Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-26 / 119. szám
2 •felvidéki •J'^G^ÄRHIRME 1939 MÁJUS 26, PENTEúK népért, mert ez az igazi fajvédelem és ez a megerősödés útja, A MÉP egyhangú mandátumai Megírtuk tegnap, hogy tizennégy párt és a pártonkivüliek csoportja a listás és egyéni kerületekben összesen nyolcszázhuszonnyolc jelöltet állított. Ez a szám tegnap óta kettővel csökkent, mert két nyilas jelölt kiesett a küzdelem, bői, áz egyik önként visszalépett, a másik pedig nem tudta a pótlásokat megszerezni. A kétszázhatvan mandátumból tizennégy sorsa már eldőlt. Tizennégy kerületben, vagy nem akadt ellenjelöltje a kormánypárti hivatalos jelöltnek, vagy az előkészítés során visszaléptek. A tizennégy mandátum a következő: Darányi Kálmán Balatonfüred, vitéz Keresztes-pischer Ferenc Kaposvár, Hóman Bálint Székesfehérvár, Tasnádi Nagy András Hajdúszoboszló, Bonczos Miklós Szentes, Szeder János Csongrád, Hellenbach Gottfried Török- szentmiklós, Hunyady Ferenc és Witz Béla a Mijérmegyei lajstromon, Angyal László Pécsvárad és 8omogyváry Gyula Csorna. Csak két miniszter nem képviselőjelölt A kormány tagjai a választás első pillanatától kezdve teljes erővel vesznek részt a választási küzdelemben és kettő kivételével valamennyien képviselőjelöltek. Csupán Bartha Károly honvédelmi miniszter és Jaross Andor felvidéki miniszter nem szerepel a képviselőjelöltek listáján. A kormány államtitkárai közül Antal István igazságügyi, Törley Bálint kereskedelemügyi és Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár vesz részt & választásban. A miniszterek legtöbbje mind egyéni, mind listás kerületben több helyen is fellép, s közülük, mint említettük a belügyminiszter, a kultuszminiszter és az igazságügyminiszter egyhangú mandátummal már megválasztott képviselőnek tekinthető. A „pártütők nyila“ Teljesen széteső képet mutat a nyilasok felvonulása a választási küzdelemben. Függetlenül a különböző vezérek alatt induló kisded frakcióktól, a személyeskedő ég egymást támadó csoportoktól, megállapítható, hogy az úgynevezett zöld könyv megjelenése óta az egész országban mindjobban elfordulnak a nyilasoktól még azok is, akik fanatikusan hittek és bíztak a nyilas jelszavakban. Megdöbbentő példáját mutatta ennek az elfordulásnak a csornai kerületben Mészáros József nyilasjelölt, aki, mint megírtuk, visszalépett a jelöltségtől, mondván: „Én a nyilat úgy képzeltem, mint amely első szent királyunk birodalmára mutat. És csalódva kellett megtudnom, .hogy tévedtem. Ez a nyíl a pártütők nyila, csak arra elég hegyes, hogy éket verjen magyar és magyar közé és balálra sebezze magyarságunkat”. A nyilasjelölt visszalépése és a visszalépés megokolása világosan példázza azt a bomlási folyamatot, azt a kiábrándulást, amely mind erősebb a csoportokra, frakciókra szakadt, a személyi torzsalkodás és önző politika út-esztőiben vergődő nyilasoknál. A választás előkészületei egyébként az egész országban megtörténtek, a fővárosban plakátokon hirdették ki a szavazó körzeteket és a belügyminiszternek kötelező szavazásról szóló rendeletét, amely kimondja, hogy az igazolatlanul távolmaradókra pénzbírságot rónak ki. A zsidók szavazói igazoltsága megerősített tisztviselői gárdával továbbfdlyik és na porta négyezer jelentkezőnek vizsgálják felül az okmányait. Az egész ország felkészült a választásra és nyugodtan várja az első titkos választás napját Pünkösd ünnepén. Kilenc és félmilliárd líra az olasz szárazföldi hadsereg fejlesztésére A kamara egyhangúlag elfogadta a költségvetést Ráma, május 25, A fasiszta testületi kamara ülésén Thaon di Revei pénzügyminiszter részletes beszédben ismertette az olasz pénzügyek állását. Az olasz pénzügyminiszter beszéde elején rámutatott arra, hogy míg a keletafrikai birodalommal kapcsolatos költségek csökkenőben vannak, a spanyol polgár- háború által megkövetelt kiadások pedig teljesen megszűnnek, új problémák, mint a négy libiai tartomány gyarmatosítása, Albánia elfoglalása, főleg pedig a hadseregfej- lesztés elkerülhetetlen szükségszerűsége új terheket rónak az olasz államháztartásra. Az J934—35—36—37—38. költségvetési években a rendes és rendkívüli költségvetés együttes deficitje a következőképpen alakult: 2030 millió; 12.686 millió; 16.230 millió; 11.174 millió. Ennek az összesen 42.120 millió lírát kitevő hiánynak a fedezését szolgálták az öt- «zázalékos kamatozású államkötvények, amelyekből 1939 március 31-ig 14.182 millió líra folyt be, továbbá külföldi olasz követelések igénybevétele és a részvénytársaságokra kivetett rendkívüli adók. Az olasz pénzügyminiszter ezután kimutatta, hogy a rendkívüli kiadások fedezése céljából a fasiszta kormány nem nyúlt a pénzhigítis eszközéhez. Olaszország pénzforgalma semmivel sem több annál, amilyen pénzforgalomra a gazdasági élet normális lebonyolítása végett feltétlenül szükség van. A líra szilárd és egy dollár ma ép úgy 19 lírát ér, mint 1936 októberében, Vagyis a líra értékcsökkentése után Thaon di Revei pénzügyminiszter ezután kijelentette, hogy Olaszország költségvetését, amely a most folyó költségvetési évben 32.500 millió líra volt, az 1939—40. költségvetési évre 29.316 millió lírára irányozták elő, de tekintettel az Albániával kapcsolatos költségre, a rendes költségvetés végösszege ismét el fogja érni a 32 millió lírát. Az államháztartás állandóan növekvő kiadásai az adórendszer gyökeres reformját teszik szükségessé és a kormány most tanulmányozza ezt a reformot. A reform jelentős áldozatokat fog követelni a nemzettől — ezek az áldozatok azonban el viselhetők lesznek, — viszont jelentős mértékben hozzá fog járulni az államháztartás egyensúlyának helyreállításához. Igen érdekesek a pénzügyminiszter bejelentései a nemzetközi helyzet folytán szükségessé vált rendkívüli hadügyi kiadásokról. Az 1939 március 25-iki királyi rendelet ötmüliÁrd lírát irányoz elő a szárazföldi hadsereg fejlesztésének céljaira, amely összeghez a miniszter- tanács legutóbbi határozatai folytán még 1.5 milliárd líra járul, Ezt a kilenc és féhnillárd liráe összeget tíz év költségvetésébe illesztik be. A tengeri haderő fejlesztésének céljaira az 1938 november 15-iki rendelet 5.191 millió lírát irányoz elő, amit öt évre osztanak el, míg a légihaderő fejlesztésére 1130 millió lírát fordítanak. A fasiszta kamara nagy tapssal vette tudomásul az expozét és egyhangúlag fogadta el a költségvetést. A munka és a munkás megbecsüléséinek új korszakába léptünk Kunder Antal kereskedelmi miniszter 120 munkást tüntetett ki Kunder Antal, az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott kereskedelemés közlekedésügyi miniszter csütörtökön bensőséges meleg ünnepség keretében nyújtotta át a minisztériumok kitüntető okleveleit és pénzjutalmát 40 kereskedelmi és 80 ipari alkalmazottnak, akik legalább 25 évet töltöttek szolgálatban egy munkaadónál. A kereskedelmi minisztérium nagy tanácstermét zsúfolásig megtöltötték a kitüntetettek és hozzátartozóik s megjelentek az ünnepségen Álgyay Hubert Pál kereskedelem- és közlekedésügyi, Varga József iparügyi államtitkár, a két minisztérium vezető tisztviselői és az összes kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei. Kunder Antal miniszter a kitüntetettekhez intézett beszédében annak a megbecsülésnek adott kifejezést, amelyet a kormány és a nemzet minden tagja a magyar munkás iránt érez. — A megbecsülésnek mértéke —• mondotta a miniszter — nem az, hogy valaki milyen munkát végez, hanem az, hogy miként végzi él munkáját. Ahhoz, hogy valaki jól végezhesse el munkáját,, szükséges, hogy nyugodt munkaviszonyok uralkodjanak, hogy a termelés nyugodt menetével számolhassunk. Ezért szakított a mostani kormányzati rendszer azzal a régi felfogással, amely a munkás és a munkaadó közötti viták elintézését rábizta magára a két érdekelt félre s tétlenül nézte, hogy az ilyenfajta elintézés esetleg megzavarja a munka nyugodt menetét s kárt okoz a termelésnek s a munkásnak egyaránt. A magyar munkás és munkaadó közötti vitás ügyeket — amilyenek a dolog természeténél fogva mindenkor felmerülnek — közbelépésével igyekszik békés módon elintézni. Azok a törvényalkotások, amelyt'. e célkitűzés szellemébert legutóbb megszülettek — így a munkáid5 és a legkisebb munkabérek kérdésének törvényes rendezése — világosan mutatják Et kormányzat felfogását, mely szerint az ilyen vitás ügyek rendezésénél az állam- hatalom befolyását mindig a gyengébb fél, tehát a munkavállaló érdekében kell érvényesíteni. A munkaadótól méltán elvárhatjuk azt, hogy a termelő munkában is csak a sajáb egyéni anyagi céljainak kielégítését nézze, hanem munkáját tekintse a nemzeti termelés egy részének és igyekezzék a termelt értékekből a munka- vállalóknak olyan részt juttatni, amely; a szociális szempontok legmesszebbmenő figyelembevételével a magyar társadalomnak ezt az értékes rétegét megfelelő életszínvonalra emelheti. A munkavállalótól pedig azt várjuk, hogy munkájában ne csak a maga, családja és munkaadója egyéni érdekeinek, hanem a nemzet javának szolgálatát lássa és ahhoz képest végezze azt. Kunder Antal miniszter, akinek szavait az egybegyűltek lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták, ezután kiosztotta a 120 ktiün- tetett kereskedelmi és ipari alkalmazottnak a kitüntető oklevelet és a pénzjutalmat. A bensőséges ünnep után Kunder Antal a Fiume-szálló termeiben ebéden látta vendégül a kitüntetett munkavállalóikat. Az ebéden, amelyen Kunder Antal miniszter is megjelent, Varga József iparügyi államtitkár köszöntötte a munkásokat, rámutatva arra, hogy a munka és a munkás megbecsülésének új korszakába értünk. Csallóköz panasza az új vasúti menetrend miatt A május 15-én életbelépett új vasúti menetrend — annak ellenére, hogy több új vonatjáratot iktatott be a MÁV — a Komárom —Somorja vonalon egyáltalán nem elégíti ki Csallóköz meglehetős sűrűn lakott községeit, mert a sok vonat célszerűtlenül kapcsolódik be a főútvonalak forgalmába. Tudjuk jól, ez azért van, mert a MÁV üzletvezetősége még nem ismerte fel kellőkép e vidék kívánságait. Először ia a menetrend összeállításánál abból a fontos tényből kell kiindulni, hogy Csallóköz „fővárosát”, Pozsonyt nem csatolták vissza az anyaországhoz. így a forgalom, mely eddig Pozsony felé terelődött a földrajzi adottságánál fogva, most egy éles kanyarulattal Komárom és Budapest felé hajlott el. Ha ezt a fontos körülményt mérlegeljük, azonnal szemünkbe ötlenek a menetrendi hibák. Csak egy példát említek: azelőtt egy alsócsallóközi faluból reggel kiindulva, fél 8, egy később induló vonattal fél 10 órakor elértük Pozsonyt személyvonattal. Budapestet viszont a legkorábbi vonattal utazva, még hozzá Komáromból gyorsvonattal, 10.05 perckor érhetjük el, annak ellenére, hogy a budapesti—alsó-csallóközi útvonal alig hosszabb, mint a pozsony—alsó-csallóközi távolság. Nem beszélve arról, hogy gyorsvonattal való utazás mennyivel költségesebb. Még rosszabb a helyzet a visszautazásnál. Nyolc csallóközi állomásnak: (Örsujfalu, Ekel, Bogya-Felsőgellér, Albár, Eriyed, Nemesabony, Szentmihályfa és Nagypaka,) nincs este olyan vonata, mellyel Budapestről hazautazhasson, mert az egyetlen vonat, az 5618. sz. ezeken az állomásokon egyszerűen nem áll meg. E községek lakóinak — ha az utazás napján haza akarnak jutni — már d. u. 13.20 órakor el kell hagyniok Budapestet, vagy gyorsvonattal 16 órakor kell visszaindulni. Azt hiszem, a MÁV üzletvezetősége is belátja, hogy ez lehetetlen helyzet. A csallóközi községek sok kérelmet nyújtottak már be az illetékes üzletvezetőséghez, sokan interveniáltak is személyesen rez ügyben, de ott azzal érvelteli, hogy megszűnik a gyorsított személyvonat- jelleg, ha minden állomáson megáll. Ez az indokolás nem egészen helytálló, mert az említett 5618. sz. és még több vonat motoros és alig egy perc veszteséget jelentene minden állomás, tehát, legrosszabb esetben is 10 perccel később érné el a végállomást. Az 5612-ös, az 5617-es és az 5611-es gyorsított személy- vonat meg már 11 csallóközi állomáson nőm áll meg, ami még nagyobb hibája a menetrendnek. Ezért azt ajánljuk az illetékes MÁV üzlet- vezetőségének, hogy legalább egy moto'ros vonatpárt állítson be a menetrendbe, mely reggel 9- órakor érkezik Budapestre, vissza pedig indulna Budapestről este 7 óra körül, de úgy, hogy minden csallóközi állomáson megálljon, Ez nem olyan kívánság, mely ne volna teljesíthető, éppen ezért ennek keresztülviteléhez az összes csallóközi községek ragaszkodnak. KEDVEZMÉNYES JEGYEK AZ ÖSSZES FÜRDŐKBE IE6YIRODÁNKBAN BUDAPEST, Vili., 1ÓZSEF-KORUT 5
