Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

16

TIMBER! •^acfe®HTTOiXß

1939 MÁJUS St, VASÁRNAP

Helyre kell állítani az állat- tenyésztés rentabilitását

Budapest, május 20. Az Országos Mező- gazdasági Kamara a kerületi mezőgazdasági kamarák jelentései alapján az alábbiakat kö?li az elmúlt időszak mezőgazdasági helyzetére vonatkozólag: A május elején megindult esőzéseknek általánosan jótékony hatásuk volt. Mindazonáltal a tavaszi gabonát a hosszú szárazság fejlődésében már annyira visszavetette, hogy ha az esőzés a szemtermést elő is segíti, a folyó évben csak rövid- szalmájú lést a gabona. Az áprilisi szárazság visszavetette a rétek és a legelők fejlődését, ami az esők után azonban erőteljesen megindult. A lekaszált zöldtakarmányok etetése átmeneilég enyhíti a takarmányellátás gondjait. A rétek és a legelők hozama is csak közepesnek ígérkezik.

A gyümölcsfákat fagykár nemi érte s a ■virágok dúsan kötöttek. A gyümölcs legtöbb fajtája évek óta nem volt nagy termést ígér.

A szőlő általában jól fakadt és virágzása is kielégítőnek Ígérkezik.

Az elmúlt időszak legfontosabb munkái zavartalanul folytak.

Az értékesítési viszonyok az elmúlt időszakban eltérően alakultak, mert míg a terményárak áltáléiban változatlanok voltak, addig az állattartó gazdák értékesítési gondokkal küzdöttek.

Búzánál az irányzat a lanyhulás felé hajlik. Rozs árában nem történt említésreméltó változás s a forgalom rendkívül szűk keretek között mozgott, ami igazolja, hogy szár mot.tevö rozskészlet már nincs. Az árpa ára szilárdult. A zab ára nem emelkedett*tovább, de változatlanul a búzáét meghaladó árat jegyzett, ami egészen kivételes jelenség. A kukorica ára némileg csökkent, különösen az eozinált búza forgalombahozatalának hatására. Az állatárak továbbra is változatlanul lanyhák voltak, egyedül a lovak iránti kereslet volt élénk. Az állattenyésztő gazdák bizakodással tekintenek az új olasz állatkhdteli megállapodásra, ami enyhíteni fog az állatértékesítés helyzetén. A baromfipiacon a felvásárlás jó árakon történt. A tojáspiac is élénk volt. Salátakivitelünk Németország felé mégindult és rendben folyik. A borpiacon az általános szilárdulds tovább tartott, azonban a termelői készletek erősen 'megcsappantak.

Az állatállomány várható csökkentése veszélyezteti a talajerőfenntartást és külterjes- ség felé irányítja a gazdálkodást, ezért az állattenyésztés és állattartás rentabilitásának a helyreállítása egyike a legfontosabb gazdasági problémáknak.

A mezőgazdasági munkaalkalom, így kereseti lehetőség az elmúlt időszak folyam n kielégítő mennyiségben volt. A munkásszerződtetés terén mutatkozott átmeneti zavarok megszűntek s a gazdáknak sikerült a szükséges munkaerőt lekötniük. A földárak alakulása nem kiegyenlített.

Dr. Sziiassy államtitkárt választották a most megalakult Nógrádi Gazdák Szövetkezete elnökének

1 Losonc. A napokban tartotta alakuló közgyűlését . Losoncon Sziiassy Béla dr. államtitkár és Beinrohr Dezső főispáni tanácsadó kezdeményezésére a „N'ógrádi Gazdák Szövetkezete”, mely mint önálló szervezet, tagjai termélvényeinek eladásánál és szükségleteinek beszerzésénél fogja az önzetlen érdekképviselet és közvetítő szerepét betölteni.

A szövetkezet megalakulását — melynek tagja mincen gazdálkodó lehet, tekintet nélkül földje kiterjedésére — a közgyűlés egyhangúlag kimondotta. Kalcso József felsőbolyki gazdálkodó gazdatársai nevében üdvözölte a keresztény nemzeti megmozdulást és köszönetét fejezte ki a kezdeményezőknek. Beinrohr Dezső főispáni tanácsadó felolvasta az alapszabálytervezetet s miután ezt elfogadták, az alakuló közgyűlés megválasztotta az első igazgatóságot és felügyelőbizottságot. As igazgatóság első elnökéül kitörő lelkesedéssel a vidék else gazdáját, Sziiassy Béla dr. államtitkárt, ilelnökéül Beinrohr Dezső főispáni tanácsadót választották meg.

A keresztény nemzeti irányzat nem szólamokban, harem tettekben megnyilvánuló eredményét üdvözöljük ezen szövetkezetben, melynek példája remélhetőleg az egész országban s elsősorban az egesz visszacsatolt Felvidéken nagyszámú követőt fog találni.

A kárpátaljai dongatermelés racionalizálásával ki lehetne küszöbölni a behozatalt

Budapest, május 20. Kárpátalja visszacsatolása után megjelentek a kárpátaljai kitermeléseknél a magyar gyáriparosok és kereskedők, hogy felmerülő szükségletüket most már a hazai dongafából fedezzék. Az érdekelt szakma a kárpátaljai dongatermelések készletei iránt érdeklődve, megállapította, hogy a dongafatermelés eddigi berendezkedése mellett n hazai szükséglet; fedezésén, csak részben képes. A kárpátaljai dóngafa- készlctek a legkülönbözőbb méretekből tevődnek össze és hiányzanak megfelelő mennyiségben azok a típusú, azonos méretű és azonos vastagságú dongafák, amelyékre elsősorban a hazai sörgyáraknak volna szükségük. A hazai sörgyárak a Kárpátalja visszacsatolásával keletkezett sörfogyasztás megnagyobbodásával újálb he ruházkodások előtt állanak, ami szükségessé teszi különösen a kisebb méretű, így az !i akóstól 6 akósig terjedő méretű és 40—50 mm. vastagságú dongafáknak r.agy mennyiségben való vásárlását. Ezek a méretek a sörgyárak által megkívánt mennyiségben hazánkban megközelítőleg sem találhatók, de nincsenek elegendő mennyiségben azok az egységes méretű dongafák sem, amelyek a szőlősgazdák ßzüreti és a szeszipar szükségletének kielégítésére alkalmasak lennének.

A hazai kádáriparnak minden igyekezete arra irányul, hogy donga faszükségletét elsősorban hazai anyagból fedezze, már csak azért is, mert á hazai termelésű.- dongafát nem terhelik a behozatal alkalmával felmerülő, jelentékeny kincstári illetékek. Kárpátalja dongafa,termelése tervszerű kitermelés melleit emelhető. De az esetleg meginduló termelésből, ami legkorábban 1939 őszén indulhat meg, a kádáripar csupán egy esztendő múlva nyerhet . feldolgozható hordódongát.

Addig kívánatos a szakma behozatali kívánságának teljesítése.

A bortermelők ragaszkodnak a termelői kimérések fenntartásához

Budapest, május 20. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének választmánya igen látogatott ülést tartott Waldbott Kelemen báró felsőházi tag elnöklete alatt. A választmány megállapította, hogy az. or- szág különböző részeiről beérke -»ett jelentéseik szerint a borkészletek mindenütt kifogyóban vannak és ezért indokolt az az áremelkedés, amely az utóbbi időkben bekövetkezett. A terméskilátások országszerte kedvezők, a szőlőik szépen fakad.-ak és Lényeges kártételről egy-két helytől eltekintve, egyelőre nincsen ezó. Ezután a bortermelés és a kiméről ipar átállításának kérdését vitatták meg.

Az egyes felszólalók visszautasították a termelői kimérések elleni alaptalan támadásokat és a választmány kimondta, hogy a termelői kimérések intézményéhez á talános ezölögazdasági érdekből feltétlenül ragaszkodik.

Ezután a választmány az Országos Mező- gazdasági Kamarának átiratával foglalkozott, amely szerint az Egyesület nem jogosult tagkiküldésre. A választmány felkérte az elnököt, hogy az Egyesület tiltakozását hozza a földmívelésiigyi miniszter tudomá- ára. Ezután a Kecskeméten rendezendő országos borünnep részleteit beszélte meg a választmány.

(—) Kosárfonó háziipari tanfolyamok Kéregben és Ungban, Bere.g- és Ungm egy ékben a kosárfonóipamak nagy jelentősége van, mert a szegényebb sorsú embereket akikor juttatja kenyérhez, amikor más munkaalkalom és kereseti lehetőség nincs. A „Hangya Ipar” vezetősége a „Magyar a magyarért’’ akció felkérésére Munkácson, Un. gvár ott és Beregszászon kosárfonó tanfolyamot rendez, hogy az ottani lakosokat megtanítsa a ko- sátSíeaiásra s így kereseti lehetőséghez juttassa őket. A három hónapig tartó tanfolyamokon mindenütt 40 ember vesz részt. Az említett városokban három egymásutáni tanfolyam lesz. Az így termelt árukat külföldön fógják értékesíteni. A három város környékének lakossága körében nagy érdeklődés tapasztalható a „Hangya Ipar” kosárfonó háziipari tanfolyama iránt.

(—) Társaság alakult Anglia Középeuró- pában befagyott követeléseinek realizálására. Londonban az Angol Bank patronációja alatt egy társaság alakult, amely a pénzügyi csoportoktól és a bankoktól átveszi azok Közép- európában befagyott követeléseit. A társaság törekedni fog a követelések legelőnyösebb realizálására. Azok a bankok, amelyek ilyentermészetű pénzügyi követeléseikét a társaságra engedményezik, cserében az új társaság által kibocsátott s a követelések névértékének megfelelő értékpapírt kapnak.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ÜZLETTELEN

A külföldi tőzsdék hatása alatt üzlettelen volt a budapesti értéktőzsde s az árfolyamok enyhén lemorzsolódtak. Polgári sör 2.5, Kőszén 1.25, Bauxit 1, Hungária-malom és Urikányi 0.75, Acél 0.65, Rima és Cukor 0.60, Salgó 0.55, Ganz 0.20 pengővel gyengült. Lukács-fürdő 2, Goldberger 1, Nasici 0.90, Tröszt és Izzó 0.50 pengővel javult, A fixpiac barátságos és élénk volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Békéscsabai 4.75, Első Bp. malom 5.50, Hungá- ria-malom 16.75, Bauxit 162.—, Cementia 82.—, Aszfalt 5.—, Kőszén 275.5, Salgó 26.35, Urikányi 31.5, Fegyver 25.—, Ganz 12.6, Acél 20.25, Rima 60.9, Guttmann 6.25, Ofa 11.—, Nasici 73.—, Duna-Száva 6.50,

Levante 0.20, Tröszt 47.25, Délcukor 72.—, Magyar cukor 70.5, Georgia 16.:—, Izzó 84.5, Polgári sör 90.—, Pannónia sör 8.5, Lukács- fürdő 27.—, Goldberger 37.—, Magyar kender 12.5, Pamutipar 18.5, Szegedi kender 37.—, Chinoin 8.—, Danica 1.50, Vasúti forg. 13.2, Telefon 7.50.

Államadósság, kötvények, záloglevelek: 3939. évi ptjégy 100.—, BSzKRT kötv. A

6.—, 1914. évi főv. 4.5% 299.5, 1927. évi főv. 81.5, Leszámít. F. d. zl. 76.75.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16—'16.20, Belga 58.10 —•58.70, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland ro- rint 183.55—185.55, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.70—77.60, svéd kor. 82.25—83.15.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.95— 185.55, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.26— 58.70, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.475—83.175, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.925—77.625, Isztanbul 268—271.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, május 20. (Zárlat): Párizs 11.7714, London 20.81, Newyork 444.56, Brüsszel 75.6714, Milánó 23.40, Amszterdam 238.87, Berlin 178.30, Stockholm 107.1714, Oszló 104.5714, Kopenhága 92.90, Szófia 5.40, Varsó

83.75, Prága 15.20, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.17, Buenos Aires 102.75, Yokohama 121.50.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE LANYHA

* A kínálat fokozódása s lanyha irányzat jellemezte a gabonatőzsde készárupiacát. A búza 10, a rozs és takarmányárpa 30—40 fillérrel olcsóbbodott. 1200 q kukorica 5 fillérrel olcsóbban cserélt gazdát. 300 q zab 10 fillérrel drágábban kelt el. A határidőspiacon a júliusi kukorica 5, az augusztusi 7, a júniusi rozs 31 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: júniusra 13.20, 12.97, zárlat 12.97—12.98. Kukorica: májusra

FELVIDÉKI

MAGYAR HÍRLAP

Telefon: 144*400

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5

17.15, 17.05; júliusra 17.40, zárlat 17.41— 17.42; augusztusra 17.65—17.54, zárlat 17.60 —17.62.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszai* vidéki 77 kg-os 20—20.25, 78 kg-os 20.2Ó— 20.45, 79 kg-os 20.40—20.65, 80 kg-os 20.50—

20.75, fejérmegyei 77 kg-os 20.05—20.25, 78 kg-os 20.25—20‘.45, 79 kg-os 20.45—20.65, 80 kg-os 20.55—20.75, felsőtiszai 77 kg*os 19.85 —20.15, 78 kg-os 20.05—20.35, 79 kg-os 20.25 —20.55, 80 kg-os 20.35—20.65, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.85—20.10, 78 kg-os 20.05—20.30, 79 kg-os 20.25—20.50, 80 kg-os 20.35—20.60, dunántúli 77 kg-os 19.95—20.20, 78 kg-os 20.15—20.40, 79 kg-os 20.35—20.60, 80 kg-os 20.45—20.70. Rozs: pestvidéki 13.70—14, más származású 14—14.30. Takarmányárpa: elsőrendű 1740—17.60. Sörárpa: kiváló 20 50—

21.25, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 22.20

—22.50, középminőségű 22—22.20. Újkuko- rcia: tiszántúli 16.70—16.80. őrlemények;

korpa 13.80—14, 8-as liszt 16.20—16.50. Zabi 150 mm felsőtiszai 22.20, 150 mm minta szerint 22.50 Bpest par. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.75, 300 mm Szatmár 16.90, 150 mm hajdúsági 16.80, 150 mm Munikác3

16.95, 150 mm Szolnokon át 16.70, 300 mm Munkács 16.95 Bpest par. Muhar: 15 mm 23.50 Bpsst.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mellett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús:

rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 100—180. Borjúhús: comb 26d —3'20, vésés 168—280, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 120—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 220—270, tarja, comb 160—200, oldalas 120—162, zsírszakxnma 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164, Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1' drb 120—300, 1 kg (120—135), csirke, rán- tanivaló 1 drb 130—300, 1 kg (180—240), ruca, hízott 1 kg (130—155), lúd, hízott 1 kg (130—155), pujika, hízott 1 kg (100— 120). Vágott: tyúk la 1 kg (120—165), csirke, rántanivaló la 220—450 (200—320), ruca, hízott la 1 kg 160—190 (120—180), lúd, hízott la 1 kg 150—200 (130—170), pujika, jérce (130—140). Tojás: Teatojás, válogatott drb 7—9, kg 185—145, Ládaáru (115 —135), kosáráru (125—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—136 (108—125). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90—140, jegeit 100—160. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (46—60). Száraz- főzelék: Bab, fehér, aprószemű (32), borsó, hántoűt, fe'es (26—36), lencse, hazai (26— 56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (10—14), kalarábé drb 4—20 (2—10), vöröshagyma, érett, makói (15—20), zöldjével (L5—10), fokhagyma la 20—40 (8—16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hollandi magról 46—60 ( 30—38), kelkáposzta la 28—46 (6—30), savanyúkáposzta 18—20. fejessaláta la 2—6 (1—4). Burgonya: Gültoaba 12—14 (9.5—9.8), nyári rózsa (10—10.6), Ella 9—11 (7.5—8), új 40—52 (34—40), fojtott, rózsa 16—24 (12—18). Főzelékfélék: Hónaposretek (2—10), zöldpaprika, apró (4—12), zöldborsó, hazai 70—88 (55—75), szegfűgomba (100—140), osiperkegomiba (120—200), spárga 30—160 (10—12), ugorka (60—80), paraj, tisztított (20—30), sóska, közönséges 24—36 (8—25). Gyümölcs: Alma, külföldi (170—

190), nemesfaj la (120—160), közönséges, válogatott (70—100), cseresznye 60—140 (40 —120), szamóca (150—400), egres (30—40). Déligyümölcs: Narancs, sárgaibélű 96—120 (85—110), vörösbélű (90—100).

+ LISZTÁRAK: A budapesti lisztárjegyső- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25—

38.25, Ogg 36.25—37.25, Og 36.25—37.25, Of 3625—37.26, 2gg 35.50—36, 2g 35.50—36, 2f 36.50—36, 4-es 33.50—34.50, 5-ös 31.50—

32.75, 6-os 27.25—29.75, 7-es 19.50—21.50;

rozsliszt: 0-ás 28.25—29.75, 01-es 25.50—

26.75, 1-es 19.75—21.25, 2-es 17.75—19.25.

+ VETÖMAGP1AC. A piac a szokásos szezonvégi üzlettelenség képét mutatja. Kötések csak szórványosan jönnek létre. A lucerna és lóhere teljesen élcsendesedett. Szö- szösbükköny lanyha. Pótvetések céljaira importált muharmag iránt mutatkozott érdeklődés, a kölesek iránti kereslet azonban csökkent. Az újtenmésű repce ára sem alakult még ki. A tökmag üzlettelen és lanyha. A hüvelyesek piacán babból már nincsenek készleteik. A borsók ára nem változott, üzletmenete lanyha, a lencse pedig teljesen üzlettelen. A mák ára árnyal'atnyiLag megszilárdult. Árak helyt, vidéki vasútállomás 100' kg-ként minőség szerint: szöszösbükköny 36 —38, muharmag 22—23.50, köles fehér 18— 22, vörös 18—19.50, tökmag nagy 27—28, kicsi 23—24, dohos 22—22.50, viktóriaborsó 18.50—19, mák uradalmi kék 130—135 pengő.

+ ERÖTAKARMANYPIAC. Árpakorpa 14.80, borsóhéj 20.10, búzakorpa 14.40—15, búzatakarmányliszt 17—17.50, napraforgópogácsa 15—15.50, kókuszpogácsa 14—14.50, repcepogácsa 12—12.50, lenmagpogácsa 16— 16.50, szárított répa szelet 12.50, rozskorpa 14, melassz 10.50, halliszt 45 pengő q-ként.

+ SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 530 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás nincs. Az irányzat változatlan. Árak: uradalmi zsir- sertés páronként 340 kg-on felül, I. 104— 105, szedettsertés I. 100—102, II. 93—98, III. 82—92 fillér kg-ként.

+ TENYÉSZÁLLAT- ÉS JÁRMOSÖKÖR- VÁSÁR. la belföldi jánmosökör és beállítani való tinó tarka 54—58. u. a. fehér 56—-60, 1H éves üszők 50—55, l'A éves tinók 50—55« friss, fiatal fejőstehén 75—95 fillér kg-kénti