rendelést kapott. A „Magyar a Magyarért” mozgalom is több­száz pár cipőt csináltatott nálunk. Súlyosabb a helyzete Léva egyik leg­ősibb iparának, a csizmadiaiparnak és az ú. n. magyar szabóknak. Ezeket érinti legjobban, hogy Léva elvesztette északi környékét. Uj piacot nehéz teremteniük, mert az ipolyság—szobi vonalon túl nem me­hetnek. A magas szállítási költségek miatt nem bírnak versenyezni a közelebbi iparosok­kal Az összes iparos sürgeti az új, humá­nusabb magyar adórendszer mielőbbi be­vezetését. Hisz a csehek politikai érdemek szerint vetették ki az adókat. így a régi adók behajtása a „becseheltek”-nek ked­vez. A lévai ipar pillanatnyi nehezebb hely­zete után is meg fogja találná a kedve­zőbb kibontakozást. Ezt bizonyítja, hogy a mostani Nemzetközi Vásáron a Fel­vidéki Pavillonban igen nagy erkölcsi és anyagi sikert arattak a lévai kisiparosok. Cipészek, csizmadiák, szíjgyártók, mézes­bábosok, gyertyaöntők, fényképészek és faragók egyaránt. Különösen Gaál Tibor mérnök, Frosch Béla géplakatos, Maczák István öntő, Kiss testvérek asztalosok, Nagy Béla csizmadia, Dóka Károly kő­faragó, Pindmr József köteles, Hradescny János gvertyaöntő. Hajdú Sándor fényké­pész és Vökön Lajos kalapos tűnt ki ké­szítményeivel. Jövőben egész biztosan emelkedni fog a kiállítók száma és vele a lévi ipar dicsősége. A lévai kereskedők kívánságai A kereskedők egyik legsúlyosabb prob­lémája a cseh és szlovák tartozások ki­fizetése. Ugyanis a cseh-szlovák hitelezők perelték az itteni adósaikat. Viszont a ke­reskedők cseh és szlovák áruadósaiktól, akik szétszéledtek a szélrózsa minden irá­nyában, nem tudják behajtani követelésü­ket örömmel veszik, hogy az OMKE adórendszert! közbelépésére most felfüggesztik a peres eljárásokat. Nagyon sérelmes a MÁV ta­rifapolitikája. Sokkal olcsóbb és gyorsabb teherautón hozatni Lévára az árut. Itt a zsidó fuvarozóvállalat keres, pedig helye­sebb fuvarpolitikával az államvasúté le­hetne a haszon. A személyforgalomban most teljesítette jogos óhajainkat a MÁV. Hajtsák gyorsabban végre az ipariga­zolványok revízióját Léván, mert a nagykereskedők húzódoznak a hitel « nyújtásától. A Hangya-fiók fűszerüzletének megnyi­tása is igen sérelmes. A szövetkezeteket a falusi zsidó kereskedők kizsákmányolása ellen hozták létre. Léván tán az egyetlen szakma a fűszer-kereskedés, ahol a keresz­tények vannak többségben. Az utóbbi években ügyes fiatal keresztény keres­kedő-gárda a fűszerüzletek egész sorát nyitotta meg. Most ezeknek csinál kon­kurenciát a Hangya. Nyitott volna inkább nagybani fűszerkereskedést vagy rőfös- üzletet, mert ezek teljesen zsidó kézben vannak. Az első keresztény divatárus bolt csak a minap nyílt meg Léván, örvende­tes tény, hogy újabb keresztény üzletek is nyílnak a közel jövőben: egy papír- és egy festékkereskedés. Meg kellene gyor­sítani az önállósítási Alap munkáját. Ne kelljen fél évig várni, míg elintézik az ügyeket. Szakiskolákat Lévára! Szükséges lenne Léván kereskedelmi is­kola létesítése, hogy a kereskedőpályára lépő keresztény ifjúság megfelelő kikép­zést nyerhessen. A forgalmi adóhivatalunk Párkányban működik. Léva és Párkány között semminemű gazdasági kapcsolat nincs, ezért legalább is expoziturát igé­nyel Léva. A gazda az alacsony állatárakat sérel­mezi. De maga jött rá a segítség módjára is.. Intenzív állattenyésztésre kellene át­térni. Tejfelben nagy hiány van. Még te­jelőkorban kell megkeresni az állat érté­két. Most megfelelő fajbikákat kapott Léva. Az intenzív állattenyésztést, a szem­termelés helyébe bevezethető belterjes gazdálkodást tanfolyamokon kellene is­mertetni. Léva és környéke hatalmas gazdatársadalmának továbbképzése mező- gazdasági szakiskola létesítését követeli. A lévai szülők általános sérelme, hogy leánytanulóinak továbbképzésére a polgári Az Erzsébet leánygimnázium jótékc ságot iskola befejezése után nincs lehetőség. Nem kívánják, hogy leányliceummal, vagy gimnáziumai szaporítsák a szellemi mun­kanélküliek számát, de gyakorlati pályára nevelő ipar- és Induljon meg Léva szociális és gazdasági helyzetéről nem nyerhetnénk hű képet, ha a munkás­ság helyzetére rá nem mutatnánk. Léván aránylag népes munkásréteg alakult ki. A maradékbirtokosok a magyar béreseket elbocsátották ezek a városba tódultak. Az „adás-vételi szerződéssel" (?) szerzett „új” birtokok tulajdonosai, mint például Ravasz dr. idegeneknek parcellázta fel az olcsón szerzett földeket. Ezért is sók ma­gyar földmunkás vált kenyérnélkülivé. Ez az oka, hogy a város által nyilvántartott 627 inségmunkára szoruló családfenntartó közül 227 napszámos és 114 földmíves. Egyelőre ezek találnak munkát, mert a szlovák vidékek lekapcsolása miatt Léván földmunkásban hiány van. Az inségmun­kára szorulók közül a legtöbbnek havi 22—34 pengő körül van a jövedelme. A járásbíróság épületének befejezése, az új posta és állomás felépítése, a Léva-Nagyszálló közötti vágányok át­cserélése hosszú időre megoldaná sorsukat. Gyermekeik a Magyar a magyarért akciók keretén belül tej, cukor, ebéd, cipő- és ruhasegélyben részesülnek. A Magyar a magyarért — jól működik A Magyar a magyarért akció Léván igen sikeres és alapos munkát végzett. Alapos környezettanulmányt végeztek. Kiterjedt figyelmük a lakás, vagyon, ke­reset, egészségügyi és az erkölcsi viszo­: lengyel—olasz—német barát­háztartási, vagy kereskedelmi iskolát kérnek. mégpedig államit, hogy a szegény tanulók megfelelő tandíjmentességet nyerhesse­nek. az építkezés! nyokra. Léván munkaképtelen 151 csa­ládfő 197 személlyel. Segélyre szorul csökkent munkaképesség vagy özvegy­sége miatt 86 családfő 249 személlyel. Ezek rendes ellátása, orvosi kezelése és minden szükséglete az akció kere­tén belül biztosítva van. Érdekes, hogy Léván a lakásviszonyok meglehetősen rendezettek. 237 segélyre- Szoruló lakásadatai így oszlanak megu 66 saját házában lakik, 4 természetbeni, 14 öröklakásban, 13 a szegényházban, 50 mint családtag lakik. 80-an élnek főbérleti és 13-an albérleti lakásban. így csak ezek lakbéréről kell az akciónak gondoskodnia. A Zöld-keresztes mozgalommal és a Ste­fánia szövetséggel kapcsolatban folyik a 12 éven aluliak tej- és cukorakciója. Áp­rilis 1-ig működött a gyermek- és nép­konyha. így a szociális gondoskodás min­den lehetőt elkövetett a nyomor enyhíté­sére, sőt megszüntetésére. Mindeneken felül a lévai járáshoz visszakerültek a csehek alatt nemzetiségi okokból elszakított délgaramvölgyi közsé­gek és a felszabadulás megadta Lévának azt, amiért azelőtt hiába küzdött: a me­gyeszékhelyt. Ezek csak később fogják teljesen meghozni a gyümölcsüket. Annyi biztos, hogy bár a szlovák környék visz- szatérése még jobban emelné a város for­galmát, de Léva gazdasági élete így sem fog visszafejlődni, sem megtorpanni, de emelkedni fog. Léva, az ősrégi magyar város biztos lépésekkel halad a szebb, a jobb, a boldogabb magyar jövendő felé, F. T. Az Egyesült Magyar újabb térhódítása a keleti Fe Kassa, május 27. Az Egyesült Magyar I Párt az elmúlt hét folyamán Kisida, Alsó- | mihályi és Legenye községekben tartott szervező, illetve tisztújító tagértekezlete­ket. Az Egyesült Párt kassai kiküldötteit, Bánhidy Arisztid titkárt és Maximiszák Gyulát a lakosság mindenütt nagy lelke­sedéssel fogadta. A megbízottak a párt céljait ismertették és felszólították a je­lenlévőket, hogy egyesült erővel vegyenek részt abban a- építő munkában, melynek célja Szent István birodalmának, Nagy- magyarországnak visszaállítása. A beszédek után a községekben egy­hangú lelkeseléssel mondták ki a helyi szervezet megalakulását s az alábbi tiszti­kart választották meg: KISIDA. Elnök: Janitor János Gyu- ricsó, társelnök: Bemáthy György, ügy­vezető elnök: Mudri András, alelnök: Va- nyó György, jegyző: Janitor György Hlub, titkár: ifj. Pólyák János, pénztá­ros: Janitor Mihály Dzurik. ALSÓMIHÁLYI. Elnök: Leskó János, alelnök: Bán Imre, Hrinda András, titkár: Milkó József, jegyző: Hrabovszky Pál, pénztáros: Bottko Lajos. LEGENYE. Tiszteletbeli elnök: Fekete Béla főjegyző, elnök: Boldizsár Jenő, al­elnök: Matush Mihály, titkár: Kuthy La­jos, jegyző: Zelvuy Zsigmond, pénztáros: Kovács Béla, A spanyolországi olasz és német önkéntesek hazaszállítása Róma, május 27. A spanyolországi olasz önkéntesek hazaszállítása a szombati nap­pal megkezdődött. Több új olasz csapatszál­lító hajó Cadizba érkezett és ott veszi fe­délzetére a hazatérő olasz önkénteseket. Berlin, május 27. A spanyolországi né­met önkénteseket, akik ezerdán, május 31-én érkeznek Hamburgba, Göring vezér­tábornagy fogja üdvözölni. A légihaderőt díszszázad képviseli az ünnepségen. Az üdvözlési ünnepségeken Raeder vé- zértengernagy, Brauchitseh és Kéitel tá­bornagyok is résztvesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom