Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-25 / 118. szám
2 TETOTOEta 1939 MÁJUS 25, CSÜTÖRTÖK „keresztény szabadságot” nem felekereti értelemben használta, mert hisz több ízben elkeseredetten tiltakozik a „felekezeti irígykedés ördöge” ellen. Széchenyi és a vele egyívású gondolkodók arra utalnak, hogyha Magyarországon a felelőtlen lehetőségek szabadságát tesszük meg törvénnyé, akkor nem biztosítottuk a köznek, a nemzetnek és egyenként egyed einek sem a szabad fejlődési lehetőséget. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy nagy viták voltak erről a kérdésről a múlt száradban Magyarországon országgyűléseken, sajtóban, röpiratokban és egyebütt. Mindent megvitattak, ami ezzel összefüggött: a céltudatos kulturális munka lehetőségét, a nemzetiségek helyzetét, a zsidókérdést és mindent, ami csak az ország új felépítésénél szóba jöhetett. 'Akkor, amikor java korát élte, akkor sem merültek el a lelkiismeretes magyarok a liberalizmus felelőtlen lázálmaiban, érezték a hiányokat és a jövendő veszedelmeket, melyeket ez a fejlődési irány magában rejt. Kemény Zsigmond, á magyar irodalom legmélyebben szántó pszichológusa a szabadságharc leverése után 1850-ben és 1851-ben két politikai röpiratot is ad ki, melyekben egyedülálló bátorsággal mutatott rá a magyar önrevízió szükségességére: „Tágítani kell politikánkat. Az előbbi alapok nem eléggé szélesek, az előbbi anyagok nem eléggé célszerűek.” A ^világháborús magyar tragédia szomorú előjátéka volt, hogy a magyar szellemi élet nem látta meg azokat a támpontokat, melyek a XIX. század liberalizmusával szembehelyezkedve drága hagyományként hallgattak az elporosodó könyvekben. Az újságírás, mely a nemzet nevelésében egyre nagyobb szerepet vindikál magának a századforduló táján, más élelmes és idegen kezekbe kerül, melyék a legszélesebb rétegek felszínes tetszését igyekeztek megnyerni, nem mertek lenézni a nemzeti lelkiismeret mélyeibe a lassan recsegő Ausztria tőszomszédságában és ha lehetett, tervszerűen is agyonhallgatták a nacionalista önfegyelem magyar hagyományait a XIX. századból. Ha valaki kollektív és szociális nacionalizmust hirdet ma Magyarországon, tarthatatlan az a beállítás, hogy idegen hatások alatt áll. Tagadhatatlan, hogy a nagy és elhatározó példák vonzanak és eleve megszabják az emberiség fejlődésének irányát, bárhogyan Is ágáljon bárki ellene. Kicsinyhitűség és a magyar múlt egyoldalú félremagyarázása kell ahhoz, hogy valaki meg ne lássa a korszerű nacionalizmus tipikusan, izig-vérig magyar hagyományait. Nagyon jól tudjuk, hogy ezekre gondol a felvidéki miniszter, ha a kollektív nemzetfogalomról beszél az anyaországi ifjúságnak. De azt is nagyon jól tudjuk, hogy a magyarlakta Felvidék cseh megszállásának élményei is erre tanítottak minket. A felvidéki magyarság végérvényesen kiábrándult a liberalizmusból, mert láttuk, hogy veszély idején a nemzetet megbomlasztja és lehetetlenné teszi a céltudatos erőkifejtést. Ne gondolja senki, hogy a veszélyek elmúltak már. A nemzeti hagyományokból ma is azokat a tényezőket kell kiemelnünk, melyek alkotó erejűek és a jövőbe mutatók. Ahogyan ez a felvidéki szellemi mozgalmakban Ady Endre újjáértékelésével is történt: Ady költészetének első virágzásakor a budapesti zsidóság dekadens individualizmusát hangsúlyozta ki, a nagy magyar összeomlás után a felvidéki fiatalság az eleven húsba vágó kritika alapján az új kollektív nemzetfogalom lehetőségét kereste benne. Sokszor halljuk, hogy milyen büszkék lehetünk a magyar múltra, a magyar szellem nagy alkotásaira. De nemcsak azért kell büszkének lennünk, mert a múlt nagy és dieső volt, hanem különösen ma azért is, mert minden idegen példán túl a jövőbemutató korszerű nacionalizmusnak, a kollektív nemzetfogalomnak egész tárházát találjuk legszentebb nemzeti hagyományaink között, mint például Széchenyi híres „Hitel”- jében: „Utoljára, ha ideig-óráig nem is, de minden bizonnyal végesleg abban fogja találni ki-ki legnagyobb jólétét, boldogságát, s ezek bátorságos birtokát: ha mindegyik természeti szabadságának ♦gyrészét a társaságbeli szabadság megnyerése végett feláldozza-.” olasz és a francia kormány között mi történt az ellentétek elintézése tekintetében, a miniszterelnök nem nyilatkozhatik. Attlee őrnagy: A német külügyminiszter az egyezmény aláírása alkalmával kijelentette, hogy „ez a válasz a demokrata háborús Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére, napirenden kívül az angol-orosz viszonylatról kért felvilágosítást Chamberlain miniszterelnöktől. Chamberlain miniszterelnök: Amidőn Lord Halifaz külügyminiszter Genfbe' utazott, megbeszéléseket folytatott Párizsban a francia miniszterekkel és Genfbetn. a londoni szovjetnagykövettel. E megbeszélések. eredményeként sikerült az összes tekintetbejövő álláspontokat tisztázni és megvan minden okom remélni, hogy ama javaslatok következtében, amelyeket most az angol kormány a főkérdések tekintetéA Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét, mely a visszacsatolt felvidéki területen az öröklésre vonatkozó jogszabályok hatályának kiterjesztése iránt rendelkezik. Ró; május ZU. Ciano gróf külügyminiszter Rómába érkezve, azonnal a palazzo Veneziába sietett, ahol átnyújtotta Mussolininak a német-olasz szövetségi szerződés egy példányát. A pályaudvar előtt, valamint a Velence-téren a tömeg lelkesen ünnepelte Ciano grófot. Berlin, május 'ZU. A német-olasz katoizgatóknak és a bekerítőknek”. Kijelenti-e a miniszterelnök, hogy az angol kormány kész a nemzetközi béke fenntartása körül bármi módon együttműködni és mindenkivel békét kötni? Chamberlain: Nem hiszem, hogy ez módosítaná eddigi kijelentéseimet. ben tehet, nemsokára teljes megyezés jön létre. Attlee őrnagy: Tehet-e a miniszterelnök még határozottabb nyilatkozatot, mielőtt a Ház pénteken a pünkösdi ünnepekre abbahagyná üléseit? Chamberlain: Igen, ha lehetséges lesz. Még bizonyos pontokat tisztázni kell és azt hiszem, talán ebben a stádiumban kell hagyni az ügyet addig, amig vissza nem tértünk a pünkösdi ünnepekről. Remélem, hogy akkor kimerítő beszámolót terjeszthetek elő az egyezményről, amely addig, remélhetőleg, létrejön. A rendelet értelmében a rendelet hatálybalépése előtt tett végintézkedések érvényességét az alaki kellékek szempontjából a visszacsatolt területen hatályban volt jogszabályok szerint kell megítélni. nai szövetség megkötése után Müch vezér- ezredes, a német légi haderő legfőbb felügyelője Göring vezértábornagy megbízás sából Rómába utazott. hogy megbeszéléseket folytasson az olasz légügyi minisztéiium vezetőivel. Kíséretében van Hoffmann von Waldau alezredes, a volt római német katonai légügyi attasé és több magasrangú repülőtiszt. Alaptalan $ír a lengyel-román ssöveíség kibővítéséről Varsó, május ZU. (.Lengyel Távirati Iroda.) Egyes külföldi távirati irodák közlése «serint Lengyelország és Románia át* Utólag elhatározták, hogy kibővítik a közöttük fennálló szövetséget és ebben a1 ügyben már folytak is szakszerű megbeszélések Varsóban. A Lengyel Távirati Iroda ezzel szemben arról értesül, hogy a szóbanforgó hír alaptalan. ' Egyen? ogúsítollák a chilei asszonyokat Santiago de Chile, május ZU. A chilei köz* társaság elnöke, Pedro Aguirre, bejelentette* hagy egyenjogusitja a chilei asszonyokat. Aa asszonyok a jövőben ugyanolyan politikai jogokat kapnak, mint a férfiak e meglesz a teljes választó joguk is. Az elmö® a továbbiakban bejelentette, hogy a bevándorlási törvényeiket a közeljövőben erősen szAgo* rítani fogják^. . i Bókay J.: A balek . . . 2.60, kve 8.80 Buchanan M.: Ausztriai Anna , 5.60, kve 6.80 Cronin: Ezt látják a csillagok 0.50, kve 11.50 Egr.y J.! . Zsarátnokot dobott az 'Or . 4.—, kve 6.—* Foster M.: Amerika álma. Nagy amerikai regénysiker! . . . 4.50, kve 6.50 Földi M.: A párisi menyasszony 4.—, kve 5.40 du Gard R. M.: A Thibault család. Regényciklus 10 kötet, 2 részben. X. rész . . . i , , , 11.—, kve 18.50 n. rész ....... 11.—, kve 13.50 du Gard R. M.: Egy lélek története 9.60, kve 12.60 Gulácsy I.; Nagy Lajos király. 3 kötet 12.—, kve 18— 1 kötetben egészbörkötésben . . , , 18.—* Gyenes R.: Lányom .... kve 5.—» Harsányi Zs.: Magdolna. Három szerelem története. 3 kötet . 12.—, kve 18— 1 kötetben bőrkötésben , f » • * 18— Hunyady S.: Nemesfém . , • • kve 3.60 Kádár L.: Rozika .... 4.50, kve 6— Kemény J.: ítéletidő . . . • • kve 5.60 Knittel J.: El Hakim . . . 5.80, kve 7.40 Kodolányl J.: Julianus barát . • kve 7.20 G. Kolozsvári E.: Alvajárók . , 7.20, kve 8.60 Mécs L.: Élőket nézek. . * • » kve 5.60 Mitcbel M.: Elfujta a szél. Világsiker. 8.—, kve 10.— Németh L.: Alsóváros! búcsú 6.—, kve 7.20 Nyirő J.: Madéfalvi veszedelem . kve 5.60 Pourtalés: A csodálatos halászat . kve 5.40 Rice E.: New York regénye . . kve 7.20 Salten F.: Perri . . . . 3.20, kve 4.40 Sava G.: Gyógyító kés . . 4.—, kve 6.— Soós L.: Az Ahnieri-trió . 3.80, kve 5— Szentmihályiné Szabó M.; örök társak 6.—, kve 8— Tamási Aí: Lélekindulás Fakötésben 5.60 Tormay C.: Az ősi küldött. 3 kötet I. A csallóközi hattyú. IX. A túlsó parton. in. A fehér barát. Kötetenként fve . . . 8.60, kve 5.60 A 3 kötet fve 10.—, díszes kötésben tokban 15— Tóth Árpád összes versei . . , kve 5— Tóth L.: Pénztár 9—12-ig . . . kve 5.60 Török S.: örök vasárnapok 7.60, kve 10.60 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz- szeg előzetes beutalása ellenében forduló pós- tával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fiUérrel drágítja a könyvet. Pfeiler Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca & Telefon: 18-57-80, 18-74.00. Megvonták a Grenzbote magyarországi postai szállítási Jogát Budapest, május ZU. A kereskedelem- | napilaptól a poctai szállítás jogát megás közlekedésügyi miniszter a Pozsonyban vonta. (MTI.) megjelenő „Grenzbote” dmű németnyelvű | Ciano átnyújtotta a Ducenek a német-olasz szerződés egy példányát Rómába utazott a német légihaderő legfőbb felügyelőié Chamberlain felvilágosításai az angol-orosz tárgyalásokról Hómon Bálint kultuszminiszter megnyitotta Lengyel Szerdán délután hat órakor ünnepélyes külsőségek között, igen sok előkelőség jelenlétiben megnyílt a Budapesti Lengyel Intézet. Az egyetem dísztermében tartott megnyitó ünnepségen az egyetemi énekkarok Vaszy Viktor vezénylésével elénekelték a lengyel és a magyar Himnuszt, majd Orlowski Leon meghatalmazott miniszter, budapesti lengyel követ mondott | beszédet. Ezután Hórmn Bálint titkos ta- I a Budapesti intézetet mácsos, kultuszminiszter mondott megnyitóbeszédet. Az egyetemi énekkarok újabb száma, után Eckhardt Sándor egyetemi tanár a 'budapesti tudományegyetem bölcsészeti karénak dékánja tartott előadást, majd Jaehimecki Zdzislaw, a krakkói Jagelló Egyetem tanára tartott felolvasást Chopinről. Kiterjesztették a Felvidékre a magyar öröklési jogot
