Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

20 •felvidéki i^í&ARHIRME 1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP (Diaai a — a fra ndőii... r()asánnipi dinatlenél A divat, amely időjárásra való tekintet nélkül, februárra kizárólag szalmakalapo- kat, a „hivatalos” tavasz beköszöntésétől számítva pedig — akár meleg van, akár még hideg — könnyebb kabátok és kosz­tümök viselését írja elő; május második felében már csakis a nyári divat népszerű­sítésével foglalkozik. Azzal, hogy a ki­ismerhetetlen fagyosszentek milyen hő­mérsékletet teremtenek, mit sem törődve, egyéb témát, mint a nyárit — egyáltalá­ban nem ismer ... Ehhez a szokásához még az idei, meg­lehetősen szélsőséges tavasszal is hű ma­radt. Bármilyen alacsonyan szerénykedik a hőmérő higanyoszlopa, üzetekben, sza- lónokban, munkatermekben — mindenhol1 csakis nyári, könnyű holmik készülnek. Csaknem minden kirakatban akad olyas­valami, ami a — strandolásra emlékeztet. És ha szorosan begombolt kabátban vagy esernyő alatt járnak is a hölgyek, a jö­vendő strandszezon újdonságait azért szor­gos tanulmányozás alá veszik. Ami nagyon érthető, ha meggondoljuk, hogy a stran­dok realitásában a rendesnél is nyíltabban mutatkozik meg az alak szépsége és hiánya — az ügyesen kiválasztott strand­ruhától és megfelelően „öltöztető" strand­felszereléstől igazán sok függ. edz alap a — fürdő trikó... Ennek a praktikus és fantasztikus ötle­tekből összeválogatott „ruhatárnak a fürdőtrikó az alapja! Bármilyen kicsiny is, komoly „divattémát” jelent és ennek megfelelően élvről évre átalakul. Természe­tesen, ezek a változások nem olyan fel­tűnőek, mint — mondjuk — a felső­ruháknál. De azért minden idénynek meg­van a maga jellegzetes fürdőtrikó divatja és a „tavalyi” trikó éppen olyan szembe­ötlő, mint a divatjamúlt ruha ... Hogy mennyire magán viseli az illető szezon bélyegét, főleg akkor tűnik ki, ha annyi fáradságot veszünk magunknak és visszagondolunk azokra a trikóváltoza­tokra, melyeket még néhány esztendővel ezelftt a „legújabbnak" kijáró büszkeség­gel hordtunk. Egész hihetetlenül hangzik, pedig annak még alig öt éve, hogy még az igazán elegáns hölgyek is két részből — hosszított, szoknyaszerű felsőrészből és külön kis nadrágból álló — dresszeket hordtak. Ezeken, az akkor persze leg­szebbnek tartott trikókon, minden rajta volt, ami — mondjuk — a felsőruhákat csinosan díszíti, de az uszódresszen tel­jesen fölösleges. Például: legombolt, ki- hajtós zsebek, gallérkák, övék és minden alapot nélkülöző „dísz” gombok! A kétrészes dresszekre az egybedolgo­zott trikó-éra következett. Ez már hason­lított a mostaniakhoz. De csak — hason­lított és akkor is. csak messzebbről nézve. Közelebbi összehasonlításnál meglátszana, hogy az egybeszabottságot nem egészen szószerint értelmezték akkoriban, mert ezeknek a dresszeknek semmi „szabásuk“ nincsen. Ráadásként vastagabb gyapjú­fonálból készültek — és mert a gumi­beszövést nem alkalmazták — hamar ki­tágultak. A díszítésüket vagy színes be­szövéssel vagy pedig sima alapon kidom- boruló beszövésekkel oldották meg. Az eredmény persze az lett, hogy — vastagí- tottak. Ez a körülmény ösztökélte a kreá­torokat arra, hogy a fürdőtrikók szabásá­nak és anyagának gyors tökéletesítéséhez lássanak. Sötét színek Ennek a buzgalomnak hála, a mostani dresszeknek kifogástalanul „testhezálló” a szabása. Egyidejűleg letűntek a vastag fonálból, kidomborodó mintával készített „anyagok", meg az élénk minták is. Az elmúlt idények trikóin virágok tarkállot tak, sárkányok ágaskodtak, egymás kezét fogó tiroli párok restelkedtek, pillangó rajok kergetőztek, — hogy a zászló-, hor­gony- és címergyüjteményekről ne is be­széljünk! Ezeket a jóízlés határvonalát érintő trikómintákat — legnagyobb örö­münkre — elejtette a divat. Az idén a sötétkék vagy aranybarna alapon úszkáló gyérszámú halacskák jelentik a végső mintahatárt. Ezen belül csupa szelídebb mintát lá­tunk. Középnagyságú pettyeket, mérsé­kelt mennyiségben repdeső sirályokat, kis hordonyokat, apró mentőhorgonyokat. Az­tán érdekes, tipikusan idei színezésű csí­kokat és itt-ott schottis-kárósakat is. Az utóbbiakhoz hozzáfűzzük, hogy bármilyen mutatós is a kígyótermetű kirakatfigurán a mellnél keresztbecsíkozott vagy rézsútos schottís kockákkal mintázott dressz, azért — amennyiben nem tartozunk a nádszál vékonyságúak közé — inkább tegyünk le róluk!... Ez annál könnyebb, mert hiszen színeket és az úgynevezett középtónusokat alkalmazza. Búzavirágkék, okkersárga, bordó, sötétkék és barna a gyakoriak. De itt-ott feketét is lehet látni... A jószabású, sötétebb színű, csinos trikó beszerzésével túljutunk a strandruha- gondok felén! A másik „félhez” tartozó gondok már nem ennyire kényesek — hi­szen a trikón épül fel az egész ruhatár! De annál sokfélébbek. Scfk kisebb-nagyobb öltözék tartozik ide, melyeknek alapfelté­telük, hogy csinosak és egyéniek le­gyenek. A strandillemtan szabályai szerint a jó­szabású, hátnélküli fürdőtrikóban csak éppen addig illik mutatkozni, amíg a kül­világ — beleszámítva persze a jóbarát­nőket is — tudomásul veszi annak új és „előnyös” voltát. Azután az apró napozó­ruhák, földig érő strandköpenyek, vidám kis shortok és különböző fajtájú pizsamák szerepe következik. Hogy ezeknek a ruha­daraboknak felvonultatását melyikkel az idén elsősorban és főleg az egyszínű dresszek vezetnek. „A lényeg, hogy a fürdőtrikók karcsú­sítsanak és kifogástalan szabásúak le­gyenek” — jelentette ki Madame Chanel, mikor strandkollekciójának bemutatóján a remekbeszabott, de egészen dísztelen és egyszínű trikókra került a sor, Chanel nyilatkozata megmagyarázza, miért is let­tek hűtlenné a tervezők az annyit hang­súlyozott színhatásszeretetükhöz és ez esetben miért pártoltak át az „egyszínű- höz?” Csupa megértésből és előrelátásból. Hogy — karcsúbbaknak tessünk. Slwrtúk éí pizsamák... Ugyanezt a célt szolgálják a gumival keverten szövött új trikófajták. Előnyük, hogy úgy nedves, mint száraz állapotban kifogástalanul simulnak. Nem vetnek fö­lösleges ráncot és mert a derékrészt egész sűrűn szövik, véknyítanak és — tartanak! Persze „csodát” ezek sem visznek véghez... Újdonság a sűrűn beráncolt benyomást keltő tiszta gumiból készült dressz. A vál­tozatosság kedvéért nem párisi, de ame­rikai eredetű ez a csinos és mutatós új­donság. Hasonlóan a „satin-lastex" dresz- szekhez, melyek olyan fényűek, mint a se­lyemszatén. A hollywoodi sztárok leginkább a fehér, a pasztellkék és citromsárga ár­nyalatokat kedvelik. De a párisi bemutató­kon azért, a sztári lengeséggel verseny- képes próbakisaszonyok mégis csak az erős búzavirágkék színig merészkedtek. Ezenkívül csupa sötétebb tónusú fényes trikót vonultattak fel. Úgy látszik, az idén a fürdőtrikódivat elejtette a világos kezdi és hol végzi a dáma — abba nem szól bele a divat. A fontos csak az, hogy meglegyenek! A napozóruháknál legújabb a három­részes — apró berakott nadrágból, külön melltartórészből és boleróból álló — össze­állítás. Látni aztán olyan tarka selyem­ből készült napozókat, melyeknél a nadrág fölé még térdig érő, elől hasított „hawai" szoknya is tartozik. Ezek mellett a kissé egzotikus újítások mellett továbbra is népszerűek maradtak az egybedolgozott napozók és az „élesre vasalt" vékony szö- vetahortból meg ingblúzból álló angolos összeállítások. Sőt, az utóbbinak ismét népszerűséget jósolnak, annál is inkább, mert a hölgyek is általában ennek a fia­talos és egyszerűbb viseletnek a hívei. cd niaqastalpá szandál — vezet! Ugyanez a helyzet a pizsamáknál is. Az előbbi szezonokban viselt, mélyen dekol- tált pizsamafantáziák egészen a háttérbe szorultak és helyüket az egészen sima megoldások foglalták el. Szépek és „ko­molyak” a gyűrhetetlen vászonból jersey- ből vagy mintás flanellből készült strand- zakkók, melyeket vagy világosabb vagy sötétebb színű, szigorúan élesrevasalt pan­talló fölé viselnek. A selyemvászon shan­tung és sima meg mintás kretton-anyagú „kazakos” pizsamák is tipikusan idei új­donságok. Mint az elnevezés is mutatja, kényelmesen szabott „kazakos” blúzrész­ről és hosszú, mérsékelten bő nadrágból állnak. A strandköpenyek és a télen hordott FELVIDÉKI Magyar hírlap Vm, József-tot 5. 144-400 Szerkesztőséi? és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5.; Telefon szóm; estélyi kabátok között sok a rokonvonás. Az előbbiek is bokáig érő hosszúságúak! és alul erősen ldglcknizódó a szabásuk. Csak éppen az anyagoknál van eltérés* mert a strandkabátok főleg krettonból és vászonból készülnek. A sima és mintás —• egyaránt kedvelt. De a legpraktikusabbak az úgynevezett „dublé” megoldások, ahol az egyik oldal sima. a másik tarkamiiritás anyagból van és — mindkét oldalán fel­váltva viselhető. Furcsák és a kisgyere­kek hordozóruhájára emlékeztetnek a rö­vid passzéra dogozott, sűrűn beráncolt, térdig érő strand „kabátok”! A hasonla­tosságot fokozza az a körülmény, hogy ezek is — hátul csukódnak! Újak a bő­szabású, két-háromszinű vászonból össze­állított, alig térden alulig érő strandköpe­nyek, amelyek felihajtható — kapucnival' készülnek! A felszereléshez tartoznak még a külön­böző, belül gummival bélelt, viaszkos- vászon rátéttel díszített strandtáskákí vagy zsákok. Aztán a szemellenzős fejken­dők, a széles karimás, de tető nélküli kala­pok. A dressz alapszínével megegyezői színű szemüvegek, csinos — fa, kaucsuk, és üveg — „ékszerek”! És a magastalpü szandálok. A tavaly feltűnt magastalpú és sarkú fa- meg parafaszandálok az idén már szieltében-hosszában, minden színben és kivitelben divatosak. Divatképünkön látható batoélső ábra, erős sárga alapszínű mintás krettonból készült strandruhát visel. A következő stranddressz kétféle összeállítású. Előnyös a felsőrész mellényszerű szabása. Erős rószaszín és kék aprómintás mosóselyem­ből eredeti. Kék boleróval kiegészítve — elegáns összeállítás. A következő short- modellnek kockás vászon az anyaga. Vilá­gos szegélyezés díszíti. A negyedik számú ábrán látható pizsama — kazakos szabású, kettős levar- rásokkal és hímzéssel díszített sárga színű blúzból és erős kék színű, mérsékelten bő nadrágból áll. Az utolsó ábra mutatós szabású strandkabátot visel, amely tetszés szerint készülhet vászonból, mosóselyem­ből vagy pikkéiből. Radványi Magda A Visszacsatol! FeloidíK Községi ElőIIürösüSalnaü figyelmét felhívjuk a m. klr. belügy­miniszter ár 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott, Kovák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Eégi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. ▲ könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát Is. A mü hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 lr«t- minta, valamint betűsoros mutató Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÄRA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett! STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest. VI, Bózsa-n. lit

Next

/
Oldalképek
Tartalom