Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-26 / 119. szám

Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest,Vili. kerület,Józset-körút5, szám Telefon: 144-400 o Telefon: 144-400 A Kondor-légió A kormány fajvédő és nacionalista politikájának győzelme lesz a választás A Magyar Élet Pártjának fölényes győzelmét nem lehet elvitatni — A nyilasok bomlása és egyre fokozódó népszerűtlensége —■ A kormány tagjai a választásban A MÉP tizennégy egyhangú mandátuma Felkészült az ország a pünkösdi választásra (sp) — Ezekben a napokban érkezik vissza Spanyolországból az ötezer né­met mérnök, repülő, szervező, stratéga és más szakember, aki „Kondor-légió” gyűjtőnév alatt kezdettől fogva részt- vett Franco oldalán a spanyol polgár- háborúban s nagy része volt abban, hogy a néhány ezer tökéletlen spanyol kato­nából aránylag rövid idő alatt kitűnő és diadalmas milliós hadsereg lett. A német szakemberek közül sokan csak­nem három évet töltöttek a Pireneusi félszigeten, s jelen voltak minden komo­lyabb ütközetben. Azzal a másik tíz-tí- zenötezer német repülővel, mérnökkel és katonatiszttel együtt, aki átmenetileg, de legalább egy évig tartózkodott a spa­nyol nemzeti hadseregben, Németország most felbecsülhetetlen értékű katonai élgárdát kap, amelynek harcászati ta­pasztalatait a német hadsereg pompásan értékesítheti. Az olaszokon, a spanyolo­kon és a japánokon kívül ma kétségtele­nül csak a németek rendelkeznek kellő mértékben ilyen tapasztalatokkal s az eredmény bizonyára meglátszik majd a német hadsereg struktúráján. A Kon­dor-légió, szakemberei kitanulmányoz­ták az úgynevezett „különleges fegyver­nemeket”, a repülést, a légelhárítást, a páncélkocsiharcot, a tankelhárítást, az erődharcot mind támadó, mind védekező oldalon, s talán csak a gázháború terén maradtak tapasztalatlanok. Tudjuk, hogy a spanyol háború a terueli csaták óta nem volt már provinciális jellegű s az utolsó, nagy ebrói ütközetben pél­dául már csaknem millió modernül ki­képzett katona állt egymással szemben, többezer ágyúval és repülőgéppel, több mint ezer legújabb típusú harcikocsi­val, iskolázott gépesített hadosztályok­kal. Akik ezt a harcot intézték, valóban tanulhattak és okulhattak. A német vezérkar a legapróbb rész­letről is tájékozva volt, különösen az orosz és a francia hadianyag felvonulá­sáról és használhatóságáról. Elégtétel­lel állapíthatta meg, hogy a német lég­elhárító és tankelhárító ágyúk kezdettől fogva beváltak. A német vadászrepülő­gépek használhatósága ellenben kétes maradt és át kellett őket konstruálni. A könnyű tankok értéktelennek bizonyul­tak, mert páncélzatuk nem állt ellen a modern gépfegyverek átütőerejének, s így új típusokat kellett bevezetni. A németek tapasztalata nagy és általános. Csaknem ugyanolyan jelentős, mint an­nak a két-háromszázezer olasz élgár­distának tapasztalata, aki önként és rettenheteitlen bátorsággal fokozatosan résztvett az abesszin és a spanyol had­járatban, s most Napoleon gránátosai­hoz hasonló dicsfénnyel övezve tér visz- sza hazájába, hogy mint altiszt és tiszt hpzzálásson az új olasz hadsereg felne­veléséhez. A madridi spanyol katonai díszfe'lvo- nulást ábrázoló képek között láttunk egyet, amelyen a Kondor-légió tagjai száz vadonatúj, hatalmas tankot mutat­nak be a spanyol főváros újjongó népé­nek. A némett szakkatonák merev, töké­letes tartásban állnak a beláthatatlan sokaságú harcikocsikon s tisztelegnek a Candilló előtt. Nos, ezek a harcikocsik — szovjetorosz tankok voltak egytől- egyig. Részben az ebrói csatában zsáik- mányolták őket Franco katonái, részben még használatlanul kerültek a győzők Mindössze negyvennyolc óra választ el bennünket az ország politikai életének egyik legfontosabb mozzanatától, a válasz­tástól. Pünkösd két ünnepén az urnák elé járul mindenki, aki erre a választói tör­vény szerint jogosultsággal bir, hogy tel­jesítse egyik elsőrangú állampolgári köte­lességét. Uj választási rendszer kipróbálá­sáról van szó, első ízben történt, hogy Magyarország valamennyi kerületében, mind a lajstromos, mind az egyéni kerü­letekben titkos szavazással gyakorolja a választóközöaség az alkotmányosságban gyökerező választói jogát. Titkosan, tehát az egyéni szabadság és lelkiismeret teljes érvényesülésével. Véget ért az ajánlások benyújtása és felülbírálása, megtörtént a hiányzó aján­kezébe a népfront arzenáljaiban azok­ból a legújabb szállítmányokból, ame­lyek 1938 júliusa óta érkeztek lázas sietséggel Madridba és Barcelonába. Elképzelhető, micsoda diadalérzet ült a német katonák arcán, amikor most először élvezhették a szovjet fölött ara­tott katonai győzelem dicsőségét. A Kondor-légió június első napjaiban ér­kezik Németországba és június 6-án fel­vonul Berlinben Richthofen tábornok parancsnoksága alatt a híres berlini nyugat-keleti tengelyúton s a Triumf- allé ugyanezeken a szovjettankokon vo­nul föl, hadd lássa a német főváros népe az oroszok fölött aratott első győzelem eredményét. Ami a hadianyagot és a mi­nőségi harcot illeti, tényleg spanyol föl­dön ütközött össze először a német-olasz tengely hadserege az orosz-francia szö­vetség hadseregével. A próbaháborúban körülbelül egyforma erővel vettek részt a külföldi hatalmak, voltak idők, ami­kor az orosz-francia segély volt túlsúly­ban s idők, így főleg a legvégén, amikor a német-olasz technika és fölkészültség volt előnyös helyzetben. A Kondor-légió tagjai büszkén elmondhatják, hogy a német hadianyag, bátorság, szakérte­lem, szívósság és harci készség fölé­nyesnek bizonyult s döntően megverte a kezdetlegesebb orosz embert és techni­kát. Moszkva nem tudta megszervezni spanyolországi előcsapatait s ha agitá­torai az 1936-os háborút megelőző kor­ban fölényesnek is bizonyultak és ere­jük addig ellenállhatatlan maradt£ amíg lások pótlása, most már csupán a válasz­tás befejező aktusa, a szavazás van hátra. Politikai felkészültségben, politikai elvek és irányok teljes tisztázása után felké­szült az ország; erre az első titkos válasz­tásra, hogy számvetést végezzen saját politikai jövőjéről, amikor a szavazócédu­lát az urnába dobja. Bőséges beszámolókban ismertettük az elmúlt három hét minden eseményét, amely a választáshoz fűződik, ismertettük a keresztény és nacionalista, fajvédő és szociális politika vezetőinek hitvallását amellett a politikai irány mellett, amely ■közel háromszáz képviselőt küld harcba a kollektív irányú politika és a magyar muinkaállam továbbépítésére. Egy percig sem vitás, hogy a választás a Magyar uszítani, rombolni és lazítani kellett, a fölény megszűnt, amint nyílt férfias csatában ütköztek össze az ellenfelek a harctereken. Hiába gyűjtött és szerve­zett a mesterségesen elvadított orosz nép gigantikus segítséget a spanyol nép­front számára, hiába indult hajó hajó után Valenciába és Barcelonába a leg­modernebb orosz hadigépekkel és hiába vett részt a háborúban ötször annyi orosz, mint német, a kommunizmus nem tudta legyőzni a nemzeti szocializmust. Talán azért sem, mert az orosz megse- gítők a legszívesebben agitátorok, poli­tikai ágensek, vádbiztosok és vészbirák maradtak a hinterlandban, míg a néme­tek és az olaszok beültek a tankokba és a repülőgépekbe is. A Condor-légió berlini felvonulása alkalmával Hitler valószínűleg beszéd­del üdvözli a német hadsereg pionir- jeit. Ez a beszéd, vagy esetleg az utána következő események útmutatást ad­nak majd a német-spanyol, illetve az olasz-spanyol viszony megítélésére. A német-olasz szerződés aláírása alkal­mával Ribbentrop nemcsak a tengely 150 millió lakosának szövetségéről szólt, hanem kifejezte azt a reményét, hogy e szövetség csakhamar 300 millió ember szovjetellenes szövetségévé bő­vül ki. A japánok mellett a német kül­ügyminiszter bizonyára elsősorban a spanyolokat értette a kibővülők között, s tény, hogy a tengely diplomáciája az olasz-német szövetség megkötése után óriási munkát kezdett egyes baráti Élet Pártjának döntő fölényét, a keres» tény nemzeti politikának pedig azt a sille­rét hozza, amely nyugodt és állandó fej­lődést biztosít az eljövendő országépítők számára. Világosan kialakult a program: földreform, szociális és népjóléti intézke­dések, kulturális és mezőgazdasági refor­mok, adózási és pénzügyi rendszerünk át­alakítása a teherbírás és munkateljesít­mények figyelembevételével, végül pedig, de mindig elsősorban a hadsereg további erősítése. És ezt a programot keresztényi és szociális szellemben, mérhetetlen fana­tizmussal és akaraterővel, a fajvédelem, és a szocializmus jegyében hajtja végre! a kormány. Mindent a kisemberért, a államok fővárosaiban a viszony kimé­lyítése és kibővítése érdekében. Nem lehetetlen, hogy Franco ősszel megláto­gatja Rómát és Berlint, s e látogatás az első határozott jele volna a politikai közeledésnek. Átmenetileg, amíg a le­gyengült Spanyolországnak szüksége van az angol és a francia segítségre, Franco nem foglalhat határozott állást, mert hadserege sincs még megszer­vezve, de a gyors reorganizáció után megtalálja az utat, amely barátaihoz és megmentőihez vezeti. A spanyol segítség nemcsak stratégiailag jelent hatalmas támaszt a tengelynek, nem­csak hatalmas katonai és gazdasági értékeket hoz, hanem újabb lehetősé­geket arra is, hogy a birodalom bará­tokat szerezzen a tengerentúli spanyol világban, Délamerikában. Bolivia pél­dája azt igazolja, hogy Franco győ­zelme nem maradhat hatás nélkül Dél- amerika spanyol államainak egy részé­nél, s ha a tengelybarátság bizonyos mértékig elterjed azokban a délameri­kai államokban, amelyeket az Andesek- áliamainak szoktunk nevezni (Bolivia, Peru, Columbia, Ecuador, Venezuela), ellentétben a demokratákhoz húzó ABC-államokkal (Argentina, Brazília, Csile), akkor az amerikai helyzet lé­nyegesen megváltozik. A Condor-légió mindenesetre úttörő munkát végzett Spanyolországban nemcsak katonailag, hanem politikailag, ámbár tevékenysé­gének eredményei egyelőre beláthatat- lanok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom